Új Dunántúli Napló, 1993. szeptember (4. évfolyam, 238-267. szám)
1993-09-07 / 245. szám (244. szám)
10 aj Dunántúli rtapiö 1993. szeptember 7., kedd /£d ______________ A szerkesztőség postájából Dombóvárról küldött jó hírt Tilinger Zsuzsa. Mint írja a MÁV és a város önkormányzatának összefogása nyomán az idei tanévre befejeződött az Apáczai Csere János Szakközépiskola két évvel ezelőtt kezdett korszerűsítése. Az iskola új épületszárnnyal is bővült. A változás nyomán e tanévtől hetvennel több diákot tudtak felvenni a kollégiumba. Sok támogató összefogása nyomán Vakációztak a meszesi gyerekek A Szociális és Családsegítő Intézet kezdeményezte Pécs mj.Város Önkormányzata és a Janus Pannonius Tudományegyetem Esztergár Lajos Szociális és Családsegítő Intézete a területén élő, meszesi általános iskolás gyerekek részére az iskolai szünet teljes idejében - július-augusztus hónapban -.rendszeres szabadidő programokat szervezett. Az intézet munkatársai - az általános iskolák értesítése alapján - otthonukban keresték fel azt a hatvan alsó és felsőtagozatos gyermeket, akik szüleik engedélyével részt vettek a szervezett programokon. Jártak Orfűn, Abaligeten, Siklóson, Nagyharsányban, Magyaregregyen, kánikulában a Balokány strandon, részt vettek a József Attila Művelődési Házban működő csoportos foglalkozásokon, utcai rajzversenyeken, elsajátították a habkerámia fortélyait (apró tárgyakat és ékszereket készítettek maguknak, családjuknak), vetélkedőket rendeztek. Az eltelt két hónap alatt a gyerekek közösséggé szerveződtek, de a nyári kötetlen programok (például szabadtéri közös sütés, főzés) mellett lehetőség nyílt arra is, hogy az intézet szakembereivel megbeszélhessék egyéni problémáikat. A szűk költségvetési lehetőségeket kiegészítette az a sok támogatás, amelyet a meszesi Kovács Gyula pék, a meszesi Horváth László zöldségkereskedő, a Tejipari Vállalat, Pannónia Sörgyár, a Cigányok Baranya Megyei Érdekvédelmi Szövetsége, a Vöröskereszt és a Máltai Szeretetszolgálat adott a programokhoz. így napi kétszeri étkezést sikerült biztosítanunk a gyermekek számára. A keszthelyi Festetich kastélymúzeum igazgatójának személyes támogatásával záróprogramként egy napot a Balaton mellett tölthettek a gyerekek. A változatos programok szervezésében nagy segítségünkre voltak az a négy szakképzett önkéntes segítő, akik ezt a két hónapot velünk együtt töltötték. Hálásak vagyunk a támogatók segítségéért, s a gyerekekkel kialakult jó kapcsolatra alapozva bízunk abban, hogy gondjaikkal ők és családjuk bizalommal fordulnak hozzánk. Az intézet munkatársai Beszélni kell róla! A minap betértem egy vegyes boltba. Szűk helyen együtt a zöldség, tisztálkodási szerek, kenyér, felvágott. Szalonnát kértem az eladótól. Nagyot tüsszentett, gyűrt papírzsebkendőbe fújta az orrát, aztán felnyúlt a szalonnáért... A nyári kánikulát gyorsan váltotta fel a nyirkos, hűvös, szeles idő. Tüsszögünk, köhögünk. Zsebkendőbe? Ha papírból van és gala- csinná gyúrva, hiába kapjuk az arcunk elé. Főként, ha fertőző betegség miatt tüsszögünk, köhögünk. Zsúfolt helyeken - például az autóbuszokon - különösen fontos, hogy kéznél legyen a megfelelő zsebkendő, vagy szájkendő. Bár tényleg hűvös van, az sem ártana, ha sokkal gyakrabban szellőztetnénk azokon a helyeken, ahol sok ember megfordul. Szilágyi Jánosné,Pécs Evangélikus imaházat alakítottak ki a magyarbólyiak társadalmi munkával abban az épületben, amelyben egykor általános iskolai osztály volt. Fotó: Havasi István Horthy Miklós Pécsett Az éhezés- Nagyon sokszor éheztem gyerekkoromban. Az éhezés fizikai fájdalmat okoz. Tudja? - néz rám tárgyilagos érdeklődéssel. Nem, szerencsére nem tudom, de felkelti érdeklődésemet a hang, amivel ezt - minden önsajnálat nélkül - közölte. Azért jött, hogy megtudja, hol található az a hét éhező kiskutya, „akikről” írtam.- Szívesen vinnék nekik egy-egy adag ennivalót hetente egyszer, ha Pécsett járok - teszi meg az ajánlatát. Az Állatvédő Egyesület ugyan már kézbe vette az ügyet, de a segítség jól jöhet nekik, elmondom, hol érdeklődjön. Mintha nagylelkűségét szé- gyellné, mentegeti embertársait.-Amíg dolgoztam, én sem értem rá odafigyelni mindenre úgy, mint amióta nyugdíjas vagyok. Most több az időm, feleségemmel együtt jobban észrevesszük a kínlódó élőlényeket. Például a házunk előtt, Szigetváron, a Radován téren áll egy szép bronz szobor. Nyolc tuját ültettek köré. Egy hamarosan kiszáradt. Hogy a többi ne jusson ugyanerre a sorsra, öntözge- tem őket titokban.- Titokban?-Vannak akik sajnálják rájuk a vizet - magyarázkodik elnéző mosollyal. - A víz pénzbe kerül, közösen fizetjük, az a miénk. De hát a tuja, ott az ablakunk alatt, az nem a miénk? - teszi fel a költői kérdést, aztán sietve folytatja -persze tudom, Boszniában emberek szorulnak segítségre, de az már meghaladja a lehetőségeimet. A közvetlen környezetemben előforduló szenvedést azonban, - akár emberről, akár állatról, akár növényről van szó - igyekszünk enyhíteni, amennyire tőlünk telik - mondja Nagy-György Géza és udvariasan elbúcsúzik. Hm. Ha mindenki csak a saját környezetében . .. Rezes A Horthy Miklós újratemetése körüli vita emlékeztetett engem arra, hogy édesapám szorgalmasan gyűjtötte az újságokat, és azokat, amelyeket érdekesnek tartott, el is tette. Régi könyvei között megtaláltam a Dunántúl című lap 1921. október 5. számát, amelynek fénymásolatát el is küldöm az Uj Dunántúli Napló szerkesztőségének - íija Gyimóthy László, Pécs, Nagyvárad utca 19. sz. alatt lakó olvasónk. A mai újságolvasónak érdekes olvasmány a több mint hetven éves lap. Ez a szám első oldalán nemzeti színű kerettel jelent meg. A magyar hadúr címmel vezércikk köszönti a kormányzót a kor jellemző, da- gályos stílusában. Ä 2. oldalon olvasható „A kormányzó fogadtatás sorrendje és programmja”. - Ebből megtudhatjuk, hogy Horthy Miklós reggel 9,15-kor érkezett a főpályaudvarra, 10 órakor üdvözölték a Széchenyi téren, később tisztelegtek előtte a különböző küldöttségek és az egyházi méltóságok. A székesegyházi koncert után következett a díszebéd a Nemzeti Kaszinóban, délután sportünnepély a szigeti városi gyakorlótéren, este a Cigánybáró ünnepélyes előadása a színházban. A kormányzó a püspöki palotában lakott, este szerenádot adtak neki. Október 6-án a vendég Szent- lőrincen át vidéki körútra indult, este Siklós felől érkezett vissza a városba, majd részt vett a helyőrség tisztikarának vacsoráján a Pannónia szállóban. Október 8-án Horthy Miklós Mohács felé hagyta el a várost autóval. Színházi hagyomány Hagyomány a Pécsi Nemzeti Színházban, hogy évadnyitáskor köszöntik azokat a dolgozókat, művészeket, akik hosszabb ideje a színháznál vannak és évfordulót ünnepelhetnek. Ez idén is megtörtént, azonban lapunk helyhiány miatt nem tudta leközölni a névsort. Kovács Imréné pécsi olvasónk kérésére azonban ezt most szívesen megtesszük. Tíz éve dolgozik a színháznál: Kuncz László, Erdész Tibor, Kaufman Mária, Horváth Judit, Illés Ilona, Neubauer Jánosné és Szalai László. Tizenöt éve: Úr Etelka, Kollár Mária és Horváth Attila. Húsz éve: Hammer Edit, Juhász Piroska, Hajdú Mihályné és ifj. Schulek Ferenc. Huszonöt éve: Sólyom Katalin, Józsa Ferenc, Schön Gyula, Erdész István és Kohn Ede. Harminc éve: Vári Éva. Harmincöt éve: Szivler József. Jogi tanácsadó Tóth I. 15 éve zajos munkahelyen dolgozik. Hallása erősen megromlott. Kérdése: halláskárosodása miatt kér- het-e és kitől baleseti járadékot, vagy kártérítést? Amennyiben a hallása a munkahelyi zajártalom következménye, úgy baleseti járadékra jogosult lehet és kártérítést is kérhet. A baleseti járadék megállapítását a Megyei Nyugdíjbiztosításai Igazgatóságtól (Pécs, Nagy Lajos király u. 3.) kérheti az erre a célra szolgáló igény- bejelentő lapon. Az 1975. évi II. törvény 81.§-a értelmében baleseti járadékra az jogosult, akinek munkaképessége üzemi baleset (foglalkozási betegség) következtében tizenöt százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíj nem illeti meg. A baleseti járadék mértéke a foglalkozási betegség okozta munkaképesség-csökkenés fokától függ. A munkaképesség csökkentése fokának megfelelően az 1. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 16-25 százalék, a 2. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 26-35 százalék, a 3. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség-csökkenése 36-49 százalék, a 4. baleseti fokozatba tartozik az, akinek a munkaképesség csökkenése 50-66 százalék. A baleseti járadék összege az 1. fokozatba tartozás esetén a havi átlagkereset 8%-a, a 2. fokozatba tartozás esetén a havi átlagkereset 10 %-a, a 3. fokozatba tartozás esetén a havi átlagkereset 15 %-a, a 4. fokozatba tartozás esetén a havi átlagkereset 30 %-a. Az igénybejelentést követően az Igazgatóság jogorvoslati utat is biztosító határozattal értesíti a kérelmezőt arról, hogy állapít-e meg részére járadékot, ha igen, milyen mértékűt és milyen összegben. A baleseti kártérítési igényét a munkáltatójánál kell előterjeszteni. A munkáltató az igény alapján intézkedik a kártérítés megállapítására, ha annak feltételei fennállnak. Erről a kérelmezőt jogorvoslatot is biztosító intézkedéssel értesíti. I. N. kérdezi, hogy a bérlő a bérelt dolgot miként köteles használni és a bérbeadó el- lenőrizheti-e a használatot? A Polgári Törvénykönyvünk 425 §-ban meghatározottak szerint a bérlő a bérelt dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja. Felelős minden olyan kárért, amely a rendeltetésellenes, vagy szerződésellenes használat következménye. A bérbeadó a. / a bérlő szükségtelen há- borítása nélkül ellenőrizheti a használatot; b. / követelheti a rendeltetésellenes, vagy szerződésellenes használat megszüntetését, továbbá az ilyen használatból eredő kárának megtérítését; c. /abban az esetben, ha az ilyen használat tovább folyik, vagy ha a bérelt dolgot fenyegető veszély súlyossága miatt az abbahagyás követelése nem vezetne célra, a bérletet azonnali hatállyal felmondhatja, és kártérítést követelhet. Ha a bérlő a bérelt dolgon jogosulatlanul olyan átalakítási munkákat végeztetett, amelyekhez a bérbeadó, vagy a hatóság engedélye lett volna szükséges, a bérbeadó kívánságára köteles az eredeti állapotot helyreállítani. Ezeket a jogokat a bérbeadó akkor is gyakorolhatja, ha a bérlő a bérelt dolgot akár engedélyével, akár anélkül albérletbe, vagy harmadik személy használatába adta. Nagy T.-né kérdezi, hogy lehet-e a házastárs haszonélvezetét korlátozni, vagy megváltani? A hatályos rendelkezések szerint a házastárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszámlázok kérhetik. A haszon- élvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is. Mind a házastárs, mind az örökösök kérhetik a házastárs haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni. A házastársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben, vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mind az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszárma- zókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg. A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni. /PTK. 616 §/ Baloghné kérdése, hogy temetési segélyt kérhet-e és hol? A jelenleg hatályos rendelkezések szerint a települési önkormányzat képviselő testületé temetési segélyt nyújthat annak, aki a meghalt személy eltemettetéséről gondoskodott, annak ellenére, hogy arra nem volt köteles, vagy tartásra köteles hozzátartozó volt ugyan, de a temetési költségek viselése a saját, illetve családja létfenntartását veszélyezteti. A segély összege nem lehet kevesebb a helyben szokásos legolcsóbb temetés költségeinek 10%-nál, de elérheti annak teljes összegét, ha a temetési költségek viselése a kérelmezőnek, vagy családjának a lét- fenntartását veszélyezteti. Nem állapítható meg temetési segély annak, akinek a családjában az egy főre jutó jövedelem eléri az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb ösz- szegének háromszorosát. K. L. kérdezi, hogy mit kell a munkaviszony kezdetének tekinteni? Az új Munka Törvénykönyvének 78 §-a szerint a munka- viszony kezdete a munkába lépés napja. A munkába lépés napját a felek a munkaszerződésben határozzák meg. Erre vonatkozó megállapodás hiányában a munkaszerződés megkötését követő munkanapon kell a munkavállalót munkába állítani. A munkaszerződés megkötésének napja és a munkába állás napja közötti időszakban - a munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában - csak azok a munka- viszonyból eredő jogok és kötelezettségek illetik meg, illetőleg terhelik a feleket, amelyek a munkába állást segítik elő. S. Á. i 4 1 i
