Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-09 / 216. szám

8 aj Dunántúli napló 1993. augusztus 9., hétfő Egyénenként 150 forint támogatás Ki korán kel, aranyat lel: közmondás igazsága ismét be­bizonyosodott. Azok az iskolák, amelyek még a múlt tanév vé­gén megrendelték és le is szállí­tanák az addig már elkészült könyveket, még csak a 6 száza­lékos áfát fizettek. A szeptem­berben átvett tankönyvekre vi­szont már 10 százalékos for­galmi adót számítanak fel. Áfával vagy nélküle - a tava­lyinál biztosan drágábbak lesz­nek a tankönyvek. Az általános iskola l.osztályának legolcsóbb tankönyvcsomagja 644, míg a legdrágább 1702 forintba kerül. Az 5. osztályosok legkevesebb 729, legfeljebb 2046 forintot fi­zetnek majd, a gimnáziumok első évfolyamán a két szélső ér­ték 1812 illetve 4435 forint, az átlagos könyvcsomag ára 2647 forint. A kormány ebben az évben 850 millió forinttal járult hozzá a tankönyvek gyártásához. En­nek megfelelően minden köny­vet az előállítási árnál 40 száza­lékkal olcsóbban vehetnek meg a diákok, de a darabonkénti tá­mogatás összege nem lehet ma­gasabb 150 forintnál. A különö­sen nehéz szociális helyzetben lévők ingyenes könyvhöz jutta­tását további 80 millió forinttal segíti a központi költségvetés. A kérelmeket a Regionális Ok­tatási Központok gyűjtötték össze. Információink szerint csak a fővárosból 100 millió fo­rint értékű igénylés érkezett. A Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium saját „pénztárcájá­ból” további 200 millió forinttal segíti az ország különböző vi­dékein a rászorulókat. Várha­tóan ezt az összeget a helyi ön- kormányzatok is kiegészítik né­hány millióval, így remélik, hogy a következő tanévben is minden diáknak lesz tankönyve. Már amennyiben sikerül megoldani az idei tanévkezdés egyik legégetőbb gondját: a könyvek szétosztását. Az isko­lák - kevés kivétellel - megren­delték ugyan a tankönyveket, de eladásukra nem mindenütt talál­tak vállalkozót. A több ezer ok­tatási intézmény közül két­százra tehető azoknak a száma, ahol a pedagógusok nem vállal­ták a tankönyvárusítást. Vannak olyan iskolák, ahová beenged­ték a könyvteijesztőket, de akad néhány olyan is, ahol még eh­hez sem járultak hozzá a taná­rok. Az ilyenkor szokásos (örök­zöld) kérdésére: elkészülnek-e idejében a tankönyvek, most még nem tudott pontos választ adni a szaktárca illetékese. A tankönyv- és taneszköz iroda több mint negyven kiadóval kö­tött szerződést: a szállítási ha­táridőkről körülbelül két hét múlva lesz megbízható infor­mációjuk. Az eredeti szerződés szerint legkésőbb szeptember 10-ig kell elkészülniük a meg­rendelt tankönyveknek. Külföldi szemmel Kárpátalja A Zycie Warszawy azt írja, hogy Kárpátalja önálló köz- igazgatási egységgé való eset­leges átalakítása megváltoztat­hatja Ukrajna állami szerkezete­iét, amely idővel szövetségi ál­lammá alakulhat át. Ezt az uk­rán vezetés mindenképpen el akarja kerülni. Az önálló közigazgatási egy­séggé való átalakítás igényével a Donyec-medencei és lu- ganszki bányászok léptek fel, velük kapcsolatban a kievi köz­ponti vezetés egyelőre a haloga­tás taktikáját választotta. Ami­kor 1991. december 1-jén Uk­rajnában megtartották az általá­nos függetlenségi népszavazást, Kárpátalja volt az egyetlen kör­zet, ahol a szavazólapokon egy külön kérdés is szerepelt: „Akarja-e ön, hogy Kárpát-Uk- rajna az ukrán alkotmányban garantált külön önkormányzati és területi egységként szerepel­jen, mely nem kapcsolódnék a szabad Ukrajnán belül bármi­lyen más közigazgatási egység­hez?” A szavazók döntő több­sége (78 százaléka) igennel vá­laszolt erre a kérdésre - írja a lap. A probléma ilyetén felveté­sének történelmi magyarázata van, a terület kulturális és törté- • nelmi önállóságára vezethető vissza. Kárpátalja majdnem ezer évig magyar fennhatóság alatt volt, a két világháború kö­zött pedig Csehszlovákiához tartozott. Jelenleg magyar, ro­mán és szlovák kisebbségek lakják, de vannak német falvak is. Az autonómiával kapcsola­tos népszavazás eredményei nyomán jelentősen felélénkült az úgynevezett Ruszin Társaság tevékenysége; ennek vezetői azt állítják, hogy Kárpátalja több­ségi lakosai valójában ruszinok, akiknek semmi közük az ukrá­nokhoz. A ruszin szeparatista mozga­lom célja az Ukrajnától történő elszakadás; a múlt hónapban Pozsonyban saját kormányt is alakítottak. Ez azonban szemta­núk szerint inkább kabaréba illő, semmint komoly politikai tett volt - így a lengyel lap. Kravcsuk elnöknek sikerült megegyezésre jutnia a körzet vezetőségével, hogy az auto­nómia elsősorban gazdasági jel­legű lesz. A múlt év novembe­rében a helyi parlament képvi­selői határozatot fogadtak el az­zal kapcsolatban, hogy Kárpá­talján szabadkereskedelmi öve­zetet alakítanak ki. A honatyák döntése kievi beleegyezést igé­nyel, az ukrán vezetés viszont attól tart, hogy Kárpátalja terü­leti önállósága „kedvet csinál” Ukrajna egyéb, főként keleti körzeteinek, ahol a lakosság többsége orosz, hogy hasonló igénnyel lépjenek fel, s ezek a vágyak - mint a Krim-félsziget esete bizonyítja - veszélyesek Ukrajna területi integritására nézve. Ligeti György emlékékezete Az 1923-ban Dicsőszentmár- tonban született Ligeti György - Kurtág György mellett - a nemzetközi zenei élet egyik be­érkezettje. Mindketten ünnepelt művészek, akik rabul ejtik a kö­zönséget, mint ahogy ezt a Mo- zarteumban bemutatott Li- geti-Kurtág ciklus is bizonyí­totta. A Magyarországról 1956 után Bécsbe menekült Ligeti 25 éve osztrák állampolgár, de hontalannak és világpolgárnak tartja magát - kezdi a Salzburgi Ünnepi Játékok kapcsán közölt Ligeti portré-interjúját az APA.-Az avantgárd árulója va­gyok és ma azt csinálok, amit akarok - mondja a dogmákat unó Ligeti, aki azt magyarázza, hogy miért szakított azzal a fő iránnyal, amelyet Darmstadt, Köln, Párizs és New York isko­lái szilárdítottak meg. A zene­szerző, akire - Kurtághoz ha­sonlóan - Stockhausen, Webern és Boulez hatott leginkább, ma az igen kevéssé ismert „elve­szett nemzedéket” dicsőíti: Bar­tók, valamint a maga és Kurtág közötti generációt. Saját művészi jövőjével kap­csolatban Ligeti nem érzi magát beszorítottnak a hagyományok és irányvonalak közé. Az afri­kai kultúrából ugyanúgy tanul, mint a délkelet-ázsiai ritmiká­ból. Operát nem fog írni, legfel­jebb egy zenei-drámai, musical­szerű művet, az „Alice Csoda­országban” mintájára - tudta meg az APA, amely végül arról ír, hogy Ligeti és Kurtág trón- követelők híján maradnak a Salzburgi Játékok .