Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-02 / 209. szám
1993. augusztus 2., hétfő aj Dunántúli napló 9 Premizált v letelepülés A Japán nyugati részében fekvő Aba község elöljárósága elhatározta, hogy két millió jen (18 900 dollár) prémiumot fizet minden házaspárnak, amely elhatározza, hogy letelepedik a faluban. Ezen felül 300 000 jen (2 830 dollár) költségtérítést fizetnek a költözködéssel járó kiadások fedezésére. A község elöljáróságát ugyanis rendkívül nyugtalanítja, hogy nagy számban költöznek el az emberek a faluból, különösen a fiatalok. Az érdeklődök csupán két feltételnek tartoznak eleget tenni: legyen legalább egy 15 éves gyermekük és vállalják, hogy új lakóházat építenek a faluban. Azok, akik inkább készen vásárolnának lakóházat a faluban, csupán fél millió jen (4 716 dollár) prémiumot kapnak, s ehhez járul még a 300 000 jen költség- térítés. Több a pénz, de kevesebbet ér A júniusi átlagkereset 31,4 százalékkal volt magasabb, mint az előző év ugyanezen hónapjában, és 2,9 százalékkal haladta meg az előző havit. A növekedés a szellemi foglalkozásúaknál volt nagyobb arányú - 35,2 százalék - a fizikaiakéra jellemző 26,5 százalékkal szemben - tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi jelentéséből. Az átlagos nettó kereset az előző év azonos időszakához képest 19,4 százalékkal nőtt. Az ugyanezen időszakot jellemző fogyasztói árindexet figyelembe véve 3 százalékos volt a reálkereset-csökkenés az év első felében. Bezárt az utolsó francia vasércbánya Pénteken megszüntették a fejtést az utolsó francia vasércbányában, a lotharingiai Moye- uvre-Roncourt bányájában. A bányabezárások előtt még több mint félszáz helyen folyt a vasérc kitermelése ebben a körzetben. Most az utolsó 350 bányásznak is felmondtak, mivel a termelés nem kifizetődő és a környék kohászati üzemei már régóta külföldről kapják a szállítási költségek ellenére is sokkalta olcsóbb ércet. Új repülőtér A görög kormány közölte, német konzorciumot bízott meg az új athéni repülőtér építésével. A vállalkozás kétmilliárd dollárba kerül. A munkálatokat elnyert cégek: az esseni Hochtief Ag., a majna-frankfurti Flughafen Ag, a mannheimi ABB Schaltanlagen GmbH és a H. Krantz-TKT GmbH. Szigorodott minden jövedéki tevékenység Feketepiac - ez a vég? Nem szabad utcán alkoholt, dohányt, kávét árusítani! Immáron törvény szabályozza Magyarországon is a jövedéki tevékenységet. E sokak által régóta várt, de nem keveseknél ellenérzést kiváltó szabályozásról - bár szinte mindenkit érint - keveset tudunk. Mint ahogy a végrehajtatásáról, ellenőrzéséről is. Bakos Gyula főhadnaggyal, a Vám- és Pénzügyőrség Baranya, Somogy és Tolna Megyei parancsnok-helyettésével ezekről a kérdésekről beszélgettünk. Magas adótartalmú cikkek- Mi is tulajdonképpen a jövedéki tevékenység?- Az 1993. évi LVIII. törvény szerint jövedéki tevékenységbe sorolandó a dohány, dohány- gyártmány, szeszgyártási termék, pálinka, borpárlat, al- szesz, elő- és utópárlat, szeszes ital, sör, kőolaj-származékok, kávé termelése, raktározása, tárolása, nagy- és kiskereskedelme, importja és exportja. Ezek csak jövedéki engedélyek birtokában folytathatók.- Különböző szintű jogszabályok eddig is előírták, például az alkohol tartalmú italok forgalmazását. Miért volt szükség törvényi szintű szabályozásra?-Ezeknek a termékeknek a többsége meglehetősen magas adótartalmú. Megfelelő szabályozás híján nagy volt a rendezetlenség például a forgalom- bahozatal terén, s az ellenőrzés sem lehetett hatékony. Az állami költségvetés pedig óriási bevételi forrástól esett el. Ez most alapvetően változik, hiszen a törvény hatályba lépése után lehetőség lesz a jövedéki termékek feketepiacának a felszámolására, a versenysemleges piaci viszonyok kialakítására, s az állami bevételek növelésére.- Ezzel egyet lehet érteni, de kár lenne tagadni, hogy nem csupán egy szűk réteg - amely eltitkolta jövedéki termékekből származó jövedelmének zömét - élvezte a szabályozatlanság előnyeit. Jól járt az átlagpolgár is: gondolok arra, hogy a piacokon, utcai árusoknál jóval olcsóbban vásárolhattunk konyakot, kávét, cigarettát.-Az, hogy „jóljárt", nagyon relatív, mert lehet, hogy egy üveg külföldről származó konyak megvásárlásánál a bolti árhoz képest megtakarított a vevő 200-300forintot, de ennek az adója nem folyt be a költség- vetésbe. így végülis mindannyiunkat megfosztottak jelentős összegű pénztől. Arról nem is szólva, hogy ezek a szeszesitalok nem ritkán az egészségre is ártalmas anyagokat tartalmaztak. Ellenőrzés és bírság-Az mit jelent, hogy jövedéki tevékenység csak jövedéki engedély birtokában folytatható? Kik adják ki ezeket a papírokat?- Az eddigi engedélyek mellé ezt is szükséges beszerezni. Nagyon fontos, hogy szeptember 1 -ig be kell nyújtani a kérelmet: ilyen áruk kiskereskedelmi forgalmazásakor az illetékes ön- kormányzat jegyzőjéhez, minden egyéb jövedéki tevékenység folytatásához a Vám- és Pénzügyőrség megyei parancsnokságaihoz Baranya, Tolna és Somogy területén működő vállalkozásoknak hozzánk, Pécsett, a Munkácsy Mihály utca 6. szám alá. A kérelmek benyújtása előtt azonban érdemes tájékozódni, hogy milyen okmányokat, igazolásokat, bizonyítványokat szükséges mellékelni.- Bár a törvény július elsejétől hatályba lépett, azonban egy hónap türelmi időt adtak a jövedéki termékek utcai árusításának felszámolására. Augusztus 1-től ezek szerint nagy ellenőrzések várhatók?- Jövedéki termékeknek az üzlethelyiségen, az üzemanyagtöltő állomáson, a háztartási tüzelőolajat értékesítő önálló eladóhelyen vagy tüzelőanyag-telephelyen kívüli eladására csak július végéig van lehetőség! Azok, akik ezután jövedéki engedély nélkül - ideértve azt is, aki az előírt határidőn belül az engedély iránti kérelmet nem nyújtja be - végzik tevékenységüket, súlyos szankciókkal számolhatnak. Természetes személy terhére 50 000 forint, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet számára 100 000forint pénzbírság szabható ki, s az áruját elkobozzuk. Jó tudni, hogy a törvény nem tesz különbséget magyar illetve nem magyar állampolgár között, mindenkire vonatkozik.- Közhely, de igaz: minden szabály annyit ér, amennyit betartatnak belőle. Mennyire lesz nagy és következetes a szigor? Korszerű technikával- Az előírások betartatását a vám- és pénzügyőrségen kívül a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség és a közterület-felügyelet is ellenőrzi. Ami minket illet, a vám- és pénzügyőrség plusz pénzt kapott e feladatok végrehajtására. így bővült a létszámunk és technikai eszközöket is kaptunk, például olyan műszereket, amelyekkel megállapítható, hogy gázolajat vagy háztartási tüzelőolajat használ- nak-e. 1994. január elsejétől minden Magyarországon forgalomba kerülő jövedéki terméket zárjeggyel kell ellátni: azért, hogy a hamisítottakat kiszűrhessük, UV lámpákat is kapunk. A törvény végrehajtását következetesen ellenőrizzük. Ez valamennyiünk érdeke. Roszprim Nándor Brüsszel és Bős? Bős-Nagymaros ügyében - nyári politikai holtszezon ide vagy oda - sorjáznak az események. Nemcsak a „terepen”, ahol a minap épp neves jogászok jártak a beruházási helyszínén, hanem a kulisszák mögött is. Legutóbb az Európai Közösség bizottságának kül- ügyekben illetékes vezetője intézett levelet a magyar és szlovák külügyminiszterhez. Mi magyarázza Hans van den Broek szokatlan gesztusát? Az aggodalom, hogy Budapest és Pozsony elhúzódó vitája egyre inkább elmérgesedik? Vagy a felelősségérzet, hogy a maga eszközeivel az EK-diplomácia is igyekezzen gátat vetni a kétoldali viszály kiszélesedésének? Valószínűleg mindkettő. Hans van den Broek azt igyekezett érzékeltetni: egész Európának érdeke lenne, hogy hazánk és Szlovákia mihamarabb rendezze az ügyet, jusson egyetértésre a vízmegosztás kérdésében, s szüntesse meg a feszültségeket. Magyarország sokáig úgy vélte, hogy a kontinens „elhanyagolja” a bősi problémát, így a brüsszeli levél számunkra kedvező jel is lehet. S mi a helyzet a felelettel? Az ugyanis nyilvánvaló, hogy az EK reagálásra vár, méghozzá olyan pozitív megnyilatkozásra, amely politikai jószándékot, kompromisszumkészséget takar. Méghozzá - ebben se legyenek illúzióink - nemcsak szlovák szomszédunktól, hanem mindkét érintett részéről. Tőlünk is. Talán remélhetjük: a friss magyar bejelentést, hogy új javaslatok készülnek a Duna vizének megoszlására, ilyen válasznak tekintik. Szegő Gábor Elsőbbséget a foglalkoztatásnak Hat nemzetközi hírű közgazdász, köztük három Nobel-díjas felszólított több nyugat-európai országot, hogy alapvetően módosítsák gazdaságpolitikájukat. A Financial Times című brit gazdasági lapban megjelent felhívásban a neves szakemberek sürgették ezeket az államokat, hogy hagyják el az Európai Pénzügyi Rendszert (EMS), és elsősorban a munkanélküliség csökkentéséért küzdjenek, ne pedig saját pénzük védelme legyen a legfőbb gazdasági célkitűzésük. A cikk szerzői szerint fel kell hagyni a jelenlegi monetáris rendszerrel, jelentős mértékben csökkenteni kell a kamatlábakat, inflációs politikát kell folytatni munkahelyek teremtése érdekében, és nem a valuták paritását kellene védeni a márkával szemben. A legjobb megoldás szerintük az lenne, ha Franciaország kezébe venné a kezdeményezést a kamatlábak jelentős csökkentésével és a frank lebegtetésével. Robban a konténer? Sötét ügyletek Több mint 750 ezer lőszer, 40 aknavető, 10 ezer Kalasnyi- kov, ezer aknagránát. A vélhetőleg távolról nem teljes felsorolás a maribori repülőtér konténereiben talált, s az elmúlt napokban nálunk is heves viharokat kavart fegyverek hevenyészett leltára. Ki küldte a fegyvereket és kinek? Kinek a tudtával és kinek a pénzén? Ukrán segély, budapesti megálló, bécsi összekötő és szudáni lebonyolító? Ma még jóval több a kérdőjel, mint a határozott válasz. Ám a lényeg talán nem is ez: a maribori ügyet nem annyira elszigetelt skandalumként kell szemlélni, hanem sokkal inkább annak újabb bizonyítékaként, milyen veszélyekkel járnak a rejtélyes fegy- verszálítmányok a különböző konfliktusokban. S itt már korántsem a széthullott Jugoszlávia fegyverutánpótlásra vágyó utódköztársaságairól van csupán szó. Hasonló konténerek kelnek útra nap, mint nap a világ megannyi más krízistérségébe. Fekete kereskedelemben szerzett fegyverekkel lőnek az ENSZ-alakulatokra Szomáliában. Szabályos hadibazár működik Pakisztántól kezdve Kambodzsáig vagy Angoláig. Nem is beszélve arról a groteszk helyzetről, hogy - mint a napokban híre ment - a CIA-nak súlyos dollármilliókat kell költeni a néhány évvel ezelőtt Afganisztánba vitt védelmi rakétáinak visszavásárlására. A Stingereket a 80-as években a Moszkva ellen harcoló muzulmán gerilláknak küldték, most viszont Washington aggódik, nem kerülnek-e az akkori veszélyes szállítmányok „nemkívánatos” (mondjuk iraki vagy észak-koreai) kezekbe. Pénzügyi tranzakció? Egyszerű kereskedelmi ügyletek? Persze, a fegyverárusok ténykedése valahol csakugyan „sima” business. Ám a valóságban több, rosszabb annál. Az ide-oda keringő küldemények nemcsak jogilag sötétek: szándékaikat, s főként következményeiket tekintve is azok. Kiderülhet: bizonyos konténerek könnyen robbannak, bárhol bukkannak is fel a világban. Takarékszövetkezeti integráció Országos információs hálózat Várhatóan még ez év őszén létrejöhet a takarékszövetkezetek integrációja - tájékoztatta az MTI-t Gergely Sándor, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöke. Az integráció a hajdani hitelszövetkezeti hálózathoz lesz leginkább hasonlatos. Ilyen integrációs hálózatok már a világ több országában is működnek. A központi bank szerepét e rendszeren belül a Takarékbank látná el, amelyet a takarékszövetkezetek 1989-ben hoztak létre. A szervezet a megyei takarékbanki fiókok közvetítésével kapcsolódik majd a zsírórendszerhez. A takarékszövetkezetek az új rendszerben megtartják önállóságukat, ám a központi bank közreműködésével közvetlenül is kiléphetnek majd a nemzetközi piacra. Az integrációs hálózat megalakításával párhuzamosan létrejön az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTIVA). Ez a betétesek és a takarékszövetkezetek védelmét egyaránt szolgálja. A betétesekét azért, mivel nemcsak az országos betétbiztosítási alap garanciáját élvezhetik, hanem az OTIVA védelmét is. A takarékszövetkezetek között pedig, szigorú feltételekkel, de működni fog a szövetkezeti szolidaritás elve, amely szerint az esetlegesen bajba kerülőket megmentik. Emellett az integrációs hálózat létrejöttével egy időben egy hatékony ellenőrzési, tanácsadási, valamint informatikai rendszer is elkezdi működését. Az OTSZ elnöke szerint még ez év őszén megszülethet az integrációs szerződés, amelyhez várhatóan a takarékszövetkezetek többsége már ekkor csatlakozni fog. A rendszer létrehozását, a tervek szerint a Phare- program is támogatja 11 millió ECU-val, a kormány azonban a költségvetés nehéz helyzete miatt, előreláthatóan nem vállal anyagilag szerepet a rendszer létrehozásában. A bankkonszolidáció a takarékszövetkezetekben pedig az OTIVA-n keresztül valósul majd meg. A takarékszövetkezetek tagjainak azért lesz előnyös a rendszer létrehozása, mivel az információs hálózat lehetővé teszi majd a betétek elhelyezését és kivételét az ország bármely pontján, s ezen kívül a betétesek kettős védelemben részesülnek. Emellett külföldi üzleti követelések behajtására is módja lesz a takarékszövetkezetek tagjainak. (MTI) Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN
