Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-21 / 227. szám

1993. augusztus 21., szombat új Dunántúlt naplő 7 Lehangolóbb programban ritkán volt részem Az éttermek mögött Koszos, poros, pókhálós tárolók Tisztelgés M. Kolbe előtt Oswiecim (az egykori Auschwitz) városának képvise­lői szombaton megemlékeztek az auschwitz-birkenaui náci ha­láltáborban mártírhalált szen­vedett lengyel ferences szerze­tes, a II. János Pál pápa által szentté avatott Maximilian Kolbe atya halálának 52. évfor­dulójáról. Az egykori haláltábor színhe­lyén Tadeusz Rakoczy püspök, a bielsko-zywieci egyházme­gye ordináriusa szentmisét ce­lebrált az egyik (családos) rab­társa helyett az önkéntes éhha­lált választó Kolbe emlékére. Az eseményen jelen volt a 92 esztendős Franciszek Gajow- niczek is, akinek életét Kolbe önfeláldozásával annak idején megmentette. Mazda haszonjárművek Új típusú haszonjárművet kí­nál a magyar piacon a Mazda - tájékoztatta az MTI-t Németh Zoltán, a Mazda Motor Hun­gary Kft. képviselője. A B 2200 Cab Plus típusú jármű nagy ra­kodótere révén 835 kilogram­mig terhelhető. A jármű mo- toija környezetbarát, 60 lóerős, 2,2 literes dízelmotor. Tandíj jovo szeptembertől Újjászervezik a magyar ösz­töndíjrendszert, s várhatóan 1994 szeptemberétől vezetik be a tandíjakat. Utóbbit csak ha ki­dolgozzák a kompenzálás mód­ját, vagyis, lehetővé válik,hogy a tandíj levonható legyen az adóalapból, hitelből is finanszí­rozható legyen, a rászorulók pedig mentességet kapjanak - jelentette be Kálmán Attila mű­velődési államtitkár. Romániában nem lesz NATO-támaszpont Romániában nem lesz NATO-támaszpont, ez a kérdés az államfő, a parla­ment, a kormány illetékes­ségébe tartozik. A NATO nem is vetette fel ezt a kérdést, ez azonban nem jelenti azt, hogy ha a helyzet megköveteli, s ez irányú kérés lenne, az illeté­kes román fórumok nem vizsgálnák meg ezt a lehető­séget. Mindezeket Niculae Spi- roiu román védelmi minisz­ter jelentette ki azok után a tárgyalások után, amelyeket Sir Richard Vincent tábor­nagy, a NATO Katonai Bi­zottságának elnöke tartott román vezetőkkel. A nyár réme a vendéglátósok számára a szalmonella. A nagy melegben ugyanis jobban oda kell figyelni az ételtárolás, ke­zelés szabályaira, s már kis mu­lasztás esetén - melegben sza­porábbak lévén a kórokozók - bekövetkezhet a baj. Egyetlen étterem tömegeket képes meg­fertőzni, különösen ilyenkor a nyári idegenforgalom idején. Épp ezért az ÁNTSZ nagyobb hangsúlyt fektet az ellenőrzé­sekre, s nyáron gyakrabban jár­ják végig, különösen az idegen- forgalmi szempontból frekven­tált helyeken az éttermeket, élelmiszerboltokat. * Az elmúlt héten az ÁNTSZ élelmezés- és táplálkozás­egészségügyi csoportjának két közegészségügyi felügyelője Harkányt vette célba. Elkísér­tem őket útjukra, s meg kell mondanom, ennél lehangolóbb programban ritkán volt részem. Ugyanis alig akadt hely, ahol ne találtak volna valamilyen hi­ányosságot, valamilyen sza­bálytalanságot. Azokban az ét­termekben, ahová korábban szívesen tértem be többször is, mert a környezet hangulatos, a felszolgált étel jó volt, most a kulisszák mögé, azaz a kony­hákba, élelmiszertárolókba nézve, megdöbbentő dolgokat láttunk. Aranyszabály Mielőtt valaki éttermet nyit, tudnia kell, milyen szabályok, előírások azok, amelyek egy vendéglős számára szentírás kell, hogy legyenek, s ezek fel­tétlen betartását meg kell köve­telnie az alkalmazottaktól is. Ilyen aranyszabály például a to­jások fertőtlenítése felhasználás előtt. Ezt pedig szigorúan előírt módon, csak e célra használt áz­tató és utána lyukacsos lecse­pegtető edényben kell végezni. Az ellenőrzött harkányi étter­mek konyháiban ezt az edényt vagy jól elrejtve valahonnan a polc mélyéről kotorták elő, vagy egyáltalán nem is volt meg. (Tisztelet az egyetlen ki­vételnek.) Találtak az ellenőrök már asztalon lévő, tehát közvet­len felhasználás előtt olyan to­jásokat, amelyek nemhogy fer­tőtlenítve nem voltak, de le­mosva sem, mert az egyikre még a tyúk tolla is rátapadt. Aranyszabály, hogy kifőtt tész­tát tojástartalma miatt szigorúan tilos eltenni másnapra, különö­sen tilos abban a hűtőben tá­rolni, ahol a többi felhaszná­landó élelmiszer van. Minden étteremtulajdonos tudja ezt, mégis, kivétel nélkül, még az egyébként kifogástalan helye­ken is találtak az ellenőrök előző napról eltett tésztákat. Az egyik étterem készétel hűtőjé­ből nagy lábos levestészta, vas­tagmetélt, s egy konyhai polcról hűtetlenül nagy tál galuska ke­rült elő. De ezek még a kisebb hiá­nyosságok közé sorolhatók az olyanok mellett, hogy koszos, poros, pókhálós helyen tartják az úgynevezett szárazárut, a hű­tést nem igénylő élelmiszereket, hogy a gazda kutyájának szánt, már „szagos” ételmaradékot együtt tárolták az étteremben felszolgálandó ételekkel, hogy a konyhában mindent elleptek a legyek, mert a szakácsok me­legre panaszkodva leszerelték az ablakokról a szúnyoghálót, hogy az előre lesütött kacsa- és sertéshúsokat mocskos ron­gyokkal takarták le, ebből szel­tek majd a vendégeknek, hogy az egyik mini konyhában, ahol csak tojáspor és mirelit burgo­nya felhasználására kaptak en­gedélyt, a még tyúkszagú tojás (nem tojáspor!) mellett a földön a mosogató alatt fért csak el a vízben kifőtt burgonya (ami természetesen nem volt mirelit), s hogy az egyik nagyon szép küllemű, elegáns, igazán min­den igénynek megfelelő panzió konyhájában a hűtőben öt zacskó, már 7-8 napja lejárt bü­dös túrót tároltak, az egyéb fel­fedezett hiányosságok mellett. Az ellenőrző körút során mindössze két helyen találtak szinte kifogástalan állapotokat. S míg az előbbieket nem említ­jük név szerint, bízva, hogy a jegyzőkönyvbe foglalt figyel­meztetések és helyszíni bírsá­gok hatására pótolják a mulasz­tásokat, addig e kettő megér­demli, hogy nyilvánosságra hozzuk kilétüket. Az egyik a Paprika vendéglő volt, ahol egy-két apróságtól eltekintve minden rendben találtatott a konyhában, raktárban, hűtők­ben. A másik a SO-PA Kft. fagylaltelőkészítő kis üzeme. Itt július elején az ellenőrző körút során piszkos falakat, lekopott festékű csúnya ajtókat és egyéb hiányosságokat találtak. A mos­tani ellenőrzés során ezt is meg­tekintették a közegészségügyi felügyelők, s a tulajdonost megdicsérték, mert mindent mintaszerűen rendbehozott, a kis üzem ragyogott a tisztaság­tól. A csillagos eget is letagadták Az is érdekes volt, ahogy az egyes emberek reagáltak az el­lenőrzésre és az észrevételekre. Volt, ahol a tulajdonos intett a szemével, s a szaikács, vagy fel­szolgáló már el is tűnt a raktár­ban, hogy gyorsan eldugjon, vagy elrámoljon valamit, amiről tudta, hogy az ellenőröknek szemet szúr. A nagyon elegáns panzió és étterem tulajdonosa (ahol a büdös túrókat találták) megvádolta az egyik hölgyet, hogy személyes ellenszenvvel viseltetik iránta, azért látogatja őt ilyen gyakran. Ez a gyakori látogatás egy évvel korábban volt, amikor ugyancsak sok hi­ányosságot rögzítettek a jegy­zőkönyvben. Megsértve érezte magát, ezért az ellenőröket sér­tegette. Volt, ahol még a csilla­gos eget is letagadták volna, s mikor ez nem sikerült, a vádas­kodástól sem riadtak vissza. Érdekes módon nagyon szimpatikus volt annak a tulaj­donosnak a viselkedése, ahol pedig a legtöbb hiányosságot ta­lálták, s ahol a legnagyobb bün­tetést fizettették az ellenőrök. Szégyellte magát, s ígérte, fele­lősségre vonja a mulasztókat, s minden hibát még aznap helyre hozat velük. Sarok Zsuzsa A Paprika vendéglőben minden rendben volt Fotó: Szundi Kié az államadósság? Az elmúlt napok egyik nagy port kavart kijelentése szerint az állam minden magyar ál­lampolgárnak - csecsemőtől az aggastyánig - mintegy há­romszázezer forinttal tarto­zik. Ez, érthetően, sokakat megrázott. Honnan, milyen tételekből kerekedett ki ez a summa? A Pénzügyminisztérium „főköny­veinek” tanúsága szerint jó húsz esztendő alatt gyűlt össze a ren­geteg tartozás, abból az időből, amikor a Nemzeti Banknak még nemigen volt joga érdeklődni arról, kinek, mire kell a pénz. Csak egyet tehetett: fizetett. És ez rendszerint úgy történt, hogy valahol külföldön kölcsönkér­ték, itthon forintra számolták a tartozást és máris lehetett költe­kezni, beruházni. Mi változott az elmúlt négy évben ? Alapvetően a bank és az állam viszonya. A Nemzeti Bank ma már nem kiszolgálta­tott a kormányzatnak, a költ­ségvetés hiteleit nem kell feltét­lenül a „szomszédtól” kérnie. Mára kialakult a hazai pénz­piac, ahol államkötvényekkel, - szigorúan üzleti alapon - kincs­tárjegyekkel lehet hitelt kérnie és kapnia a költségvetésnek. Ezen a piacon -legalább is el­méletileg - nem a hatalmi pozí­ció, egyedül a megbízható adóspozíció diktál. Valóban olyan vészesen el­adósodott az állam ? A kormány szerint nem jobban, mint amennyire a mai gazdasági kö­rülmények közepette el kellett adósodnia. Az államháztartás belföldi tartozása ebben az év­ben várhatóan 642 milliárd fo­rinttal növekszik, amiből 100 milliárd forint a pénzünk árfo­lyam-csökkenéséből keletke­zett, 200 milliárdot a gazdaság hitelkonszolidációja emésztett fel és mintegy 70 milliárd a tár­sadalombiztosítás felgyülemlett hiányának rendezéséből kelet­kezett. A többi - a költségvetés hiánya. De anélkül, hogy to­vábbi számokkal terhelnénk az olvasót: az állam összesített bankszámlája nem annyira üres, mint gondolnánk. A külföldi nettó adósságot az elmúlt évek­ben 20 milliárd dollárról sike­rült 13 milliárdra mérsékelni, a számla tartozik rubrikájában so­rakozó tételek 80 százaléka ko­rábban felvett hitel. Summa sumárum: az úgynevezett kon­szolidált - vagy más szóval: tiszta - adósság 961 milliárd fo­rint. Szó se róla, nem kevés. De hol van ez az összeg attól, - em­legetik különböző miniszteriális épületekben - amivel egyik-má­sik gazdag ország tartozik ön­magának, polgárainak? Ha nekem tartozik - igenis sok ez a pénz. , (somfai) Csökkent a bűnözés, javult a bűnfelderítés Csökkent a bűnözés és javult a felderítő munka eredményes­sége. Ezt tartalmazza a bűnözés és a bűnüldözés 1993. első fél­évi alakulásáról készített leg­főbb ügyészségi tájékoztató. Az egységes rendőrségi és ügyészségi bűnügyi statisztika adatai alapján az országban idén ismertté vált bűncselekmények száma 6,9 százalékkal (210 867-re) csökkent a tavalyi év azonos időszakához viszo­nyítva. A csökkenés jellemző szinte valamennyi bűncselek­ménycsoportra: legnagyobb mértékű a változás a házasság, család, ifjúság és a nemi erkölcs elleni (26,4 százalék), a közrend elleni (20,2 százalék) és a gaz­dasági bűncselekmény (19,4 százalék) kategóriákban. Egyes kiemelt csoportoknál viszont emelkedés mutatkozott: mint például a visszaélés kábítószer­rel (95,7 százalék), a csalás (51,5 százalék), valamint az emberölés kísérlete (30,2 száza­lék) bűncselekményeknél. A megyék közül jelentősebb emelkedés volt Tolna (36,3 szá­zalék), Békés (17,2 százalék) és Zala (12,5 százalék) megyében. A fővárosban és Heves megyé­ben 3,8 százalékkal, Veszprém megyében pedig 1,7 százalék­kal nőtt a bűncselekmények száma. Az összes többi megyé­ben csökkenés volt. A Budapesten ismertté vált bűncselekmények száma 77.274, ez 2800-zal több, mint az előző év azonos időszakában volt. A fővárosban regisztrált bűncselekmények száma az or­szágos adat 36,6 százaléka. A vagyon elleni bűncselek­mények összbűnözésen belüli aránya 78,1 százalékról 79,9 százalékra emelkedett. Az oko­zott kár 15,8 milliárd forint, ez 19,9 százalékkal több mint a korábbi összeg. Figyelemfelhívó adat: a szer­vezetten elkövetett bűncselek­mények száma gyakorlatilag megkétszereződött: 931-ről 1942-re emelkedett. A rendőri eljárásokban a nyomozáskezdeményezések száma 240.995-re (4,2 száza­lékkal) csökkent, a nyomozás­befejezéseké pedig 10.979 -cél (4,6 százalékkal) kevesebb mint az előző év első félévében volt. Az utóbbi kategórián belül a vádemelések részaránya 35 szá­zalék. A nyomozáseredményességi mutató 51 százalék volt. Lega­lacsonyabb a fővárosban (36,6 százalék). Az ismeretlen tettes ellen indult eljárásokban 38,9 százalék a felderítési arány. Ez ugyancsak a fővárosban (25,3 százalék) a legkisebb. Csökkent (18,6 százalékkal) az ismeretle­nül maradt elkövető száma. Ez az adat a felderítés eredményes­ségét mutatja. A termelők aggódnak Ki vet, ki arat? Az elmúlt 5 esztendőben fe­lére csökkent a hazai búzater­melés. 1990-ben még hektáron­ként 6.1 millió tonnát takarítot­tak be az ország búzaföldjeiről, 1991-ben már csak 5.1 millió tonnát, 1992-ben 3.4 milliót, az idén pedig várhatóan alig 3 mil­lió kerül a tárolókba. Tóth Ist­ván,a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szö­vetségének {MOSZ) főtanácsosa szerint az idei alacsony termés­hozam az aszály, a vetésterület csökkenése s a nem elégséges ráfordítások (a kevesebb műtrá­gya és növényvédőszer, a ro­varkártevők gombabetegségek elleni hiányos védelem, a jó minőségű, de drágább vetőma­gok felhasználásának vissza­esése, a nem elégséges talajmű­velés) együttes következménye. A terméseredményekről szólva elmondta:- A legtragikusabb terméski­esés Szolnok megyében volt. Hagyományosan itt terem az or­szágban a legjobb minőségűnek számító Közép-Tisza-vidéki búza, s egyben ez a térség adja a magyar búzatermes 10 %-át. Ezen a jó adottságú vidéken most hektáronként csupán 2.4 tonnát takarítottak be. Hason­lóan alacsony - 3 tonna alatti - volt a termés Heves megyében. Békés, Pest, Hajdú-Bihar, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében hektáronként 3 és 4 tonna kö­zötti mennyiséget takarítottak be. Kiemelkedő termés volt Ba­ranyában, ahol hektáronként 5 tonnát és Tolnában, ahol hektá­ronként 4 tonnát regisztráltak.-Az idén learatott 3.1 millió tonna búzából a belföldi közvet­len fogyasztás 1.6-1.7 millió tonna, további egymillió a ta­karmányszükséglet. Mennyi búza kerülhet végülis exportra?- ősszel a termeltetők - a bankok, a kereskedők - hitel- nyújtás ellenében exportigér- vényt kaptak, hogy az általuk termeltetett búzát külpiacon ér­tékesíthetik. Ezzel az üzleti cél­lal finanszírozták meg a vetést. Mintegy 250 ezer tonna búzára adtak ki előzetes exportigérvé- nyeket. Az Agrárpiaci Rendtar­tás bizottsága most úgy döntött, hogy azok számára, akik való­ban termeltettek és hitelt nyúj­tottak, megadják az exportsegé­lyeket, de a tervezettnél kisebb mennyiségben. Egyébként nin­csenek irigylésre méltó helyzet­ben az exportőrök, mivel a bel­földi piacon nagyon magasra szökött a búza ára és nem biz­tos, hogy ezt az árat külpiacon is érvényesíteni tudják.- Elegendő lesz-e a takar­mány az állatállomány szá­mára?- Bizonytalan ma a takar­mányfelhasználás. Mivel nagymértékben csökkent az ál­latállomány, elképzelhető, hogy a megtermett mennyiség ele­gendő lesz. A búzából tervezett exportbevételek tavaly az álla­tállomány értékesítésével „be­jöttek”, az idén azonban a búza­export nagymértékű visszafo­gása bevételkiesést okoz s már előre látható, hogy hasonló ci­pőben járunk majd 1994-ben is.- Milyen intézkedéseket sür­get a MOSZ a búzatermesztők érdekeinek védelmében?- Szeretnénk kieszközölni, hogy a kormányzat jogszabály­ban mondja ki : „aki vet - az arat” pontosabban, hogy aki ve­tett, az biztosan megkapja a be­fektetett pénzét. A szövetkeze­teknek alig maradt földjük, terü­leteik bizonyos hányadát rész­aránytulajdonba adták, a többi pedig kárpótlásra van kijelölve. Amennyiben ősszel még a szö­vetkezet vet, az új tulajdonos­nak meg kell térítenie a ráfordí­tást. Azonban a legtöbb gazda­ság úgy gondolkodik, hogy eb­ben a bizonytalan, pénzhiányos helyzetben nem kockáztat feles­legesen. Nem lehet ugyanis előre tudni, hogy a föld új tulaj­donosa megfizeti-e a költségeit, vagy azt sokallni fogja.- De mi történik, ha történe­tesen kifagy a vetőmag?- A természeti csapások nin­csenek belekalkulálva a gazda­ságok költségszámításaiba. Az is kevés a talponmaradásukhoz, ha csupán a ráfordított költsége­iket kapják vissza s a nyereség más zsebébe vándorol. Szeret­nénk elérni az étkezési búza 1994. évi 8500 forintos garantált árának rögzítését. Keveselljük a hektáronkénti 2000 forintos tá­mogatást. Az általunk javasolt 5000 forint ténylegesen biztosí­taná, hogy a jövő évi gabonánk földbe kerüljön. Végsősoron úgy tűnik, hogy az idén már nem a termelő fog vetni, hanem a bankok és az állam. A termelő még ha akarna, akkor sem te­hetné. Nincs rá pénze. Javasol­tuk a vagyonadóként működő földadó végleges eltörlését, mert teljesen idegen az adó­rendszertől. Alapvető hibája, hogy a földminőség függvényé­ben azokat fogja vissza a terme­léstől, akik jobb minőségű föl­dön gazdálkodnak - ők többet fizetnek - és azoknak kedvez, akik a gyengébb minőségű föl­dön termelnek. Ha közvetlenül is, az ország jövő évi kenyere ilyen „apróságokon” is múlik. Újvári Gizella

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents