Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-10 / 217. szám

6 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 10., kedd A Kaliforniai Egyetem méhészeti professzora klarinéton ját­szik San Jose-ban a Santa Clara ünnepen június 29-én, miköz­ben ellepi egy raj mézelő méh. A professzor egy szexvonzó anyagot használ, amelyet a méhanya izzad ki. Norm Gary azt mondja, több szúrást is kap egy-egy produkció alkalmával, de egyáltalán nem lesz rosszul tőle. Ne nézzünk mélyen az (ultra)ibolya-szemekbe Stílszerűen szólva: az árak optikája nem a legjobb ... A napszemüvegek piacán a diva­tos darabokért ugyanis 8-10-15, sőt 30 000 forintot is elkérnek. A szemvédő okuláré eredeti rendeltetését mindinkább hát­térbe szorítják a divat-szempon­tok. A szakemberek mégis azt ajánlják: ne azt tartsuk a szó szoros értelmében szem előtt, hogy a napszemüveg öltöztet, hanem azt, hogy véd. Ám, ha a külcsínre is adunk, jegyezzük meg: hosszúkás arcúaknak a széles, kerek arcúaknak a kes­keny keretforma előnyös. A ke­ret színe lehetőleg ne egyezzék a hajszínnel: a szőkék- nek-őszeknek a barna vagy fe­kete, a sötéthajúaknak pedig a világos keret áll jól. A keretből a hagyományos üveglencséket szinte teljesen kiszorították az olcsó, nem tö­rékeny plasztik-üvegek. De le­het, hogy uralmuk hamar vége- szakad: az USA-ból hódító útra indult UV-faktoros, ütésálló, karcolástűrő üveglencsés nap­szemüvegek megérkeztek hoz­zánk is. A speciális színezésű és anyagú Ray-Ban üvegek telje­sen kiszűrik az ultraibolya-su­garakat, jól védik a szemet az elvékonyodott ózonréteg miatt fölerősödött napsugárzás káros hatása ellen. Az optikusok figyelmeztet­nek: forgalomba kerültek mű­anyaglencsékre utólag fölra­gasztott ál-UV-faktoros nap­szemüvegek, amelyek semmi­lyen védettséget nem adnak. Ál­talában is csak garancia-jeggyel együtt árusított fényvédő-len­csés szemüvegért érdemes pénzt kiadni. - sz ­Pénzszerzés - másképp Furcsa módját választotta a pénzszerzésnek egy fiatal brit nő. A 25 éves Jacqueline Pad- more stopposként felvétette magát férfi autósokkal, majd később - már útközben - vála­szút elé állította őket: vagy fi­zetnek, vagy erőszakoskodás miatt feljelentést tesz ellenük. A háromgyerekes hölgy végül egyik „sofőrjének” köszönhette vesztét. Az illető megtagadta a pénzátadást, mire a fiatal nő elmenekült, de még előtte meg­próbálta kikaparni a vezető szemét. Erre a férfi érthető mó­don feljelentést tett, s a hölgyet zsarolás vádjával egy londoni bíróság három év és kilenc hó­nap börtönre ítélte. Szakaszolt szünidő - szeptemberig? Rohamosan fogyanak a va­káció napjai, de még bőven van idő az iskolakezdésig. A szün­idő első félidejének végén nem árt végiggondolni: eddig mit adott gyerekeinknek a nyár, s mi lenne leginkább ked- vükre-hasznukra a második fél­időben. Elsőként fiús-lányos szülők­nek egyaránt azt ajánlhatjuk: próbálják úgy irányítani, szer­vezni a gyerekek programját, hogy az formában, jellegében némiképp elüssön a vakáció első szakaszától. Ha a nagyob­bak például az elmúlt hetekben dolgoztak, belekóstoltak a munkahelyi élete, nem baj, ha az iskolakezdésig hátralevő időt kötött elfoglaltság nélkül töltik el. Akik eddig gyerekközössé­gekben, táborokban voltak, a következő hetekben lehetőleg családközeiben, a családdal együtt vakációzzanak. Az eféle „szakaszolással” teljesebbé, változatosabbá tehetjük a szün­időt és könnyebben távoltarthat­juk a gyerekektől a nyár egyik hangulatrontó, kellemetlen vendégét, az unalmat. . . A szabadságok elmúltával, az „őszi menetrend” érvénybe lé­pésével szükségszerűen megrit­kulnak a családi együttlét lehe­tőségei. Ezért a vakáció máso­dik félidejében indokolt a ki- csiknek-nagyoknak jó szórako­zást, kikapcsolódást nyújtó kö­zös programokra időt szánni. Az alkalom sokféle lehet: vi­déki rokonok fölkeresése, 2-3 napos kirándulások, hétvégi csónaktúra, nyári kultúrális vagy sportesemények látoga­tása, stb.... A tapasztalatok szerint egyébként az 5-10 éves kicsik­ben még semmi hajlam nincs a tétlenkedésre, a lustálkodásra. Nekik tehát a vakáció hátralevő részében is az az igazi pihenés, ha trappolhatnak, szaladgálhat­nak - egyszóval ha alaposan ki­fáradnak. Igénylik viszont a „közösséget”, a nagyobb test­vér, a szülő társaságát. A tí- zen-túliak ezzel szemben szíve­sen maradnak egyedül, s bármi­Az új „Eurovadász 2000” prototípusa először jelent meg a Német Űrkutatási Központ (DASA) kifutópályáján. Ha a kutyánk beszélni tudna ... Tíz intelem a gazdinak - kutyanyelvről fordítva Már föl cseperedett az idei el­sőszülött kutya-széria, s a bum­fordi ebcsemeték ezekben a he: tekben költöznek a „szülői ház­ból” új gazdáikhoz. Kezdődik tehát szoktatásuk, nevelésük. De a kutya-pedagógia egyálta­lán nem könnyű tudomány. Si­keres alkalmazásához némi se­gítséget adhat az a 10 intelem, kérés, amit a csöpp négylábú mondhatna el újdonsült tulajdo­nosának - ha beszélni tudna ... 1. Mielőtt magadhoz veszel, gondolj arra: az elválás tőled fájdalmas lesz - nekem. Mert lehet, hogy kiteszed a szűrömet, ha kiderül: kényelmetlen le­vinni sétálni, etetni, gondomat viselni. 2. Neked vannak barátaid, ismerőseid, van társaságod. Ne­kem rajtad kívül senkim sincs. 3. Légy türelmes, míg tanu­lom, hogy mit mondasz. 4. Beszélgetni én is szeretek - szólj néha hozám. Ha a szava­kat nem is fogom fel, a hang­súlyból, hangszínből értek. 5. Ha föl mérgesítelek, ne üss meg. Én sem haraplak meg, ha haragszom rád. 6. Őseim valamikor a sza­badban éltek; engedd meg néha, hogy kertben, mezőn, erdőben póráz nélkül szaladgáljak. 7. Az a legjobb falat, amit a te kezedből kapok; mindig hálás leszek érte. 8. Egyedül te vagy számomra a gazda. Ne engedd, hogy isme­rőseid idomítsanak, pitiztesse- nek, különféle produkciókra vegyenek rá. 9. Már most megmondom: nekem is vannak érzelmeim, szokásaim, sőt hangulataim is; számomra ugyanolyan fonto­sak, mint neked a sajátjaid. 10. Ha együtt maradunk, együtt öregszünk. (Én kicsit gyorsabban, mint Te.) Akkor is gondoskodni fogsz rólam, ha a mai kutyakölyökből vén eb lesz? Maya városok A közép-amerikai Belize tró­pusi erdőségeiben négy maya város romjaira bukkantak olyan vidéken, ahol a régészek eddig nem gyanították a maya kultúra nyomainak létezését. Áz értékes felfedezésről Peter Dunham, Ohio Állam Egyetemének (Cle­veland) régésze számolt be a National Geographic című tu­dományos folyóiratban. Dunham beszámolója szerint a városok maradványaira telje­sen véletlenül bukkantak, ami­kor a Monkey folyó mentén hú­zódó hegyvidéken egy expedí­ció - amelynek ő is tagja volt - tudományos megfigyeléseket végzett. A négy maya városnak 1000-2500 lakosa lehetett, mi­előtt azok eddig ismeretlen ok­ból 700 és 900 között elnéptele­nedtek. A jelek szerint a váro­sok közül legalább kettőt eddig még sohasem fosztottak ki. A városok egyikében viszont fosz­togatók alig néhány órával előz­ték csak meg a régészeket. Dunham szerint több mint ezer esztendeje senki nem tette a lá­bát arra a vidékre. Béreljen poszméheket! Gyümölcs- és zöldségtermesztés vegyszerek nélkül A német piacokon járva a külföldi vásárlónak nyomban szemet szúrnak a figyelemfel­keltő táblák: az adott zöldség vagy gyümölcs „biológiai” úton, vegyszerektől mentesen érett be, fogyasztása semmiféle kockázattal nem jár. A Magyarországon még rit­kaságnak számító jelenség oka az egyre szigorúbb német tör­vényekben rejlik. Ezek egyre kevesebb növényvédő-szer al­kalmazását engedélyezik. Ráa­dásul a kártevők az évtizede­ken át folytatott vegyi irtóhad­járat nyomán többnyire rezisz- tenssé váltak a kémiai mérgek­kel szemben, így azok legföl­jebb csak a fogyasztóknak okozhatnak bajt. Utóbbiak közül is egyre töb­ben eszmélnek rá, hogy a vegyszerezés komoly egész­ségkárosodás veszélyét rejti magában. Ezért nagy keletjük zöldségüket és gyümölcseiket vegyi anyagok nélkül termelő gazdák termékeinek. Hogy a termés mégse váljék falánk rovarok áldozatává, a termelők a kártevők természe­tes ellenségeit vetik be a harc­ban. A levéltetvek és takácsat­kák ellen például apró fürkész- darazsak veszik fel a küzdel­met. Utóbbiakat a körzeti nö­vényvédelmi hatóság „te­nyészti” és bocsátja - megfi­zethető térítés ellenében - a gazdák rendelkezésére. A ma- inzi intézetben például több mint harminc különféle hasz­nos rovarfajtát tenyésztenek. Ezek mindegyike úgyszólván „méretre szabott” természetes ellensége egy-egy mezőgazda- sági kártevőnek. A biológiai növényvédelem előnyei szembeszökőek. Azon túl, hogy egy gramm méreggel sem terheli a környezetet, lehe­tővé teszi a termés optimális időben történő betakarítását. A vegyszerrel kezelt fajták eseté­ben a gazdának legalább tíz napot várnia kell az utolsó permetezés után, amíg meg­kezdheti a szüretet - ezalatt a termés túlérhet, de akár tönkre is mehet. A legújabb sláger: a gazdák poszméheket bérelhetnek gyümölcsfáik és zöldségeik beporzására. A tenyészet egy Frankfurt melletti faluban, Hat- tersheimben található. A „don­gótelep” tulajdonosa plexi­üvegből készült kalitkákban, 28 fokos melegben és 70 száza­lékos páratartalom mellett te­nyészti szorgos kertimunká­sait, akiket a virágzási időszak kezdetéig virágporral és cukro­zott vízzel táplál.-A poszméhek tudják, mi­kor jön el a beporzás, a meg­termékenyítés optimális idő­pontja - állítja a hártyásszár- nyú dolgozók gazdája. A fekete-sárga csíkos, nagy­termetű rovarok még a házi- méhnél is szorgalmasabbak. Utóbbi csak 18 fok fölötti le­vegő hőmérsékleten hagyja el a kaptárt, s repül ki „dolgozni”, míg a poszméhek már 14 fok mellett is kirajzanak, virágról virágra szállva, gyűjtögetve a nektárt. Eközben persze elvégzik a gazda számára nélkülözhetet­len beporzást is. Különösen a paradicsom esetében jön ka­póra a zümmögő munkások segítsége. E zöldségféle virág­zásakor a termelőknek hetente többször is meg kell rázniuk a növény szárát, hogy a virágpor ráhulljék a termő bibéjére. Ezt a munkát a poszméhek sokkal hatékonyabban végzik. Az ál­taluk megtermékenyített para­dicsomfajták átlagosan 20 szá­zalékkal többet termettek ta­valy, s a termés átlagos mérete is nagyobb volt, mint a kézzel beporzott kontrolltáblán. Egy poszméh-család bérlése mintegy 300 márkába kerül, ezer négyzetméternél nagyobb kert esetén két családra van szükség. A repülő alkalmazot­tak élettartama csupán néhány hónap, ám a poszméh- király­nők a nyár végén elszöknek az üvegház ablakán át, hogy ta­vasszal új családot alapítsanak. Dorogman László van a „bio-bauer -ek, azaz a lyen anyásak vagy apásak, önál­lósodásuk belső szavára hall­gatva ki-kikapcsolják magukat a családi áramkörből. A szünidő legutolsó szaka­szára már napfényes időben is rávetül a tanév közelségének árnyéka. Jó, ha ebben a perió­dusban két pedagógiai buktatót elkerülünk. Az egyik, hogy unos-untalan az „iskola-mu­mussal” ijesztegetjük csemeté­inket („majd ott moresre taníta­nak ...”) és a rájuk váró meg­próbáltatások ecsetelésével eleve elvesszük - rendszerint amúgy is kevés - kedvüket, ön­bizalmukat. A másik, hogy szót sem ejtünk arról: nemsokára becsengetnek s ideje lélekben is felkészülni az új tanév új felada­taira ... Dr. Kecsmár Ilona Fogszorítva szenvednek a prosztatabetegek Tíz, prosztata-panaszokkal küszködő brit férfiból kilencen nem fordulnak szakemberhez bajaik orvoslására - állapította meg egy brit kutatatócsoport. Egy brit szaklapban megjelent felmérés szerint a szigetországi férfiak mindaddig nem mennek el orvoshoz, amíg tüneteik nem válnak elviselhetetlenné. A tudósok kiderítették, hogy a 40 év feletti brit férfiak egy­negyede és az 50 év felettiek egyharmada jóindulatú prosz­tata megnagyobbodásban szen­ved. Az Edinburghi Egyetem ku­tatócsoportja 1627, 40 év fölötti férfit kérdezett meg és sokuknál különféle, a prosztatagondok miatt jelentkező kényelmetlen­séget fedezett fel. A munkaké­pes korú betegek mintegy 20 százalékánál például a prosztata megnagyobbodása mindennapi életüket nehezíti meg - legin­kább azért, mert sokukat napi többszöri vizelésre kényszeríti. (Reuter) Ultimátum Az Egyesült Államokban növekszik a nyomás a tévé­állomásokra, hogy csök­kentsék programjaikban az erőszak- és szexjeleneteket. Paul Simon demokrata párti szenátor nemrégiben konfe­renciára hívott össze 600 té­vétársasági igazgatót, pro­ducereket, forgatókönyví­rókat és szociológusokat Los Angelesbe. A politikus, mint a dpa német hírügy­nökség jelenti, állami ellen­őrzéssel fenyegetőzött, ha a tévéipar nem vállalja az ön- korlátozást. Paul Simon kezdemé­nyezte az 1990-ben megho­zott törvényt, amely három évi haladékot adott a tévé­ipar vezetőinek, hogy ma­guk gondoskodjanak az erő­szak- és szexjelenetek csök­kentéséről. A konferencián a politikus közölte, már csak 60 nap van hátra a megfe­lelő intézkedések meghoza­talára. Simon fellépésének hátte­rében olyan tanulmányok állnak, amelyek szerint a bűnözés az Égyesült Álla­mokban nagymértékben a televízióadásokra vezethető vissza. A négy nagy amerikai té­vétársaság ÁBC, NBC, CBS, és Fox júniusban már kijelentette, hogy szeptem­bertől kezdve előzetes fi­gyelmeztetést sugároz olyan adások előtt, amelyek erő­szakjeleneteket tartalmaz­nak. A kritikusok véleménye szerint a fő cél az, hogy már jó előre olyan programokat készítsenek, amelyekben nincs erőszak és szex. Java­solják azt is: ne bízzák az egyes tévéállomásokra, hogy saját maguk állapítsák meg, mely adások tartal­maznak erőszakot.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents