Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-09 / 216. szám

1993. augusztus 9., hétfő uj Dunántúlt napló 9 Ellenzéki pártok a földtörvény-tervezetről Liberálisabb a korábbinál Miért a keménység? Fogytán az amerikai türelem Kemény hangú üzenetek hallhatók az elmúlt napok­ban a Fehér Házból. „Ketyeg a bomba” Boszniában - je­lentette ki Bili Clinton szó­vivője, azzal fenyegetve Belgrádot, hogy a kéksisa­kosok elleni támadások légi­csapásokat válthatnak ki a. Formálódik a NATO-gé- pek bevetési terve is - szi­várgott ki az észak-atlanti szervezet házatájáról, való­színűleg épp azzal a szán­dékkal, hogy nagyobb en­gedményekre bírják a kato­nai fölényére támaszkodó belgrádi vezetést. Miért e keménység? Csu­pán hangsúlyváltásról lenne szó, vagy Washington tény­leg rászánja magát a közbea­vatkozásra? A kérdésekre persze - nézőpontjuktól füg­gően - a szakértők is eltérő választ adnak, ám az kétség­telen, hogy az amerikai „be- keményítésre” újabban ko­rántsem csak Bosznia kínál­kozik példakánt. A megfi­gyelők már a júliusi, tokiói tőkés csúcson is úgy látták , hogy az amerikai elnök előd­jénél harcosabb álláspontot képvisel, mintegy bizonyí­tandó feltett szándékát: azt, hogy a hazai gazdaság rend­betétele, fellendítése érdeké­ben kereskedelmi partnerei­vel szemben is jobban érvé­nyesíti érdekeit. Hogy az eu­rópai valuta-felfordulás is segítheti a washingtoni szándékokat? Meglehet, de a lényeg talán nem is az ilyen véletlen egybeesés, hanem a mind érezhetőbb washing­toni eltökéltség. Időhúzó egyeztetés he­lyett „diktálni” akar Was­hington? Úgy érzi, megint be kellene tölteni az egyértelmű vezetői szerepet? Az ilyen megközelítés valószínűleg eltúlzott; a Fehér Ház to­vábbra is a sokolalú koordi­náció hive. Mindeddig éppen az európai szövetségesek, el­sősorban a britek és a fran­ciák vonakodása tartotta vissza az Egyesült Államo­kat a határozottabb cselek­véstől a délszláv frontokon. Ám, amint a Bosznia ügyé­ben nyilvánosságra hozott legfrisebb döntések, vagy a Szomáliában békemisszió­ból „rendcsinálásig” eljutott események is mutatják: az amerikai türelem fogytán. A jövő gyümmölcse a josta A koalició két pártja is éle­sen bírálta az elmúlt napok­ban a földtörvény leg­újabb,Szabó János miniszter nevével jelzett tervezetét.Ezen előzmények után az ellenzéki pártok szakértőinek vélemé­nyéről érdeklődtünk. MSZP Birtokmaximálást!-Külsőségeit illetően a vá­lasztási kampány sajátos előjá­tékának tekinti az MSZP a föld törvény tervezete körül támadt vitát. Á koalíció egyes pártjai az agrárágazat válságáért őket ter­helő felelősségüket a kisgaz­dákra igyekeznek hárítani: el- játszák, hogy a Földművelésü­gyi Minisztérium nem a koalí­ció szándéka szerint működik - vélekedett Orosz Sándor agrá­rügyekkel foglalkozó szocia­lista ügyvivő. Meglátása szerint egyébként lehet abban igazság, hogy az MDF-et „derült égből villámcsapásként” érte a föl­dtörvény legújabb tervezete, hisz a korábbi változatok - mint fogalmazott - szolgaian másol­ták az MDF határozatait, szem­ben a mostanival. Ami pedig a tervezet tartal­mát illeti: a külföldiek földtu­lajdonszerzésének bizonyos átmeneti korlátozásával a szoci­alisták is egyetértenek, jóllehet a magyar mezőgazdaság tőke­hiányos és ennek hatékony el­lenszere lehetne a föld külföldi birtokba adása. Az MSZP sze­rint a kormányt terheli a felelős­ség azért, hogy a gazdaság kia­lakulatlansága miatt még min­dig