Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-21 / 227. szám

8 aj Dunántúli napiö 1993. augusztus 21., szombat Park, sétány, kerékpár út és szökőkút a központban Az új falurész Arra gyanakodtam Bóly ut­cáit járva, pár nappal augusztus 20-a előtt, hogy már a nagy ünnepre készülődik a falu, s ezért van olyan példás rend mindenütt. Ebben a községben ugyanis nemigen lehet gazos útszélét látni, ,a házak előtt szemetes árkokat. A kerítéstől az úttestig gondosan nyírt a gyep, és sok-sok virág.- Ez nem az ünnep miatt van így - világosított fel Reif Já­nos né, aki a gyönyörű, új há­zakkal beépített Bánki Donát utca a sarkán lévő pavilonban könyv- és újságárus. -Itt Bolyban ez a szokás - mondja -, ha valaki nem tenné rendbe a házatáját, azt bizony meg­szólják, de az önkormányzattól is kap felszólítást. Ha idősek lakják a házat, s már nem bír­ják a kaszálást, fűnyírást, az önkormányzat elvégzi helyet­tük. A történelem viharai után Bóly életében 1993 nagy esemény. Ugyanis ebben az évben ünnepli a község fennál­lásának 900. évfordulóját, s e jeles dátum miatt döntöttek úgy a megyei vezetők, hogy Bolyban tartják az augusztus 20-i megyei központi ünnepsé­get. Bóly környékén évezredek óta éltek emberek. Kő- és bronzkori leletekre bukkantak itt a régészek. Megtelepedtek a rómaiak is, látható a falu mel­lett feltárt egykori római út, amely az ország észak-nyugati határától itt futott le a mai Eszék felé. Lakták a vidéket kelták és avarok is. Az Árpádok idején először a Jenő nevű törzs telepedett le Bóly környékén. Az első írásos emlék Szent László király 1093-ban kelt adománylevele, amelyben a mai községet Bo- lok néven említve a bátai Be- nedek-rendi apátságnak ado­mányozta. A későbbi évek tu­lajdonosváltásairól nincsenek megbízható írásos dokumen­tumok, arról viszont igen, hogy 1433-tól már a pécsi püspök­ség tulajdona. Egészen a török időkig az adózók lajstromába vett nevek tanúsága szerint a község és környéke színtiszta magyarlakta vidék volt. A végzetes mohácsi ütközet­ben Bóly mellett sorakozott fel a török hadnak az a szárnya, amely a magyar sereget hátulról bekerítette. Á csata után a törö­kök a környéket feldúlták. Az elnéptelenedett vidékre később rácok telepedtek. 1703-ban Bóly és környéke a törökök ki­űzésében jelentős érdemeket szerzett Batthyány Ádám tulaj­donába került. A kialakuló ura­dalmi központot németekkel népesítették be. Az akkori csa­ládok leszármazottjai megtalál­hatók ma is a faluban. A XIX. század végén házasságkötés ré­vén a birtok a Montenuovó her­A 900 éves Boly cégi család tulajdonába került, s maradt egész 1945-ig. Az újkori népvándorlás, a ki­ás betelepítések nem kerülték el Bolyt sem, a kitelepített német családok helyére felvidékiek érkeztek. Mintha üdülőtelep volna Milyen Bóly mai képe? Min­denfelé hangulatos kisvendég­lőket, sörözőket, cukrászdákat látni, mintha nem is falu, hanem üdülőtelep lenne. A központban a Galéria söröző, külföldön is megállná helyét. Tulajdonosa mondta: ha már belevág az em­ber ilyenbe, csak így érdemes, igényesen. Jó a kereskedelmi el­látás, akár az élelmiszert, akár a műszaki, vagy ruházati cikkeket nézzük. Szinte valamennyi szolgáltatás megtalálható. A község központjában épül az új faluház, benne a mozi már mű­ködik. Ennek örül minden fiatal - mondja Volk Enikő - aki butik­ban dolgozik, bár növényter­mesztő és növényvédő techni­kusi végzettsége van. ő is di­csekedett, mint valamennyi bó- lyi, akit megszólítottam, hogy mi minden épült az utóbbi években. Szinte valamennyien megemlítették a Kolping-házat, az idén kinyitott strandot, az épülő üzletházat és senki nem felejtette el hozzátenni: ja és van már szép szökőkutunk is! S mintha összebeszéltek volna, mindegyikük ugyanazt mondta: a polgármesterrel nagyon jól jártunk. Fejlett intézményrendszer A polgármester Hárs József fiatalember. Dinamikus, tele van tervekkel, s mint az ered­mény mutatja, meg is valósítja azokat.-Bóly a maga 3621 lakójá­val az aprófalvas Baranyában nagynak számít, de nem elég nagy ennek a fejlett intézmény- hálózatnak, infrastruktúrának fenntartásához, amit a falu igé­nyelt, s amit megteremtettünk. A létszám miatt nehéz a fenntar­tása - mondja Hárs József.- Vezetékes víz már régebb óta van, most minden házhoz elvittük a szennyvízcsatornát. Minden utcában ott a gáz. Van a falunak kábeltévéje, s új tele­fonvonalak kiépítésével mi is bekapcsolódunk az országos távhívó hálózatba.-Magyarországon itt indult először két tannyelvű oktatás. Az iskolánknak most 520 tanu­lója van. Több program fut pár­huzamosan. Van német nyelvet oktató, amit az intenzív mate­matikával párosítottunk, de a németet fel lehet cserélni angol­lal is, s van a német nemzetiségi program. Német nemzetiségű kollégium is működik, amit hatvanról 80 férőhelyesre bőví­tettünk. Régen két polgári is­kola is működött Bolyban, egy német és egy magyar nyelvű. Szeretnénk valami módon ezt az oktatási formát felújítani azoknak a diákoknak, akik nem tanulnak tovább, és munkát sem tudnak maguknak találni. Szá­mítógépes ismereteket, gép­írást, hivatalos levélfogalma­zást, ügyintézési ismereteket tanulnának itt.- Nemcsak a fiatalokról az idősekről is szeretnénk gondos­kodni. Próbálunk a rászorulók­nak minden segítséget megadni. Működik egy idősek gondozási központja. Jelenleg 18 állandó lakója van. A tetőtérben eddig 7, további 5 garzon lakás épül, amit azok az idősek kapnak meg, akik még el tudják látni ugyan magukat, de házukat egyedül már nem, vagy állandó felügyeletre szorulnak, ők vagy ingatlanjaikat ajánlják fel az önkormányzatnak, vagy pénz­zel kiváltják. Mi pedig életük végéig gondoskodunk róluk. Megfontolt, rátarti nép S mi minden van még Boly­ban? Van néptánc csoport, fel­újították a régi hagyománnyal rendelkező, de évekig szünetelő Ifjúsági Egyletet, (a Kolping Egyesület fogja össze) s a Da­lárdát. Van Blues-kocsma, amely már kezd országszerte hí­ressé lenni. Nem lehet Bolyról írni, úgy, hogy nem írunk az egykori her­cegi kastélyban működő gyer­mekotthonról. 264 szellemileg súlyosan sérült gyermeket ápol­nak itt. Az intézetnek 215 al­kalmazottja van, s Varga Lász- lóné, az otthon gazdasági veze­tője szerint minden elismerést megérdemelnek, hiszen hallat­lan lelki teher napi 8 órát ezek között a gyerekek, fiatalok kö­zött eltölteni, s mindezt szánal­masan kevés fizetésért. (A bruttó átlagkereset 13-14 ezer forint) S ugyancsak nem lehet Boly­ról beszélni a kimagasló szere­pet betöltő Bólyi Mezőgazda- sági Kombinát nélkül. Tavaly az ÁVÜ Rt.-vé alakította. Egy kormányrendelet azonban a tar­tósan állami tulajdonban ma­radó vállalkozások közé sorolta, így 50+1 százalék arányban ál­lami tulajdon. A kombinát fő profilját, a vetőmagtermelést és a szarvasmarhatenyésztés teljes vertikumát megtartották, a többi tevékenység került privatizáci­óra. Még nem zárult le, folynak a tárgyalások. Bóly jellegzetessége, a „pince élet” - ahogy ők mond­ják. Szinte mindegyik család­nak van szőleje, hozzá a jelleg­zetes pince. Itt zajlanak a csa­ládi, baráti összejövetelek jóféle pincepörkölt, vagy paraszt-hi­degtál és csillogó borok mellett. Amikor a polgármestert ar­ról kérdeztem, hogyan jelle­mezné a bólyiakat, azt mondta, rátartiak és megfontoltak. Mi­előtt véleményt nyilvánítaná­nak, alaposan megfontolják, de ha eldöntenek valamit, ahhoz keményen és kitartóan ragasz­kodnak. Azt mondják, a régi bólyiak nehezen fogadták be az idegent. Ezzel szemben most, amikor a menekültek segít­ségre szorultak, a bólyiak azonnal otthont adtak nekik. Szorgos munkával Amikor beszélgető partnere­imet arról faggattam, milyen itt élni, mindannyian azt válaszol­ták: nagyon jó! Minden meg­van, ami az ember komfortos életéhez szükséges, a falun la­kás minden előnyével. Az ősi 900 éves Bóly egyik ifjú la­kója, a falu egyik új büszkesé­gének, a strandnak az úszómes­tere, Balatinácz Beáta azt mondta: Én Bolyból nem köl­töznék el soha! A történelem viharai után, az emberek összekovácso- lódva, szorgos munkával vonzó modem községet terem­tettek, amelyik nem felejti tör­ténelmi emlékeit és megőrzi sokszínű népi hagyományait. Sarok Zsuzsa Szökőkút a parkban A Kolping-ház Présházak a szőlőhegyen Fotó: Szundi György

Next

/
Thumbnails
Contents