Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-28 / 234. szám
8 aj Dunantüit napló 1993. augusztus 28., szombat A falu lakói rendszeresen gondozzák a házuk előtti területet is Läufer László felvételei Baranyai barangolások Regenye Pintér Kálmán öt éve lakik itt A fehér színű buszváró, mint a fájdalomtól elterült sebesült fekszik a polgármester asszony házának kertjében. A regenyei képviselőtestület diktatórikus döntésnek értékelte, hogy a falu első embere a megkérdezésük nélkül rendelte meg a nyolc- van-egynéhány ezer forintos buszvárót, s ezért nem járult hozzá a kifizetéséhez, a felállításához.- Rendben van, hibáztam - mondja Tóth Lászlóné, Regenye polgármestere s ebből szép kis perpatvar kerekedett, de a véleményem változatlanul az - s ezt azok, akik minket megválasztottak, a falu népe is támogatta -, hogy kell egy új váró. Persze, aki ebből azt hiszi, hogy ebben a Pécs közelében lévő, szelíd lankák között megbúvó kicsi faluban gyakoriak az ilyen „viharok”, az téved. Nyugalom és békesség van és csend, s nem csupán azért, mert az augusztusi forróság elől még a madarak is az árnyat adó fák sűrűjébe menekülnek. Ahogy az egyik helybéli fogalmazott, Regényén még a kocsmában sincsenek pofonok.- Mindenki ismer mindenkit, mindent tudunk egymásról - állítja Vígh Attila 29 éves munka- nélküli de az is igaz, hogy az emberek jól megvannak egymással, segítőkészek. Attila, bár van három szakmája - vegyész analitikus, kazángépész és turbinagépész -, érettségizett is, nem talál munkát. Nem a mai világra képezték ki, a kis cégeknek nem olyan képzettségű ember kell, mint ő, aki a nagyüzemi munkában lenne igazán otthon.- Most már szociális segélyt kapok, ez havonta 5120 forint, azt hogy hogyan jövök ki ebből, ne kérdezze. Még az a nagy szerencse, hogy a feleségem dolgozik! Fogalmam sincs, hogy milyen lesz a jövőm. Regényén találkoztam olyan emberrel, aki - saját bevallása szerint - nagyon italos volt, de már évek óta egy korty alkoholt sem eresztett le a torkán.- Semmilyen elvonókúrán nem voltam - meséli Pintér Kálmán -, egyszer azt mondtam magamnak, vége, s letettem a poharat. S ennek már több mint két éve ... Az 52 éves, alacsony, vékony férfiról nem gondolná senki, hogy hosszú évekig bányász volt - hacsak arról nem, hogy bal karján tetoválás díszeleg, bányász jelvénnyel és Jó szerencsét felirattal -, majd később kútásó. Most már rokkantnyugdíjas, öt éve költözött Regényére, takaros házat alakított ki a falu szélén, amelyben egymaga él. A hófehérre meszelt épület verandáján sokszínű muskátlik pompáznak, a füvesített udvaron csirkék.- Mindent egyedül csináltam, ahogy egy kis pénzhez jutottam, kipofozgattam a házat, virágot vettem ... Megszoktam már, szeretek itt lenni, de egy asszony bizony nem lenne rossz. Áporodott unalom terpeszkedik a falu központjában - nyitott ajtajú harangtorony, zárva tartó italbolt-vegyesbolt, rozsdás, töredezett üvegű autóbusz- váró a csendet csupán egy bicikli nyikorgása töri meg. Kovács Tibor érkezik egy nála jóval idősebb felnőtt kerékpárral, amivel nem sokkal később már együtt kerekezünk a házuk felé.- A létminimumon élünk, uram - mondja a házuk előtt bicikliláncot szerelő Kovács István -, munka nélkül vagyok, a feleségem a négy gyerekekkel van itthon, de eléldegélünk. Milyen cigánynak lenni Regényén? A hosszúhajú, bajuszos férfi szerint semmilyen különbséget nem érez, ha nem volna cigány, is így élnének.-A szegény ember akkor is szegény, ha magyar, akkor is, ha cigány. Mi lesz a gyerekekből? Hát, azt nem tudnám megmondani. Én kilenc osztályt jártam, traktorosnak tanultam, talán eddig eljutnak ők is. A legkisebbik, az éppen tipegő kislány, hívásomra az anyja karjaiba menekül, majd huncut- kodva pillog vissza. Sok a gyerek Regényén, meglepően sok. A határozott, agilis polgármester asszonytól tudom, hogy a falu 164 lakója közül 52 a gyerek. Társadalmi munkában játszóteret építettek nekik, valaki azt mondta, ez a legnagyobb homokozó a megyében, de hintázhatnak, csúzdázhatnak... Azonban nem csak a gyerek a sok, hanem a munkanélküli, a segélyezésre szoruló is. A kisközség éves költségvetése 5,6 millió forint, ennek majd tíz százalékát arra fordítják, hogy segélyben részesítsenek fiatalokat és öregeket. Regényén sétálva szembetűnik, hogy a kultúrházat felújították - ez a gyerekeké is lesz, ugyanis játszószobát alakítanak ki -, korszerűsítették az egykori tanácsházát, gázcseretelepet létesítettek. A tervek között szerepel, hogy vízvezetéket építenek, pályázatot nyújtottak be a vízügyi alaphoz. Szóval, fejlődik ez a falu, ha nem is nagyon gyorsan, mindenesetre érzékelhetően. Csak az buszváró ne heverne ott az udvaron! Roszprim Nándor Reggeli beszélgetés a kis harangláb előtt Magyarul magyarán Szárnyaszegett szállóigék Eredeti Caravaggióra bukkantak Krisztus levételét a keresztfáról ábrázolja a festmény Michelangelo da Caravaggio XVI. századi olasz festő (1573-1610) eddig ismeretlen festményére bukkantak a jezsuita rend egy dublini kolostorában. A jezsuiták szóvivője szerint a ma legalább 50 millió font sterling értékű festményt a rend fél évszázada ajándékba kapta és abban a feltevésben voltak, hogy az „egy második garnitúrabeli flamand festő alkotása”. A Krisztus levételét a keresztfáról ábrázoló festmény tényleges értéke csak akkor vált ismeretessé, amikor a műremeket felajánlották kölcsönbe az ír Nemzeti Galériának. Mint a múzeum szóvivője elmondta, a festmény, amely novembertől lesz megtekinthető az olasz mester más alkotásaival együtt, nem eladó. Mint a DPA hírügynökség jelentette, szakértők megerősítették, hogy az 1602-ben keletkezett kép Caravaggio eredeti alkotása. A „Krisztus levétele a keresztfáról” még két másolatban létezik. Általában igaz az a megállapítás, hogy az elhangzó beszéd vagy az írott szöveg mondatai egyszeri, egyedi, alkalmi nyelvi egységek, amelyek ugyanúgy nem ismétlődnek meg. A szemléletességre, a képszerűségre való törekvés azonban gyakran ad a nyelvünkre vagy a toliunkra olyan kifejezéseket, amelyek a szótározott szavakhoz hasonlóan nyelvünk építőanyagát alkotják, és különleges stílusértékük van. Ilyenek a szólások, a közmondások és a szállóigék. Amikor azt mondjuk, hogy a kocka el van vetve, vagy valamely kérdéssel, üggyel való foglalkozás megér egy misét, akkor a történelemnek egy-egy nevezetes személyét idézzük hozzávetőleges pontossággal. A legtöbb joggal a szállóigék műfajához sorolhatók azok a kifejezések, amelyek a bibliából, a mitológiából származnak, s valamely fontos társadalmi jelenség, emberi magatartás, drámai élethelyzet jelképeivé, szimbólumaivá váltak. Ha azonban nem ismerjük pontosan az eredeti jelentésüket, akkor nagyon könnyen hibássá válik használatuk; nem szállnak szabadon, hanem szár- nyaszegetten hullanak a porba. Ez történt a következő, a sajtó, a rádió és a tévé szövegeiben felröppentett szállóigékkel. ,A gordiuszi csomót, a megoldást - legalábbis egy időre - az hozta meg, hog a MAHÍR a saját költségére ingyenes lakossági szolgáltatásként plakáttartókat helyezett el a fővárosban” - A gordiuszi csomó éppen hogy nem megoldást jelent, hanem a bonyolult, a nehezen megoldható, vagy éppen megoldhatatlan feladat szimbóluma, amellyel a névadója, Gordiusz frígiai király radikális beavatkozással bánt el úgy, hogy kardjával kettévágta. „Bajorországban újra lesújtott a liberálisokra a most már szüntelenül felettük lebegő Damoklesz-kard.” - Ebben a fogalmazásban a kérdéses kard önmagát szünteti meg azáltal, hogy lesújt. Damoklész kardja ugyanis az állandóan fenyegető veszélynek, a fejünk felett lebegő balsorsnak a jelképe arról a kardról, amely a mitológia szerint egy szőrszálra függesztve lógott a földi javakban duskálkodó ókori kegyenc, Damoklész feje fölött. „Szántó Piroskánál a halál állandó érzetével karonfogva jár a diadal, az emberi lényeg sziszifuszi felülkerekedése a lét rideg és közönyös koordinátáin” - írt a művész kiállításáról egy mél- tatója. A mondat tartalmával szöges ellentétben állt a mitológiai alak emlegetése. A sziszifuszi munka ugyanis kimerítő, hiábavaló, eredménytelen fáradozást jelent. Sziszüphosz görög királynak az alvilágban az a büntetése, hogy egy súlyos sziklát kell felgörgetnie egy meredek hegyoldalon. De a csúcsra feljutva a szikla mindig visszagurul. A tanulság több mint világos és egyértelmű. Aki anélkül használja szóban vagy írásban a szállóigéket, mitológiai személyek nevét, hogy pontosan ismerné jelentésüket, szerepüket, az nem oldja mega gordiuszi csomót, ott lebeg fölötte a Damoklész kardja, és ráadásul sziszifuszi munkát végez. Rónai Béla Keresztrejtvény Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 6-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége Pécs, Rákóczi u. 34. VIII. em. Az augusztus 14-i lapban közölt rejtvény megfejtése: „Nem sportszerű, ő egy lépéssel a többiek előtt áll.” A helyes megfejtéseket beküldők közül utalványt nyertek: Rajcsányi Ferencné, Nagy- nyárád, Zalka Máté utca 77., Öllé Valéria, Magyarszék, József Attila utca 8., Pataki Katalin, Pécs, Rákóczi út 77., Boros Bálintné, Nagyatád, Jókai Mór utca 5., Pál Józsefné, Pécs, Páfrány utca 43.
