Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-30 / 236. szám

1993. augusztus 30., hétfő aj Dunántúli napit) 9 Az öreg gépek karbantartása is egyre nehezebben oldható meg a gazdaságokban Fotó: Läufer Aratás után - vetés előtt Szorít a pénzhiány Kenyérgabonából minden ország önellátásra törekszik A nyolc osztály nem elég (3.) Kapura lövések Siker­sztori Az eladósodás kísértete járja be Magyarországot, továbbá a külföldi tőkeberuházások terü­letén tendenciaváltás figyelhető meg: Magyarország tartja ugyan csúcspozícióját az egy­kori KGST-országok körében, ám az 1991-es év „boomja” óta, amikoris közvetlenül 1,7 milli­árd dollárt fektettek be a külföl­diek, a tendencia lassan, de fo­lyamatosan hanyatló. 1992-ben 1,641 milliárd dollár volt a kül­földi tőkeberuházások értéke, 1993 első felében 650 millió - írta szerdai számában a düssel­dorfi Handelsblatt. Az eladósodással kapcsolat­ban a német pénzügyi-gazda­sági napilap azt állapította meg, hogy aggodalom egyelőre csak a belső eladósodáshoz kapcso­lódik és a probléma minden más tényezőt háttérbe szorítva in­kább a költségvetési deficit „fé- kezhetetlen” növekedéséhez köthető. Ennek nyomán a belső államadósság az idén elérheti a bruttó hazai termék (GDP) 82-87 százalékát, míg 1990-ben csak 63,5 százalékát tette ki. A német szaklap „kimondot­tan sikersztorinak” minősítette a külföldi adósság kezelését. Adatai szerint a nettó adósság mértéke évek óta 14,5 milliárd dollár körüli, a devizatartalékok a figyelemre méltó ötmilliárd dollárra emelkedtek, Magyaror­szág minden erőfeszítés nélkül képes volt kötvényeket kibocsá­tani a nemzetközi piacokon. A Handelsblatt szerint min­dennek alapját nagymértékben a magyar külkereskedelem „meg­lepően jó teljesítménye” ké­pezte: néhány év alatt „látszólag tökéletesen” sikerült az átállás az igénytelen keleti piacokról a kemény nyugatiakra. „Azonban csak látszólag: az idén bekövet­kezett a nagy kijózanodás. Az első félévben az export, az előző év ugyanezen időszaká­hoz viszonyítva, 27 százalékkal, 3,8 milliárd dollárra esett visz- sza, a kereskedelmi mérleg de­ficitje elérte a kétmilliárd dol­lárt” - közölte a Handelsblatt. A budapesti keltezésű cikk szerzője úgy vélekedett, hogy a fejlemény aligha indokolható a rossz világgazdasági konjunk­túrával vagy a húsra és húster­mékekre kirótt EK-korlátozá- sokkal. Sokkal inkább „a zsugo­rodó belső piacon uralkodó ka­tasztrofális helyzet” kihatásai­ról van szó. A vállalatok „sú­lyos likviditási problémákkal” küzdenek, nem képesek javítani versenyképességüket, még ked­vezőbb értékesítési lehetőség esetén is hiányzik a versenyké­pes áru. A Handelsblatt szerint hosszú távon a kereskedelmi mérleg növekvő deficitjét al­kalmasint az elmúlt évek ,rend­kívül nagy” tőkebeáramlása sem képes kiegyenlíteni, külö­nösen, hogy itt is az irányzat megfordulása körvonalazódik. Igen szerény, a tavalyinál is gyengébb, a 3 tonnás hektáron­kénti átlagot alig meghaladó hozammal zárult az idei aratás és csak augusztus 20-i befeje­zéssel, holott a szokásosnál két héttel korábban kezdhették el a valaha legnehezebb paraszti munkát. Az összefüggésekről, valamint a jövő évi termést megalapozó előkészületekről Horváth Gábort, a Mezőgazda- sági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtit­kárát kérdeztem. A tartópillér megroppant- Engedtessék meg némi visszatekintés! - mondja. - A II. világháborút megelőző évti­zedben, 1931 és 1940 között az ország szántóterületének több mint a felén termesztettek kalá­szos gabonát, 30 százalékban búzát, amelynek jövedelme meghatározta a gazdasági év zá­rását, s a következő év termelési ciklusát egyaránt. Tehát a leg­főbb termékár a kenyérgabo­náé! Minden ország önellátásra törekszik Európában is, Ázsiá­ban is, de Japánban 100 száza­lékos támogatással érik el, hogy hazai földön termesztik meg a rizsszükségletet. Nálunk - meg­lehet, kissé elfogult vagyok - az ország legfontosabb tartópillére a mezőgazdaság, amely azon­ban az utóbbi évtizedben, de kü­lönösen a rendszerváltás óta - válságban van.- Ha kevesebb is, de megter­mett - mint mondani szokás - az ország kenyere . . .- No igen, de hallhatta-ol- vashatta ugyebár Kádár Béla többszöri panaszkodását arról, hogy máris visszaesett az expor­tunk, amiben jócskán szerepe volt a mezőgazdaságnak! Saj­nos most alig 100-200 ezer tonna gabona mehet kivitelre, míg a korábbi esztendőkben 1-2 millió tonna volt az export. Nagyon hiányozni fog tehát az a néhány százmillió dollár, amit a gabona hozhatott volna a nemzet asztalára! Megkésett intézkedés- Az aratás megkezdésekor a kormány úgynevezett interven­ciós felvásárlást hirdetett meg. Ez sem segített?- Bármily örvendetes, de - megkésett intézkedésről van szó. Hogy miért? Mert az idei termést javarészt még az ősszel eladták, mégpedig uzsoraáron. Csak kevesen tudtak megmene­külni ettől, a szorító pénzhiány okán a szövetkezetek többsége még lábon volt kénytelen tú­ladni a portékán.-A három tonnás átlag mi­lyen eltéréseket takar?- Baranyában 5 tonna fölött volt ez a mutató, sajnos, kivéte­les megyéről van szó - mondja Horváth Gábor.- Szolnok és Heves a háború előtti szintet idéző 2,4, illetve 1,9 tonnát "ért el". A hagyomá­nyos búzatermesztő megyék, Békés, Fejér, Hajdú-Bihar, Csongrád, Bács-Kiskun és Győr-Moson-Sopron is csak a középmezőnyben található, je­lentős veszteséggel. Tehát az a - ismétlem: megkésett - kor­mányintézkedés legfeljebb 200 ezer tonna búza felvásárlását érintheti. Látnivaló, hogy ez a konst­rukció nem a termelők, hanem a feldolgozók, s a forgalmazók érdekeit szolgálja. Európai elsőkből utolsók- Tehát az érdekvédelmi fó­rum újabb kedvezményeket kér?-Igen! Különben tovább apad a termőterület, ami ugyan mindennapi kenyerünket még nem fogja fenyegetni, de tize­deli majd az exportot. Kedvez­ményes és a munkabérek fede­zetéül is szolgáló hitelek szük­ségeltetnek, mert már tavaly sem volt pénz a talajmunkákhoz szükséges üzemanyagra, vető­magra, növény- és gyomirtósze­rekre, továbbá műtrágyára. Ez utóbbi felhasználásában koráb­ban európai elsők, ma pedig utolsók vagyunk! A beruházási javak terepén 40 év folyamán kétezer százalékos volt az inflá­ció, vagyis húszszoros a drágu­lás. Nyilvánvaló, hogy a gépál­lomány elöregedettsége okozta, hogy bár korábban kezdték, ké­sőbb fejezték be az aratást, a mégoly csekély hozamok elle­nére is. Továbbá máris meg kel­lett volna hirdetni az 1994-re szóló, korlátozott mennyiségre érvényes, 8500 forint tonnán­kénti, garantált felvásárlási árat, ami két részletben kerülne kifi­zetésre. Sajnos, a kárpótlás el­húzódása és bizonyos tervezett törvénymódosítások még ront­hatják a szövetkezetek helyze­tét. Említett igényeink a föltéte­lei annak, hogy kikerüljünk az agrárválságból, hozzájárulhas­sunk továbbra is a külkereske­delmi mérleg javításához, a pa­rasztság jobb megélhetéséhez egyaránt. Keresztényi Nándor A szinte minden családot érintő közoktatási törvényt két szavazat híján kétharma­dos többséggel fogadta el a parlament. A T. Ház-beli döntő fölény nem minden po­litikus nyilatkozataiban tük­röződik, így a társadalom egy része bizonytalan: mi lesz az iskolákban? Hol, hogyan ta­nulhat a gyerek? Mit taníthat a tanár? Dr. Dobos Krisztina helyettes államtitkárral a tör­vény megszületésének körül­ményeiről, legvitatottabb pa­ragrafusairól, s várható kö­vetkezményeiről, bevezetésé­nek ütemezéséről beszélget­tünk.