Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-23 / 229. szám
1993. augusztus 23., hétfő aj Dunántúli napiö h 7 A Stasinak dolgozott Honecker sztárügyvédje Kufár? Emberbarát? Az NDK-t elhagyni nem volt könnyű. Azok áttelepülését, akiknek ez sikerült, jórészt a ma 67 éves sztár-ügyvéd, dr. Wolfgang Vogel intézte és ez 300 ezer embert jelentett. Nem csoda, hogy „az NDK-kormány humanitárius ügyekkel foglalkozó különleges megbízottja” (ez volt az ügyvéd hivatalos cime) világszerte ismert és elismert embernek számított. Kitüntette a svéd király, az osztrák elnök, 1986-ban köszönő levelet írt neki a bonni államfő, Kohl kacellár pedig 1990 szeptemberében, néhány nappal a német egyesülés előtt kilátásba helyezte, hogy a következő év első hónapjaiban megkapja az egyik legnagyobb kitüntetést, a Szövetségi Er- demkeresztet. , Ebből nem lett semmi. A fordulat után ugyanis számos, Vogel segítségével áttelepült polgár furcsa dolgokat kezdett mesélni az áttelepülés körülményeiről. Kiderült, hogy az ügyvéd segítségét értékes ingatlanokkal, műkincsekkel, vagy márka-százezrekkel kellett honorálni, tehát olyan kenőpénzzel, aminek mértéke messze meghaladta a legmagasabb ügyvédi honoráriumot is. Már akkor sokan sejtették, hogy e tranzakciókkal nemcsak dr. Vogel, hanem az Allambizton- sági Minisztérium bankszámlája is vastagodik. A Stasi-dossziék felszabadításával, az úgynevezett Gauck-bizottság munkájával e sejtésből bizonyosság lett. Az ügyvéd ellen, aki korábban már 18 napot töltött vizsgálati fogságban a híres berlini Moa- bit-börtönben, elkészült a 738(!) oldalas vádirat, amihez a nyomozók sokezer oldal Stasi-aktát tanulmányoztak át. A bizonyítékokból kiderül, hogy az ügyvéd Georg fedőnévvel a Stasinak dolgozott, közvetlen felettese Gerhard Niebling vezérőrnagy, az állambiztonsági minisztérium kiutazási osztályának főnöke volt, aki Vogel különleges státuszára való tekintettel csak Erich Mielke tábornok állambiztonsági minisztertől kaphatott az ügyvédre vonatkozó utasításokat. Hogy a Stasi mennyire állam volt az államban, arra jellemző, hogy amikor Niebling elődje, Heinz Volpert halála után átvette hivatalát, mostani vallomása szerint a főnöki páncélszekrényben többszázezer nyugati márkát talált „minden bizonylat, vagy egyéb papír nélkül”. Mivel a vádirat 53 konkrét esetben vádolja zsarolással Vogelt, és volt olyan eset, amikor valakit 200 ezer nyugati márka készpénzért engedtek ki, elképzelhető, honnét származhatott a főnöki páncélszekrény tartalma. Hogyan vélekedik minderről Vogel? „35 éven át segítettem, közben magam is félelemben éltem. 300 ezerből 53-an támadnak. Remélem, a többiek is hallatják majd a hangjukat”. A per során legalább 300 tanúra számítanak. Majd eldől, köztük lesznek-e a „többiek” is. A dán rendőrség technikusai megszállták a Barbel nevű német teherhajót Esbjerg kikötőjében augusztus 19-én. A hajó egy orosz tengerészét letartóztatták. Azzal vádolják, hogy a legénység többi tagját, amelyek közül egyet sem találtak meg meggyilkolta. Hajsza a kémek után Jelcin trójai falova Borisz Jelcin a jelek szerint megtalálta az országot megbénító kettős hatalom megszüntetésének módját. Ráadásul - ami a legfontosabb - úgy tűnik, az elnök nem akar letérni az alkotmányos útról, és nem próbálja meg feloszlatni a törvényhozást, mint ahogy azt harcias hangvételű múlt hét végi beszéde sejtette. Mindez egyelőre persze csak feltételezés, de az elnök legutóbbi megnyilatkozásait elemezve kezd kirajzolódni egy egyelőre gondosan titkolt stratégia. Jelcin utóbbi beszédeinek vezérszólama az volt, hogy a reformok kerékkötője a jelenlegi parlament, amelyen valahogy túl kell lépni. A legkézenfekvőbb erre a választások kiírása. Ez tehát Jelcin nem titkolt célja, amelynek elérésére több lehetőség is van. Választások az ősszel Az államfő váratlan bejelentését, miszerint ősszel akár maga írja ki a választásokat (ha a parlament erre nem hajlandó) a moszkvai elemzők egy része úgy értékelte, hogy az államfő tényleg a törvényhozás feloszlatására gondol. Mások szerint viszont egy újabb fenyegetésről, ha úgy tetszik, Jelcin újabb blöffjéről van szó, amellyel az elnök megpróbál ráijeszteni a székükbe görcsösen kapaszkodó képviselőkre, akiknek van mit veszíteniük. Napjaink Oroszországában ugyanis „jó üzlet” (néha a szó szoros értelmében is) képviselőnek lenni. Moszkvában közszájon forognak az „adakozó” vállalkozások „önzetlen” ajándékaira vonatkozó történetek. (Nercbunda a képviselőfeleségeknek, külföldi „tanulmányutak” stb.) de nem ez a lényeg. Az elnök is tudja, hogy a parlament szétkergetése alkotmányellenes, és tartózkodik annak megismétlésétől, ami 1991-ben történt. Moszkvai politológusok egyöntetű véleménye szerint Jelcin ugyanis nem legitim módon jutott hatalomra, mivel a Szovjetuniót nem az arra egyedül jogosult szovjet parlament oszlatta fel, hanem Jelcin. Akkor Jelcin Gorbacsovot akarta kiütni a nyeregből, most pedig a jelenlegi parlament van soron, amely a kezdet kezdetén Jelcin engedelmes eszköze volt. Jelcinnek mindenesetre a jelenleg érvényben levő alkotmány szerint nincs joga feloszlatni a törvényhozást. Enélkül viszont idő előtti választásokat sem lehet kiírni. Haszbulatovéknak még kettő, az elnöknek pedig három éve van a választási periódus végéig. Ez tehát patthelyzet, hogyan akar akkor mégis Jelcin idő előtti választásokat? Föderációs Tanács A magyarázat a petroza- vodszki találkozó eredményében keresendő. Mi is történt a festői Onyega-tó partján fekvő észak-orosz városban? Jelemnek a jelek szerint sikerült maga mellé állítani az Oroszországi Föderációt alkotó köztársaságok vezetőit, ami lehetővé teszi egy új hatalmi szerv létrehozását. A Föderációs Tanács kinyilvánított célja a központ és köztársaságok közötti kapcsolatokban felmerülő vitás kérdések rendezése. Van viszont a szervezetnek egy másik, szélesebb politikai összefüggésben értelmezhető szerepe is. Nevezetesen Jelcin „trójai falova” lehet, amely a parlamenttel szembeni legitim ellensúlyt képezhet. Az elnök sakkhúzásának lényege, hogy a 176 tagú testületben a helyi népképviseleti szervek képviselői is helyet kapnának. Ezzel Jelcin lényegében szalonképessé tenné a szervezetet a Legfelsőbb Tanács előtt, így abba aligha tudnak Haszbu- latovék belekötni. Ideiglenes alkotmány Jelcin másik fontos lépésként beleegyezett abba, hogy az elnök által kezdeményezett alkotmányos tanácskozás és a parlamenti alkotmánybizottság közösen vitassa meg az új alkotmány tervezetét, amelyre esetleg így már rámondja a törvényhozás az igent. Nem kizárt ennek ellenére, hogy a képviselők mégsem írják alá saját „halálos ítéletüket”, azaz nem fogadják el az új alaptörvényt, amelyben már kétkamarás parlament szerepel a még szovjet időkből megmaradt Legfelsőbb Tanács, illetve a népképviselők kongresszusa helyett. Jelcinnek a jelek szerint erre is van megoldása. És itt jön be a „föderációs trójai faló”. Az elnök ugyanis utalt rá, hogy egy ideiglenes alkotmánytörvényt is elképzelhetőnek tart, amit a Föderációs Tanács útján próbál meg esetleg keresztülvinni, a parlament ellenében. Ennek is végső soron az új választások kiírása lehet az eredménye. Jelcin tehát a nyári hosszas gondolkodás után lépett a sakkjátszmában, s maradva a sakkhasonlatnál, a „föderációs trójai falóval” sakkot adott a parlamentnek. Kóti Lóránt Az amerikai Szövetségi Nyomozóhivatal (FBI) kivizsgálja azt az egyik átállt KGB- ügynök által tett kijelentést, mely szerint több száz amerikai, köztük magasrangú biztonsági szolgálati alkalmazott dolgozott a szovjet felderítésnek - olvasható egy kiadott könyvben. Ronald Kessler, „Az FBI, a világ legerősebb rendőri szervezete” című könyv szerzője azt állítja, hogy az utóbbi hónapokban több magasrangú amerikai hivatalnok neve merült fel, mint lehetséges KGB-ügynök. Az FBI megerősítette, hogy a hidegháború korszakának lezárását követő időszakban kapott információk alapján a hivatal újabb vizsgálatokat indított a KGB-nek, vagy utód- szervezeteinek dolgozó kémek Szingapúr Kis családért A szingapúri kormány anyagi támogatásban részesíti azokat a kis jövedelmű, alacsony iskolai végzettséggel rendelkező házaspárokat, akik legfeljebb két gyermeket vállalnak - jelentette be a szingapúri miniszterelnök. A „Kis Családért” elnevezésű program célja - a Reuter közlése szerint - a szegény családok ösztönzése: úgy segítsenek helyzetükön, hogy legfeljebb két gyerek felnevelésére vállalkoznak. A házaspároknak nyújtandó oktatási és lakásépítési segély összege akár a 16 ezer dollárt is elérheti. A jogosultaknak még középfokú végzettségük sem lehet, sem a félj, sem a feleség nem kereshet havi 466 dollárnál többet, az édesanyának pedig 35 évesnek, vagy ennél fiatalabbnak kell lennie. leleplezésére, azonban az egyik illetékes túlzónak minősítette a Kessler által említett számot, s azt is kizártnak tartotta, hogy sok magasrangú amerikai illetékes dolgozott volna az ellenséges hírszerő szervezeteknek. Kessler könyvében nem nevezte meg az FBI hírforrásaként dolgozó KGB-ügynököt, csak annyit közölt, hogy az illető hozzájutott az Egyesült Államokban beépített ügynökök kartotékjaihoz. - Az ügynök beszámolója szerint az utóbbi években amerikaiak százait szervezte be a KGB - állítja Kessler, majd hozzátette: Az adatok annyira részletesek voltak, hogy az FBI azonnal hozzálátott a forrás hitelének megállapításához. Újjáéledt a vakolás? Bécsben járt a segédlevele megszerzése után a középkori eredetű hagyományt követve, vándorlásra indult Sandra Bender húszéves német lány, tanult mesterségét tekintve kőfaragó. A bécsi Kurierban közölt hírből kiderül: ma is él még a „vakolás” hagyománya: az a középkori eredetű, s még a századelőn is elterjedt szokás, hogy az iparostanulók segédlevelük megszerzése után szakmai tudásuk tökéletesítésére vándorútra indulnak. A jómódú' tübingeni családból származó Sandra egész útipoggyásza egy kis táskából áll. Benne két rendnyi van a német kőfaragók céhének hagyományos egyenruhájából. Cilindere a fején, vándorbotja a kezében - így fog hazaérkezni három évi vándorlás után. A petrozavodezki találkozó során Jelcin a Néprajzi Múzeumba is ellátogatott Közel-keleti ki mit tud - 1993? Lőnek, vagy egyezkednek? Szudétanémetek A cseh kormánykoalíciónak dűlőre kell jutnia a szudé- tanémet kérdésben, a lehető legmagasabb szinten kell tárgyalásokat kezdenie a Szudétanémetek Honfitársi Szövetségével, és el kell utasítania kárpótlási követeléseiket - jelentette ki Josef Lux helyettes miniszterelnök a CTK hírügynökségnek adott nyilatkozatában.- Nem tárgyalni annyit tesz, mint megerősíteni a szudétanémetek reményeit és fokozni a csehek félelmeit. Lux még hozzátette, hogy a szudétané- met kérdésnek nem szabad a cseh-német viszony központi kérdésévé válnia. A szudétanémet szervezetek a benesi dekrétumok alapján 1945-ben kitelepített mintegy 2,5 millió német elkobzott vagyonának visszaadását és újbóli letelepedésének lehetőségét követelik. A Közel-Kelet újból forró pontja lett a világnak: megint nincs okunk rá - sajnos -, hogy úgy érezzük, távol esik tőlünk. Tizenegyedik fordulójukhoz érkeztek az 1991 októberében, Madridban megkezdett közel-keleti béketárgyalások. A néhányszor már beharangozott áttörés eddig elmaradt, de a megbeszélések mégsem voltak hiábavalók: körvonalazódnak a megegyezések s eltűnőben vannak például olyan tabuk, hogy Izrael és a Palesztinái Felszabaditási Szervezet között elképzelhetetlen a közvetlen párbeszéd. Tekintsük át a legfontosabb vitapontokat. 1. Területet békéért. Elvben mindkét fél egyetért azzal, hogy Izraelnek az 1967-ben megszállt területekről történő visszavonulása megnyithatja a békéhez vezető utat. Izrael azonban „területi kompromisz- szumról” beszél, ami nem az összes területek visszaadását jelenti. Kérdés tehát, mennyi lesz a terület és mennyi lesz a béke? 2. Golan-fennsík. Szíria újból erélyesebben követeli az izraeli visszavonulást a Go- lan-fennsíkról, Izrael viszont hol ajánl, hol nem visszavonulást. 3. Gaza. Izrael álláspontja „Gazával kezdeni”: tehát amint lehet kivonulna a háromnegyedmillió lakosú, állandó problémákat jelentő övezetből. A palesztinok félnek, hogy ebből a „csak Gaza” alakulhat ki, s az első lépés után nem következik a többi. Felvetődött a „Gaza plusz” lehetősége, is: eszerint Gaza mellett, inkább jelképesen, Jericho-t s a Nyugati Part néhány más megszállt települését is visszaadnák. De vita közben újból gyakran lőnek: ágyukkal és rakétákkal is. 4. Jeruzsálem. Izrael Jeruzsálemet örök időkre fővárosává nyilvánította. A palesztinok az egy város - két főváros követelését hangoztatják, a keleti negyedekben saját székvárost szeremének. Felvetődött egy olyan eshetőség, hogy válasszák szét az „adminisztratív” Jeruzsálemet, Izrael fővárosát a „vallások Jeruzsálemétől”, ahol a három nagy világvallás bizonyos igazgatási jogot nyerhetne saját szent helyein. A városban közben megint szaporodnak az incidensek. 5. PISGA. A betűszó az átmeneti palesztin önkormányzati hatóság rövidítése. Az első kérdés, milyen területekre terjedne ki a palesztin önkormányzat s mi legyen az ott létesített zsidó településekkel? A második a menetrendre vonatkozik. Izrael Gazában és a Nyugati Parton (Cisz-Jordáni- ában) azonnal átadná a palesztinoknak egy ötéves átmeneti időszakra a mezőgazdaság, ipar, szállítás, oktatás- és egészségügy irányítását. A palesztinok viszont tartanak attól, hogy ezzel törvényes látszatot kapna s könnyebbé válna a megszállás. Felvetődött ezért, hogy a korábban gyakorlatilag mindkét oldalon elfogadott ötéves időszak helyett tárgyaljanak rögtön az állandó rendezésről. 6. Jordánia-palesztin konföderáció. Az állandó rendezés lehetősége felveti a palesztin államiság kérdését. Izrael ellenzi a független Palesztinát, de nincs kifogása egy lehetséges jordániai-palesztin állam- szövetség ellen, amelyben a közös kül- és biztonságpolitika mellett területi közigazgatási önállóság érvényesülhetne. Egy izraeli-jordániai békeszerződés lényegé'ben már csaknem kész az aláírásra, de éppen a palesztin összefüggések miatt várat magára. Természetesen kérdés, hogy a PFSZ elfo- gadna-e egy ilyen konföderációt s az ammani királyi udvar mit szólna a változáshoz, hiszen egy ilyen államalakulat lakosságának háromnegyede palesztin lenne. Vagyis a tájkép jellegzetesen közel-keleti - tárgyalások közben is: nem lehet tudni, most igazában lőnek vagy egyezkednek? Réti Ervin
