Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-21 / 227. szám
1993. augusztus 21., szombat aj Dunántúli napló 9 Pécsi Körkép Gyufaszálak Könnyű volt a régieknek: ők egy-egy hírneves ember szórakozottságából is megörökítendő anekdotát faragtak. Leőwey Klára egyik levelében maradt fenn az utókornak például 1848 őszéről Deák Ferencnek egy furcsa kérdése, amit kortársai a haza sorsbizonytalanságára utalónak véltek. Amikor vidéki ismerőse közölte vele, hogy telet Pesten szándékozik tölteni, a haza bölcse elmélázva e kérdéssel válaszolt: Lesz-e tél az idén? Az évszakoknál maradva, de a történelemtől, mint manapság bizonytalan matériától elszakadva, térjünk csak rá az idei nyárra. Egyelőre semleges és fix ténynek tűnik, hogy igazán forró. Ebből következően a hőség állandó beszédtéma, s ehhez kapcsolódóan a közterületek levegőjét felfrissítő, illetve a járókelők szomját oltó vízfelületek, kutak, csobogók viszonylagos hiánya is. Számuk kánikula idején joggal kevesellhető, s ráadásul ott sem mindenütt működnek, ahol egyáltalán vannak. A zsörtölődőbb pécsi polgár mindebből azt következtetést vonja le, hogy a városnak a hideg vízre sem telik. Csakhogy ez nem újdonság. Már tavaly számos közkutat, csobogót zártak le a vízszámla költségének lefaragása érdekében. Idén locsolókocsikat sem igen láthattunk az utcákon, pedig ezek korában nem az ivóvízhálózatból, hanem külön üzemi kútból tankolták a vizet. Nyilván nem a kút apadt el. Az úgynevezett közüzemi vállalatoknak, intézményeknek eny- nyire futja. Hozzátehetjük: költségvetésük vagy az önkormányzatéból kihasított részecske vagy - tipikusabban - a megrendelések tekintetében függ attól. A tervek szerint az ősz folyamán végrehajtják átalakításukat a hatékonyabb gazdálkodás jegyében. Hogy ettől lesz-e több pénz olyan feladatokra is; amikre most nincs? Talán. Ám némi aggodalommal jegyzem meg, hogy mifelénk már jó ideje olyan jellegűek az átalakítások, mint a középkor orvosi gyakorlatában az érvágás és a purgálás volt: minden tünetre univerzálisan használatosak, csak a betegen nem segítenek. Borúlátó lennék? Bevallom: félek a gondokat túlzottan költségvetés-centrikusán kezelő szemlélettől. Ennek példája egykor talán majd pécsi anekdota lesz. Nem egy közüzemi vállalat, intézmény egykori - hiszen már nincsenek tisztségükben - vezetőjétől hallottam, hogy az önkormányzat felállása után a illetékes szakbizottságot afféle helyzetfeltáró sétára invitálták. Ezekből csak futó szerte- tekintés lett. A gondok, teendők sorolását pedig egy visszatérő szemléltetés vágta el. Egy doboz gyufát mutattak nekik: íme, ez a város költségvetése. Ebből egy szál (vagy egy félbetört), ami egy bizonyos típusú közüzemi feladatra jut. Osszák be, ahogy tudják. Attól tartok, hogy a gyufa- szállak újbóli összeszámlálga- tása is valami hasonló eredményre vezet majd. Abból pedig nem lehet vizet fakasztani, legfeljebb kérdést: Lesz-e forró nyarunk jövőre? Dunai Imre Kiszolgáltatottan és megfenyegetve M egyek haza, s a kapun két példányban kifüggesztett valami állít meg. Felhívják a figyelmet, hogy mivel egyesek nem fizetnek a házban, számíthatok a szolgáltatás szüneteltetésére. Aláírás? Hát persze, hogy a PÉTÁV. A „gyengéd” figyelmeztetésből tudom meg, hogy vannak lakótársaim, akik nem fizetnek az igénybevett szolgáltatásért, ezért miattuk nekem és a többi vétlennek kell bűnhődnöm, hacsak . . . Hacsak fel nem kutatom és valahogy jobb belátásra nem bírom őket? Először elfut a méreg a különös eljárás miatt, aztán amikor lehiggadok - három emelet megmászása szükségeltetik hozzá -, nyugodtan gondolom végig a dolgot. És ismét csak oda lyukadok ki, amiért azóta is mérgelődöm magamban, amióta távfűtött lakás lakója vagyok. Azért, mert kiszolgáltatottnak érzem magam. Ezért erről is szót kell ejteni, amikor Pécs hetek óta hangos a szolgáltatás-megvonás „ígérete” miatt. Anélkül, hogy egy pillanatig is vitatnám a távfűtés, a melegvíz-szolgáltatás kényelmes voltát, azért azt is ki kell mondani: Kényelem ára egyfajta kiszolgáltatottság. Hogy csak a lehető legszélsőségesebb esetet említsem (amire szerencsénkre még nem volt példa): mi történnék télvíz idején, ha váratlan nagyobb üzemzavar miatt napokig szünetelne ez a szolgáltatás? Ne feledjük: a távfűtött lakások túlnyomó többsége egyetlen más módon lenne csak fűthető: villamosenergiával. És itt van rögtön a következő kérdés: elbírná-e a hálózat a hirtelen fogyasztásnövekedést? S ha nem? De nem menjünk ilyen messze! Elégedjünk meg azzal: maga a tény, hogy meleget nem akkor csinálhatok és akkorát, ahogy kívánnám, már kiszolgáltatottságot jelent. Csak annyi meleget kaphatok, amennyit a Cég jónak lát, egyébként fázhatok is, izzadhatok is, hiszen tenni az égvilágon semmit nem tehetek ellene. Tudnillik a fő probléma abban van, ahogy ezt a fűtésrendszert kiépítették. Némi takarékosság ürügyén szakítottak az eredeti központifűtés-rend- szerrel, ahol az egymás-alatti,-fölötti lakások elkülöníthetők egymástól, tehát külön-külön szabályozható a meleg felhasználása, és az sem okoz zavart, ha egyik-másik radiátort netán lezárják. A nálunk alkalmazott úgynevezett egycsöves rendszernél ez szóba sem jöhet, mert megspórolták a második szál csövet és a radiátoronkénti szabályozószelepet. A lakónak tehát a legcsekélyebb lehetősége sincs beavatkozni a saját lakásában a fűtés menetébe. Más szóval: „nem érdekelt” az ún. gazdaságos fűtésben. Ennek ellenére érik az ilyen inzultusok. Egyik nap az, hogy megfenyegetik: egy-két nem-fizető renitens lakó miatt megvonják tőle a szolgáltatást, a másik nap meg az, hogy Főilletékes Úr közli: l./a távfűtő művek 20 százalékos áremelést tartanak szükségesnek, mert 1,5 milliárdos hiányukat csak így tudják rendezni, 2.1 a jelenlegi díj amúgy sem éri el a „világszínvonalat”, 3./ a fogyasztó nem érdekelt abban, hogy takarékosan használja a hőszolgáltatást. Tessék csak mondani, ha az egekik emelik az árakat, attól már érdekelt lesz egy elhibázott fűtésrendszer használója a gazdaságosságban, ha nem adatott meg neki a ráhatás legcsekélyebb lehetősége sem? Vélhetően ezeket is figyelembe kellene venni, amikor kézbesítik' a szolgáltatás-megvonás ígéretét a vétleneknek. Hogy tudnillik, nem lehet itt csak a renitenst kikapcsolni, mint gáznál, villanynál, hanem itt bizony közös a bűnhődés. A vétlen büntetése pedig mégsem lehet törvényes. Vagy mégis? Hársfai István A lakosság döntésétől függ a tettyei csatornázás indítása A közműtársulat az egyetlen esély Augusztus 25-ikén, szerdán lesz az első megbeszélés a Városháza nagytermében Az Ótemető utcára is elkészültek már a tervek Fotó: Szundi György A domboldalról az utcákon olykor még ma is a Búza térig csordogáló és forrástisztaságúnak aligha mondható vízerek tanúsítják, hogy a Tettye jelentős hányada a városi lét egyik fontos kritériumának nem tud megfelelni: csatornázatlan. Az áldatlan állapot felszámolása érdekében az önkormányzat tervbe vette a tettyei közművesítés részbeni finanszírozását és a beruházáshoz állami céltámogatásért pályázott. Ennek a sorsa még nem dőlt el, de a közgyűlés döntése alapján a Polgármesteri Hivatal Város- fenntartási és Üzemeltetési Irodája megkezdi a szennyvíz csatorna-hálózat több ütemre bontott kiépítésének előkészítését. A közművesítés első ütemének tervei már elkészültek. A beruházás nyitánya a tettyei városrész még nem közművesített területein Tinódi utca 1.-15. házszámú, a Szőlő utcának Vak Bottyán út és a Magaslati út közötti szakaszán lévő, a Mihály utca 13/1-től a 30-ig, a Mandula utca 1-től 13-ig, az Antal utca 13-tól 30-ig terjedő házszámú, a Kálmán utca elejétől a Szőlő utcáig terjedő szakaszán lévő, a Zerge utcának a Hegyalja és a Mező Imre utca közötti szakaszán lévő, valamint az Ótemető utcai ingatlanokat, illetve tulajdonosaikat érinti. A beruházást két év alatt kell befejezni és költségeihez az érintett lakosság anyagi hozzájárulása is szükséges. Ennek összege a tényleges költségektől függően ingatlanonként várhatóan 50-80 ezer forint lesz, amit viszont 10 év alatt évenkénti 5-8 ezer forint törlesztéssel kell kifizetni. A közművesítés összköltségének nagyobb hányada az ön- kormányzatra hárul még akkor is, ha céltámogatási pályázatát kedvezően bírálják el. A pályázat esetleges elutasítása nem hiúsítja meg a tervezett beruházás megvalósítását, csak az önkormányzat költségvetési terheit növeli. A tettyei szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését csak a területen érintett lakosság érdektelensége gáncsolhatja el. A csatornázási munkák csak is közműtársulat megalakulása után kezdődhetnek meg. A társulat megalakításához pedig az kell, hogy az érintett ingatlantulajdonosok legalább 67 százaléka nyilatkozatot adjon belépési szándékáról. Ha társulat megalakul, a be nem lépett közműhasználókat a törvény szerint ugyanakkora összeg fizetésére lehet kötelezni, mint amekkora a társulat tagjaira jut. Az sem utolsó szempont, hogy a költségek 10 éves törlesztése miatt hitelt kell felvenni, s ezt a társulat teszi meg, s úgy, hogy a kamatterheket is átvállalja. Az önkormányzat pedig a kezességet vállal a társulat által felvett hitelek visszafizetéséért. A közműtársulat létrehozása és működése kizárólag a területen fekvő ingatlanok tulajdonosainak, használóinak többségi akaratától függ. Lehetőség van arra - és a működés szempontjából célszerű is -, hogy a társulatba tagként belépett polgárok a belépési nyilatkozaton érdekeik képviseletére küldötteket hatalmazzanak meg. Egy-egy küldött legalább 10 és maximum 100 tagot képviselhet. Természetesen küldött csak a társulatba tagként belépettek köréből választható. Közműtársulat létrehozása érdekében a beruházás előkészítői - vagyis a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Irodájának munkatársai - a közművesítésben érintett tettyei lakosság számára augusztus 25-kén 17.30-kor megbeszélést tartanak a Városháza nagytermében. A szervezők most leginkább a már említett utcákban lakó azon ingatlantulajdonosok jelentkezését várják, akik a belépési nyilatkozatok szétosztásában és összegyűjtésében segíteni tudnak. D. I. Városvédő őrjárat Akár ezt is mondhatnánk, hogy mostani fotóink a jelenlegi alsó fokú oktatás helyzetét szimbolizálják. Ám nincs szándékunkban senkit megbántani, ezért - szokásunkhoz híven - csak tényfeltáró fotókat közlünk. A hírneves Egyetem utcai Általános Iskola Lenke utca felőli kerítésfalát fényképeztük le, amely életveszélyesnek lett nyilvánítva. Mondanunk sem kell, hogy milyen fenyegetést jelent ez az iskola tanulói és az utcán járók számára. Szerencsére már megindult a „mentőakció”, amelynek során helyreállítják a kerítést. Farkas Mária, Vajgert György, Várhidy György, dr. Vargha Dezső A Fülemüle utca forgalmi rendje Módosult az útépítés miatt a Fülemüle utcában korábban kialakított ideiglenes forgalmi rend és ezzel a változással jórészt megoldódott az ürögi városrész lakóinak panasza. A személy- gépkocsik részére a Fülemüle utcában a Darázs dűlő és a Ma- gyarürögi út közötti szakaszon kétirányú a forgalom. Az autóbusz változatlan útvonalon közlekedik. A Darázs dűlő felé viszont egyirányú maradt a Fülemüle utcának a Lajkó és Darázs dűlő közötti szakasza. Az útépítés végleges befejezését az új forgalmi rend annyiban érinti, hogy az aknaemelések szeptemberben készülnek el, mert kétirányú forgalom mellett ez a munka nem végezhető. Útfelújítások A Vilmos utcában és a Felső- vámház utcai Általános Iskola előtt elkészült a járdafelújítás. Elkezdődött a Pannónia utca járdafelújítása (befejezési határidő: szeptember 15.), az Indó- ház téren az öntöttvas fedlapok cseréje (befejezési határidő: szeptember 15.),a Szigeti úton az „Egyetem” megálló, a Hungária úton a „Magasház) megállópár autóbuszöbleinek a felújítása (befejezési határidő: október 9.), az Attila utca burkolatának felújítása (befejezési határidő : augusztus 30.), az Ady Endre és a Márton utcák torkol- latában a gépkocsifelhajtó javítása (befejezési határidő: szeptember 15.), az Orosz Gyula utcai buszmegálló javítása (befejezési határidő: augusztus 31.), a Vasas II. bekötőút javítása és az Engel János út 1/a. számú ház melletti lépcsőkorlát helyreállítása (befejezési határidő: augusztus 31.). Kátyúmentesítések Elkészült a kátyúmentesítés, illetve az útburkolat felületi bevonása a Honvéd téren, a Pannónia, a Kertváros, a Móra Ferenc utcában, illetve a Nagyár- pádi úton és a Makár dűlőben. Szeptember végéig a következő utcákban lesznek kátyúmentesítési munkák: Hirden a Latinka S„ a Pázsit, a Pór Bertalan, a Tömörkény, a Tátika utcákban és a Kosztolányi és a Zámor utca sarkán; Vasason a Szövetkezet, a Parcsiny, a Csap, a Hajadon, továbbá „B”,(a „C” és a „D” jejű utcákban; valamint a Berze Nagy János utcában, a Pellérdi úton, a patacsi Fő utca 43. szám melletti úton, a Nagy- deidol hegyhát, a Kismélyvölgy hegyhát, a Szamóca, a Kisdein- dol hegyhát és az Árok dűlőben. Ároktisztítások A Környezetvédő BT. befejezte a pécsszabolcsi vízfolyás belterületi szakaszán a kaszálást és a bozótirtást, továbbá lakossági kérésre kitisztította a Bányász utcai nyílt csapadékárkot.