„házi szer­zői”. A tervek szerint 1994-ben, a Játékok 75. évfordulója alkal­mából, egy sor kompozíciót mutatnak majd be. 60 000 kamion utazik Szegedtől Welsig vonaton A gördülő országút (Ro-La) megépítésével értelmes célokat szolgál az adófizetők pénze, hi­szen ez a fuvarozási forma, a kamionok vonaton történő szál­lítása segít megmenteni az or­szág útjait a hazánkon évente átutazó több százezer kamion rombolásától - ezekkel a sza­vakkal adta át rendeltetésének Szeged-Kiskundorozsmán, a vasúti pályaudvaron a kamion­rakodó terminált kedden Schamschula György közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter. A dorozsmai állomáson egy, 250 millió forintos beruházás első üteme fejeződött be, mint­egy 110 millió forintos költség­gel. A példás gyorsasággal, mindössze 5 hónap alatt kiépí­tett gördülő országutat évente 60 ezer kamion veheti igénybe, ennyi szállítóautóval kevesebb szennyezi a jövőben a környe­zetet, s remélhetőleg csökken a balesetek száma is. A szállítók­nak és a gépkocsivezetőknek egyaránt számos könnyebbsé­get nyújt ez a forma. A kamio­nok csak felgördülnek a vo­natra, vezetőik pedig az utazás alatt pihenhetnek, tisztálkod­hatnak, méghozzá külön térítés nélkül. Menetrend szerint előre tervezhető az indulás és az ér­kezés, nincs torlódás, üzem­anyag és pihenőidő takarítható meg. A szállítási költség egy irányba 475 ECU, oda-vissza pedig 850 ECU. (Jelenleg egy ECU száz forint körül mozog.) A vonatok Kiskundorozsma és az osztrák Wels között fuva­rozzák korszerű, kényelmes kö­rülmények között a kamiono­kat. (MTI) A Golgota Debrecenben Munkácsy Mihály Golgota című, 35 négyzetméteres fest­ményét a Nemzeti Múzeumból Debrecenbe szállították. A tri­lógia első darabja, a Krisztus Pi­látus előtt 1881-ben, a második, a Golgota 1884-ben, az Ecce homo pedig 1896-ban készült el. A debreceniek ez utóbbi ké­pet a Déri múzeummal együtt kapták örökül Déri Frigyestől. A Golgotát Julian Beck ma­gyar származású üzletember vá­sárolta meg 47 ezer dollárért, majd tavaly tíz évre letétbe adta a magyar államnak. Számos kí­váncsiskodót vonzott a Füvész- kertbe a nem mindennapi lát­vány, míg a hatalmas daruk és 30-40 ember munkájának kö­szönhetően helyére került a Krisztus keresztre feszítését áb­rázoló mű. A közönség a tervek szerint augusztus 19-étől tekintheti meg a művet. (MTI) 180 évvel ezelőtt, 1813. augusztus 5-én rakták le a Gellérthegyi Csillagda alapkövét. A korabeli Európa csillagvizsgálóját végül két évvel később, 1815-ben avatták fel. A kutatóhely a szabad­ságharc alatt - Buda ostromakor - megrongálódott, 1849-ben be kellett zárni. Képünkön: emlékoszlop jelöli a gellérthegyi Citadella udvarán a 180 évvel ezelőtti csillagdának a helyét. Az oszlop Bogdanich Imre Dániel csillagász emlékét is őrzi. Újszerű javaslat a bősi probléma megoldására Könnyebb lenne a szlová­kokkal megegyezni, ha Ma­gyarországnak is lenne valami­lyen perspektivikus javaslata a bősi erőműre - állította Holczer Tibor, a Megújuló Energia Klub elnöke. A klub szerint a bősi erőműduzzasztás, tehát az ivó- vízkészletek veszélyeztetése nélkül is termelhetne áramot, s ugyanakkor jó körülményeket lehetne teremteni a hajózáshoz is. A műszakilag részletesen ki­dolgozott javaslat arra épít, hogy Pozsony alatt a Duna víz­szintje 4 méterrel magasabb mint a bősi maximális duzzasz- tási szint. Tehát ha Pozsonytól Dunacsúnig, az üzemvízcsa­torna kezdetéig egy új meder­részt építenének, a terepszintkü­lönbségből adódóan a vízhozam 20-30 százaléka is elegendő lenne, hogy duzzasztott tér nél­kül hajózható legyen a csatorna, illetve a bősi erőmű 8 turbinája közül egy-kettő még középvíz­nél is áramot termeljen. A víz­hozam 70-80 százaléka az ere­deti Duna-mederbe kerülne, megfelelő vízellátást biztosítva a Szigetközben. Komoly gondot jelent, hogy a német és osztrák vízi erőművek által visszatartott kavicshordalék hiánya miatt rendkívül nagy a szlovák és a magyar Duna-szakaszon a me­dermélyülés. Pozsony alatt 10 év alatt mintegy 3 métert mé­lyült a meder. Ez megnehezíti a hajózást, lehetetlenné teszi a mellékágrendszer vízpótlását. Az oldalvízcsatorna részben megosztaná a Duna energiáját, így kismértékben csökkenthető lenne a további medermélyülés is. Holczer Tibor szerint az ere­deti tervektől eltérően - tehát nem a bősi erőművel összekap­csolt üzemmódban - és jóval kisebb teljesítménnyel, a nagy­marosi erőművet is megépíthet­nék. A Megújuló Energia Klub bízik abban, hogy a hazai és szlovák környezetvédelmi mozgalmak, a kormányzati, par­lamenti illetékesek legalább megismerik, értékelik, s amennyiben lehetséges, hasz­nosítják javaslataikat. A TVR Hét legboldogabb olvasója Hogyan lehet egymilliót nyerni? Néhány hete színes köntös­ben, a korábbinál is gazdagabb tartalommal jelenik meg a TVR Hét. A népszerű hetilap a „megújulás” alkalmából a ko­rábbinál is gazdagabb nyere­ményesővel kedveskedett mil­liós olvasótáborának. (A TVR Hét több mint 700 ezer pél­dányban kelt el - a szerk.) A műsorújság megjelenése óta először, a nyugati autók és egyéb értékes tárgynyeremé­nyek mellett, egy millió forint készpénzt sorsolt ki az olvasók között. A boldog nyertessel, Staberecz Ildikóval, az ötezer forintosok átszámolása után beszélgettünk.- Amikor megkaptam a táv­iratot, hogy én nyertem meg a főnyereményt, nem akartam elhini. Gyorsan telefonáltam a szerkesztőségbe. Megnyugtat­tak, valóban az enyém az egymillió forint.- Látott már ennyi pénz együtt?- Még nem. De azt hiszem nem én vagyok az egyetlen, aki soha nem találkozott még ennyi bankóval egyrakáson.- Ki örül még Önön kívül a pénznek?- Otthon még senki sem tudja. Édesanyámnak sem mertem megmondani, a kis­fiam sem tudja. A TVR Hét szerkesztőségébe a barátnőm kísért el, de ő sem tudja, hogy miért. Amióta biztos, hogy enyém az egymillió forint, alig tudok aludni. Alaposan végig­gondoltam, mire költőm a pénzt. Lesz helye bőven. Rendbe kell hozatni a házun­kat, már régen ráférne egy ala­pos felújítás. Elvált asszony vagyok, egyedül nevelem La­cikát. Ami megmarad, azt az ő nevére helyezem el tartós be­tétben. A kisfiam most haté­ves, mire felnő, a kamatokkal szépen megszaporodik a pénz. A műsorújság főszer­kesztő-helyettesétől, Wanatka Gabriellától kérdeztük: legkö­zelebb mikor számíthatnak az olvasók hasonló nyeremé­nyekre?- Októberben lesz négyéves a lapunk. Ebből az alkalomból minden eddiginél gazdagabb nyeremény kínálattal köszön­jük meg előfizetőink hűségét. Kíváncsian várjuk, kié lesz az újabb TVR betűkombinációjú rendszámmal ellátott Volks­wagen Golf. szabó Az áfa miatt drágábbak lesznek a tankönyvek

Next

/
Thumbnails
Contents