Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)
1993-08-07 / 214. szám
1993. augusztus 7., szombat aj Dunámon napló 9 Gondolkozzanak a jovorol A francia és a német gazdasági miniszter olyan nemhivatalos elemző csoport létrehozásáról döntött, amelynek azt szabták a feladatául, hogy gondolkozzék a termelési rendszer jelenéről és jövőjéről - jelentette az AFP. Edmond Alphandéry és Günther Rexrodt párizsi tanácskozásán azért tartotta szükségesnek a két ország együttgondolkodását, mert - mint mondták - új válaszokat kell fellelni a gyors műszaki fejlődéssel és megújulással kapcsolatban, és a gazdasági versenyképességnek a foglalkoztatás megőrzésével párosuló javítására. Miniatűr Korán Kínában Nemrégiben bukkantak rá Kínában a világ eddig ismert legkisebb Koránjára. A Hszin- csiang tartományban, egy öreg parasztasszony házában talált páratlan könyvecske mindössze 2,7 centiméter hosszú, 1,3 centiméter széles és egy centiméter vastag. Súlya 4,9 gramm. A lapok rovarszárny-vékony- ságúak, de a szöveg teljes: 6236 fejezetében 77 ezer 934 szó szerepel. A miniatűr Korán egyébként igen jó állapotban van. „Valóságos csoda” Amerikai orvosoknak sikerült a világra segíteniük egy csecsemőt, akinek édesanyja 104 nappal korábban klinikai halál állapotába került. A gyermek jó egészségnek örvend. - Ez valóságos csoda - nyilatkozta az AFP szerint dr. Richard Fulroth, az oaklandi (Kalifornia) Highland General Hospital orvosa, aki a császár- metszést irányította. - A kisfiú nyolc hónapra született, súlya 2200 gramm és bizonyos légzőszervi rendellenességek ellenére minden jel szerint életben marad. A 28 éves édesanyánál a terhesség 17. hetében állt be a klinikai halál, két nappal azután, hogy egy rablási kísérlet során lövés érte a fejét. Zsarolók A japán ügyészség őrizetbe vette az ország legnagyobb sörgyára, a Kirin cég több vezető alkalmazottját, mert az elmúlt években mintegy négymillió dollárnyi összeget fizettek ki zsarolóknak. A zsarolók azok a kisrészvényesek, akik a japán alvilág szolgálatában állnak és a dolguk az, hogy kellemetlen kérdéseikkel megzavarják a részvényesek éves közgyűlését. Az ügyészség vádat indított a „szokajáknak” nevezett zsarolók ellen. Ők kilencen az idén február óta több mint három- százezer dollárt vettek föl a Ki- rin cégtől. Az eset napvilágra kerülése kapcsán lemondott a vállalat elnöke is. Bárki szerezhet földet Magyarországon Vitára kész a földtörvény-javaslat Dr. Szabó János miniszter válaszol a kérdésekre Amire vagy három esztendeje vár valamennyi magyar föld- tulajdonos, nem pusztán a parasztság, az szeptemberben a parlament elé kerül: a földtörvény. Elkészült a termőföldtörvény javaslata a Földművelésügyi Minisztériumban. Voltak előfutamai, variációi, s ha most elnyeri a honatyák jóváhagyását, elfogadása után 30 nappal életbe léphet az új törvény. Tehát már az őszön, de legkésőbb 1994-ben annak alapján működhet a földpiac, beleértvén az adásvételt is. Dr. Szabó János miniszter mondja ezt, akivel a javaslat némely lényeges fejezetéről beszélgettünk. Nincs se felső, se alsó határ- Ha visszatekintünk a közelmúltra, teszem azt, az 1967-es földtörvényre, annak már az volt egyebek közt a rendeltetése, hogy megóvja agrárcélokra a terjeszkedő ipartól a kül- és belterületeket - így a miniszter. - Többszöri módosítások következtek aztán, mígnem eljutottunk a jelenlegi törvényjavaslatig. Ennek már a piacgazdasági keretekhez kell igazodnia; megfelelve azoknak a követelményeknek, amelyek biztosítják a tulajdonosok élet- képességét. A leendő törvénynek több fejezete van, az első a tulajdon szerzésével, annak módozataival foglalkozik. Aztán a föld és a talaj védelmével, a különféle rendezési módozatokkal, a birtoknagyság és egyéb fogalmak körüli tennivalókkal ismerkedhetünk meg.-A méretek! - erről sok szó esik. Farkas Gabriella MDF-alelnök azt mondta, hogy mind a felső, mind az alsó birtokhatárt meg kell szabni!- A törvényjavaslat nem korlátozza a határokat, majd meglátjuk, miként dönt - nyilván hosszas vita után - az Ország- gyűlés. Harminc éves ügyvédi munkásságom tapasztalata egyebek közt az, hogy nem jó mindent szabályozni! Azt gondolom, hogy döntsön végre a piac, s a tulajdonosok, akik közt lesznek 5 hektáron jól megélők és 500 hektáron tönkremenők egyaránt. Félnek a latifundiumoktól? De hiszen megvannak elég régóta már, gondoljon csak a nyolc község határában gazdálkodó, vagy inkább csak gazdálkodott szövetkezetekre és állami gazdaságokra ... Hiába mondják, hogy minden talpalatnyi földet nevesítettek már, kifelé mégis egyazon organizációként működik, jelenik meg.- És ami az alsó határt illeti, földbirtok dolgában ?-Az sincs benne a törvény- javaslatban, bár némelyek fölvetették, hogy öröklési szempontból ez lényeges volna. Mindenesetre a végső szó ezügyben is a parlamenté. Valóban akad nyugat-európai példa az öröklés következtében elaprózódó parcellák folyamatának megakadályozására.-És a külföldiek földvásárlása hazánkban, amire már nyugati végeinken tudomásom szerint akadt eset, s ami ellen a legnagyobb kormányzó párt föllép? Saját cukorgyár saját birtokkal- Engedéllyel és bizonyos célok elérése érdekében szerezhet majd földet Magyarországon is a külföldi, amiben az önkormányzat jegyzője lesz illetékes dönteni a törvényjavaslat értelmében. E döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs. Ha teszem azt egy osztrák állampolgár megvesz egy tejfeldolgozót, s ahhoz szarvasmarha-telepet, ugyan miért ne vásárolhasson mellé legelőt is? Természetesen az illetőnek nálunk kell majd adóznia is! Ugyanez egy cukorgyár esetében: miért ne ő termessze akár immár saját birtokán, akár bérleti formában a cukorrépát?- A földbérlettel kapcsolatban nyilvánvalónak tetszik, hogy a földárverések után a régi-új tulajdonos fölajánlja valakinek, esetleg az átalakult helyi szövetkezetnek, hogy művelje továbbra is a földjét, amiért persze majd bérleti díjat vár el.-Ami a földhaszonbérletet illeti, alku tárgya lesz a fizetendő díj, de határa a területnek a javaslat szerint nincsen, vagyis korlátlan: amennyit meg tud művelni az illető, tegyük föl, a szövetkezet. Van viszont időbeli korlát, tehát hogy hány évre szól az a bérlet? Védendő a bérlőt, minimum 5 év, de gyümölcsös esetén már 15, kettős hasznosítású szarvasmarhák legelőjére 20, juhokéra 15 év. A maximum 30, ám ha erdőről van szó, úgy 60 esztendő ez a határ. Benne van a törvényjavaslatban továbbá a felesbérlet és a részesművelés alfejezete is. De ami a szabályozást illeti, eleddig a Polgári Törvénykönyv nem ismerte ezeket a jogintézményeket. Persze - mivel reményeink szerint a termőföldtörvény legalább egy emberöltőre érvényes lesz - gondolni kell a jövendőre is, tehát mondjuk a most kárpótlásként visz- szakapott, árverésen szerzett apró földtulajdonok majdani koncentrációjára is. Illetékmentes földcseréket tesz lehetővé a törvényjavaslat, önkéntesen, de a Földhivatal közreműködésével.- A földek védelméről is tett Dr. Szabó János említést elöljáróban miniszter úr... Ha nekilódul a farmer gazdálkodás-Igen, s ez nagyon fontos passzusa a törvényjavaslatnak. A föld használójának van művelési kötelezettsége; még akkor is, ha nem termel rajta semmit, fel kell szántani, s úgy pihentetni.- És ha nem teszi ezt a tulajdonos?-Minden jogszabály annyit ér, amennyi kikényszeríthető általa, vagyis szankciók nélkül fabatkát sem. Magyarán nem maradhat el ilyen esetekben a bírság. Hogy ez mennyi lesz, azt bajos volna megmondani most, hiszen van ugyebár infláció, változnak más körülmények is. Eddig mindig azt hallhattuk, hogy nálunk a földnek nincs ára, hát most lesz. Ha nekilódul nálunk is a farmer-gazdálkodás, akkor várhatóan új- fent megnő a tanyák szerepe.- Miért teszik külön alfeje- zetbe a talajvédelmet?-A művelési ág megváltoztatásának engedélyhez kötése földvédelem, míg a föld kémiai, biológiai tulajdonságainak megóvása a talajvédelem.- Végül hadd kérdezzem meg, kik és hányán dolgoztak a törvényjavaslaton ?- Számszerű adatot ne várjon tőlem: igen sokan! Mind a hat parlamenti párt és a függetlenek is részt vettek az előmunkálatokban, de bevontuk az érdek- képviseleteket éppúgy, mint az elméleti szakembereket, de magam is beleszóltam. Most megragadom az alkalmat, s ezúton is köszönetem nyilvánítom mindazoknak, akik részt vállaltak e sokak sorsát eldöntő és az egész magyar mezőgazdaság, sőt azon kívül munkálkodó földtulajdonosok érdekeit is szabályozó törvény javaslatának kidolgozásából. Keresztényi Nándor — Megbolydult a pénzvilág A mi zsebünk is érzi/ éven át tartó viszonylagos pénzügyi stabilitás bomlott meg Nyu- gat-Európában azzal, hogy, a Közös Piac pénzügyminiszterei az eddigi plusz-mínusz 2,25 százalékról 15-re emelték az európai nagyvaluták egymáshoz viszonyított árfolyamának még tolerált kilengési határétékét. A miniszterek kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy az élet törvényt bont, és a tervezett pénzügyi unióhoz kacs- karingós út vezet. Egyelőre tehát nincs közös pénz, és még a távlatban sem körvonalazódik, milyen lesz, ha lesz. De ha nem így jártak volna el, a német márka is kivonulhatott volna az európai pénzügyi rendszerből, követve az angol és az olasz valuta példáját. Németország most kifejezte ugyan szolidaritását a többiek iránt, de azért nem vállalta a francia frank megmentését a leértékelődéstől, ami azonnal be is következett, 4,7 százalékkal.Bonn fontosabbnak tartotta a német egység finanszírozását az EK-partnerekkel kötött megállapodásnál. Párizsban rezignáltan állapították meg: Németországot az érdekli, hogy magas kamataival oda csábítsa a nemzetközi tőkét és fedezze velük az újraegyesítéssel járó kiadásait John Major brit miniszterelnök szerint a történtek miatt teljesen irreálissá vált az európai unióval kapcsolatos ma- astrichti tervben szereplő ütemezés. Mások szerint is az a fontos most, hogy mentsék a menthetőt, s megőrizzék az eddig elért nyugat-európai gazdasági egységet. A Közös Piac jövőjének alakulása természetesen közvetlenül érinti Magyarországot. Nemcsak általában, a későbbi csatlakozás szempontjából, hanem konkrétan is. Az eddigieknél is nagyobb körül- $ tekintést igényel a magyar kereskedőktől, hogy milyen valutában kössenek szerződést, és milyen lejárattal. Az EK minden eddiginél nagyobb (30 százalékos) árfolyamkilengésre ad módot, s ez óhatatlanul kihat a tranzakciókra. Kiszámíthatatlan az árfolyamoknak központi kamatlábmódosítással történő befolyásolása is, vagy éppen annak elmaradása. Ilyen helyzetben a zseniális pénzembernek számitó Soros György érdekes módon francia frankban kötendő üzleteket javasol. Mások azt tekintik a legfontosabbnak, hogy a német már- j kával szemben erősödött a dollár és a svájci frank, sőt néhány másodlagos nyugat-eu- I rópai valuta is, az olasz líra és a brit font: bár ez utóbbi átmeneti tünetnek bizonyulhat - vélik a tőzsdéken. A japán jent „biztos menedékhelyként” emlegetik. A külföldre utazó magyarok egyrészt a forint-nyugati valuta paritáson érzékelhetik a történte- ■ két, másrészt a külföldi átváltáson. Javasolt dollárt, jent vagy svájci frankot vinni (ha valaki értékállóbb valutával kíván rendelkezni), vagy pedig eleve a célország valutáját megvásárolni idehaza (az átváltással járó további árfolyamveszteség elkerülése végett). Tény, ami tény: akár vállalkozunk, akár csak külföldre utazunk, ha valaha, most szükség van a józan észre és az okos tanácsra. Mert mi magyarok még nem szoktunk hozzá igazán, hogy a zsebünkről van szó, amikor azt látjuk, hogy megbolydult a nemzetközi pénzvilág. Privatizációs bevételek Eddig az idén több mint 31 milliárd 483 millió forint privatizációs bevételt könyvelhetett el az Állami Vagyonügynökség. A július 31-én lezárt adatok szerint készpénzes értékesítésből 19,9 milliárd forint folyt be, a vagyonhozadékból származó bevétel 1,6 milliárd forintot tett ki, a bérleti díjakból pedig 137 millió forintnyi bevétel érkezett. Devizáért 11,2 milliárd forint értékű vagyont adtak el. Forintért 8,8 milliárd értékű állami vagyon vált magántulajdonná. Eddig 5,1 millió forint lizingdíj folyt be. Hitelért csaknem 10 milliárd forintért értékesítettek. A július közepei adat szerint kárpótlási jegyért mintegy 3,5 milliárd forint értékű vagyon kelt el. A kiadások közül a legtöbbet: csaknem 10 milliárd forintot az államadósság törlesztésére fordítottak. A privatizációs költségek 2,1 milliárd forintot tesznek ki. Reorganizációra több mint 5 milliárd forintot költöttek. Ebből a HungarHotels-re fordított 2,9 milliárd forint a legmagasabb összeg. Az elkülönített alapokba 4,4 milliárd forintot fizettek be. 4 milliárd forintnyi az a tartós betét, amelyet garanciális célokra különítettek el. A nyugta kitöltése akadályozza a folyamatos és zavartalan kiszolgálást Fotó: Löffler Gábor Júliusig négyszázan kaptak mentességet Az APEH egyedileg bírál Nagy vihart kavart a nyugtaadási kötelezettség. Az érintettek jórésze az utolsó pillanatban kapcsolt: ezentúl az újságok, illetve a totó-lottó szelvények kivételével minden vásárlásról nyugtát kell adni. Az áfa-törvény - egyedi elbírálás alapján - lehetőséget ad nyugtát a kötelezettség alóli mentesítésre - ezzel azonban a törvény hatálybalépéséig mindössze 800-an próbálkoztak. A megfelelő indokok alapján - julius l-jéig, a törvény hatálybalépésénak napjáig - 400-an meg is kapták a felmentést. Az illetékes minisztérium, az adóhatóság, illetve a kereskedők, árusok érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalásait követően - az egységes értelmezés érdekében - az APEH irányelveket tett közzé: mely indokok alapján lehet felmentést kérni a nyugtaadási kötelezettség alól? Ezek szerint önmagában az, hogy a nyugtát kézzel kell kitölteni, s ez akadályozza a folyamatos és zavartalan kiszolgálását, nem ok a mentesítésre - szögezi le az adóhivatal, hiszen ezt a gondot egy pénztárgéppel meg lehet oldani. Ha a gép megrendelését igazoló iratokat a kérelmező mellékeli, akkor a pénztárgép megérkezéséig időleges mentességet adhatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. Általában szociális- és egészségi indokok alapján, illetve a vállalkozás mérete, jellege miatt lehet a területileg illetékes adóhatósághoz - 300 forintos okmánybélyeg kíséretében - a mentesítési kérelmeket benyújtani, de ez a lépés még nem jelent sem automatikus, sem időleges mentesítést. Aki szociális helyzetére hivatkozva kér felmentést, annak csatolnia kell az illetékes önkormányzat környezettanulmányát, illetve súlyos fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolást. Várhatóan el fogják fogadni a tevékenységüket egyedül folytató, hetven éven felüli kereskedők kérelmét. Az adóhivatal méltányolhatja, hogy a nyugták beszerzése valóban külön megterhelést jelent. Azonban az ő esetükben is feltétel, hogy kereskedői tevékenységük szerény keretek között mozogjon, az iparűzéshez kapcsolódó költségeik ne haladják meg a személyi jövedelemadó törvényben meghatározott 36 ezer forintos értékhatárt. Méltányos- sági szempont lehet, hogy ki, hol árulja portékáját. A nem zárt elárusító térben, hanem piacon, vásárban, iskolában, vagy - engedéllyel - egyéb közterületen kereskedők mentesítést kaphatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. A kérelmekre az adóhatóságnak 30 napon belül kell választ adnia. A várhatóan több tízezer beadványt - információnk szerint - igyekeznek minél gyorsabban elbírálni. A határozatban külön is felhívják majd a kérelmezők figyelmét arra, hogy azoktól, akik nem tesznek eleget adózási kötelezettségüknek, vissza fogják vonni az engedélyeket. Ez a sors vár azokra is, akiknek adóhiányuk van, vagy akik a nyilvántartásaikat nem a jogszabályoknak megfelelően vezetik. Ugyanis fontos tudni: a nyugtaadási kötelezettség alóli kibúvó senkit nem mentesít az adóbevallás és az adófizetés kötelezettsége alól! (szabó) < A 4