ilyen átmeneti intézkedése­ken kell gondolkodni. Az ügy­vivő hozzátette, hogy pártja a kezdeti időszakban elképzelhe­tőnek tartja a külföldiek tulaj­donszerzésének teljes tiltását is. Nem az MDF álláspontja Derült égből villámcsapás­ként érte az MDF-et és koalí­ciós partnereit az a földtör­vény-tervezet, amelyet most kaptak kézhez, s amely a föl­dművelésügyi miniszter szemé­lyes nézeteit tükrözte, ellentét­ben Medgyasszay László politi­kai államtitkár álláspontjával - jelentette ki az MDF alelnöke Mártélyon, az MDF Ügyvezető Elnöksége és Csongrád megyei választmánya elnökségének zárt ülését követően. Úgy vél­ték: nem lenne esélyegyenlő­ség, ha külföldiek is vásárolhat­nának földet. Az MDF és a koa­líciós partnerek alapeszméje szerint az országot az itt élő emberek tulajdonába kell adni. A korlátozások feloldására pe­dig csak a gazdaság stabilizáló­dása: mintegy 6-7 év múlva lát­nak lehetőséget. A jogi személyiségek föl­dtulajdonszerzése mellett ugyanakkor határozottan kiáll­nak a szocialisták, s egyetérte­nek a birtokmaximálási és kor­látozási törekvésekkel is. SzDSz Helyi döntést! Kis Zoltán, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szabaddemokrata alelnöke örömmel üdvözölte, hogy a föl­dtörvény tervezetének legutóbi változata a korábbinál liberáli­sabb szabályozást körvonalaz a földtulajdonszerzéssel és - bér­lettel összefüggésben. Az SZDSZ földtörvénnyel kapcso­latos álláspontját ismertetve a képviselő rámutatott: nem tar­tanák helyesnek, ha a törvény kategorikusan megtiltaná a kül­földiek földvásárlását. A sza­baddemokraták ugyanis úgy lát­ják: a helyi közösségekre, azaz az önkormányzatokra kell bízni a döntést, hogy miként haszno­sítják az adott mezőgazdasági területet. A földvásárlásra vagy földbérletre vonatkozó szerző­déseknél pedig be lehet iktatni olyan jogi feltételeket, amelyek garanciát adnak arra, hogy a földterületet ne vonják ki a ter­melésből, a mezőgazdasági hasznosításból. A szabaddemokrata képvi­selő azért sem tartja elfogadha­tónak a korlátozó szabályokat a külföldiek esetében, mert - mint kifejtette - az ország szá­mos megyéjében, így például Szabolcsban a hazai gazdálko­dók és földtulajdonosok nem tudják vállalni a föld megműve­lésével együttjáró anyagi terhe­A KDNP javaslata A Kereszténydemokrata Néppárt nem ért egyet a föld- művelési tárca által kidolgozott földtörvény-javaslat legutóbbi változatával - tájékoztatták a sajtó képviselőit a KDNP me­zőgazdasági bizottságának ve­zetői. A kereszténydemokraták elképzelése szerint kizárólag magyar állampolgárok, vala­mint a magyar állam és az ön- kormányzatok vásárolhatnának termőföldet. A vásárolható ter­mőföld mennyiségét is korlá­tozni kívánják,mégpedig 250 hektárban,illetve 5000 aranyko­rona értékben. A tárca jelenlegi javaslata szerint a külföldiek is szerezhetnének földtulajdont. két. Kis Zoltán hangoztatta azt is: megfelelő földvédelmi sza­bályok révén visszaszorítható a spekulációs célzatú földforga­lom. Fidesz Koncentrációt! Glattfelder Béla,a Fidesz mezőgazdasági szakértője sze­rint a jelenlegi földtörvény-ter­vezet körül kirobbant koalíciós vita e pártok belügye, bár - tette hozzá - ahogy közelednek a vá­lasztások, a kormánypártok egyre inkább megpróbálnak el­határolódni egymástól és mi­nisztereiktől. A fiataldemokrata hangsú­lyozta: a koalíció teljes mérték­ben szétverte a még működő nagy mezőgazdasági egysége­ket, pedig az egyetlen megoldás a Fidesz szerint a miniparcellák helyett a földek koncentrációját segítő intézkedések meghoza­tala. - A koalíciós pártok meg­állapodásában szereplő korláto­zás, miszerint magánszemélyek csak 250-300 hektár, illetve 5-6 ezer aranykorona értékű föld tu­lajdonát szerezhetik meg, nem elfogadható - mondta -, mivel az ilyen méretű földtulajdon gazdaságosan nem művelhető meg. A fiataldemokraták általá­ban nem hívei a korlátozások­nak, mert az - a koalíciós pártok felfogásával ellentétben - kife­jezetten növeli a spekulációs le­hetőségeket. A külföldiek tulajdonszerzé­sével kapcsolatban a döntést minden esetben az adott helyen, például az önkormányzatok be­vonásával kell meghozni. Egy adott személy földtulajdon nagyságának meghatározását a lokális és regionális monopóli­umok korlátozásával lehetne megoldani - mondta Glattfelder Béla. - Arra lehetne jogszabály, hogy egy adott község közigaz­gatási területén belül egy sze­mély a földtulajdonnak ne sze­rezhesse meg mondjuk 50, il­letve 25 százalékát - fejtette ki a fideszes képviselő, aki szerint nem elfogadható az az érv sem, hogy a külföldiek földvásárlását azért kellene tiltani, mert túl alacsony hazánkban a föld ára. E korlátozás csak mesterséges, a vilápiaciaktól teljes mérték­ben eltérő árakat hoz létre, arról nem is beszélve, hogy a földár egy adott ország agrártámoga­tási politikájától is függ. Glatt- felder Béla egy holland felmé­résre hivatkozva rámutatott: a központi támogatás nem a pa­rasztok jövedelmeit, hanem a föld árát növelte. FKgP Cselédsors! A Kisgazdapárt akár az élete árán is megvédi a magyar földet - hangoztatja az a közlemény, amelyet csütörtöki rendkívüli ülésén fogalmazott meg a párt országos elnöksége a Szabó Já­nos földművelésügyi miniszter nevével fémjelzett földtör­vény-tervezet ügyében. A Torgyán József országos elnök nevével jegyzett közle­mény megállapítja, hogy a föl­dtörvény-tervezet vissza akarja állítani a cselédsort Magyaror­szágon, és a magyar jövő elleni ádáz merényletnek minősül. A Kisgazdapárt véleménye szerint a miniszterelnöknek kell hely­tállnia a tisztsége ellátására tel­jesen alkalmatlan minisztere he­lyett, és ezért a miniszteri fias­kóért a miniszterelnöknek kell a kellő konzekvenciát levonnia; a maga és a kormány nevében lemondani. A Kisgazdapárt or­szágos tiltakozó demonstrációt kezdeményez, amennyiben a kormány elfogadja a nemzetel­lenes előterjesztést - hangoz­tatja a közlemény. (MTI) A jövő gyümölcsének tartott jostából állított össze kellemes ízhatású lekvárt és dzsemet a drégelypalánki Drégelyvár Gyümölcsfeldolgozó Kft. labo­ratóriuma. A fekete ribizli és az egres keresztezéséből született jostának nemcsak igen magas C-vitamin tartalma ad értéket, igazi karrierje az emberi szer­vezetbe bejutott káros sugarak lekötésére szolgáló képességé­Tavaly 4297-en haltak meg otthonukban baleset következ­tében Magyarországon, 46-tal többen, mint az előző évben. Az öngyilkosságok száma 4000 volt, valamennyivel több, mint 1991-ben - áll a Központi Sta­tisztikai Hivatal jelentésében. A múlt évben 100 ezer ember közül 41-42 lett otthoni baleset áldozata, körülbelül egyforma arányban nők és férfiak. Az így elhunyt férfiak 78 százaléka 50 évesnél idősebb volt, a nők 81 százaléka elérte a 70 évet. A férfiaknál mintegy háromszor gyakoribb volt a mérgezés, ful­ladás, illetve áramütés okozta halálos baleset, mint a nőknél. Az elesés, elcsúszás, fulladás 4 százalékkal többször szerepelt a halálokok között, mint egy éve. tői várható. A 100 százalékos svájci tulajdonban lévő dré­gelypalánki társaság az új ter­mékből összeállított mintákat a piaci bevezetés első lépéseként orvosi konferenciákon mutatja be. Siker esetén a beszerzési háttér sem okozna gondot, hi­szen nemcsak Drégelypalánk, hanem Eger és Debrecen kör­nyékén is sokan telepítenek már jostaültetvényeket. A statisztika szerint 100 ezer lakos közül 39 lett öngyilkos. Az öngyilkosságok 43 száza­lékát a falvakban követték el, egynegyedét a Vidéki, nem me­gyei jogú városokban. Az 55-64 éves korcsoportot kivéve az életkor előrehaladtá­val mindkét neműek körében növekszik az öngyilkosságok gyakorisága. A 75 évet elértek között a férfiak háromszor ve­szélyeztetettebbek. A fiatalabbak közt az arány még magasabb. A 25-34 év közti korosztályban például a férfiak ötször gyakrabban ölték meg magukat. Az öngyilkosok 60 százaléka felakasztotta magát, 20 száza­léka pedig gyógyszermérgezés­ben halt meg. Öngyilkosságok A számok nőnek Módosították a földadó befizetésének határidejét Az aszálykárokat figyelem- bevéve a közelmúltban úgy döntött a kormány, hogy az 1993-ban esedékes földadó első részletét augusztus 15 helyett november 15-ig fizethetik meg a gazdálkodók. A halasztási le­hetőség - tudtuk meg az APEH illetékesétől - a havi, a negyed­éves és az éves adóbevallókra is vonatkozik. A halasztást nem kell külön kérelmezni, az automatikusan megilleti a magánszemélyeket és a gazdálkodó szervezeteket. Az adóhatóság késedelmi pót­lékot november 15-ig nem szá­mít fel. A bevallásban a fizetési köte­lezettséget a november 15-i be­fizetési kötelezettséggel együtt kell szerepeltetni. (A törvény értelmében a földadót két egyenlő részletben, augusztus illetve november 15-ig kell hi­vatalosan befizetni - a szerk.) Ez évtől a földadó megállapí­tásánál a május 31-i állapotot kell figyelembe venni, tavaly a január 1-jei állapot volt az irá­nyadó. Az adóköteles földterület mértékét kerekítés nélkül kell feltüntetni. Ez is újdonság, hi­szen egy évvel korábban még egész hektárra kerekítve kellett szerepeltetni a bevallásban az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az idén az átlagos kataszteri tiszta jöve­delmet is a töredék-hektárra eső rész figyelembevételével kell megállapítani. A földadóról szóló törvény értelmében aszálykár esetén - mivel ez elemi csapásnak minő­sül - adókedvezmény illeti meg a gazdálkodókat. Földadó mérséklésére, elen­gedésére akkor van lehetőség, ha a kárt szenvedett földterület termése a vártnál 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Adómérséklésre, illetve elenge­désre a megyei (fővárosi) föl­dművelésügyi hivatal javaslata alapján az adóhatóság jogosult. Ákkor is igényelhető a föld­adó elengedése illetve mérsék­lése, ha az elemi kár miatt a terméskiesés a 15 százalékot meghaladja. A termést és ho­zamértékcsökkenést úgy lehet megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény egy hektárra jutó hozamát az adott kultúra előző három évi átlagos hoza­mához kell viszonyítani. Amennyiben az előző három év valamelyikében már volt aszálykár, akkor az az év nem számít viszonyítási alapnak. Az adókedvezmény iránti ké­relmeket az elemi csapást kö­vető 30 napon belül kell be­nyújtani. U.G. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN 4 y t A

Next

/
Thumbnails
Contents