Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-06 / 180. szám (182. szám)

1993. július 6., kedd üj Dunántúlt napló 7 Új szálloda Keszthelyen Keszthely új szállodáját, a Club Hotel Abbáziát pénteken adták át, amely az azonos nevű társaság központi létesítménye is. Az otthonos apartmanokkal, egy- és kétszemélyes szobákkal ellátott, 85 ágyas hotelhez étte­rem és zöldkertes pihenőudvar tartozik. A keszthelyi belváros legcsendesebb pontján álló, megjelenésében is tetszetős ho­tel jelentős külföldi tőke bevo­násával épük, s a minőségi tu­rizmus fejlesztésének újabb ál­lomását jelenti a városban. Az Abbázia tagja lesz a világ egyik híres, napjainkban 3050 hotelt és üdülőházat számláló szállo­dai csereláncának, az RCI-nak. (MTI) Kevesebb, de elsőosztályú A Balaton vízállása - a kevés csapadék miatt - 11 centiméter­rel alacsonyabb a szokásosnál, de a víz minősége a tó 95 száza­lékában első osztályú. Csupán a Zala torkolata tartozik a másod- osztályú besorolásba - állította Tarján Lászlóné, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára. A Balaton tehát fürdésre, vízi sportokra mindenütt alkalmas. A szakértők szerint újabb an­golnapusztulástól sem kell tar­tani az idén. Premontrei gimnázium Meggyorsítják az egyházi épületek visszaadását Szombat­helyen - jelentette be Wagner András, a város polgármestere. Először a Nagy Lajos Gimná­zium épületeit kapja vissza a Premontrei Rend. Az 1994/95-ös tanévtől kezdve az épület egy részében már a Premontrei Rend oktatási terve szerint folyik majd a taní­tás. 1994 és 1996 közötti átme­neti időszak után a jelenlegi Nagy Lajos Gimnázium - amely az ország 5. legeredmé­nyesebb középiskolája - egy másik épületben ismét 4 osz­tályos középiskolaként műkö­dik majd. Szünet nélkül A Kereszténydemokrata Nép­párt képviselőcsoportja akár a nyári szünet terhére is kész foly­tatni a törvényhozó munkát, hogy a szeptember 1-jei iskola- kezdésre mind a közoktatási, mind a szakképzési, mind a fel­sőoktatási törvény megszülessen - tájékoztatta az MTI-t Semjén Zsolt, a frakció újonnan megvá­lasztott szóvivője. A KDNP frakciója ugyancsak szükséges­nek tartja a lelkiismereti és val­lásszabadságról szóló törvény módosítását. A fogyasztó védelmében Miért a vevő húzza a rövidebbet? ... Mindenki vásárló, mindenkit becsaphatnak. Vagy számlázás­kor jóhiszemű tévedés áldozata lehet, ami persze fordítva is áll. Az ellenőrzések adatai vi­szont riasztóak. Emlékszem, amikor a rádió hírműsoraiban is rendre közzétették a kirívó számadatokat, kiderült, hogy minden második-harmadik vá­sárlót megkárosítanak.A sza­bálytalanságok orvoslását bo­nyolult jogszabályok írják elő, amiket a vevő általában nem ismer. így azután a fogyasztók jelentékeny köre olyankor is szorongással „fogyaszt”, vásá­rol, amikor erre semmi oka. Mert ilyen is van. Egyetlen példa Az árucikkek tekintélyes köre, például az élelmiszerek adatai a tételes pénztári blokk segítségével ma már megbízha­tóan, jól ellenőrizhetőek. De mi legyen a lezárt csomagolású árufélék esetében, amikor hasz­nálat, fogyasztás közben tudom meg, hogy messze nem a kifize­tett pénzem, vagyis a vélt (jó) minőségű áru ellenértékét kap­tam meg? Nemrég két vadonatúj 9 Vol­tos elemről egy-két nap múlva, véletlenül, a szerelőnél derült ki, hogy az egyikben 2, a má­sikban mindössze 3,2 V a fe­szültség. Újabb vásárláskor óvatosságból kértem, méljék meg, mennyi az a 9 V ebben az elemben? Nem vállalkoztak rá. („Kiégett az izzó”; másutt: nincs műszerünk hozzá stb.) Ha viszont egy jóval olcsóbb vil­lanykörte működését a vásár­láskor kérés nélkül is ellenőr­zik, akkor kis elemeim forgal­mazásában nyilvánvaló a mani­puláció. Hiszen, ha már a pult­nál kiderül, hogy a szabványos­nál jóval gyöngébb a minősé­gük, a kutya se veszi meg őket ... Egyetlen példa ez - de hány és hány hasonló lehet?! A Baranya Megyei Fogyasz­tóvédelmi Felügyelőség három irányban munkálkodik. Kivizs­gálja a közvetlen fogyasztói pa­naszokat, s ha igaza van a rek­lamálónak, 30 napon belül in­tézkedik. Hasonlóképpen jár el saját észrevételei alapján is. To­vábbá központilag megszabott témakörökben országos téma- vizsgálatokat végez. Ezek a na­gyobb volumenű, egy-egy té­makörben 2-3 hétig tartó vizs­gálatok munkájuknak több mint a felét kitöltik. Az idei évben június elejéig 11 ilyen téma- vizsgálatot végeztek el Baranya megye öt városában; nagyköz-' ségekben és körzeteikben. Leg­utóbb a lábbelik, a tejtermékek és a kerékpárok forgalmazása terén. Az első vizsgálat a cipőter­mékek teljes körét érintette. A szabályok megszegése itt álta­lában a minőség tanúsítása, il­letve a használati-kezelési út­mutató hiányából adódott. Emi­att 620 pár cipő forgalmazását megtiltották, illetve bizonyos megszabott feltételekhez kötöt­ték. Az ellenőrzést bírságok, szabálysértési eljárások követ­ték. (Mintegy 22 esetben össze­sen 71 000 Ft értékben.) A tej­termékeknél 35 ellenőrzött hely közül 25-ben kellett szabálysér­tés miatt felelősségre vonniok a boltokat és személyeket. A ke­rékpár-forgalmazás ellenőrzé­sekor találkoztak viszonylag a legkevesebb hiányossággal. 26 ellenőrzött kiskereskedelmi és 2 nagyker. üzlet közül mindössze gokat, amit a fenti példákból ítélve meg is tesz. Mennyit? Mik a lehetőségek? Máj. 15. előtt 1000 Ft 3000 Ft 5000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft Máj. 15. után 5000 Ft 10 000 Ft 20 000 Ft 30 000 Ft 50 000 Ft Első látásra utóbb már mag­vas összegekről van szó. A va­lóságban azonban a fogyasztói érdekeket sértő szabálytalan vállalkozói magatartás lényege­sen nagyobb jövedelmet produ­A kerékpár-forgalmazásánál volt a legkevesebb hiányosság 5 alkalommal. Az árak nagysá­gából adódik, hogy így is meg­közelítően 3 millió Ft értékű ke­rékpárt zároltak; vagyis értéke­sítésüket a hiányosságok pótlá­sáig megtiltották. Mint a Fogyasztóvédelmi Felügyelet Baranya megyei ve­zetőjétől, ár. Bodnár Józsefiő\ megtudtuk, általában az ellen­őrzött elárusító helyek mintegy 50-60 százalékában tapasztal­nak szabálytalanságokat. (De 97% is előfordult már!) A szabálytalanságok aránya növekvő tendenciát jelez. En­nek oka gyakorlatilag elsősor­ban az, hogy a vállalkozók száma ugrásszerűen megnöve­kedett az utóbbi években. A vál­lalkozók jelentős része sem a jogszabályok kellő ismeretével, sem a nélkülözhetetlen vállal­kozói szakmai ismeretekkel nem rendelkezik, az etikai ér­zékről nem szólva. S ez sem mellőzhető szempont, hiszen még a jóhiszemű tudatlanság is ugyanúgy megkárosíthat ben­nünket ... Ezek a fő okai an­nak, hogy olyan gyakoriak a szabálysértések. Kérdés, mit tehet egyáltalán a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség? Mik a lehetőségei? Kiróhat szabálysértési bírsá­kál az esetek többségében, mint amilyen hátrányt a bírság jelent. A valóság tehát az, hogy a megemelt szabálysértési bírság is alacsony összegű. Nincs megelőző hatása, nincs vissza­tartó ereje. A fogyasztóvédelem pedig a kötelezésre szóló álla­migazgatási határozatokon és bírságokon túl egyéb szankció­kat nem alkalmazhat. A vevő tájékozatlan, néme­lyek szerint szemérmes vagy „lusta”, jogos reklamáció esetén is. Szerintem azonban a fo­gyasztó inkább belefásult már saját kiszolgáltatott helyzetébe. Ha csak a vevő nem fordul mégis a fogyasztóvédelem szakembereihez. S talán ezen az úton kellene elindulni. Minde­nekelőtt oly módon, hogy a vevő ismerje meg mindenek­előtt a jogait, lehetőségeit. Az Uj DN a Vállalkozások - Üzlet rovatban, a Baranya Me­gyei Fogyasztóvédelmi felügye­lőség kezdeményezésére soro­zatot közölt „A fogyasztók fi­gyelmébe” alcímmel. (Új DN, május 20., június 3., június 17.) Helyes volna ezeket az isme­reteket más helyen, más formá­ban is közreadni, az állampol­gári ismeretek jogán. Wallinger Endre Ha a kritika vádaskodásba fordul... A szolgáló lány nem szolgál? Az Alkotmánybíróság alig­hanem születése óta szeretné elkerülni a napi politika viha­ros tájait - ez azonban ritkán sikerül. Lám, most is két jogi dokumentumot - egy tör­vénymódosítást és egy ország- gyűlési állásfoglalást - kellett alkotmányossági szempontból minősítenie, s alighogy értel­mezését nyilvánosságra hozta, vihar kerekedett körülötte. Ami várható is volt, mert mindkettő a közélet egyik leg­kényesebb témájáról, az igaz­ságtételről, a múltbéli törvény- sértések büntethetőségéről szólt. Vádlottak padján a bírák? A jogállamiság legfőbb őrei ne­met mondtak a visszamenőle­ges számonkérésre s ezzel a politikai csatamező kellős kö­zepébe kerültek, ahol már nem csupán taps vagy fütty jelzi a tetszést-nem tetszést. Az al­kotmányellenesnek minősített normák hívei, az elévülés vita­tói igencsak kemény kritikai össztűz alá vették az alkot­mánybírák szakvéleményét és jogértelmezését, még a bírák álláspontjának alkotmányos­ságát is megkérdőjelezték. Veszélyben a demokrácia egyik alapintézménye? Az in­dulatok érthetőek. A hatalom tényleges és reménybeli birto­kosai - történelmi példák se­rege bizonyítja - mindig arra törekedtek, hogy a jog a poli­tika szolgálólánya legyen. Az Alkotmánybíróság azonban nem kiszolgálója, hanem ré­sze, egyik alapintézménye a hatalmi struktúrának. Függet­lenségét aligha kezdhetik ki a döntéseink helyességét két­ségbe vonó megnyilatkozások - bárhonnan érkezzenek is. Amíg tehát a jogfdozófia, a paragrafusok értelmezésének síkján zajlik a polémia, nem jelent fenyegetést a belpolitika stabilitására. Ha viszont a kri­tika vádaskodásba fordul, ha a támadások nem az Alkot­mánybíróság állásfoglalásá­nak, hanem intézményének a lejáratását célozzák, akkor ve­szélyes fordulatot vehetnek az események. Múló epizód? Kónya Imre a parlament plénumán úgy fo­galmazott: a Demokrata Fó­rum mindenkor tiszteletben tartotta az Alkotmánybíróság döntéseit. Nagy kérdés, hogy ez a kulcsmondat jelen és jövő idejű formában is érvényes-e s ugyanígy vélekednek-e a kü­lönböző „lex”-eket jegyző po­litikusok is, bárhol is ülnek a parlamentben. Bajnok Zsolt Pénz- és kapacitáshiány a földhivatalokban Megnövekedett az érdeklődés a termőföld iránt Nem fejeződhet be idén a termőföldterületek teljeskörű tulajdonváltása, a földhivatalok súlyos kapacitás- és pénzhiánya miatt - nyilatkozta Zsámboki Sándor, a Földművelésügyi Mi­nisztérium miniszteri biztosa az MTI-nek. A kárpótlási hivatal eddig 38 millió aranykoronát jelölt ki a kárpótlásra, amiből a földhiva­talok 18 millió AK-t készítettek elő és csupán 3,5 millió AK-t tűztek ki és adtak birtokba. Bár a földkárpótlással kapcsolatos ügyintézés 60-70 százalékát a földhivatalok végzik, 1993-ban a költségvetés, az előző évhez képest 600 millió forinttal keve­sebbet biztosított működésük­höz. A hivatalok eddig is csak vál­lalkozók segítségével tudták végezni munkájukat, áprilistól azonban nemhogy a külső segít­séget, de saját fenntartásukat sem tudják folyamatosan finan­szírozni. Épp ezért érthetetlen, hogy a pótköltségvetés 1994-re csak 1,1, milliárd forintot irányoz elő a szervezeteknek, amiből a fize­tési kötelezettségek teljesítése után csupán 200-300 millió fo­rint maradna a kárpótlásra. Sú­lyosbítja helyzetüket, hogy a kárpótlási jegyek értéktelenedé- sével az elmúlt félévben jelen­tősen megnőtt azok száma, akik kárpótlási jegyükért földet kí­vánnak venni, valamint az, hogy a kárpótlási hivatal fel­gyorsította a kárpótlás ütemét. Az igényeket azonban a hivata­lok ilyen feltételek mellett kép­telenek kielégíteni. Sok helyen azért stagnál a privatizáció, mert még a föld­alapok elkülönítését sem hagy­ták jóvá, egyezség hiányában. Ez a helyzet 160 nagyüzemi gazdaságban, ami 931 telepü­lést - az ország településeinek közel egyharmadát - érinti. Várhatóan egy hópap múlva terjeszti a tárca az Állami Va­gyonügynökség elé az állami földek pótlólagos kárpótlásra történő kijelölésével foglalkozó jelentését. Már ma is látszik, hogy az igényeknél kevesebb a kárpót­lásra kijelölt terület, az állami gazdaságok földterületei azon­ban nem elegendőek saját mű­ködésük, a kárpótlás és a termé­szetvédelmi csereterületek együttes biztosítására. Ember-fészek A belváros két mellékutcájá­nak sarkán, félig bontott fal tö­vében bontási anyagok, tégla, deszka, vakolatdarabok között huzat nélküli piszkos-rózsa­színű paplan, rajta három gyű­rött kispárna félig letakarva egy zöld-barna kockás takaróval, oldal lepedőnyi mésszel szeny- nyezett műanyagfólia. Mintha most hagyták volna ott ezt az emberi fekhelyet, „nyoszolyát”. Tíz méterre filmszínház, ti­zenötre most épült csicsás lakó­ház üzletsorral, húsz méterre színház-épület, pihenő autók sora. Alvóhely? Hajléktalan-szál­lás? Vagy csak rövid összebu- jásra használt alkalmi búvóhely ez az „emberi fészek”? Az odú­nak, barlangnak fala és teteje van, a pad és a cső műtárgyak. Története végétért? Hol és ho­gyan folytatódik? Az ember nem szalmát, galy- lyat, pihét, sarat hord fészkéhez, a mi dolgaink bonyolultabbak, csak néha ilyen egyszerűek. Bokoralja, kazal, boglya-töve, moha, fű, széna - a városban pedig ilyesmi. Hely kell a Nap alatt. Nappal még tágas a tér, estére beszűkül egy-két négyzetmé­terre, órákra vagy percekre. Álomra, szendergésre, kinyúj­tózkodásra, összebújásra. Itt e kis darab földön tiltott helyen, tilos módon élt egy vagy két ember. A kisfiú méltatlankodása jut eszembe, amikor megtiltották, hogy dolgát az utcán egyszerű módon intézze el: -Kutyuskának szabad! Lo­vacskának szabad! Csak nekem nem szabad!? A víz az úr! Idén is arat az értelmetlen halál Az idén május végéig 222-en lelték halálukat vize­inkben. Tavaly egész eszten­dőben 438 tragikus kimenetelű baleset történt folyóinkban, ta­vainkban, és még előttünk van a nyári főidény! Hol történik a legtöbb vízi­baleset? - kérdeztük Palatínus István alezredest, az Országos Rendőrfőkapitányság Bal­esetmegelőzési Irodájának munkatársát.- Nagyon nehéz rangso­rolni, hiszen a hírekben leg­többször a Balaton szerepel, de a Duna és a többi szabad vi­zünk legalább ugyanannyi ál­dozatot szed.- Mivel magyarázható az idei növekedés?- Mindenekelőtt azzal, hogy sokkal korábban kezdődött a fürdési szezon. A másik ok a nemtörődömség. Hiába min­den oktatás, magyarázat, évről évre ugyanazok a körülmények okozzák a balesetek többségét. Sokan a helyi körülmények ismerete nélkül mennek für­deni, s nem tudják, hogy a bá­nyatavak vize egyik helyen lábszárig ér, de fél méterrel ar- réb már akár 12 méter mély is lehet. De nemcsak a mélység rejt veszélyeket, hanem a vízszint csökkenése is. A Velencei-tó vize az utóbbi két évben ala­csonyabb lett, sokan az ala­csony vízbe ugranak fejest és súlyos balesetet szenvednek, sokan nem is élik túl! De ennél sokkal kézenfekvőbb dolgokat sem tartanak be az emberek. Köztudott, hogy a mélyeb­ben lévő vízrétegek többnyire sokkal hidegebbek, mint amit a felszínen tapasztalunk. A víz­parton a Nap hatása háromszor erősebb, mint a szárazföldön, mégis mindig akadnak, akik felhevült testtel ugranak a vízbe. Sok esetben az emberi szervezet a nagy hőkülönbsé­get nem tudja tolerálni és kész a tragédia. Mások jóllakottam teli gyomorral mennek a vízbe, a szervezet ilyen állapotban nem tudja elviselni a nyomás- különbséget és ez is végzetes lehet.- Ezeket minden esztendő­ben elmondják, tanítják még az iskolákban is.. .-A virtuskodástól is óvjuk az embereket, mégis megte­szik. Nem ritka, hogy hídról, vagy más magasabb pontról ugranak vízbe, olykor éppen * egy ott úszó, fentről nem is lát­ható fára, vagy víz alatti kőre. Mások nem mérik fel saját ere­jüket és Balaíon-átúszásra vál­lalkoznak. Útközben elfogy az erő, a kétségbeesés lesz úrrá az emberen - és kész a baj. Ugyanez tapasztalható, ha el­sodorja az ár a folyóban úszót, pedig ilyen esetekben csak arra kellene törekedni, hogy a víz felszínén maradjon az ember, mert a víz sodra néhány száz méterrel odébb biztosan a partra teszi. Ilyen egyszerűen megelőzhető, értelmetlen bal­esetek szedik áldozataikat. Ta­valy 125 harminc éven aluli ember szenvedett halált vízi balesetek következtében. Ezek között 14-18 éves volt hu­szonöt, 14 éven aluli tizenhá­rom. (koós) K. T. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents