Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-28 / 234. szám

1993. augusztus 28., szombat üj Dunántúli napiö 7 Katolikus centrum Megyervárosban Göröngyös az út a szándék megvalósítása előtt, de járhatóvá tehető' Mit diktál most a történelem? In memóriám Deák A Rózsadomb alatti területen épülhet az új templom Fotó: Läufer László Évtizedekkel ezelőtt, amikor a kertvárosi római katolikus templom és plébánia felépült, Pécsnek ez a városrésze még valóban az volt, amit elneve­zése jelöl: a város egyik kertes, családi házas területe néhány ezer lakossal. A történeti vissza­tekintés teljesen felesleges: minden pécsi tudja, hogy azóta a város legnépesebb egybe­függő lakótelepe épült fel a csa­ládi házaktól délebbre. A közhasználatban erre a te­rületre is öröklődött az építésze­tileg teljesen indokolatlan „Kertváros” megjelölés, noha azóta - főképpen újabban - már hivatalos vagy lakosság által közhasználatú városrész-elne­vezésekkel is tagolt Pécs déli része: Megyerváros, Árpádvá- ros, Rózsadomb. A mintegy 60 000-es lélek­számú lakosság hitéleti igénye­ihez a régi kertvárosi templom és plébánia már régebb óta szű­kös. Ennek megfontolásából Mayer Mihály pécsi megyés püspök meg tavaly levélben ke­reste meg Pécs polgármesterét, hogy az önkormányzat tegye lehetővé Megyerváros térségé­ben egy új római katolikus templomot, plébániát, iskolát és napköziotthont magában fog­laló épületegyüttes telepítését. Mindazok, akik a sajtóból fi­gyelemmel kísérték a Pécs Ön- kormányzat Közgyűlésének tes­tületi üléseit, emlékezhetnek arra, hogy ezen egyházi igény bejelentése szerencsétlen félre­értések, levélváltások, illetve testületi vita forrása lett. A félreértések akkor felemle­getett okait részletesen felidézni ma már nem sok haszonnal járna. A nézetkülönbségek éle­sedését kétség kívül csak ger­jesztette a volt egyházi ingatla­nok átadásáról folyó egyeztető tárgyalások akkori akadozása. Tény: sem az önkormányzat vezető tisztségviselői, sem maga a testület elsőre sem mondott nem-et az egyházi ké­résre, viszont a terület biztosítá­sához a terv konkrétabb ismer­tetését igényelte. Legfőképpen a szóba jöhető terület tulajdon- jogi viszonyainak rendezése és a beépítés jellege tekintetében. Ez utóbbira vonatkozó informá­ciók a terület kiválasztása, ille­tőleg azzal összefüggésben az általános és a részletes város- rendezési terv módosításához szükségesek. Az igényelt terület tulajdon- jogi viszonyainak rendezéséről még nem zárultak le a tárgyalá­sok. A téma városrendezési vo­natkozásai viszont a nyár ele­jére oly mértékben tisztázódtak, hogy a közgyűlés városépíté­szeti és környezetvédelmi bi­zottsága előterjesztést készített az általános rendezési terv mó­dosításáról a megyervárosi ró­mai katolikus templom, plébá­nia, egyházi iskola és napközi­otthon telepítéséhez. A bizottság szakértői és a vá­rosi főépítész megvizsgálták az egyház területi javaslatát és az egyéb lehetőségeket. Az intéz­ményegyüttes nagyságát, köz­lekedési és közműigényeit, vá­rosszerkezeti és városképfor­máló hatását figyelembe véve az Illyés Gyula utca és a Fenyer dűlő által bezárt - korábban közparknak kijelölt - térségben javasolták a telepítést. Az általános rendezési terv módosításáról szóló előterjesz­tés azzal az indoklással került a közgyűlés július eleji, a nyári­szünet előtti utolsó ülésének napirendjére, hogy az a területre vonatkozó javaslatot elfogadta és építészei egy előzetes beépí­tési tervet is felvázoltak. Ez a rendeletmódosítási javaslathoz rajzban csatolt terv kettős tor- nyú templomot, a templomtér külső ívén pedig szabadtéri tem- lomot, plébániát, szerzetesi rendházat, 16 tantermes iskolát (tornateremmel, uszodával, sportfelülettel) napközit és köz­parki strandot vázol fel. Az elképzelés városképi szempontból is ragyogónak ígérkezik, a megyervárosi kato­likus hívők azonban most még csak visszafogottan örvendez­hetnek: terv megvalósítása nem megy egyik napról a másikra. Ezt már jelezte az is, hogy a közgyűlés július eleji folytató­lagos ülésén a megyervárosi ál­talános rendezési terv módosí­tása elsőre kútba esett, mert nem kapta meg szükséges mi­nősített többséget. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy messzemenő következte­tést ebből az „elutasításból” nem lehet levonni - legalább is a templomépítés esélyeit ille­tően nem -, mert az akkori dön­tés érdemi vita nélkül született: egyetlen kifogást, ellenvéle­ményt sem fogalmaztak meg a tervvel szemben, elsöprő több­ségű támogatást is kapott, csak éppen a mindvégig határozat- képessége határán tanácskozó testülettől gyakorlatilag egy­hangú szavazás kellett volna. Mondhatni: az előterjesztés ál­dozatául esett - több más ha­sonló rendezési tervmódosítás­javaslattal egyetemben - a köz­gyűlési frakciók már-már obst- rukciós jellegű, adok-kapok módon egymást gáncsoló csatá­rozásának. Ahogy várható volt, a köz­gyűlés első „őszi” ülésén, e hét csütörtökjén újra nepirendre ke­rült a téma. A most közel teljes létszámú testület áldását adta rá. Ám ez még csak az általános rendezési tervnek a célhoz iga­zított megváltoztatását jelenti. A cél megvalósítása bizonyos vonatkozásokban távlatibb, mint ahogy azt az említett köz­gyűlési előterjesztés sejtetni en­gedte. Információnk szerint az a beépítési vázlat, amely a javas­lathoz csatolva szerepelt, nem igazán irányadó. A tervezői az egyház konkrét megbízása nél­kül készítették el. Távlatibb - de szándékként fel nem adott - a megyervárosi katolikus cent­rum teljes megvalósítása azért is, mert a tervezett egyházi is­kola működtetését egyelőre egyetlen tanító szerzetesrend sem vállalta. Ugyanakkor megyervárosi templom és plébánia felépülte az előbbi intézményekhez ké­pest időben jóval korábban vár­ható. Ennek persze feltétele még a részletes városrendezési terv módosításának elfogadása és terület tulajdonjogi rendezé­séről való megállapodás. Amennyiben ezek a feltételek teljesülnek, az egyházmegye pályázatot ír ki templom és plé­bánia épületének megtervezé­sére. Ha fejlemények ebben az ügyben gyorsabban zajlanak, mint eddig, a templom építése akár jövőre megkezdődhet. Dunai Imre Miért oly feltűnően vissza­fogott szinte minden hivatalos és nem hivatalos megjegyzés - beleértve a Külügyminiszté­rium kommentárjait is -, ami­kor elutasítja Werner Fassle­bend osztrák védelmi minisz­ter nyugtalanító véleményét egy magyar-szlovák katonai konfliktus lehetőségéről? Mintha azoknak az állás­pontja érvényesülne, akik azt vallják az ügy kapcsán, hogy az osztrák megnyilatkozás tar­talma, helye és időzítése ön­magában kellemetlen megle­petést okozott, ezért nagyon is indokolt annak elutasítása, de a lehető legjózanabb óvatos­sággal. Hisz nincs nekünk itt és most enélkül is elég gondunk szomszédainkhoz fűződő kap­csolatainkkal? Rövid távra szólóan a bécsi kommentár nélkül is indo­koltnak látszik most a józan­nál is józanabb magatartás nemzetközi kapcsolatainkban. Mert például a Horthy teme­tést és Szárszót - bár ezek el­sősorban kétségkívül belső ügyeink - nemcsak határain­kon belül elemzik. Ezért nyitott kérdés: felké­szültünk-e igazán az ésszerű válaszokra a kívülről jövő, esetenként elkerülhetetlenül kritikus hangokra? Mert itt re­akcióként csakis a józan cél­szerűség használhat. Hosszabb időre szólóan pe­dig nem hagyatkozhatnánk-e Deák Ferenc tudatosan komp­romisszumokat kereső, bevált hazafiúi bölcsességére? Hi­szen jócskán vannak közös érdekeink többek között a szlovákokkal - és korántsem csak velük - ebben a kényes európai térségben. Nem a közös érdekek min­dig türelmes keresése és kép­viselete eredményezhet-e csak tartós megegyezéseket? Em­lékezzünk: a Deák Ferenc ál­tal annak idején „vezényelt" kiegyezés 1867-68-ban nem­csak belső megbékélést remélt szolgálni, hanem a történelmi pillanatnak megfelelő, reális kapcsolatteremtést is környe­zetünkkel. És nem csak Bécs irányá­ban. S Deák e törekvéseiért ak­kor felvállalta még Kossuth keserű haragját is. Megérte? Most mit diktál a történe­lem? Kocsis Tamás Hivatalos tankönyvlista Mennyit fizetünk a könyvekért? Különféle hírek terjedtek el arról, hogy idén a tankönyvek ára az egekbe szökik. Ezért a legilletékesebb helyről, a Műve­lődési és Közoktatási Miniszté­riumtól kértünk felvilágosítást, mi az igazság? Az alábbiakban közöljük az általános iskolákban, a gimná­ziumokban, a szakközépisko­lákban, a szakmunkásképzők­ben valamint a szakiskolákban használatos tankönyvek cso­magjainak várható térítési díját: Iskolatípus Osztály Min. Max. Átlag ÁLTALÁNOS ISKOLA 1. osztály 644,­1702,- 1077,­2. osztály 477,­960,- 651,­3. osztály 485,­2129,- 803,­4. osztály 615,­2582,- 1063,­5. osztály 730,­1966,- 1033,­6. osztály 906,­1884,- 1159,­7. osztály 867,­1927,- 1071,­8. osztály 657,­1837,- 1125,­GIMNÁZIUM I. osztály 1812,­4435,- 2647,­II. osztály 976,­3712,- 1604,­III. osztály 722,­3223,- 1433,­IV. osztály 600,­3773,- 1505,­SZAKKÖZÉPISKOLA I. osztály 1210,­2088,- 1408,­II. osztály 413,­1805,- 803,­III. osztály 486,­1896,- 952,­IV. osztály 494,­1493,- 791,­SZAKMUNKÁSKÉPZŐ I. osztály 792,­881,- 832,­II. osztály 256,­286,- 271,­III. osztály 103,­119,- 111,­SZAKISKOLA I. osztály 935,­935,­II. osztály 126,­126,­Az év végére elkészül a balatoni turisztikai koncepció Már elkészült a vonzerőlel­tár, összeállt a helyzetkép, év végére pedig leteszik az asz­talra az első balatoni turiszti­kai koncepciót - jelentette be Lengyel Márton egyetemi ta­nár, a Magyar Turisztikai Egyesület elnöke. A koncep­ció elkészítésére a Balaton Alapítvány kuratóriuma adta a megbízást és egész nyáron hetvenen dolgoztak, hogy ösz- szegezzék a szezon tapasztala­tait és a különböző vélemé­nyeket. Több mint ezer megkérde­zett turistától nem kapott rossz osztályzatot a Balaton, ugyan­akkor számos hiányosságra is felhívták a figyelmet. Kifogá­solták többek között: rossz a közlekedés, nagy a zsúfoltság. Nem elég tiszta a tópart, ez ugyanúgy vonatkozik az ut­cákra, terekre, mint a mellék- helyiségekre. Hiányolták az információt és keveslik a szol­gáltatásokat. Megkérdezték a vállalkozókat is, akik 67 szá­zaléka úgy látja, hogy nyere­séges szezont zár, 27 százalé­kuk veszteségre számít és hat százalékuk úgy gondolja, hogy nullszaldós lesz a mérlege. Á vállalkozók szerint helyzetük csak akkor javulna, ha keve­sebb lenne az adó- és a tb-járu- lék, kedvezőbb a hitel. Lengyel Márton a balatoni turizmus érdekében legfonto­sabbnak tartja a vízvédelmet, amely hosszú távon is meg­oldható fele annyi pénzből, mint amennyi a Balaton-part egy évi idegenforgalmi bevé­tele. A magyar közlekedési miniszter Amerikában Jó üzleti esélyeket ajánlunk Előtérben a közlekedés és a távközlés fejlesztése Hasznosnak és ígéretesnek minősítette a magyar közleke­dési miniszter eddigi amerikai megbeszéléseit. Ezek azt céloz­ták, hogy egyfelől megismer­tesse a helyi üzleti és politikai körökkel a magyarországi táv­közlés fejlesztési és privatizá­lási elképzelésekkel, másfelől felmérje a hazai infrastruktúra - így az út- és vasúthálózat - kor­szerűsítésébe bevonható ameri­kai, illetve nemzetközi tőkebe­fektetések lehetőségeit. Schamschula György újság­íróknak nyilatkozott Washing­tonban, miután találkozott ame­rikai kollegájával, Federico Pe- nával, és tárgyalásokat folyta­tott a külügyminisztériumban. Egyhetes útja keretében fel­keresi New Yorkot, Chicagót, Seattle-t és Los Angelest is. A külügyminisztériumban lezaj­lott eszmecseréről elmondta, hogy többek >között a dunai ha­józás biztosításáról és annak fel­tételeiről tárgyalt. Tolmácsolta azt a magyar kérést, hogy az Egyesült Államok vizsgálja meg: miként lehetne a Szerbia ellen elrendelt embargó miatt Magyarországot ért károkat a nemzetközi pénzügyi szerveze­tek bevonásával valamiképpen csökkenteni.- Nem várható el, hogy egy ilyen felvetésre azonnal választ adjanak, de úgy vélem, megér­tették a dunai hajózás fontossá­gát, hiszen kifejezésre juttatták azt a határozott véleményüket, hogy garantálni kell a Duna nemzetközi hajózási útvonal jel­legét - tette hozzá a miniszter. A kompenzáció sokkal bonyo­lultabb téma, és azt hiszem, csak hosszas és kemény tárgya­lások eredményeként lehetne valamit elérni. Schamschula György kö­zölte, hogy a kormány évi mint­egy ötmilliárd forintot kíván be­fektetni a távközlés fejleszté­sébe. A feladat azonban nem oldható meg saját erőből, szük­ség van a külföldi tőke bevoná­sára.- Természetesen nem kol­dulni akarunk, hanem nagyon is jó üzleti esélyeket ajánlunk fel, annál is inkább, mert a magyar- országi távközlés korszerűsítése és privatizálása óriási befekte­tési lehetőségekkel kecsegtet - mondta. Útja során ellátogat a Boeing céghez is, ahol afelől kíván érdeklődni, hogy a Malév gépparkjában még meglévő orosz repülőgépek lecserélésé­vel milyen pénzügyi feltételek­kel szerezhetők be újabb Boe- ingek. A magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztató végén bejelentette: az Expo-ügyekért felelős amerikai kormányhiva­tal, az USIA illetékese cáfolta azt a közlést, amely egy magyar lapban jelent meg az amerikai ál­lami Expo-részvétel elmaradásá­ról.- Az USIA részéről azt mond­ták, hogy hajlandók a félreérté­seket eloszlatni, hiszen nincs le­zárva az ügy, a hivatalos (állami) részvétel kérdése még megfonto­lás alatt áll - hangzott el. A leendő templom tervrajza

Next

/
Thumbnails
Contents