- Beszélgetésünk második ré­szében elmondta: másfél éves egyeztető munka előzte meg a törvénytervezetet. Ezek után minek tulajdonítja, hogy a tör­vény elfogadása óta sem szűn­nek a bírálatok?- Ha a vádakat részletesen és egyenként megnézzük, hajlandó vagyok ismét komolyan venni azokat. Ismét, hiszen egyné­hányszor már cáfoltuk vala­mennyit. Ha azonban ömlesztve jön a kritika, akkor teljesen nyugodt vagyok, mert tudom, hogy mögötte nem a szakmáról, hanem politikáról van szó. Ami persze szintén egy szakma.- Ez még nem a zöld gyepes angol demokrácia. Nálunk még az is előfordulhat, hogy a meccs után rúgott gól kettőt számít.- Annyira rosszul azért nem állunk. Vigasztaló és remény­keltő, hogy a képviselők a par­lamentben függetleníteni tudták magukat a pártpolitikai érde­kektől, s a szavazáskor legtöbb­jük - nyilván átérezve a tör­vényalkotással kapcsolatos fel­elősségét - kizárólag a lelkiis­meretére és szakmai ítélőképes­ségére hallgatott. Másként nem fordulhatott volna elő, hogy a törvény nem egy paragrafusa száz százalékos támogatást ka­pott. Szemtanúja voltam - mert amikor a televízió számára kommentáltam a szavazást az ellenzéki padsorok mögött ül­tem hogy nem egyszer egy-egy ellenzéki képviselő in­dítványát saját pártjának tagjai is leszavazták. Ez reménykeltő A 320 millió forint állami támogatással egy év alatt meg­újuló csabai színház az eredeti szerepét visszanyerő Vigadó révén 250 személyes színházte­remmel gyarapodott. Az ismét a régi szépségében ragyogó csabai (egykori nevén) „Vigarda” elsősorban operett-, opera-, kabaré-előadásoknak és irodalmi esteknek ad majd he­lyet, de alkalmas tanácskozá­sok, s bálok rendezésére is. A Békés Megyei Jókai Szín­ház a most kezdődő, negyvene­momentum. Mint ahogy az is, hogy a törvény elfogadása után nem egy ellenzéki képviselő odajött hozzám - gratulálni.- Nem úgy a szakszervezetek.- Ezzel kapcsolatban vég­képp nyugodt vagyok. Hiszen a tíz osztályos iskolaszerkezettel több munkalehetőséget terem­tünk a pedagógusoknak, s erre most, amikor egyre kevesebb a gyerek, nagy szükségük van. Mondom, nyugodt vagyok, leg­feljebb a szereposztás zavar: olykor úgy érzem, nekünk kell megvédenünk a pedagógusokat a szakszervezetekkel szemben.- Ezt mondja Ön. De vajon így érzik-e a pedagógusok is?- Egyes szakszervezeti veze­tők bele-belekötnek a törvénybe ott, ahol „problémákat” látnak. Azt nem hiszem, hogy erre a pedagógus-társadalom ösztö­nözné őket, legalábbis én nem tapasztaltam az óvónők, tanítók, tanárok körében tömeges elle­nérzést a törvénnyel kapcsolat­ban. Az előkészítés időszaká­ban 5000 levelet kaptam, ezek közül egyetlen egy volt mocs­kolódó, az is névtelen. A többi­ben hozzászólások voltak, ja­vaslatok, és biztatás, hogy jó úton megyünk. Az országot járva sok helyen megfordultam, száz, kétszáz pedagógus előtt tartottam előadásokat, s részt vettem tantestületi üléseken is. Az általános tapasztalatom az volt, hogy a résztvevők egyetér­tettek a törvény alapkoncepció­jával, legfeljebb a részletek módosítását javasolták. Száz pedagógusból talán 1-2 emelt komolyabb kifogásokat.- Sohasem került olyan kínos helyzetbe, hogy egy egész tan­testülettel szemben kellett véde­nie az álláspontját?- Egy tantestületi ülésen az egyik pedagógus nagyon emelt hangon föltett nekem három kérdést, hozzátéve, biztos benne, hogy egyikre sem tudom a választ. Miután mindháromra feleltem, kicsit kínosan éreztem magam, és szomorú lettem. Mert úgy érzem nem jó peda­gógus az, aki mindenáron meg akatja buktatni a vizsgázót... Vigh Sándor (Folytatjuk) dik évadában tíz darabot kínál közönségének - az egyik, a My fair lady tavalyi előadásának felújítása. Az évadkezdő bemu­tató október 8-án Nyíró József Jézusfaragó ember című színjá­tékának előadása lesz, melynek rendezője Csiszár Imre. Színre kerül még többek kö­zött Lengyel Menyhért Róza néni című vígjátéka, Ter- sánszky-Szakcsy-Csemer Szi- dike lakodalma című zenés da­rab, valamint Arthur Miller Al­kuja. Megújult a csabai színház Külföldi kézen a hazai húsipar? Kevés a vállalkozó és a hazai tőke Csigalassúsággal halad a hús­ipar privatizációja. A válság- helyzet miatt bonyolult az át­alakulás, az eszközök gyorsan leértékelődnek.Neheziti a priva­tizálást az üzemek likviditási gondja. Emiatt az újonnan létre­jött társaságok pénzügyileg nem stabilak, többségüknek jelentős anyagi többletforrásra, reorga­nizációra lenne szüksége. A húsipari vállalatok zöme részvénytársasággá alakult. A tatabányai húsfeldolgozó üze­met felszámolták, s felszámolás alatt áll a kiskunféleggyházi, a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei, a Duna-Tiszaközi ÁHV, valamint a Kaposvári Húskom­binát is. Az osztrák Pankl und Hoff­mann GmBH befektetői részvé­telével részvénytársasággá ala­kult a Bácshus Közös Vállalat. Ez az osztrák cég vásárolta fel a Baranya megyei vállalat rész­vényeinek egy részét is. A mo­sonmagyaróvári és a hédervári kisüzemek osztrák befektetők tulajdonába kerültek. Átalakult a Pápai Húsipar RT és a Szekszárdi Húsipari RT, a debreceni Húsipart Rt, a Gyula Hús Rt, a Gyöngyösi THUR RT, a szolnoki SOLAM Rt, a szombathelyi Vasi Húsipari Rt, és a nagytétényi Első Magyar Sertéshizlaló Rt. A Pankl und Hoffmann vásá­rolta fel a Pécsi MŐBIUSZ-t, igy az is külföldi befektetők tu­lajdonába került. A Zalahús Rt az MRP-szervezet kivásárlása révén viszont hazai befektetőké lett. Ebben a gyárban a mező- gazdasági termelők kárpótlási jeggyel szereztek tulajdont. Á Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetsége (MOSZ) eddigi tapasz­talatai szerint a kedvezőbb piaci kilátásokkal és jobb pénzügyi helyzettel rendelkező szerveze­tek privatizációja lezajlott. A tu­lajdonosváltás most lelassult. Csak korlátozott mértékben le­het számítani külföldi tőkére, mivel Nyugat-Európában sem húzóágazat a húsipar. Csekély a hazai befektetők érdeklődése is. Ennek okát a MOSZ szakértői a jelenlegi privatizációs lehetősé­gek elégtelenségében látják. A vállalatok nem számíthatnak a privatizáció során jelentős tő­kebevonásra s többlet pénzfor­ráshoz sem tudnak hozzájutni. A behajthatatlan hitelek egy ré­sze fejében tulajdonossá vált bankok pedig nem tudnak mit kezdeni tulajdonukkal. U. G, MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót..........................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név: ........................................................ Cég neve:................................................. C ím:........................................................ Címe:......................................................... A z előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a....................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. aláír ás cégszerű aláírás mzmw» az Új Dunántúli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents