Új Dunántúli Napló, 1993. augusztus (4. évfolyam, 208-237. szám)

1993-08-07 / 214. szám

1993. augusztus 7., szombat aj Dunámon napló 9 Gondolkozzanak a jovorol A francia és a német gazda­sági miniszter olyan nemhivata­los elemző csoport létrehozásá­ról döntött, amelynek azt szab­ták a feladatául, hogy gondol­kozzék a termelési rendszer je­lenéről és jövőjéről - jelentette az AFP. Edmond Alphandéry és Günther Rexrodt párizsi tanács­kozásán azért tartotta szüksé­gesnek a két ország együttgon­dolkodását, mert - mint mond­ták - új válaszokat kell fellelni a gyors műszaki fejlődéssel és megújulással kapcsolatban, és a gazdasági versenyképességnek a foglalkoztatás megőrzésével párosuló javítására. Miniatűr Korán Kínában Nemrégiben bukkantak rá Kínában a világ eddig ismert legkisebb Koránjára. A Hszin- csiang tartományban, egy öreg parasztasszony házában talált páratlan könyvecske mindössze 2,7 centiméter hosszú, 1,3 cen­timéter széles és egy centiméter vastag. Súlya 4,9 gramm. A lapok rovarszárny-vékony- ságúak, de a szöveg teljes: 6236 fejezetében 77 ezer 934 szó sze­repel. A miniatűr Korán egyéb­ként igen jó állapotban van. „Valóságos csoda” Amerikai orvosoknak sike­rült a világra segíteniük egy csecsemőt, akinek édesanyja 104 nappal korábban klinikai halál állapotába került. A gyer­mek jó egészségnek örvend. - Ez valóságos csoda - nyilat­kozta az AFP szerint dr. Ri­chard Fulroth, az oaklandi (Ka­lifornia) Highland General Hospital orvosa, aki a császár- metszést irányította. - A kisfiú nyolc hónapra született, súlya 2200 gramm és bizonyos légző­szervi rendellenességek elle­nére minden jel szerint életben marad. A 28 éves édesanyánál a terhesség 17. hetében állt be a klinikai halál, két nappal az­után, hogy egy rablási kísérlet során lövés érte a fejét. Zsarolók A japán ügyészség őrizetbe vette az ország legnagyobb sör­gyára, a Kirin cég több vezető alkalmazottját, mert az elmúlt években mintegy négymillió dollárnyi összeget fizettek ki zsarolóknak. A zsarolók azok a kisrészvényesek, akik a japán alvilág szolgálatában állnak és a dolguk az, hogy kellemetlen kérdéseikkel megzavarják a részvényesek éves közgyűlését. Az ügyészség vádat indított a „szokajáknak” nevezett zsaro­lók ellen. Ők kilencen az idén február óta több mint három- százezer dollárt vettek föl a Ki- rin cégtől. Az eset napvilágra kerülése kapcsán lemondott a vállalat elnöke is. Bárki szerezhet földet Magyarországon Vitára kész a földtörvény-javaslat Dr. Szabó János miniszter válaszol a kérdésekre Amire vagy három esztendeje vár valamennyi magyar föld- tulajdonos, nem pusztán a parasztság, az szeptemberben a parlament elé kerül: a földtörvény. Elkészült a termőföldtör­vény javaslata a Földművelésügyi Minisztériumban. Voltak előfutamai, variációi, s ha most elnyeri a honatyák jóváhagyá­sát, elfogadása után 30 nappal életbe léphet az új törvény. Te­hát már az őszön, de legkésőbb 1994-ben annak alapján mű­ködhet a földpiac, beleértvén az adásvételt is. Dr. Szabó János miniszter mondja ezt, akivel a javaslat némely lényeges fejeze­téről beszélgettünk. Nincs se felső, se alsó határ- Ha visszatekintünk a kö­zelmúltra, teszem azt, az 1967-es földtörvényre, annak már az volt egyebek közt a ren­deltetése, hogy megóvja agrár­célokra a terjeszkedő ipartól a kül- és belterületeket - így a miniszter. - Többszöri módosí­tások következtek aztán, míg­nem eljutottunk a jelenlegi tör­vényjavaslatig. Ennek már a pi­acgazdasági keretekhez kell igazodnia; megfelelve azoknak a követelményeknek, amelyek biztosítják a tulajdonosok élet- képességét. A leendő törvény­nek több fejezete van, az első a tulajdon szerzésével, annak módozataival foglalkozik. Az­tán a föld és a talaj védelmével, a különféle rendezési módoza­tokkal, a birtoknagyság és egyéb fogalmak körüli tenniva­lókkal ismerkedhetünk meg.-A méretek! - erről sok szó esik. Farkas Gabriella MDF-alelnök azt mondta, hogy mind a felső, mind az alsó bir­tokhatárt meg kell szabni!- A törvényjavaslat nem kor­látozza a határokat, majd meg­látjuk, miként dönt - nyilván hosszas vita után - az Ország- gyűlés. Harminc éves ügyvédi munkásságom tapasztalata egyebek közt az, hogy nem jó mindent szabályozni! Azt gon­dolom, hogy döntsön végre a piac, s a tulajdonosok, akik közt lesznek 5 hektáron jól megélők és 500 hektáron tönkremenők egyaránt. Félnek a latifundiu­moktól? De hiszen megvannak elég régóta már, gondoljon csak a nyolc község határában gaz­dálkodó, vagy inkább csak gaz­dálkodott szövetkezetekre és ál­lami gazdaságokra ... Hiába mondják, hogy minden talpa­latnyi földet nevesítettek már, kifelé mégis egyazon organizá­cióként működik, jelenik meg.- És ami az alsó határt illeti, földbirtok dolgában ?-Az sincs benne a törvény- javaslatban, bár némelyek föl­vetették, hogy öröklési szem­pontból ez lényeges volna. Mindenesetre a végső szó ezügyben is a parlamenté. Va­lóban akad nyugat-európai példa az öröklés következtében elaprózódó parcellák folyama­tának megakadályozására.-És a külföldiek földvásár­lása hazánkban, amire már nyugati végeinken tudomásom szerint akadt eset, s ami ellen a legnagyobb kormányzó párt föl­lép? Saját cukorgyár saját birtokkal- Engedéllyel és bizonyos cé­lok elérése érdekében szerezhet majd földet Magyarországon is a külföldi, amiben az önkor­mányzat jegyzője lesz illetékes dönteni a törvényjavaslat értel­mében. E döntés ellen jogorvos­latnak helye nincs. Ha teszem azt egy osztrák állampolgár megvesz egy tejfeldolgozót, s ahhoz szarvasmarha-telepet, ugyan miért ne vásárolhasson mellé legelőt is? Természetesen az illetőnek nálunk kell majd adóznia is! Ugyanez egy cukor­gyár esetében: miért ne ő ter­messze akár immár saját birto­kán, akár bérleti formában a cu­korrépát?- A földbérlettel kapcsolat­ban nyilvánvalónak tetszik, hogy a földárverések után a régi-új tulajdonos fölajánlja va­lakinek, esetleg az átalakult he­lyi szövetkezetnek, hogy művelje továbbra is a földjét, amiért persze majd bérleti díjat vár el.-Ami a földhaszonbérletet illeti, alku tárgya lesz a fize­tendő díj, de határa a területnek a javaslat szerint nincsen, vagyis korlátlan: amennyit meg tud művelni az illető, tegyük föl, a szövetkezet. Van viszont időbeli korlát, tehát hogy hány évre szól az a bérlet? Védendő a bérlőt, minimum 5 év, de gyü­mölcsös esetén már 15, kettős hasznosítású szarvasmarhák le­gelőjére 20, juhokéra 15 év. A maximum 30, ám ha erdőről van szó, úgy 60 esztendő ez a határ. Benne van a törvényja­vaslatban továbbá a felesbérlet és a részesművelés alfejezete is. De ami a szabályozást illeti, eleddig a Polgári Törvénykönyv nem ismerte ezeket a jogintéz­ményeket. Persze - mivel re­ményeink szerint a termőföld­törvény legalább egy emberöl­tőre érvényes lesz - gondolni kell a jövendőre is, tehát mond­juk a most kárpótlásként visz- szakapott, árverésen szerzett apró földtulajdonok majdani koncentrációjára is. Illetékmen­tes földcseréket tesz lehetővé a törvényjavaslat, önkéntesen, de a Földhivatal közreműködésé­vel.- A földek védelméről is tett Dr. Szabó János említést elöljáróban miniszter úr... Ha nekilódul a farmer gazdálkodás-Igen, s ez nagyon fontos passzusa a törvényjavaslatnak. A föld használójának van műve­lési kötelezettsége; még akkor is, ha nem termel rajta semmit, fel kell szántani, s úgy pihen­tetni.- És ha nem teszi ezt a tulaj­donos?-Minden jogszabály annyit ér, amennyi kikényszeríthető ál­tala, vagyis szankciók nélkül fabatkát sem. Magyarán nem maradhat el ilyen esetekben a bírság. Hogy ez mennyi lesz, azt bajos volna megmondani most, hiszen van ugyebár inflá­ció, változnak más körülmé­nyek is. Eddig mindig azt hall­hattuk, hogy nálunk a földnek nincs ára, hát most lesz. Ha ne­kilódul nálunk is a farmer-gaz­dálkodás, akkor várhatóan új- fent megnő a tanyák szerepe.- Miért teszik külön alfeje- zetbe a talajvédelmet?-A művelési ág megváltoz­tatásának engedélyhez kötése földvédelem, míg a föld kémiai, biológiai tulajdonságainak megóvása a talajvédelem.- Végül hadd kérdezzem meg, kik és hányán dolgoztak a tör­vényjavaslaton ?- Számszerű adatot ne várjon tőlem: igen sokan! Mind a hat parlamenti párt és a függetlenek is részt vettek az előmunkála­tokban, de bevontuk az érdek- képviseleteket éppúgy, mint az elméleti szakembereket, de ma­gam is beleszóltam. Most meg­ragadom az alkalmat, s ezúton is köszönetem nyilvánítom mindazoknak, akik részt vállal­tak e sokak sorsát eldöntő és az egész magyar mezőgazdaság, sőt azon kívül munkálkodó földtulajdonosok érdekeit is szabályozó törvény javaslatá­nak kidolgozásából. Keresztényi Nándor — Megbolydult a pénzvilág A mi zsebünk is érzi/ éven át tartó viszony­lagos pénzügyi stabili­tás bomlott meg Nyu- gat-Európában azzal, hogy, a Közös Piac pénzügyminiszte­rei az eddigi plusz-mínusz 2,25 százalékról 15-re emelték az európai nagyvaluták egy­máshoz viszonyított árfolya­mának még tolerált kilengési határétékét. A miniszterek kénytelenek voltak tudomásul venni, hogy az élet törvényt bont, és a ter­vezett pénzügyi unióhoz kacs- karingós út vezet. Egyelőre tehát nincs közös pénz, és még a távlatban sem körvonalazó­dik, milyen lesz, ha lesz. De ha nem így jártak volna el, a német márka is kivonulhatott volna az európai pénzügyi rendszerből, követve az angol és az olasz valuta példáját. Németország most kifejezte ugyan szolidaritását a többiek iránt, de azért nem vállalta a francia frank megmentését a leértékelődéstől, ami azonnal be is következett, 4,7 száza­lékkal.Bonn fontosabbnak tar­totta a német egység finanszí­rozását az EK-partnerekkel kötött megállapodásnál. Pá­rizsban rezignáltan állapítot­ták meg: Németországot az érdekli, hogy magas kamatai­val oda csábítsa a nemzetközi tőkét és fedezze velük az újra­egyesítéssel járó kiadásait John Major brit miniszter­elnök szerint a történtek miatt teljesen irreálissá vált az euró­pai unióval kapcsolatos ma- astrichti tervben szereplő üte­mezés. Mások szerint is az a fontos most, hogy mentsék a menthetőt, s megőrizzék az eddig elért nyugat-európai gazdasági egységet. A Közös Piac jövőjének alakulása természetesen köz­vetlenül érinti Magyarorszá­got. Nemcsak általában, a ké­sőbbi csatlakozás szempont­jából, hanem konkrétan is. Az eddigieknél is nagyobb körül- $ tekintést igényel a magyar ke­reskedőktől, hogy milyen va­lutában kössenek szerződést, és milyen lejárattal. Az EK minden eddiginél nagyobb (30 százalékos) árfolyamkilen­gésre ad módot, s ez óhatatla­nul kihat a tranzakciókra. Ki­számíthatatlan az árfolya­moknak központi kamatláb­módosítással történő befolyá­solása is, vagy éppen annak elmaradása. Ilyen helyzetben a zseniális pénzembernek számitó Soros György érdekes módon fran­cia frankban kötendő üzleteket javasol. Mások azt tekintik a legfon­tosabbnak, hogy a német már- j kával szemben erősödött a dollár és a svájci frank, sőt né­hány másodlagos nyugat-eu- I rópai valuta is, az olasz líra és a brit font: bár ez utóbbi átme­neti tünetnek bizonyulhat - vélik a tőzsdéken. A japán jent „biztos menedékhelyként” emlegetik. A külföldre utazó magya­rok egyrészt a fo­rint-nyugati valuta pari­táson érzékelhetik a történte- ■ két, másrészt a külföldi átvál­táson. Javasolt dollárt, jent vagy svájci frankot vinni (ha valaki értékállóbb valutával kíván rendelkezni), vagy pe­dig eleve a célország valutáját megvásárolni idehaza (az át­váltással járó további árfo­lyamveszteség elkerülése vé­gett). Tény, ami tény: akár vállal­kozunk, akár csak külföldre utazunk, ha valaha, most szükség van a józan észre és az okos tanácsra. Mert mi ma­gyarok még nem szoktunk hozzá igazán, hogy a zsebünk­ről van szó, amikor azt látjuk, hogy megbolydult a nemzet­közi pénzvilág. Privatizációs bevételek Eddig az idén több mint 31 milliárd 483 millió forint priva­tizációs bevételt könyvelhetett el az Állami Vagyonügynökség. A július 31-én lezárt adatok szerint készpénzes értékesítés­ből 19,9 milliárd forint folyt be, a vagyonhozadékból származó bevétel 1,6 milliárd forintot tett ki, a bérleti díjakból pedig 137 millió forintnyi bevétel érke­zett. Devizáért 11,2 milliárd fo­rint értékű vagyont adtak el. Fo­rintért 8,8 milliárd értékű állami vagyon vált magántulajdonná. Eddig 5,1 millió forint lizingdíj folyt be. Hitelért csaknem 10 milliárd forintért értékesítettek. A július közepei adat szerint kárpótlási jegyért mintegy 3,5 milliárd forint értékű vagyon kelt el. A kiadások közül a legtöbbet: csaknem 10 milliárd forintot az államadósság törlesztésére for­dítottak. A privatizációs költsé­gek 2,1 milliárd forintot tesznek ki. Reorganizációra több mint 5 milliárd forintot költöttek. Eb­ből a HungarHotels-re fordított 2,9 milliárd forint a legmaga­sabb összeg. Az elkülönített alapokba 4,4 milliárd forintot fizettek be. 4 milliárd forintnyi az a tartós betét, amelyet garan­ciális célokra különítettek el. A nyugta kitöltése akadályozza a folyamatos és zavartalan ki­szolgálást Fotó: Löffler Gábor Júliusig négyszázan kaptak mentességet Az APEH egyedileg bírál Nagy vihart kavart a nyugta­adási kötelezettség. Az érintet­tek jórésze az utolsó pillanatban kapcsolt: ezentúl az újságok, il­letve a totó-lottó szelvények ki­vételével minden vásárlásról nyugtát kell adni. Az áfa-tör­vény - egyedi elbírálás alapján - lehetőséget ad nyugtát a köte­lezettség alóli mentesítésre - ezzel azonban a törvény hatály­balépéséig mindössze 800-an próbálkoztak. A megfelelő in­dokok alapján - julius l-jéig, a törvény hatálybalépésénak nap­jáig - 400-an meg is kapták a felmentést. Az illetékes minisztérium, az adóhatóság, illetve a kereske­dők, árusok érdekképviseleti szervezeteinek tárgyalásait kö­vetően - az egységes értelmezés érdekében - az APEH irányel­veket tett közzé: mely indokok alapján lehet felmentést kérni a nyugtaadási kötelezettség alól? Ezek szerint önmagában az, hogy a nyugtát kézzel kell kitöl­teni, s ez akadályozza a folya­matos és zavartalan kiszolgálá­sát, nem ok a mentesítésre - szögezi le az adóhivatal, hiszen ezt a gondot egy pénztárgéppel meg lehet oldani. Ha a gép meg­rendelését igazoló iratokat a ké­relmező mellékeli, akkor a pénztárgép megérkezéséig idő­leges mentességet adhatnak a nyugtaadási kötelezettség alól. Általában szociális- és egész­ségi indokok alapján, illetve a vállalkozás mérete, jellege mi­att lehet a területileg illetékes adóhatósághoz - 300 forintos okmánybélyeg kíséretében - a mentesítési kérelmeket benyúj­tani, de ez a lépés még nem je­lent sem automatikus, sem idő­leges mentesítést. Aki szociális helyzetére hivatkozva kér fel­mentést, annak csatolnia kell az illetékes önkormányzat környe­zettanulmányát, illetve súlyos fogyatékosságot tanúsító orvosi igazolást. Várhatóan el fogják fogadni a tevékenységüket egyedül foly­tató, hetven éven felüli keres­kedők kérelmét. Az adóhivatal méltányolhatja, hogy a nyugták beszerzése valóban külön meg­terhelést jelent. Azonban az ő esetükben is feltétel, hogy ke­reskedői tevékenységük sze­rény keretek között mozogjon, az iparűzéshez kapcsolódó költ­ségeik ne haladják meg a sze­mélyi jövedelemadó törvény­ben meghatározott 36 ezer fo­rintos értékhatárt. Méltányos- sági szempont lehet, hogy ki, hol árulja portékáját. A nem zárt elárusító térben, hanem pi­acon, vásárban, iskolában, vagy - engedéllyel - egyéb közterü­leten kereskedők mentesítést kaphatnak a nyugtaadási köte­lezettség alól. A kérelmekre az adóhatóság­nak 30 napon belül kell választ adnia. A várhatóan több tízezer beadványt - információnk sze­rint - igyekeznek minél gyors­abban elbírálni. A határozatban külön is felhívják majd a kérel­mezők figyelmét arra, hogy azoktól, akik nem tesznek ele­get adózási kötelezettségüknek, vissza fogják vonni az engedé­lyeket. Ez a sors vár azokra is, akiknek adóhiányuk van, vagy akik a nyilvántartásaikat nem a jogszabályoknak megfelelően vezetik. Ugyanis fontos tudni: a nyugtaadási kötelezettség alóli kibúvó senkit nem mentesít az adóbevallás és az adófizetés kö­telezettsége alól! (szabó) < A 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents