Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-02 / 209. szám

10 üj Dunántúli napló 1993. augusztus 2., hétfő Skorpió a Costa Bravan Száz megtermékenyített petével A minap a spanyol tenger­parton egy vándorcirkuszból elszabadult két, könnyen halá­los szúrású skorpió közül egy még mindig „szabadlábon van” és ráadásul terhes, úgy hogy a rendőrség tart tőle, ha rövidesen nem sikerül kézre keríteni, több tucat - hason­lóan életveszélyes - ivadék tarthatja rettegésben a Costa Brava kedvelt fürdőhelyének, El Puignak strandját. A rendőrség közleménye szerint az afrikai skorpió azon a partszakaszon rejtőzködik a homokban és minden való­színűség szerint füsttel kell elárasztani a fürdőzők elől el­zárt területet, hogy elpusztít­sák. Elővigyázatosságból Afri­kából szereztek be ellenmér­get arra az esetrte, ha a skor­pió megszúrna valakit. A rendőrök már megpró­bálták lángpisztollyal rákény­szeríteni az állatot, hogy előbújjon a homokból, de si­kertelenül. A két skorpió úgy szaba­dult a vándorcirkuszból, hogy tolvajok hatoltak be az egyik kocsiba, de fejvesztet­ten menekültek, amikor gyil­kos rovarokra és kígyókra bukkantak. Az egyik állatot gyorsan sikerült kézre keríteni. A még „szabadlábon” levő - szak­emberek szerint - mintegy száz megtermékenyített peté­vel rejtőzködik a homokban, s nem tudni, hogy lerakta-e már tojásait. (AFP) „Történelmi repülés” Kétszer köszöntik az újévet „Történelmi repülést” je­lentett be 32 óra alatt a világ körül egy Concorde gépen Donald Pevsner, a „Concorde Spirit Tour” nevű társaság el­nöke. Az „Air France AF-1994” járat 1993. december 31-én száll fel Párizsból és a 80 sze­rencsés utasnak - igaz, egyenként 23.800 dollár fejé­ben - alkalma lesz a felhők fölött kétszer is koccintani az 1994-es újévre. Pevsner úr különben egy alkalommal már szervezett vi­lágkörüli repülést Concorde gépen 1992-ben. Akkor a gép Lisszabonból szállt fel és ugyanoda érkezett is vissza 32 óra 42 perc elteltével. Mint közölte, ezúttal Párizsból ki­indulva és kelet felé haladva 39.864 kilométer megtétele után 1994. január elsején ér­keznek vissza a francia fővá­rosba, miközben az utasoknak alkalmuk lesz három napkel­tét és három napnyugtát meg­csodálni. A Concorde terve­zett szilveszteri repülésével meg akarja dönteni a Föld kö- rülrepülésének gyorsasági világrekordját, amelyet egy amerikai, bizonyos Allen Pa­ulson állított fel egy „Gulfst- ream IV” fedélzetén 36 óra, 8 perc és 34 másodperccel. Alekszej és Anasztázia nyomtalanul eltűnt Életben maradt két cári gyermek? A felvétel Alekszej Romanovról készült 1918-ban, amikor egy betegségből épült fel Újfent találgatások kaptak lábra arról, hogy az orosz trónö­rökös túlélte az 1918. július 17-i vérfürdőt és 1979-ben hunyt el. 75 évvel ezelőtt bolsevik őr­zőik II. Miklós cárt és családját Jekatyerinburgban egy alagsori szobába terelték, hogy kivégez­zék őket. Meglepődtek azonban, hogy több lövésük lepattant a cár gyermekeinek testéről. Erre em­lékezik vissza jelentésében a kivégzőosztag parancsnoka, Ja- kov Jurovszkij. Amikor a bolsevikok levet­kőztették a holttesteket, a ruhák alatt főként a dupla rétegű fű­zőkben - amelyek több millió dollár értékű golyóálló mel­lényként szolgáltak - összesen 8 kilogramm súlyú gyémántot találtak bevarrva. A történelmi kutatásokat végző Edvard Radzinszkij orosz történész szerint a cár két gyer­meke, Alekszej és Anasztázia, akik a kivégzés után nyomtala­nul eltűntek, túlélhette a mé­szárlást. „Az utolsó cár” című könyv, amelynek szerzője Radzinszkij történész, Alekszej trónörökös lehetséges túlélését új levelek­kel és dokumentumokkal tá­masztotta alá. New York-i útja során nemrég úgy vélekedett, hogy a vörös katonák, akik a temetésre szállították a teteme­ket, észrevették, hogy a 14 éves Alekszej és a 17 éves Anasztá­zia még él. Erre ledobták őket a kocsiról, attól való félelmük­ben, hogy az előrenyomuló fe­hérek elfogják őket. A Romanovok, a cári sze­mélyzet és orvosuk tetemét 1979-ben egy tömegsírban talál­ták meg. A csontokból kivont DNS genetikai elemzését ösz- szehasonlították a Romanovok még élő rokonaiéval. A tudósok majdnem tökéletes biztonsággal megállapították, hogy a csontok Miklósé, a cáméé és a többieké -, de Alekszej és Anasztázia csontjai nem kerültek elő. Anasztázia legendája 1920-ban Berlinben született, amikor egy depressziós fiatal nő csatornába ugrással öngyilkos­ságot próbált elkövetni. Miután magához tért, Anasztáziának adta ki magát. Bár meglepően hasonlított a nagyhercegnőhöz, nem beszélt oroszul és később sem tett hivatalos kísérletet származásának elismertetésére. Radzinszkij kutatásai egy még különösebb történethez ve­zettek el. Egy pszichiáter val­lomása és a pretrozavodszki kórház 1949-es jegyzőkönyvei említést tettek egy méltóságtel­jes betegről, aki kijelentette: ő II. Miklós cár fia, a cárevics. Mint a feljegyzésekből kiderült, a beteg azt állította, hogy a vér­fürdőt túlélte, Filip Grigorjevics Szemjonovra változtatta nevét, s lovaskatonaként a Vörös Had­seregben szolgált. A cárevicshez hasonlóan Szemjonov is hemofiliában (vérzékenység) szenvedett. A beteg választhatott: vagy elfo­gadja a nagyzási mánia tünetét, és munkatáborba viszik, vagy a továbbiakban moszkvai kihall­gatásra számíthat. Szemjonov megfogadta orvosa tanácsát, hogy kerülje a kihallgatást és erre munkatáborba hurcolták. Az egykori munkatábori tár­sak a történésznek írt leveleik­ben közölték, hogy Szemjono- vot 1964-ben szabadon enged­ték. „Az utolsó cár” című könyv kiadása 1992-ben különös talál­kozást szült. Szemjonov özve­gye hallott a könyvről és talál­kozott a történésszel, akinek elmondta: Szemjonov - kisza­badulása után - elment Lenin- grádba (a hajdani és a mai Szentpétervárra), a cárok egy­kori székhelyére. Ekkor találkoztak össze és később egybekeltek. Szemjonov 1979-ben bekö­vetkezett haláláig szerényen él­tek és férje a végsőkig állította, hogy ő Alekszej -, s felesége hitt neki. Az özvegy a törté­nésznek átadott egy férjéről a munkahelyén készült fényké­pet. Szemjonov egy kórház hul­laházában dolgozott, mert halot­tak közt akart élni. (AP) Socks - Clintonék macskája. A Washington Post szerint au­gusztustól a Fehér Ház válaszolni fog a Sockshoz írt levelekre. A túlterhelt levelezési osztály eddig azért nem reagált, mert rendkívül nagy a Ház emberi lakóihoz címzett posta. Elkésett békekötés A spanyol király inváziós erői csaknem 350 esztendővel ezelőtt ürítették ki ezeket a víz­ben gazdag holland tájákat és ma tartályhajók horgonyoznak az egykor a Spanyol Armada ál­tal ostromolt partok előtt. Akármim álljon is a dolog az európai integrációval, Zeeland holland tartomány úgy véli, hogy itt az ideje hivatalosan is békét kötni Spanyolországgal. A holland történelemköny­vek tanúsága szerint Zeeland végül is aláírta az 1648. évi münsteri békeszerződést, amely (a harminc éves háborúval együtt) véget vetett a spanyol uralom ellen 80 éven át vívott háborúnak. Néhány hónappal ezelőtt azonban Wim van Gelder, a ki­rálynő zeelandi biztosa rájött, hogy ez nem így van.- Ezt csak kevesen tudják a történészek közül - jelentette ki van Gelder tanácsadóinak egyike. Amikor ugyanis a bé-‘ keszerződést 1648-ban aláír­ták, a túlnyomóan protestáns lakosságú Zeeland nem volt hajlandó csatlakozni a többi holland tartományhoz az ellen­ségeskedések beszüntetésében, kijelentve, hogy a katolikus Spanyolországgal békét kötni eretnekség. Napjainkban a történészek azonban azt tartják, hogy az igazi ok az volt. Zeeland sze­rette volna, ha holland magán- személyek az Újvilágból kin­csekkel megrakodva hazatérő spanyol hajókat megtámadják és kifosztják. Zeeland tartomány biztosa az idei év egy későbbi időpontjá­ban meghívja majd Middel- burgba Spanyolország hollan­diai nagykövetét, hogy írjon alá jelképes szándéknyilatkozatot, mivel az eredeti békeszerződés szövegét ma már nem lehet megváltoztatni. (AP) Új rekord: 206 napig lógott Valószínűleg azonnal a Gu­inness Rekordok könyvébe ke­rül az a 38 éves ecuadori férfi, aki 206 napot töltött egy 12 mé­ter magasan felfüggesztett, kö­télen himbálódzó, alig egy négyzetméteres deszkán. Jorge Ojeda-Guzman a flori­dai Orlandóban állította fel nem mindennapi rekordját, és ezzel legyőzte az előző csúcstartót: a francia Henri Rochatain 1973-ban 186 napig „ült fenn” megszakítás nélkül. Az ecuadori „magaslakó” családja igen gyakori látogatá­sainak köszönhetően tudta le­győzni fáradtságát és a kényel­metlenségeket. A família daru segítségével látogatta. Hason­lóan kapott élelmet, tiszta ruhá­kat és a daru emelte magasba a hordozható vécét is. Guzman elmondása szerint igazán sok gondot az időjárás okozott szá­mára, így márciusban egy heves vihar, később a forró floridai nyár. Hosszas telefonbeszélge­tésekkel ütötte agyon az időt, s sohasem mulasztotta el lefil­mezni az amerikai űrrepülőgép Cap Canaveral-i felszállásait. MEGRENDELŐLAP Megrendelem az Új Dunántúli Naplót............................................példányban. A példányonkénti lapvásárláshoz képest havonta 3 lapszámot, éves előfizetésnél 60-at ingyen kap! Előfizetési díj 1 hónap 319 Ft, negyedév 957 Ft, 1 év 3388 Ft EGYÉNI ELŐFIZETŐ KÖZÜLETI ELŐFIZETŐ ESETÉN ESETÉN Név:........................................................... Cég neve:.................................................... Cím:........................................................... Címe:........................................................... Az előfizetési díjat a nyugtával jelentkező kézbesítőnek fizetem ki. Az előfizetési díjat a ......................................számú banki betétszámláról egyenlítem ki. a láírás cégszerű aláírás az Új ITuiiántiTli Napló előfizetésére Új előfizetőink között értékes ajándékokat sorsolunk ki. Nem kell mást tenni, mint előfizetni és a hónap 25-ig beküldeni a hírlapkézbesítőtől kapott nyugtakönyvi hírlapnyugtát vagy másolatát. Cím: Axel-Springer Magyarország Kft. Pécs 7601 Pf.: 134. Kiket vonz az idegenlégió? A Légió kapta az idén is a legnagyobb tapsot - mint im­már másfél évszázada - a pári­zsi Champs Elysén, a francia nemzeti ünnep hagyományos katonai díszszemléjén. A fiúk most is kőkemények, ahogyan legendás fehér fejfedőjükben (képi blanc) bemutatják a légiós menetet, amelyben egy perc alatt pontosan 85 kigyakorolt- kimért lépést tesz a katona. Az Idegenlégiót most 162 esztendeje alapította Lajos Fü- löp, a „polgárkirály”. Ma száz országból 8500 tagja van. Ösz- szesen 36 ezer légionista vesz­tette életét a vélt vagy valóságos francia érdekekért vívott har­cokban. A Légió számára a leg­nagyobb mészárszék érdekes módon nem a múlt század számtalan gyarmatszerző hábo­rúja volt, hanem az a két há­ború, amelyben Párizs ebben az évszázadban legfontosabb két gyarmatától megválni kénysze­rült: 1945 és 1954 között az in­dokínai (főleg vietnami), vala­mint 1954 és 1962 között az al­gériai háború. E sajátos alakulatnak mindig is az volt a lényege, hogy nem­csak franciák vérezhettek Fran­ciaországért. De a külföldiek aránya soha nem volt olyan ma­gas, mint éppen napjainkban. A hatvanas-hetvenes években a nem franciák a létszám 55 szá­zalékát tették ki, ma kerek 75 százalékát. „Becsület és hűség” - ez a Légió közismert jelszava. Lehet, sőt valószínű, hogy ka­tonái többé-kevésbé méltóknak bizonyultak e lózunghoz, de be­lépésük előtt többségük nagyon is távol állt a becsülettől is, a hűségtől is. Közhely, hogy sok bűnöző talált itt menedéket, de száza­dunkban a rekruták többségét inkább a nagy politikai viharok vetették a Légió híres-hírhedt laktanyáiba. 1917-ben jöttek az oroszok, a spanyol polgárhá­ború után a köztársasági oldal spanyol és nem spanyol veszte­sei, akik a Pireneusok francia oldalán lévő lágerekből léptek be az Idegenlégióba. A második világháború után a legtöbb jelentkező német volt, 1956-ban magyar és 1968-ban, a Prágai Tavasz eltiprása után cseh és szlovák. lyan a Légió, mint egy törté­nelemkönyv. Most, a szovjet bi­rodalom összeomlása után soha nem látott arányban töltődik fel a kelet-európai régióból, bele­értve egy újabb német hullámot is. Mert bár a német törvények tiltják a toborzást, a bukott NDK belső karhatalmának sok tagja jelentkezik - és százan közülük már az ENSZ kötelé­kében idegenlégiósok az ex-Ju- goszláviában.

Next

/
Thumbnails
Contents