Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-14 / 221. szám

1993. augusztus 14., szombat üj Dunántúli napló 9 A minisztérium végnapjai? Kádár Béla miniszter a külkereskedelem visszaeséséről, a külföldi tőkebefektetésekről, a tárca jövőjéről A Nemzeti Bank sem mindenható Dollár és márka Olaj a Holt-tengernél Olajlelőhelyre bukkantak jordán szakemberek a Holt-ten­ger medencéjénél; a lelet a kormány jelentése szerint vala­melyest mérsékelheti a király­ság függőségét az iraki olajszál­lításoktól. Az ammani olajipari minisztérium közleménye sze­rint a feltárt mező napi kétezer hordónyi, alacsony kéntartalmú könnyűolajat szolgáltathat. A lelőhely a fővárostól 50 kilomé­terre nyugatra , a Holt-tenger partvidéke alatt húzódik. A szakértők szerint beljebb, a sós tenger medencéje alatt további jelentős készletek lehetnek, amelyeket a térség kényes öko­lógiai környezetének veszélyez­tetése nélkül is ki lehet aknázni. BMW-kreáció Teljesen szokatlan BMW kreáció futott a bajor határőrség hálójába egy osztrák-német ha­tárátkelőhelyen: a magyar rend­számú kocsit több - részben lo­pott - autóból építették össze. Nem kizárt, hogy az egyedü­lálló darab múzeumba kerül. A Kufstein/Kiefersfelden autópá­lya-határátkelőn elfogott kocsit gazdája, egy balatoni sportbolt 22 éves tulajdonosnője elmon­dása szerint három hónapja vá­sárolta egy budapesti' autóke­reskedőtől. A „kombi” papír­jai, karosszériaszáma, motorja és még néhány főeleme egy 1992. elején Mannheimből Prágába eladott roncskocsiból származik, karosszériája és rá­diója egy 1992-ben Mannhe- imben ellopott kocsiból való, a kocsi működését ellenőrző computert és a hozzávaló kijel­zőt Milánóban lopták ki egy luxus BMW-ből. Kilencvenmillió nincstelen Brazíliában 1979-1990 kö­zött hetvenmillióról kilencven- millióra emelkedett a nincstelen szegényemberek száma, kol­dussorban pedig 35 millióan él­nek a dél-amerikai országban - írta a fővárosban megjelenő Correio Brasiliense az ENSZ la­tin-amerikai és Karib-tengeri gazdasági bizottságának felmé­rését ismertetve. Évi átlagban kétezer gyermek és serdülő korú fiatal életét oltják ki. A gyilkosok elsősorban a halál­brigádok soraiból kerülnek ki: volt vagy máig is aktív rend­őrök, akiknek azért fizetnek hogy „megtisztítsák” környeze­tüket a „nemkívánatos elemek­től”. A Bret áldozatai Százötvenre emelkedett hét­főn a Venezuelában vasárnap pusztított trópusi vihar áldozata­inak száma. A Bret névre ke­resztelt vihar miatt mintegy öt­százan sérültek meg, s 11 ezer ember maradt fedél nélkül. Dr. Kádár Béla Fotó: Läufer L. Ismét az érdeklődés előterébe kerültek külgazdasági kapcsola­taink: a jelzések szerint a nyi­tottnak, rugalmasnák elkönyvelt sikerágazat hullámvölgyben van.- Csakugyan nyitott a nem­zetközi igényekhez igazodó, kö­zelítő a magyar külkereskede­lem? -kérdeztük Kádár Béla külgazdasági minisztert. 90 százalék liberalizált- A nyitottság mércéje a gaz­daságpolitika és a gazdasági szerkezet. Ami az előbbit illeti: külkereskedelmünk döntő része - az importnak például 93, az áruknak és a szolgáltatásoknak mintegy 90 százaléka - már li­beralizált. Hozzátehetem, hogy a korábbi időszak ár- és költ­ségviszonyait eltorzító költség- vetési szubvenciók négyötödét felszámoltuk s lényegében a konvertibilitást is megteremtet­tük. Néhány éven belül pedig a vámok is eltűnnek külgazdasági kapcsolataink útjából. Ami pedig a szerkezetet il­leti: tavalyi árukivitelünk már a nemzeti össztermék mintegy 30 százalékát reprezentálta, s az ország devizabevételei - min­den forrást figyelembe véve - a GDP 40 százalékát tették ki. Ez pedig nemcsak a „néhai” KGST-országok csoportjában, hanem más nemzetközi össze­hasonlításban is kimagasló eredmény.- Nemzetközi megítélésünk egyik mércéje a külföldi tőkebe­fektetések alakulása. Ezen a té­ren hogy állunk?-Jelenlegi külföldi tőkebe­fektetési állományunk 5,4 mil­liárd dollár. Napjainkban ez már nemcsak az áruforgalmon és a szolgáltatásokon, hanem a tőkeáramlás csatornáin keresz­tül is integrálódik a világgazda­ságba. így a volt szocialista or­szágok csoportján belül nem­csak az arányokat, hanem a mértéket tekintve is Magyaror­szág rendelkezik a legnagyobb úgynevezett internacionalista szektorral. Csupán érzékelteté­sül: a hazánknál négyszerte na­gyobb Lengyelország kivitele csak 30 százalékkal volt na­gyobb a mienknél, tőkebefekte­téseik pedig csak a mienk egy- harmadát tették ki.- Ön tehát gazdasági diplo­máciánkat sikeresnek ítéli? Vámmentes áruáramlás-Igen. Ezt igazolja például, hogy az Európai Közösséggel, a visegrádi országokkal, az EFTA-val kötött megállapodá­sok eredményeként ez év vé­gére külkereskedelmünk 70 százalékát olyan országokkal bonyolítjuk le, amelyekkel sza­badkereskedelmi megállapodá­sunk van - így az áruk áramlá­sát vámok és kereskedelmi kor­látozások nem akadályozzák. Az idei utolsó évnegyedben a magyar ipari kereskedelemnek több mint 60 százaléka már vámmentesen jut külső pia­cokra; a további 40 százalék pedig a következő években. Valójában tehát kiszabadul­tunk az úgynevezett „kisor- szág-béklyóból”. A magyar és a külföldi vállalkozó beruházása már nem a 10 és félmilliós szűk belső piacnak, hanem a szabad­kereskedelmi megállapodások révén kialakított 400 milliós eu­rópai térségnek szól.- Szinte SOS-jelzésnek is be­illett az a tájékoztatás, amelyet Ön legutóbb a külgazdasági kapcsolatok diplomatáinak adott az év eddigi külkereske­delmi eredményeiről. . .- Nem SÓS-jelek voltak ezek, hiszen már több mint egy éve jeleztük, hogy mikor, mi­lyen mértékű visszaesés vár­ható. Akkor nem találtunk értő fülekre. S ha a diagnózisban nincs egyetértés, a terápiát sem lehet egyértelműen meghatá­rozni! Most, amikor előrejelzésünk valósággá vált, hatványozottabb erőfeszítésekre, a piac eddiginél hatékonyabb megdolgozására van szükség. Ha most, akár csak néhány hónapra is elhomályo­sodik a Magyarországról alko­tott kedvező kép és kikerülünk bizonyos piacolo-ól, akkor pozí­cióink visszaszerzése esetleg évekbe telhet.- Lábrakaptak a hírek, hogy az egész külkereskedelmet át­szervezik, s például a kereske­delmi külképviseletek is más tárca felügyelete alá kerülnek. Ön mit tud erről? Korszerűsítés 1994 végén- A hírek idestova három éve „repkednek”; sokan szeretnék ezt a minisztériumot megszün­tetni vagy a külkereskedelem korábbi sikereinek még az ír­magját is eltüntetni. Ez elsősor­ban azért ártalmas, mert meg­zavarja a kormányzati rendszer működését. S nyilván nem vár­ható maximális teljesítmény azoktól, akik körül minduntalan egzisztenciájukat fenyegető hí­rek keringenek. Egyébként leszögezhetem: semmi ilyen vagy ehhez ha­sonló kormányhatározat nincs! A kormányszervezet korszerű­sítésére 1994 végén kerül sor - természetesen a jövő évben kia­lakuló politikai erőtér függvé­nyében. Miniszterelnökünk kü­lönben éppen a külkereskedelmi kirendeltségek vezetői előtt fej­tette ki, hogy ebben a ciklusban nem kíván változtatni a kor­mányzat és a külgazdasági mi­nisztérium szervezetén - fejezte be nyilatkozatát Kádár Béla. Koós Tamás- Hogyan hat a Nemzeti Bank pénzügypolitikájára a nyugat-európai valutaválság? - kérdeztük dr. Hárshegyi Fri­gyest, a Magyar Nemzeti Bank alelnökét.- Két évig a dollár és az ECU volt a magyar valutakosár alapja. Tudatosan választottuk ezt a két valutát. De tavaly szep­tember óta az ECU célszerűsége megkérdőjeleződött, s már ak­kor elhatároztuk, hogy ha to­vább rosszabbodik a helyzete, akkor a német márkát tesszük helyette a kosárba.-Hogyan érinti ez a forint árfolyamát?-Ez a technikai változtatás önmagában nem okoz jelentős forintárfolyam-változást.- A forint tehát felértékelődik a francia frankkal, a belga frankkal, az olasz lírával, a spanyol pezetával és néhány más ország pénzével szemben ?- Igen. Ha ezekben az orszá­gokban erős a magyar exportő­rök pozíciója, akkor ott poten­ciális árveszteség fenyeget. Vi­lágos tehát, hogy ezt tudomásul kell vennünk, vagy ha tudunk, árat kell emelnünk, esetleg más valutában kell szerződést köt­nünk.- Végső soron a sok nyugati valuta hektikus rríozgása ho­gyan hat gazdaságunkra?- Külkereskedelmünk szer­ződéseit zömmel dollárban és német márkában kötötte. Mi­után a német márka átlagban a dollár ellen mozog - vagyis ha a Emlékezetes, hogy a képvise­lőház rendkívüli nyári üléssza­kának utolsó napjai sem marad­tak „napirend előtti” szenzációk nélkül: a bíróságok négy or­szággyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérték. A mentelmi bizottság vala- mennyiök kiadását javasolta, ennek ellenére az Országgyűlés a javaslatot leszavazta. A döntés vihart kavart, s ez azóta sem ült el. Egy MDF-es képviselő azért berzenkedett, mert szerinte „amit egy átlag­polgár megtehet, azt mi, képvi­selők nem tehetjük meg. Dönté­sünk olyan látszatot kelthet, mintha mi törvények felett áll­nánk". Az ellenzéki Dr. Hack Péter (SZDSZ) pedig azért há­borgott, mert szerinte 1990-ben nagyon sok képviselő azzal ér­kezett a parlamentbe, hogy eb­ben az országban soha többé ne legyenek kiváltságok. A men­telmi ügyekben folytatott gya­korlat viszont azt mutatja, hogy a képviselők jelentős hányada ma úgy érzi, joga van figyelmen kívül hagyni a törvényeket. A mentelmi, összeférhetet­lenségi és mandátumvizsgáló dollár emelkedik akkor a német márka értéke csökken, ez meg­fordítva is érvényes mozgá­suk kiegyenlíti egymást. Min­dent egybevetve, meggyőződé­sem, hogy ami most a nyugati valutákkal történik, nem hat ki a gazdaság egészére.-Gazdaságunk másik aller- gikus pontja a megtakarítások kérdése. íratlan szabály, hogy a költségvetési deficittel szemben, legalább annyi belső megtakarí­tás álljon. Köztudott, hogy csökkentek a megtakarítások. Mit tesznek ez ellen ?- Először is reméljük, hogy a deficit növekedése lelassul és megáll. Ami a kérdést illeti, va­lóban csökkentek a lakossági megtakarítások, ami nem csoda, mert nagy kedvük nem igen le­het az embereknek mínusz 5-8%-os negatív reálkamattal megtakarítani. Ezt a kifejletlen pénzügyi rendszer eredmé­nyezte s az, hogy a bankok átes­tek a ló másik oldalára. Lehetet­lenül alacsony kamat szintek alakultak ki. Meghatározó fon­tosságú, hogy ezen változtas­sunk! A Nemzeti Bank ez ügy­ben már megtette a magáét s a kamatot 3 %-kal megemelte. Augusztus végén ismét lesz Bank Tanács ülés, és ha nem mozdulnak megfelelő irányba a banki kamatok, akkor megint nekünk kell lépnünk. Azért hozzá kell tennem: a Nemzeti Bank sem mindenható a pénz­ügyekben ... koós bizonyságban három MDF-es képviselő foglal helyet, a többi párt két-két taggal képviselteti magát. Elnökük a kisgazda Oláh Sándor:- A bizottság eddig 36 ügyet tárgyalt, ezek közül 30 esetben javasoltuk a mentelmi jog fel­függesztését, de csak 10 esetben értett velünk egyet az Ország- gyűlés - mondja. - A döntés, mindig a T. Ház kezében van!-Ezek után mi lesz a leg­utóbbi négy üggyel?- Ezekben már döntött az Or­szággyűlés, megváltoztathatat­lan a határozat.-A most kialakult vita, nem járhat azzal a következménnyel, hogy a következő ügy - ha indo­kolt, ha nem - mindenképpen kiadatással végződik?- Mi ezután is minden ügyet több oldalról,- körültekintően megvizsgálunk. A végső döntés - hangsúlyozom - továbbra is az Országgyűlés kezében van! Szabad György elnök úrnak kel­lene lépéseket tennie, hogy a mentelmi ügyekben az Ország- gyűlés alaposabban vizsgálód­jon és körültekintőbben dönt­sön! (koós) ÍTFTT^ A Möbiusz termékei rendszeresen kerülnek exportra Egy viharos mentelmi vita utórezgései Megint vannak kiváltságosok? Aprók az almák, körték, ringlók, szilvák Jó minőségű bor várható Egymilliárd új munkahely kellene 2000-ig Megállíthatatlan a munkanélküliség? Július végére a kalászos ga­bonák mintegy 85-90 %-át be­takarították. Az őszi búza ter­melése igen változatos képet mutat: kiemelkedő mennyiséget (hektáronként 5,5 tonnát) taka­rítottak be Baranyában és Tol­nában, gyenge volt viszont a termés (hektáronként 1,9-2,0 t) Heves megyében. Az előszer- ződéses felvásárlási árak ton­nánként 8200-8600, a szabadpi­aci árak 9000-11000 forint kö­rül mozognak. A felmérések azt mutatják, hogy azok a termelők, akik fémzárolt vetőmagvat ve­tettek, elvégezték a növényvé­delmet, késedelem nélkül meg­kezdték az aratást az aszály el­lenére is nagyobb mennyiségű és jobb minőségű búzát takarít­hattak be, mint mások. Befejeződött a bogyós gyü­mölcsűek szezonja is. A piaci szereplők magatartását a végle­tek jellemezték: míg a málna átvételi ára rekordot döntött, a feketeribiszkéért és a köszmété­ért fizetett 7-12 forint a szedési költségeket is alig fedezte. Emiatt a gyümölcsnek mintegy 20-30 százaléka a bokrokon maradt. Nehézségekbe ütközött idén a meggy értékesítése.a ha­zai feldolgozóipar részéről szinte alig volt kereslet és a re­mélt export sem realizálódott. A kajszi termése nagyon vegyes volt, így az árak is ennek megfe­lelően szóródtak. Gondok van­nak az őszibarack méretével, de aprók az idén a nyári almák, a körték, a ringlók és a piacokon már megjelent korai szilvák is. A szőlőültetvények általában egészségesek, csupán az érzé­keny fajtákon észlelhető a liszt- harmatfertőzés. A szakemberek korai szüretre és jó minőségű borra számítanak. Az FM gyorsjelentése be­számol arról, hogy nehéz pénz­ügyi helyzetben folyik a betaka­rítás. A vártnál gyengébb ter­méshozamok nem oldják a pénzügyi felszültségeket. Apad a működőképes vagyon, csak a legszükségesebb gépek beszer­zése és az állami támogatással létesülő meliorációs munkák minősülnek új beruházásnak. Az ágazat közgazdasági helyzetének vállalkozói szem­pontból történő megítélését két egymással ellentétes hatás jel­lemzi: érezhető ugyan a kor­mányzat segítő szándéka, de ezt a bankok elutasító magatartása szinte semlegesíti. Furcsa új jelenséggel néz szembe a világ - a munka nél­küli termelésnövekedéssel. Vagyis hiába emelkedik a ter­melési érték számos országban, hiába kezd kilábalni jónéhány nemzetgazdaság a válságból, továbbra is gyarapodik a mun­kanélküliek száma. Az Egyesült Államokban például, ha lassan is, megindult a gazdasági növekedés, ugyan­akkor a múlt esztendőben ismét 7,4 százalékra emelkedett a munkanélküliek aránya. A ke­let-ázsiai államok eddig arról voltak ismertek, hogy az átlag­nál jobban gondoskodtak polgá­raik foglalkoztatottságáról. Ez­zel szemben Japán már 2,3 szá­zalékos munkanélküliséget tart nyilván, ami némileg növekedni fog. Ennél sokkal rosszabb a helyzet Afrikában és La- tin-Amerikában, ahol a lakos­ság növekedési éves rátája 2,3 százalék körül mozog. Európában az első olajem­bargó óta megháromszorozó­dott a munkanélküliség, s átlag­ban meghaladja a 10 százalé­kot. Ez alól már Magyarország sem kivétel. Az ENSZ egy most elkészülő jelentése szerint az évezred vé­géig 1 milliárd új munkahelyre lenne szükség a világon. A vi­lágszervezet által készített prog­ram elsősorban a termelékeny­ségi hajszát teszi felelőssé a vi­lágméretű problémáért, ami más szavakkal szólva azt je­lenti: gépek végzik el azt a munkát, amit nagyobb számú dolgozóval, emberi erővel is el lehetne végeztetni. Az ipari or­szágok számára a technológiai fejlesztés az elsődleges és nem az, hogy minél több embert fog­lalkoztassanak, - vélik az ENSZ jelentés szerzői. Más szakértők viszont a túltervezett szociális programokat és a munkaerőnek a piaci körülmé­nyektől való elzárását kárhoz­tatják; szerintük így történhetett meg, hogy a munkaerő foglal­koztatása például számos euró­pai országban többe kerül, mint az általa termelt érték. Ami végső soron a versenyképesség csökkenéséhez is vezet. A tanulmány legfőbb mon­dandója azonban az: az ENSZ-nek azzal kell foglalkoz­nia, hogyan létesüljenek új munkahelyek. Ha ezt nem teszi meg, újabb válságok sorozatá­val kerül szembe. « I á

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents