Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-23 / 229. szám
8 aj Dunántúlt napiö 1993. augusztus 23., hétfő Korábban készül el az MO-ás autópálya Az eredeti tervekhez képest öt hónappal korábban, már 1994 áprilisában átadják a forgalomnak az MO-ás autóút újabb szakaszát. Ezt tartalmazza az a szerdán aláírt megállapodás, melyet a kivitelezők - a Magyar Aszfalt Kft., a Hídépítő Vállalat és a Betonútépítő Rt. -, valamint a közlekedési tárca vezetője, Schamschula György írt alá. Az április végi átadás után még folytatódni fog az építkezés, ugyanis a teljes szakasz csak októberre készül el. A for- galombahelyezés úgy válik lehetővé, hogy néhány hidat, továbbá az autóút burkolatának legfelső rétegét csak a nyári hónapokban lehet megépíteni. Ez a forgalmat ugyan némileg zavarni fogja, ám környezetvédelmi szempontból óriási előnnyel jár, hogy a nyári csúcsszezonban a nehéz forgalom immár elkerülheti Budapestet. A gyorsított, szakaszos átadás mintegy 300 millió forintos többletköltséggel jár. Az MO-ás autópálya 6-os út és Ml-es autópálya közötti szakaszának kivitelezése 1991-ben kezdődött meg. Az Autópálya Igazgatóság beruházásában végzett építési munkák összköltsége 9 milliárd forint, melynek 35 százalékát a Világbank által biztosított kölcsön fedezi, 20 millió ECU-vel pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank is hozzájárul a munkálatokhoz. A fennmaradó összeget az Útalapból kell biztosítani. A 13,9 kilométeres négy forgalmisávos autóúton a környezet védelmét 8200 méternyi zajárnyékoló fal, közel 1000 méter zajárnyékoló töltés, valamint 970 ezer négyzetméter védőerdő telepítésével oldják meg.Az útvonalon a várható napi forgalom elérheti a 10 ezer járművet, ennyivel tehermentesítve a Petőfi hídat.A teljes szakasz a végleges pályaszerkezettel 1994. október végéig készül el. Ezáltal autóút szintű összeköttetés létesül az országon átvezető főbb tranzitautópályák - az Ml-es, az M7-es és az M5-ös - között. Képen az Ml-es autópályát átívelő híd Külföldi szemmel Fokozódó feszültség A bécsi Kurier vasárnap „Mélyül a szlovákiai nemzetiségi viszály” című cikkében a marcelházi útelzá- rási akció példájából kiindulva megállapította: „Az adok-kapok, amelyet eddig a politikusok szintjén űztek, a jelek szerint most lassan átterjed a lakosságra is”. Jana Patsch, a cikk szerzője egyebek között figyelmeztetett arra, hogy a viszályban álló két ország fegyverkezik, és „az érzelmekkel való veszélyes játéknak” nevezi az eseményeket. A visszatekintés szerint az ellenségesség akkor kezdődött, mikor „Antall József minden magyar miniszter- elnökének nyilvánította magát” és ezt Pozsonyban a magyar határok revíziójára irányuló revansista kísérletnek tekintették. Magyar számítás szerint 1918 óta 3,2 millió magyar él a szomszédos országokban, és ezeknek a „honpolgároknak” Budapesten műholdas tévéműsort indítottak, amely az egész Kárpát- medencében fogható - írta a cikk. Elmélyült a vitatott bősnagymarosi erőmű kürüli viszály is, amikor előbb a magyarok egyoldalúan felmondták a szerződést, majd a szlovákok saját területükre terelték el a Dunát: a vitában a hágai Nemzetközi Bíróság fog dönteni. - Ezzel egyidejűleg fegyverkeznek is a Duna mentén - írta Patsch, aki szerint Vladimír Meciar szlovák kormányfő 180 millió dollár értékű orosz fegyvert szán hadseregének, válaszként arra, hogy a magyarok bejelentették: 800 millió dollár értékű fegyvert vásárolnak Oroszországtól. A szóbeli összecsapások tovább éleződtek, mikor „a magyarok azzal fenyegetőztek, hogy a 600 ezer szlovákiai magyar kisebbségi jogainak megsértése miatt megtorpedózzák Szlovákiának az Európa Tanácsba való felvételét”. Végül olaj volt a tűzre, hogy Meciar ' megakadályozta a parlament által már elfogadott névhasználati törvény életbe lépését, s az új javaslat már nem a magyar helységnevek, hanem a magyar helyesírással írt szlovák nevek használatát irányozta elő. A Kurier cikkét az 1918 előtti és a mai Magyarországot ábrázoló grafika illusztrálta, amely feltünteti a szomszédos országokban, valamint az Egyesült Államokban és Kanadában élő magyarok számát is. Meg- emlití, hogy panaszkodnak a szlovákiai magyarok. Elkészült a 3. magyarországi S.O.S. gyermekfalu Kőszegen. A 12 családiház a közösségi épületek, valamint a sportpályák és játszóterek, közel 300 millió forintba kerültek. A műszaki átadás megtörténte után októberben vehetik birtokukba új otthonaikat a gyerekek. 6,5 milliárdba kerülnek a külképviseletek Két új nagykövetség A Külügyminisztérium az idén mindössze két külképviseletet zárt be és három új magyar missziót nyitott külföldön; további változásokat az év hátralévő részében pedig már nem terveznek - mondták az MTI érdeklődésére a tárca pénzügyi osztályán. Az idén zárta be kapuit az angolai és az etiópiai magyar nagykövetség. Ugyanakkor nagykövetséget hoztak létre a kazah fővárosban, Alma-Atá- ban, és Kenya fővárosában, Nairobiban. Emellett ténylegesen az idén kezdte meg működését a dél-afrikai Fokvárosban a magyar főkonzulátus. A magyar külképviseleti hálózat működtetése meglehetősen feszített költséggazdálkodásra szorítja a külügyi tárcát, amely az idei előirányzat szerint csaknem 6 milliárd 584 millió forintos költségvetési támogatásban részesül. Ehhez jönne még saját bevételként - főleg vízumdíjakból és konzuli illetékekből - egy milliárd 817 millió forint. Sajnos a saját bevételek terve a jelek szerint már nem fog megvalósulni, jórészt a török átutazóktól befolyó vízumdíjak csökkenése miatt. A Külügyminisztérium rendelkezésére álló teljes summa oroszlánrészét, 6 milliárd 553 millió forintot a külképviseletek működtetése viszi el, beleértve a bérköltségeket. Előreláthatólag ez az összeg jövőre csak zsugorodhat. Legalábbis az 1994-es költségvetési tervezetben a Pénzügyminisztérium 100 millió forint támogatási csökkentést irányzott elő a Külügyminisztériumot illetően, a külképviseleti hálózat integrálására hivatkozva. Gimnáziumavató Hévízen Közgazdaságot tanítanak Bibó István Alternatív Köz- gazdasági Gimnázium néven Kálmán Attila, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium államtitkára avatta fel Hévíz első középiskoláját, amelyet a város képviselő-testülete alapított. Az iskola abban az épületben kapott helyet, amelyet 80 millió forintos költséggel alakíttatott át és bővíttetett a város önkormányzata. Az intézmény a Budapesti Alternatív Közgazda- sági Gimnázium tanterve alapján működik. Az öt és féléves képzés nulladik évfolyammal kezdődik, amelybe az általános iskola 8. osztályának első féléve után kerülnek a gyerekek. A hévízi középiskolában 46-an kezdik meg középfokú tanulmányaikat, 9 főállású és 10 óraadó pedagógus segítségével. T anköny vhelyzet A tankönyvek túlnyomó többsége tanévkezdésre várhatóan késedelem nélkül megérkezik az iskolákba. A művelődési minisztérium ugyanis olyan szerződéseket kötött a kiadókkal, amelyek azokat a tavalyinál jobban érdekeltté teszik a pontos szállításban - válaszolt az MTI érdeklődésére Víg István, a szaktárca tankönyv és taneszköz irodájának vezetője. Elmondta még, hogy összesen tizenegy könyvkiadó, együttesen 575 millió forintot igényelt abból az 1 milliárd forintos állami garanciájú hitelkeretből, amelynek felvétele idén június végén nyílt meg a tankönyvek megjelentetésére is vállalkozó könyvkiadók előtt. Az árakról elmondta, hogy az általános iskolában a tankönyvcsomagokért 1080 forintot, a gimnáziumokban 1792 forintot kell majd átlagosan fizetniük a diákoknak. A szakközépiskolák, a szakmunkásképzők közismereti tankönyvei hozzávetőleg 1000 forintba kerülnek. Az átlagos ár azonban igen bonyolult számítással jött ki - tette hozzá Víg István hiszen ma már nagyon sokféle, és árban is igen különböző, tankönyvekből állíthatók össze a tankönyvcsomagok. Az áremelkedés júliusban 6 tized százalék Júliusban a fogyasztói árak 0,6 százalékkal, az előző hónapokhoz képest valamivel gyorsabban emelkedtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint az utolsó 12 hónap alatt 21,3 százalékkal nőtt az árszínvonal, míg tavaly az egy éves áremelékedés ebben az időszakban 20,1 százalék volt. A havi áremelkedés júniusban 0,3, májusban 0,4, márciusban és áprilisban 0,8-0,8, februárban 1,7, januárban pedig 6,8 százalék volt. A statisztikai hivatal szerint várhatóan e viszonylag alacsony áremelkedési folyamatot megszakítják az augusztusi újabb áfa-intézkedések. Hatásukról szeptemberben ad tájékoztatást a hivatal. A júliusi fo- gyasztóiár-növekedés elsősorban azzal magyarázható, hogy az előző hónapokkal ellentétben nem történt további kiárusítás jellegű sertéshús- és étolaj-árcsökkenés. A zöldség és gyümölcsfélék nyár közepi ármérséklődése kisebb volt az utóbbi évek átlagánál. A hónap folyamán elsősorban a szolgáltatások drágultak nagyobb mértékben, s ebben meghatározó szerepe volt a budapesti tömegközlekedési árak emelésének. Eladták a FÉG ócsai gyárát Vevőre talált a Fegyver- és Gázkészülékgyár ócsai gyártelepe. A két év óta felszámolás alatt lévő kft. eladásáról szóló szerződést szerdán írta alá a felszámolást végző Reorg Rt. és a vásárló, egy három tagból álló konzorcium. Koncz Károly felszámoló biztos elmondta: a szerződés szerint a konzorcium megvásárolta az ócsai gyártelepet a termeléshez szükséges gépekkel, készletekkel, szabadalmakkal, műszaki dokumentációval, valamint a FEG márkanév nem kizárólagos használatának jogával együtt. Az ócsai gyár, amely Európa egyik legnagyobb konvektorgyára, a FÉG 13 kft.-je közül az egyik. Éves forgalma elérte az 1,8 milliárd forintot, elsősorban hazai piacra termelt. A felszámolási eljárás az anyavállalat mintegy 5 milliárd forintos adóssága miatt vált szükségessé. Az új tulajdonosok vállalták a gyár dolgozóinak további, teljes foglalkoztatását, illetve a magyar piac ellátását. Hatvanmillió márkáért Irodaház a Délinél Hatvanmillió márkáért, várhatóan két év múlva elkészül az a többszintes, 15 ezer négyzetméternyi hasznos alapterületű irodaház komplexum és mélygarázs, amelyet az I. kerületi önkormányzat, illetve a japán Tomen, Jaido és Shimizu cégek közös vegyes vállalata építtet a Déli pályaudvar előtti parkoló helyén, illetve a Vérmező alatt. Éigeti Imre polgármester a kivitelezési tervek háromnapos lakossági bemutatója alkalmából részletesen ismertette az egyébként önmagától („az utcáról,,) jelentkező japán cégek ötletét. Eszerint egy japán kereskedelmi, kulturális és üzleti központot építenek japán kormányzati garanciával. Az épület utcaszintjén mindenki által hozzáférhetően különböző szolgáltatóegységeket, üzleteket, éttermeket létesítenek. Az üzletközpont szomszédságában és részben a létesítmény kiszolgálására, hazánkban példa nélküli módon, 300 gépkocsi tárolására alkalmas mélygarázst is építenek a Vérmező alatt. A japán kivitelezésben épülő beruházások legkorábban a jövő év elején kezdődnek. (MTI)
