Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-25 / 231. szám
10 uj Dunántúli napló 1993. augusztus 25., szerda Az Új DN politikai vit afó r um a A FIDESZ honvédelmi koncepciójából Haderőreform A katona, mint egyenruhás állampolgár nemcsak a nemzeti létet, hanem a civil társadalom érdekeit is védi Elfogultság nélkül A két világrendszer szembenállásának megszűnésével együtt összeomlott a korábbi, a NATO és a Varsói Szerződés konfrontációján alapuló európai biztonsági rendszer. Ennek és az ezzel párhuzamosan Magyarországon zajló rendszerváltásnak eredményeként szükségessé és egyben lehetségessé is vált az önálló magyar honvédelmi rendszer kialakítása. Ennek az elmúlt években csak első lépései történtek meg, az igazi változások még hátravannak. A FIDESZ tudatában van annak, hogy az átfogó haderőreform nem halasztható tovább és készenáll arra, hogy ezt a folyamatot ösztönözze, támogassa az ehhez szükséges politikai szándékokat, akaratot és az ország lehetőségeinek figyelembe vételével, a szükséges anyagi eszközök biztosítását elősegítse. A FIDESZ Nemzetbiztonsági Kabinetjének javaslatára a párt elnöksége augusztus 12-én hagyta jóvá a haderőreformra vonatkozó elképzeléseket. A honvédség válsága Az elmúlt évek történései számunkra vitathatatlanná tették, hogy a biztonságpolitika nem katonai eszközei egyma- gukban nem képesek az ország biztonságának garantálására. A kommunista rendszerek örökségeként fennálló és sok helyen még fokozódó politikai, gazdasági és szociális feszültségek - amelyek erősítik a múltból megmaradt nemzeti-etnikai ellentéteket - térségünkben újra a politika reális eszközévé tették a katonai erőt, illetve az azzal való fenyegetést. A Magyar Honvédség jelenlegi szervezete, mérete még mindig a korábbi koalíciós hadászati elveken alapulnak; támadó struktúrája lényegében megmaradt. A rendszerváltás óta lezajlott „reformok” az új követelményeket a legkevésbé sem tükrözik. Felgyorsult a haderő technikai és szervezeti bomlásának folyamata, s egyre kevésbé képes alapfeladatának teljesítésére. A reform elmaradásának következménye az is, hogy a végrehajtott változtatások értelmetA Mezőgazdasági Szövetkezetek és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) 1993. május 25-i közgyűlésének határozata alapján a MOSZ tárgyalásokat kezdeményezett a kormánnyal az agrárágazat válságának kezeléséről, a termelők helyzetének javításához szükséges intézkedésekről. A tárgyalások július 9-én megkezdődtek és azóta is tartanak. A kormány több részlet- kérdésben hozott már a termelői igényeknek többé-kevésbé megfelelő intézkedéseket, de az alapvető kérdésekben még nem sikerült megállapodást elérni. A MOSZ elnöksége úgy ítéli meg, hogy fennáll a kormány részéről a tárgyalások elhúzódásával való taktikázás veszélye, ezért érvényesíteni kell a közgyűlésnek azt a határozatát, amely felhatalmazza az országos szövetséget, hogy szükség esetén az érdekérvényesítés erőteljesebb eszközeivel éljen és len terheket róttak a hivatásos állományra, s hogy emiatt sok jól képzett katona hagyta el a hadsereget. Mindez azt bizonyítja, hogy a fegyveres erők továbbra is válságban vannak. A haderő társadalmi elfogadottságának feltételei közül - hogy a lakosság a haderőt a nemzeti érdekek szolgálójának tartsa, ezért azzal érzelmileg azonosuljon, átlássa a szolgálat lényegét, valamint hogy a haderő belső viszonyai megfeleljenek a társadalom alapvető értékeinek - csak az egyik valósult meg: hogy a magyar hadsereg már nem idegen érdekek képviselője. Demokratikus és humánus viszonyok A FIDESZ véleménye szerint a társadalmi elfogadtatás kialakításának szempontjából is elengedhetetlen a fegyveres erők nyitottságának, társadalmi kapcsolatainak, ellenőrzöttségének erősítése, a fegyveres erők sajátosságaival összhangban álló demokratikus és humánus viszonyok megteremtése. így lehet elérni, hogy mind a lakosságban, mind a hadseregben tudatosuljon: a katona, mint egyenruhás állampolgár nemcsak a nemzeti létet, hanem a civil társadalom értékeit is védi. A politikai célkitűzések hiánya, a haderőreform elmaradása és a minimálisan szükséges anyagi eszközök megtagadása, a meglévők elfecsérlése az elmúlt években olyan helyzetet teremtett, amelyben a haderő saját hibáján kívül az ellehetetlenülés küszöbére került. A FIDESZ olyan átgondolt haderő- reformot támogat és kezdeményez, amely a katonák számára visszaadja a perspektívákat, újra megteremti a katonai hivatás értelmét és ismét integrálja a haderőt a társadalomba. A jogok és a kontroll A fegyveres erők jellegéből adódóan különösen nagy jelentőségű, hogy alkotmányjogi helyzetük tisztázott, működésük minden vonatkozásban jogilag megalapozott legyen és a civil kontroll különböző formái hatékonyan érvényesüljenek. Ennek érdekében elengedhetetlen a megfelelő jogi keretek megteremtése, amelyek félreérthetetmegszervezze a termelők figyelmeztető demonstrációját. Erre a feladatra előkészítő bizottságot hozott létre. A MOSZ elnöksége szükségesnek tartja, hogy az érdek- képviseleti körbe tartozó termelők és mindenki más, az agrárágazat helyzetének rendezésében, a mezőgazdaság és a vidék jövőjének biztosításában érdekelt közvetlen tájékoztatást kapjon a tárgyalások hátteréről, várható eredményeiről és a tárgyalások befolyásolását célzó érdekvédelmi akciókról, az esetleges termelői demonstráció lehetséges módjairól, céljairól. Az elnökség felhívja a szövetkezeti vezetőket, hogy vállalják magukra ennek a feladatnak a végrehajtását és a szeptember 2-án sorra kerülő újabb tárgyalási fordulót megelőző napokban a működési területülenül kijelölik a politikai és civil vezetés jogait és kötelezettségeit, de ugyanakkor biztosítják a katonai szakmai vezetés akadálytalan érvényesülését és függetlenségét a politikai változásaitól. A FIDESZ megítélése szerint ma fegyveres erőink nem állnak hatékony és folyamatos civil ellenőrzés alatt. A politikai döntések egy jó részét a katonai vezetés maga hozza meg - amiért azután okkal, ok nélkül bírálat tárgyává válik. A szilárd politikai és civil ellenőrzés a haderőnek is létérdeke. Csak ilyen módon biztosítható ugyanis politikai-szakmai függetlensége és társadalmi támogatottsága is. A FIDESZ által elképzelt kormányzati rendszerben a Honvédelmi Minisztérium nem a hadsereg legfelsőbb szerve, hanem a kormányé, amely a hadsereg fölötti napi politikai kontrollt gyakorolja. Elsősorban tehát a kormány illetve a parlament által megfogalmazott politikai szándékokat a katonák számára szakmai nyelvre fordítása a feladata. A civil kontroll kiteljesítésében fontos szereplő az országgyűlés, ezen belül a Honvédelmi Bizottság. A FIDESZ tisztában van azzal, hogy a katonai szolgálat szükségképpen az emberi jogok egy részének korlátozásával jár. Nem fogadható el azonban, hogy az állampolgárok jogait a hadsereg az elkerülhetetlennél jobban megnyirbálja. Az új kormány megalakulása után azonnal hozzá kell látni a megfelelő jogi szabályozás megteremtéséhez. Sürgős feladat a képzési rendszer megreformálása és az átképzés beindítása is. Az állami költségvetés reformjának ki kell terjednie a katonai költségvetésre is. Az újításokat természetesen nem lehet átfogó koncepció nélkül megvalósítani. Ennek a szakemberek bevonásával történő kidolgozása lesz a legnagyobb kihívás az új kormány előtt. Kulcskérdés a képzés reformja Meggyőződésünk szerint egy elenyészően csekély kisebbség kivételével - akik oly mértékben kompromittálták vagy korrumpálták magukat, hogy tehertételt jelenthetnek a megújuló szervezet számára - szükségesnek tartjuk és számítunk minkön lévő településeken szervezzenek nyílt fórumokat. A fórumok megszervezésében kérjék a helyi önkormányzatok, a helyben működő pártok, érdekképviseleti szervezetek közreműködését, támogatását. A fórumokat tegyék nyilvánossá minden érdeklő számára. Az országos szövetség a fórumok eredményes megszervezésének, levezetésének segítésére a szövetkezetek rendelkezésére bocsátja a kormánnyal folytatott tárgyalások eddigi dokumentumait, illetve a tiltakozó akciókkal kapcsolatos javaslatokat. A fórumok célja a tájékoztatáson túl az is, hogy mozgósítsa a mezőgazdasági termelőket, a falvak lakosságát az érdekvédelem kezdeményezésének a támogatására, az esetleg sorra kerülő tiltakozó akcióban való denki munkájára. A megváltozott követelmények teljesítése érdekében minden katonának, tiszthelyettesnek és tisztnek biztosítani kívánjuk az átképzés lehetőségét. Amennyiben valaki ezt nem tudja vagy nem akarja vállalni, annak számára a hadsereg érdekében végzett eddigi munkáját elismerve biztosítjuk a tisztességes visszavonulás lehetőségét. A képzésnek a FIDESZ stratégiai fontosságot tulajdonít, s kormányra kerülése esetén vállalja ennek anyagi és más konzekvenciáit is. Tudatában vagyunk annak, hogy ez fokozott terheket ró az amúgy is túlterhelt hivatásos állományra. Mivel azonban ez a továbblépés megkerülhetetlen előfeltétele, ennek vállalása mind a hivatásos állomány, mind a honvédelmi vezetés részéről elengedhetetlen. NATO-tagság A haderőreformnak oly módon kell történnie, hogy annak eredményeképpen a haderő hosszabb távon alkalmassá váljon a NATO országaival való együttműködésre, beleértve majd az integrált katonai szervezetben való részvételt is. Ezzel kapcsolatosan fontosnak tartjuk a kompatibilitás irányába mutató gyakorlati lépések sorozatát, melyek következtében hazánk nemcsak a szervezet nyújtotta védelmet élvezheti hanem maga is képes lesz hozzájárulni a NATO országai biztonságának növeléséhez. Ehhez nem elég a sokat hangoztatott atlanti elkötelezettség, hanem ütőképes hadseregre is szükség van. Széles társadalmi megállapodásra van szükség A haderőreform sikerének előfeltétele, hogy mögötte a demokratikus politikai erők, a társadalom egészének és a haderő tagjainak széles konszenzusa álljon. Ennek érdekében a FIDESZ kész arra, hogy a kormánypozícióban is keresse ennek az egyetértésnek és az eléréséhez szükséges kompromisszumoknak a lehetőségét. részvételre. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az agrár- termelők érdekérvényesítésében minden szinten együttműködés és egyetértés jöjjön létre az érdekeiket képviselő szervezetek között. Az elnökség kezdeményezi az Agrárkoordinációs Fórumba tömörült mező- gazdasági érdekvédelmi szervezetek országos szervezeteinél a fórumok és az esetleges figyelmeztető demonstrációk szervezésében való együttműködést úgy, ahogy a közös fellépésük a kormánnyal folytatott tárgyalásokon is megvalósult. Az elnökség javasolja, hogy a nyílt fórumok foglaljanak állást az érdekvédelem eddigi és tervezett lépéseivel kapcsolatban és erről a fórumok szervezői tájékoztassák a sajtó útján a közvéleményt. Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége Elnöksége A Kereszténydemokrata Néppárt elnöksége foglalkozott Horthy Miklós hazai földben való eltemetése körül kialakult vitával. Az elnökség a vitát feleslegesnek és mesterségesnek tartja. A temetés családi indíttatású és szervezésű. A temetésen megjelenők számából vagy névsorából, a megjelentek pillanatnyi funkciójából nem szabad és nem is lehet annak hivatalos jellegére következtetni. A párt elutasít minden olyan be- lemagyarázást, amely a temetésen való részvételt, akár a kormánytagok részvételét, politikai rehabilitációval próbál egyenértékűvé tenni. Az pedig különösen hamis és rosszindulatú állítás, hogy a temetésen jelenlevők a két világháború közötti politika változatlan folytatását akarnák. A magyar történelem talán legnagyobb terrorhullám- jáért felelős Kádár János sem A program kiindulópontja, hogy Magyarországon működik az önkormányzati rendszer, kialakításában, a liberális elvek érvényre juttatásában a szabad- demokratáknak is fontos szerepük volt. A párt azért is nagy figyelmet szentel az önkormányzati munkának, mert az ország számos településén, elsősorban a városokban SZDSZ-es a polgármester. A szabaddemokraták alapelve továbbra is az - erősítette meg Wekler Ferenc - hogy amit helyben el lehet végezni, azt ott is kell. Ez annyit jelent, hogy az állami és az önkormányzati feladatok pontos meghatározása - és alkotmánybeli rögzítése - után a lehető legtöbb ügyet az önkormányzatoknál kell hagyni. Ha ugyanis az ország alaptörvényében ezek az elvek bennefoglaltatnak, akkor nem fordulhat elő (amire az elmúlt három évben akadt példa), hogy törvényekkel és rendeletekkel hatásköröket vonnak el az önkormányzatoktól vagy ruháznak rájuk. Meg kell teremteni az ön- kormányzatok stabil gazdálkodásának feltételeit is, hogy kiszámítható és tervezhető anyagiakkal rendelkezhessenek. Most a források 85 százaléka állami újraelosztással kerül az önkormányzatokhoz, s ez azért nem jó gyakorlat, mert nem ösztönöz helyben az adómorál javítására és függő helyzetben tartja az önkormányzatokat. Ezen a szabaddemokraták több lépcsőben kívánnak változtatni, távlati céljuk az, hogy az önkormányzatok helyi bevételekből finanszírozzák intézményeik működAz FKGP egyes megyei vezetői, valamint a pártból kizárt több országos vezető, összesen 47-en az egységes Független Kisgazdapárt helyreállítása céljából 15 tagú intézőbizottságot hoztak létre Zamárdiban, augusztus 14-én. Az FKGP Országos Ideiglenes Központjának égisze alatt működő grémium feladata az október 2-ára tervezett országos nagyválasztmányi ülés előkészítése és összehívása. A tanácskozáson megjelent Bethlen István (MDF), valamint Balogh György (36-ok) is. Utóbbi a kürehabilitálható a temetésén illetve halála évfordulóján megjelenő emberek létszáma alapján. Érthetetlen, hogy a most oly hevesen tiltakozók a Kádár demonstrációk alkalmával miért nem szólaltak meg. Horthy Miklós politikájának tudományos értékű elemzése fontos feladata lenne a magyar történelemtudománynak. Egy ilyen elemzésnek - harag és elfogultság nélkül - a puszta tényekre kell támaszkodnia. Az Elnökség károsnak tartja a kegyeleti kérdés politikai üggyé minősítését. Félő, hogy az Országgyűlés őszi időszakára ez a felesleges vita csökkenti a gaz- 0 .sági törvénykezés szempontjából oly fontos konstruktív légkör kialakításának esélyét. Ursprung János Kereszténydemokrata Néppárt Elnökségének tagja tetését, feladataik végrehajtását. Meg kell határozni egy úgynevezett infrastrukturális minimumot is, amely mindenkit megillet, függetlenül attól, az ország mely településén él. A liberálisok szorgalmazzák továbbá az önkormányzatok társulását bizonyos feladatok elvégzésére, akár kényszertársulás elrendelésével is és irracionálisnak tartják az országszerte működő, 36 dekoncent- rált szervezet fenntartását - számukat indokoltnak vélik csökkenteni. Változtatást tartanak szükségének a köztársasági megbízotti rendszerben is. Elképzelésük szerint nincs szükség a köztársasági megbízottak regionális rendszerére, elegendő, ha a megyei hivatalok maradnak meg. Ezek megtartanák törvényességi jogköreiket, csökkenteni kellene azonban politikai jogosítványaik számát.- Az önkormányzati rendszer működését azonban nem csak törvényi módosításokkal lehet jobbítani - hangsúlyozta Wekler Ferenc - hanem a társadalmi, a civil szféra erősebb bevonásával is. Ez vonatkozik az önkormányzat döntéseinek előkészítésére, véleményezésére, de az önkormányzatok ellenőrzésére is. Kitér a program a polgármesterek választására is, amennyiben kimondja: a települések első emberét közvetlenül válasszák. Meg kívánják szüntetni a szabaddemokraták azt a szabályt, amely szerint polgármester nem lehet országgyűlési képviselő. lönböző kisgazdapártok által létrehozott úgynevezett Jószolgálati Bizottság nevében. Bethlen István személye szóba került az összejövetelen az új párt egyik elnökjelöltjeként.- „Hat embléma alatt nem lehet megjelenni a 94-es választásokon” - indokolta döntésüket Cseh Sándor. Szenes László, a pártból Torgyán József által a közelmúltban kizárt főtitkár-helyettes és Nógrád megyei elnök ezt kiegészítette azzal, hogy véleménye szerint már két bejegyzett pártot sem bír el a magyar kisgazda-társadalom. Trombitás Zoltán alelnök, FIDESZ Az érdekérvényesítés erőteljesebb eszközeire van szükség Tájékoztató fórumok Amit helyben el lehet végezni, azt ott is kell SZDSZ-elképzelések az önkormányzatokról Elkészült az SZDSZ választási programjának első részlete, amely az önkormányzatokkal kapcsolatos szabaddemokrata elképzeléseket rögzíti - jelentette be Wekler Ferenc pártigaz- gató-ügyvivő. A szakértőit által kidolgozott anyagot egyelőre azonban csak tervezetnek tekintik, és ősszel országszerte szakmai fórumokon kívánnak róla vitát folytatni. Egységes FKgP
