Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-25 / 231. szám

1993. augusztus 25., szerda uj Dunántúlt napló 9 Huszonöt kérdés - huszonöt felelet Mit kell tudni az új oktatási törvényről? Hosszú előkészítés, egyeztető tanácskozások sorozata és át­fogó vita után fogadta el idei rendkívüli ülésszakán az Ország- gyűlés kodifikációs munkájának kiemelkedő jelentőségű do­kumentumait: a közoktatásról, a szakképzésről és a felsőokta­tásról szóló törvényeket. A következőkben a diákság és a peda­gógus-társadalom legszélesebb körét érintő jogszabály, a köz­oktatási törvény legfontosabb paragrafusait ismertetjük. Az első hazai világzene 17. Milyen hosszú a tanév? Az úgynevezet szorgalmi idő, tehát a tanítási év - az alap­vizsgát, az érettségi és a szak­mai vizsgát leszámítva - min­den évfolyamon 190 tanítási napból áll. 18. Hány óra szerepelhet egy-egy nap órarendjében? A diákok kötelező tanórai foglalkoztatására - az életkortól függően - más-más előírások érvényesek. Ezek szerint az első-harmadik évfolyamon a foglalkoztatás nem lehet több napi 4 tanítási óránál; a negye­dik-hatodik évfolyamon napi 4 vagy 5 (azaz heti átlagban 4 és 1/2), a hetedik-nyolcadik évfo­lyamon napi 5, a kilencedik-ti- zedik évfolyamon pedig napi 5 vagy 6 (heti átlagban 5 és 1/2) tanítási óránál. A középiskolák­ban - vagyis a tizenegyedik év­folyamtól - napi 6 tanítási óra a kötelező tanórai foglalkoztatás felső határa. A szakképzésben az iskolai és az iskolán kívüli gyakorlati képzésre a szakképzési tör­vényben meghatározott idő ér­vényes, tehát a szakmai elméleti tanítási órák száma nem halad­hatja meg a napi 7 tanítási órát; az elméleti és a gyakorlati órák száma pedig együttesen nem le­het több 8 tanítási óránál. 19. Melyek a felnőttokta­tásra vonatkozó főbb előírá­sok? Felnőttoktatás a nem tanköte­les tanulók részére szervezhető az e célra létesített iskolában, iskolai tagozaton vagy osztály­ban. Kizárólag a felnőttoktatás keretében kezdhetők meg, il­letve folytathatók az iskolai ta­nulmányok attól a tanévtől kez­dődően, amelyben a tanuló - ál­talános iskolai tanulmányok esetében - a 20.; középiskolai tanulmányok esetében a 26. éle­tévét betölti. Ebben az oktatási formában az önképzés döntő szerepet ját­szik. Megszervezhető a neve­lés-oktatás a nappali iskola mu- nakrendje szerint csakúgy, mint a tanulók elfoglaltságához iga­zodó esti, levelezővagy más sa­játos - például a távoktatás spe­cialitásait figyelembe vevő - munkarend szerint. Ha a tanítást nem a nappali oktatás meneté­vel egy bevágóan szervezik meg, a 190 tanítási napot az ön­képzés keretében tanulásra szánt napokkal együtt kell szá­mítani. 20. Milyen feladatokat ró a közoktatási törvény az ön- kormányzatokra? Egyebek közt komondja: a községi, városi, megyei jogú városi és a fővárosi kerületi ön- kormányzat köteles gondos­kodni az óvodai, az átlalános iskolai nevelésről, illetve okta­tásról. Ugyanezt a kötelezettsé­get fogalmazza meg a nemzeti vagy etnikai kisebbségek által lakott településeken az áŰótt nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozó gyerekek óvodai, általá­nos iskolai nevelésre, oktatásra vonatkozóan. Leszögezi azt is, hogy a fővá­rosi, megyei önkormányzatnak gondoskodnia kell az egészség- ügyi intézményekben tartós gyógykezelés alatt álló gyerme­kek tankötelezettségének telje­sítéséhez szükséges oktatásról. Hasonlóképp biztosítaniuk kell az önkormányzatoknak a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható fogyaté­kosok óvodai, iskolai, kollégi­umi ellátásáról, a képzési köte­lezettség teljesítésének feltéte­leiről. Gondoskodniuk kell to­vábbá azoknak a diákoknak kü­lönbözeti vizsga vagy évfolyam ismétlés nélküli iskolaváltásá­ról, akiknek állandó lakhelyén a tankötelezettség végéig nem biztosítottak az iskolai neve­lés-oktatás feltételei. 21. Mi a feladatköre az Or­szágos Köznevelési Tanács­nak? Elsősorban az, hogy figye­lemmel kísérje az oktatásügy helyzetét, javaslatokat dolgoz­zon ki, véleményt nyilvánítson oktatáspolitikai, kutatási és fej­lesztési kérdésekben. Ezekről évente jelentést készít, amelyet nyilvánosságra is hoz. Javasla­tot tesz a tantervi követelmény- rendszer, az országos óvodai nevelési program és a kerettan­tervek kiadására. Ajánlást ké­szít a tantervek és a tankönyvek elbírálásának rendjére, s általá­ban figyelemmel kíséri a közok­tatás színvonalának alakulását. Kezdeményez továbbá a közok­tatás fejlesztését szolgáló kuta­tási feladatokat, s szakmai té­mákban javaslatokat tesz a mű­velődési és közoktatási minisz­ternek. 22. Mi a tankerületi okta­tásügyi központok megbíza­tása? Az, hogy közreműködjenek a miniszter irányítási feladatainak ellátásában, segítsék az intéz­mények fenntartóinak irányító tevékenységét, az intézmények szakmai munkáját. Ugyanakkor vizsgálják, elemzik és értékelik a tankerület tanügyi helyzetét, figyelemmel kísérik a nemzeti és etnikai kisebbségi oktatást, a tankönyv- és taneszközellátást. Feladatuk továbbá az iskolák szakmai tevékenységének érté­kelése, az intézmények műkö­dési feltételeinek és a szakmai követelmények, a képesítési előírások megtartásának vizsgá­lata. 23. Kell-e engedély külföldi tanulmányokhoz? A rendelkezések szerint ma­gyar állampolgár engedély nél­kül folytathatja tanulmányait külföldön, tehát tankötelezett­ségének külföldi intézményben is eleget tehet. Az állandó bel­földi lakhellyel rendelkező tan­köteles korú fiatal esetében a tanulmányok külföldi folytatá­sát - nyilvántartás céljából - be kell jelenteni az illetékes ön- kormányzat jegyzőjének, illető­leg ha már hazai iskolába bei­ratkozott, az iskola igazgatójá­nak. 24. Érvényes-e itthon a kül­földi bizonyítvány? Igen, ha arról az adott or­szággal kötött nemzetközi szer­ződés van érvényben. Ha vi­szont nincs ilyen szerződés, ak­kor idehaza szükség van a bizo­nyítvány elismertetésére, illetve honosítására. Az egyenértékű­nek elismert bizonyítvány tulaj­donosa megfelelő hazai intéz­ményben jelentkezhet tovább­tanulásra, illettve a kint szerzett szakképesítésnek megfelelő munakkör betöltésére. 25. Mikor lép életbe az új oktatási törvény? Ez év szeptember elsején; néhány rendelkezés azonban kivétel ez alól. A törvénynek a térítési díjra és a tandíjra vonat­kozó előírásait például csak az 1994/95-ös tanévtől kezdve kell alkalmazni. Érdemes megjegyezni, hogy a törvény hatályba lépése nem érinti az adott dátum előtt az ál­talános iskola nyolcadik évfo­lyamának elvégzésével szerzett alapfokú iskolai végzettség ér­vényét. Akik ilyen végzettség­gel rendelkeznek, az általános iskolai oktatás kilencedik évfo­lyamán folytathatják tanúlmá- nyaikat, illetve - a vonatkozó rendelkezések szerint - részt vehetnek a szakképzésben. A korábban szerzett érettségi és érettségi-képesítő bizonyítvány továbbtanulásra jogosít felsőok­tatási intézményekben. Alapvizsgát a továbbtanulás feltételeként azoktól lehet első ízben megkövetelni, akik az alapvizsga-követelmény kiadá­sát követő tanévben kezdik meg tanulmányaikat az iskolai okta­tás hatodik évfolyamán. A törvény hatályba lépését követően az a tanuló, aki 1996-ig fejezi be az általános iskola nyolcadik évfolyamát, tankötelezettségét iskolarend­szeren kívüli oktatásban való részvétellel is teljesítheti. Az új követelményrendszer, a hosszabb tanítási év, a köte­lező órák új szabályai csak a Nemzeti Alaptanterv kiadását követő harmadik évtől lesznek kötelezőek. A varsói és a finnországi Po­riban évente megrendezendő jazz-fesztivál adta az ötletet, s nem titkoltan Mártha Istvánék kapolcsi sikereit is elirigyelték az Első Budapesti Nemzetközi Világzene Fesztivál szervezői: Mandel Róbert és Berek Péter. Gondolataikban természetesen ott motoszkált az is, hogy egy időben elindított rangos rendez­vénnyel hagyományt teremt­hetnek a tervezett 1996-os vi­lágkiállítás idejére. A világzene - tájékoztatott bennünket Berek Péter, a fővá­rosi, Lágymányosi Közösségi Ház igazgatója - csupán elne­vezésében új. Hiszen több évti­zedes hagyománya van annak, hogy különféle zenei kultúrán nevelkedett muzsikusok együtt játszanak. Ez akkor is izgalmas kísérlet, ha nagy zenei egyéni­ségek találkozását jelenti. S ak­kor is, amikor különféle zenék találkoznak, mondjuk egy in­diai, egy afrikai és egy ír zenész játszik együtt. Ilyesfajta együtt- zenélést kínál az első hazai vi­lágzene - world music - feszti­vál háromnapos programja au­gusztus 27-28-29-én. Eljönnek Budapestre a műfaj legnagyobb amerikai sztárjai (például Paul Motian és együttese), nyu­gat-európai egyéniségei (Rainer Brünnghaus), meghívtak né­hány kiváló algériai, egyiptomi, nigériai, szenegáli „örömze­nészt”. A fesztivál helyszíne Budai Parkszínpad és a Kama­raerdei Ifjúsági Központ óriás­sátra lesz. Pécsi szerző könyve A sokarcú Justitia Igazán nem mondható, hogy Kengyel Miklós leg­újabb, a törvény házának belső világát vizsgáló könyve túlzottan gazdag hazai előz­ményekre és tradíciókra tá­maszkodhatott volna. Még kevésbé építkezhetett a maga­tartás- és viselkedéskultúra gyakorlat által is szentesített általános normáira és szabá­lyaira, meg az ezt leíró publi­kációkra. Ellenkezőleg. Az elmúlt évtizedek ezen terüle­ten bizonytalanságokkal és zavarokkal teliek voltak, a tu­dományos eredmények pedig ugyancsak szerények. A szerző maga írja bevezetőjé­ben, hogy mindösszesen há­rom olyan hazai munkát talált, amely témájához közeli kér­déssel foglalkozott. Mindezek ellenére - vagy talán éppen következtében - a pécsi jogszociológus a szakma és a laikus olvasók számára egyaránt figyelmet érdemlőt alkotott. Lektora szerint olyat, arhi valóságos könyvritkaság­nak számíthat Magyarorszá­gon. Olyan kérdéseket kutat, melyek egy-egy tudományág eszközeivel nem is érhetők el, illetve csakis szociológiai módszerekkel hozzáférhetőek. Az 1986-ban megindult munka első kutatási célkitű­zése még csak a tárgyalótermi viselkedéskultúrára irányult, később azonban egyre na­gyobb hangsúlyt kapott a bíró­ság és a peres felek közötti - sok érdekességet és nem keve­sebb zavart tükröző - kom- munkikáció vizsgálata. Bővült a megfigyelt jelenségek köre is: a tárgyi kultúra (bírósági épületek, várószobák, tárgya­lótermel stb.) és a jogi szimbo­lika irányába. A Baranyában elkezdett adatgyűjtés pedig országossá szélesedett, a pécsi vizsgálatok budapestiekkel és szegediekkel egészültek ki. A Perkultúrá-ban a szerző beve­zeti olvasóját az igazságszol­gáltatás azon világába, melyet az állampolgárok többsége közvetlen tapasztalataiból sze­rencsére nem ismer. Olvasha­tunk benne az építőművészet és az igazságszolgáltatás kap­csolatáról, a régi hazai bíró­sági szervezet szétveréséről az ötvenes években, megismer­kedhetünk a régi és a mai bí­rósági épületek sajátosságai­val, felvillan a tárgyalótermek és a dolgozószobák világa is. Végül alapos elemzést olvas­hatunk a polgári tárgyalások légköréből (a várakozások lé­lektanától kezdve, a tárgyalá­sok hangvételén, a tárgyaló­termi beszédkultúrán, a bírói tekintélymegnyilvánulásokon át az itt is jelentkező érzelme­kig és indulatokig). Érdekes és olvasmányos fejezetet szentel Kengyel Miklós a bírósági il­lemtannak, benne a megszólí­tási kultúra kérdéseinek, azt vizsgálva hogyan szólítják meg a bíróságot, a bírósági feleket, s milyenek a bíróság és a képviselők közti megszó­lítási formák. Hihetetlen stüusbeli és nyelvi gazdagság tárul fel az olvasó előtt! Az öltözdödés és a testtartás, a testbeszéd prob­lémájától szóló fejezetek is hozzájárulnak ahhoz, hogy a könyv nem csak a joghallga­tók és a szakemberek érdeklő­désére számíthat. A Perkultúra túllép témája korlátain: a nyolcvanas évek második fele társadalmi való­ságának egzakt leírásához nyújtva fontos adalékot, meg napjainkra már-már kortörté­netivé vált dokumentációt. (Pannónia Könyvek, a Pécsi Tudomány tár sorozat új kö­tete) Dr. Szirtes Gábor A pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolában közel száz elsős kezdi meg az új tanévet Fotó: Läufer László Óvodabezárás - kérdőjelekkel Megszűnt az ibafai óvoda. Nincs ebben semmi különös, a fenntartónak, ebben az esetben az ibafai önkormányzatnak, il­letve a polgármesteri hivatalnak ez kötelessége is, ha „nem éri meg” a működtetése. Márpedig Ibafán ugyancsak gazdaságta­lan volt: Tihanyi János jegyző szerint tavaly öt gyerek járt óvodába, idén pedig mindössze egyetlen egy járna. Ezért dön­tött úgy a testület, hogy bezárja az intézményt, s az itt „felsza­baduló” forintokat másra fordít­ják. A dolog rendjén is lenne, ha az önkormányzat már az első lépéseknél figyelembe vette volna az óvoda alkalmazottai­nak - óvónő, dada és takarítónő - munkaviszony megszünteté­sével kapcsolatos jogos igé­nyeit. Emiatt - anélkül, hogy az ügy tekervényes részleteibe be­lemennénk - anyagi hátrányba kerültek, illetve törvény által- előírt anyagi követeléseiket nem tudták érvényesíteni. A pa­ragrafusok rossz értelmezése, felmentési papírok „eldátumo- zása”, megegyezés nélküli egyeztető tárgyalás miatt keserű lett a volt alkalmazottak szájíze: a hivatal például arra hivatko­zott, hogy a munkáltató jogutód nélkül megszűnik, holott a pol­gármesteri hivatal - a munkál­tató - természetesen nem szűnik meg, csak az általa fenntartott óvoda. Meg lehet említeni hogy a ta­karítónő - három gyermeke van -, az intézkedések „eredménye­ként” nem hogy fizetést, de csa­ládi pótlékot sem kapott már jú­liusban, hogy az óvónő és a dada végkielégítése a jogosnál kevesebb volt... Az ibafai jegyző elismeri, hi­bázott a hivatal is - hozzátette, ezekben a hetekben ő sajnos szabadságon volt -, a TÁKISZ is, emiatt valóban adódtak fél­reértések. A legnagyobb hibát, abban látja, hogy az óvoda be­zárásával kapcsolatos döntést későn hozták meg. Mert amennyiben áprilisban, határo- zatilag megszüntetik ezt az in­tézményt - s ezt megtehették volna, hiszen akkor már lát­szott, az óvoda tovább nem tartható fenn - akkor az alkal­mazottak munkaviszonyával, a végkielégítéssel kapcsolatos kérdések is másképpen merül­nek fel. Tihanyi János szerint az óvoda volt alkalmazottai meg­kapj (t)ák a törvény által előirt juttatásokat - annak ellenére, hogy az önkormányzatnak plusz pénzbe kerül. S ha ez a három asszonynak nem felel meg? Akkor bírósághoz fordulhatnak, bár reméli, hogy erre nem kerül sor. R. N. Makovecz Imre tanítványai a falu építészeti hagyományaihoz illő MÓL töltőállomást terveztek Veresegyházának. A kisnemesi kúriát idéző benzinkutat augusztus 19-én adták át.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents