Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-11 / 218. szám

1993. augusztus 11., szerda új Dunántúli napló 9 Terülj-terülj asztalkám a Széchenyi téren Három nap vidámság • • Otven gyermek üdült Pécsett Végétért városunkban a 2. Nemzetközi Gyermekmentő szolgálati napok idei rendezvé­nye. Felsorolni is nehéz lenne azt a színpompás és fordulatos gyermekkavalkádot, amelyben részünk volt ezen a héten. Kezdve a díszünnepség kedves köszöntő szavaitól és a Köztár­saság téri iskola tanulói által nyújtott gyermekműsortól, be­fejezve a Laterum Szállóban rendezett búcsúestig minden megtalálható volt ebben a prog­ramban. Terülj-terülj asztalkám a Széchenyi téren Még láthatók itt-ott a falakon a plakátok és a gyermekrajzok, melyek hol kacagtatóan kelle­mes, hol könnyet csaló bús ér­zéseket keltenek, attól függően, hogy rajzolója milyen családi környezetből vagy éppen az át­élt háború napjainak emlékével érkezett Pécsre. Ámulva cso­dálta a gyermeksereg az üszög­pusztai Battyhány-fogadóban a pompásan megterített asztalo­kat. Ahogyan folytatódott a „te­rülj-terülj” asztalkám a Széche­nyi téren, úgy oldódtak fel a gyermekek is. Egymást követ­ték a bohóciskola, a tátika majd a horvátországi gyerekek ven­dégműsora, de talán legna­gyobb sikere volt a gyermek- táncversenynek, amelyen pilla­natok alatt több mint száz gyermek ropta a táncot. Az első helyezett a KONZUM ÁRU­HÁZ jóvoltából egy láda naran­csot, a második helyezett a Keszthelyi zöldségkereskedés segítségével egy láda banánt, míg a harmadik helyezett a ZÖLDÉRT közreműködésével egy láda almát kapott, dicsére­tükre legyen mondva, mindent azonnal szétosztottak társaik között. Különdíjat kapott a leg­szebben táncoló kislány, aki ju­talmul részt vehet Göncz Árpád köztársasági elnök karácsonyi gálaestjén Budapesten. A leg­hősiesebben viselkedtek ne­vükhöz méltóan maguk a tűzol­tók, akik a 40 fokos hőségben reggeltől estik szállították a gyerekeket a magasba, hogy megcsodálhassák Pécs panorá­máját. Holdfényben az orfűi tóparton Az ünnep másnapján a „Ka- raván-Sped” és a Posta Szállí­tási Üzem jóvoltából már az or­fűi strandra mehettek a gyere­kek, ahol a fürdés mellett a Köz­társaság téri iskola pedagógusai és a szülők mókás vetélkedők­kel és díjakkal szereztek örömet a több száz gyereknek. Az orfűi önkormányzati igencsak kitett magáért, amikor egy kétmillió forint értékű területet a legszebb helyen adott át játszótérnek. A Szolgálat, a Moki Kft. két gyö­nyörű fajátékkal lepte meg őket, de meglepetés volt a Delta Szö­vetkezet kőfaragó részlegének óriási márványtömbje is, ame­lyet a City taxi daruskocsija szívességből szállított a hely­színre. Ebbe a márványtömbbe vésik az összes adományozó nevét. A játszótér avatásán egy év múlva részt vesz Göncz Ár­pád köztársasági elnök is. Az orfűi Tó étteremben falu­beli és más nagycsaládosok részvételével több mint másfél­száz gyereket köszöntött Ko­vács Dezső polgármester és Edvi Péter, a Szolgálat nemzet­közi alapító elnöke. A meséből előlépő három fürdőruhás „hu­morkirály”, Nagy Bandó And­rás, Nádas György és Boncz Géza több mint másfél órára a gyerekek között felejtkezett. „Jó estét” kívánt Orfűnek a Nocomment Együttes, a szabad­téri színpad csodás környezeté­ben, a holdfényben tündöklő tó partján varázsolták el a közön­séget. A rendezvények szerve­zettsége és hangulata nagy ha­tással volt dr. Edvin Péter nem­zetközi elnökre is, aki szándé­kától eltérően nem utazott visz- sza Hannoverbe, több napon át a gyerekek között maradt. Ládaszám minden földi jó A Szolgálat több mint 300 ezer forint készpénzzel támo­gatta a rendezvényt, de köszö­net illeti a Köztársaság téri is­kola nevelőit és családjait is, akik vendégül látták a Horvát­országból érkező gyerekeket. Az egyhetes nyaraltatáshoz a Laterum Szálló közel 40% ár- kedvezményt adott, az Ifjúsági Ház tánc kara, a Tátikák ingye­nesen adtak műsort. A Schöller Jégkrémgyár szinte elárasztotta a Széchenyi teret jégkrémmel, a Pannónia Sörgyár üdítőit itta sok száz gyerek. A FEMA be­vásárlóközpont, a Jó és Friss, a ZÖLDÉRT, a Csemege Meinl csomagokkal, gyümölcsökkel és csokoládéval kedveskedtek, a gyermekotthonok több száz pogácsát küldtek a Széchenyi térre. A Danic pusztai Kft kéz­zel szedett friss őszibarackot küldött a Hullámban lubickoló 50 kisgyereknek. Tortahegyek érkeztek a Seat Autószigettől, a NÁMISZ Ingatlanügynökség­től, az Egerszegi és Petzinger Cukrászdától és a Palatinusz Szállótól. A rászoruló gyrekeknek a MÁV biztosított kedvezményes jegyet. És hogy kenyér és tej is legyen az asztalon, a Pécsi Sütőipari Vállalat 200 zsemlyé­vel, míg a Tejipari Vállalat több láda tejjel, vajjal és sajttal csillapította a gyerekek étvá­gyát. És hogy a gyerekek a nyári hőségben sokat fürödhet- tek, ezt tette lehetővé Teodoras Benatis az orfűi „Akác” idegen- forgalmi Kft vezetője és a Pécsi Vízmű Igazgatósága, akik a drága belépőjegy helyett ked­vezményesen engedélyezték a fürdőzést. És hogy az összes progra­mokról Pécs és Baranya lakos­sága is tájékozódhatott, ebben segített az Új Dunántúli Napló, Pécsi Rádió és a Televízió, akiknek a nemzetközi elnök ez­úton is külön köszönetét fejezi ki. A társadalmi segítség összér­téke meghaladta az egymillió forintot, amit ezúton is köszö­nünk. Antal Józsefné tanító, társadalmi segítő Huszonöt kérdés - huszonöt felelet (1.) Mit kell tudni az új oktatási törvényről? Hosszú előkészítés, egyez­tető tanácskozások sorozata és átfogó vita után fogadta el idei rendkívüli ülésszakán az Or­szággyűlés kodifikációs munká­jának kiemelkedő jelentőségű dokumentumait: a közoktatás­ról, a szakképzésről és a felső- oktatásról szóló törvényeket. A következőkben a diákság és a pedagógus-társadalom legszé­lesebb körét érintő jogszabály, a közoktatási törvény legfonto­sabb paragrafusait három rész­letben ismertetjük. 1. Melyek a közoktatási törvény főbb új elemei? Az egyik: a nagyfokú tansza­badság - mind az alsó-, mind a közép- és felsőfokú oktatási in­tézményekben. Ez kifejezésre jut a gyakorlati, szervezeti és egyéb feladatokat körvonalazó jogszabályi előírásokban. A másik: az állami monopó­lium feladása az oktatásügyben. A jövőben tehát általános isko­lát, középiskolát, felsőoktatási intézményt nemcsak az állam létesíthet és működtethet, ha­nem magánintézmények és ma­gánszemélyek is. A harmadik: a törvény garan­tálja a szülők jogát arra, hogy gyermekük nevelése szabadon választott vallási, filozófiai-vi­lágnézeti meggyőződésüknek megfelelően történjék és senkit ne lehessen kötelezni világné­zeti meggyőződésének megval- lására vagy megtagadására. A jogszabályt tilt bármiféle hátrá­nyos megkülönböztetést fajhoz, nemzethez, etnikai, nemzeti csoporthoz való tartozás miatt. A negyedik: az oktatási rend­szer rugalmas volta. Mindenki részére biztosított a 10 évfo­lyamos általános képzés. Oldó­dik a 8 osztályos általános is­kola merev, hagyományos szer­kezete; az eddiginél hosszabb időtartamú középfokú iskolai oktatási formák indíthatók - speciális képzési szándékok, igények szerint. 2. Mi az indoka a 10 osz­tályos általános iskolai képzés bevezetésének? Elsősorban az a nemzetközi tapasztalat, hogy korunkban a fiataloknak a munkába álláshoz, a boldoguláshoz, egyáltalán előbbre jutásuk esélyeinek job­bításához az eddiginél sokkal alaposabb általános képzésre van szükségük. Tény, hogy a nyolc osztály bizonyos alapmű­veltséggel felvértezte a tanuló­kat - ami azonban ma még elég, holnap már kevés lesz. A plusz két év ezen a téren rendkívül fontos többletet adhat a gyere­keknek. 3. Mit jelent a tankötele­zettség? Kimondja a jogszabály, hogy a Magyar Köztársaságban min­den gyermek tanköteles. E köte­lezettséget az általános művelt­séget megalapozó, az alapvizs­gára felkészítő ismeretek elsajá­tításával kell teljesíteni. A gyermek, ha eléri az isko­lába lépéshez szükséges fejlett­séget, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a 6. éle­tévét május 31. napjáig betölti. A katolikus ifjúsági világta­lálkozók (világnapok) megren­dezésének gondolatát II. János Pál pápa vetette fel abból az al­kalomból, hogy az ENSZ 1985-öt az ifjúság nemzetközi évévé nyilvánította. 1986-ban egyik beszédében a pápa java­solta, hogy minden évben Ró­mában gyűljenek össze a kato­likus ifjak. Ä találkozó napjául virágvasárnapot jelölte meg, hivatkozva arra, hogy a Szentí­rás tanúsága szerint Jézus ezen a napon vonult be Jeruzsá­lembe, ahol főként gyerekek és fiatalok üdvözölték. Az első találkozó létre is jött már 1986. március 23-án Ró­mában, és azóta évente össze­Katolikus ifjúsági világtalálkozók gyűlnek a katolikus fiatalok. A pápa eredeti kezdeményezése a későbbiekben úgy módosult, hogy a találkozó színhelye minden második évben Róma, és a rendező ország kérésére a találkozó időpontja sem esik mindig virágvasárnapra. Az idén szerdán a Colorado állambeli Denverben megnyíló találkozókra több mint nyolc­van országból érkeznek a résztvevők. A magyar katolikus fiatalo­kat először az 1987-es találko­zón képviselte a katolikus gimnáziumok tanulóiból kivá­lasztott küldöttség Póka György püspök vezetésével. A pápa 1992. április 12-én jelentette be, hogy a nyolcadik katolikus ifjúsági világtalálko­zót 1993. augusztusában Den­verben rendezik. Az egyházfő a denveri találkozó témáját eb­ben jelölte meg; „A történelmi változások, a korszakos átala­kulás és a velejáró sok zűrza­var között a fiatalság erejére van szükség, mert csak ők ké pesek emberhez méltóbb új életet teremteni a Földön”. Az eddigi találkozók: 1. 1986. március 23., Róma 2. 1987. április 11-12., Bue­nos Aires 3. 1988. március 27., Róma 4. 1989. augusztus 20., San­tiago de Compostela (Spanyol- ország) (II. János Pál ebben az idő­szakban látogatott az országba; a találkozóra 55 országból, 300 ezer fiatal érkezett) 5. 1990. április 8., Róma 6. 1991. augusztus 14-15., Czestochowa 7. 1992. április 12., Róma. A szülők kérelmére tanköte­lessé válhat akkor is, ha a 6. éle­tévet december 31. napjáig tölti be. Maga a tankötelezettség an­nak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló betölti 16. életévét. A testi, érzékszervi, ér­telmi, beszéd- és más fogyaté­kosságban szenvedő tanuló kö­telezettsége meghosszabbbít- ható - legfeljebb annak a tanév­nek a végéig, amelyben betölti 18. életévét. 4. Milyen formákban lehet eleget tenni a tankötelezett­ségnek? A szülők választása alapján: iskolába járással vagy magánta­nulóként. Ha az iskola igazga­tója szerint a diáknak hátrányos, hogy magántanuló (vagy az így elkezdett tanulmányok befeje­zésére nincs reális kilátás), erről értesítenie kell a gyermek ál­landó lakhelye szerint illetékes önkormányzat jegyzőjét; ő dönt azután arról, hogy a tanuló mi­lyen módon tegyen eleget a tan­kötelezettségnek. E kötelezett­ség az általános iskolában; az ötödik évfolyamtól kezdve a gimnáziumban, a kilencedik év­folyamtól kezdődően pedig szakközépiskolában és szakis­kolában is teljesíthető. 5. Hogyan érintik az általá­nos képzésben bekövetkező változások a szakképzésben részesülő tanulókat? A közoktatási törvényből adódóan új viszonyok alakulnak ki a szakképzésben. Jelenleg az iskoláskorúaknak csaknem 30 százaléka e képzési formában tanul, s 14 éves korában szak­mát választ; heti váltakozásban elméleti és gyakorlati oktatás­ban részesül. Ezek a gyerekek - hiányos közismereti oktatásuk következtében - hátrányos helyzetbe kerülnek. A jogszabá­lyok lehetőséget teremtenek - az általános iskola 9-10. osztá­lyának bevezetésével - arra, hogy akik a szakmunkásképzés keretében tovább akarnak ta­nulni, megfelelő közismereti oktatásban részesülhessenek. Innen kilépve azután tanulmá­nyaikat szabadon választott is­kolatípusokban képességeik, továbbtanulási szándékuk sze­rint folytathatják. 6. Változik-e az iskolák irá­nyításának rendje? Igen, mind az oktatás tartal­mát, mint az iskolák működését illetően számottevő változáso­kat hoz az új törvény. Megszű­nik például az a gyakorlat, hogy minden gyerek - függetlenül társadalmi, családi környezeté­től és képességétől - egysége­sen előírt iskolai szervezetben, azonos tantárgyi, óratervi kere­tek között, központilag megha­tározott tantervi anyag és álla­milag szentesített módszerek alkalmazásával részesülő okta- tásban-nevelésben. Az egységes, kötelező köz­ponti tantervek helyett a nem­zeti alaptanterv, továbbá az is­kolatípusonkénti kerettanterv és a helyi tervek lépnek életbe. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közoktatási intézmények helyi foglalkozási, nevelési programok szerint működnek. A helyi programok kidolgozá­sának és alkalmazásának sza­badsága tág teret biztosít a pe­dagógusok szakmai autonómiá­jának. A törvényi előírások szerint egyébként a tanulók az általá­nos iskola 10. évfolyamának el­végzése után alapvizsgát, a kö­zépiskola befejezése után egy­séges érettségi vizsgát tehetnek. A vizsgakövetelményeket az országos alapvizsga-, illetve az országos érettségi vizsgaköve­telmények határozzák meg. Az iskolai rendszerű szakképzés a tankötelezettség megszűnése után, az alapvizsgát - és több szakmaterületen az érettségi vizsgát - követően készít fel a szakmai vizsgára. 7. Mit tartalmaznak a helyi pedagógiai programok? A nevelési-oktatási célokat és a helyi tanterveket. Ez utóbbi dokumentumok között megha­tározzák az egyes évfolyamok tantárgyait, a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozáso­kat, továbbá azokat a feltétele­ket, amelyeket a tanulóknak tel­jesíteniük kell ahhoz, hogy egy évfolyammal följebb léphesse­nek. Meghatároz a nevelési-okta­tási program minden olyan te­vékenységet, ami a képesség kibontakoztatásához, illetve az esetleges hátrányok behozásá­hoz szükségesek. 8. Mi az iskolaszék fel­adata? Az oktató-nevelő munka se­gítése - a szülők, a tanulók, az intézmény-fenntartók és az in­tézmény működésében érdekelt más szervek együttműködésé­nek előmozdítása révén. Felada­tai közé tartozik például a tanu­lók jogainak érvényesítésével, kötelezettségeinek teljesítésével összefüggő iskolai döntések, in­tézkedések ellen benyújtott ké­relmek elbírálása. Javaslattételi jogkörrel rendelkezik a neve­lési-oktatási intézmény irányí­tását, a vezető személyét, az in­tézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő min­den kérdésben. Az előírások szerint az iskolaszékeket hat hónapon belül kell létrehozni. 9. Kik lesznek az iskolaszé­kek tagjai? A törvény úgy rendelkezik, hogy az iskolaszékekben azo­nos számú képviseletet kap a szülői kollektíva, a nevelő testü­let és az intézmény fenntartója. Egy-egy képviselőt delegálhat a testületbe az iskolai, kollégiumi diákönkormányzat, továbbá az érdekelt nevelőotthon, gyer­mek- és ifjúságvédő intézet, va­lamint a munkáltatói érdekkép­viseleti szervezet. A szülők képviselőit az isko­lában tanuló gyerekek szülei, a nevelőtestület képviselőit a tes­tület választja, a fenntartó kép­viseletéről az érintett fenntartó szerv dönt. A szülők olyan személyt is beválaszthatnak az iskolaszékbe, akiknek a gyer­meke nem tanulója az iskolá­nak, de élvezi a többség bizal­mát. (Folytatjuk a jövő heti szer­dai számban) Pavarotti-Carreras-Domingo Jövőre Los Angelesben Placido Domingo a minap be­jelentette, hogy a másik két vi­lághírű tenoristával, Luciano Pavarottival és Jósé Carre- ras-szal közös hanversenyen lép fel jövőre, a Labdarugó Világ- bajnokság döntőjén az Egyesült Államokban. Domingo, aki szombaton szabadtéri hangver­senyt adott a koppenhágai Par­ken stadionban, elmondta, hogy a három világhírű tenorista Los Angelesben lép majd fel, a vi­lágbajnoki döntő előestéjén. Pavarotti, Carreras és Domingo az 1990. évi Labdarugó Világ- bajnokság döntőjén Rómában lépett fel együtt szabadtéri hangversenyen, s azt akkor a vi­lág minden részébe egyenes adásban közvetítette a televí­zió. „A legnagyobb örömömet le­lem abban, hogy nagyszámú hallgatóság előtt énekeljek opera áriákat. S ha ez hozzájárul az opera népszerűsítéséhez, az nagyon jó dolog” - nyilatkozta Domingo a Berlingske Tidende című dán lapnak. * i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents