Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-28 / 204. szám
10 aj Dunántúlt napló 1993. július 28., szerda Az TJj DN politikai vitafóruma Jogilag támadhatatlan? Nem minden pécsi polgár számára kedvezőbb az új helyzet Az Új DN. július 21-i számában „Igazságtalan és felháborító. - Halasszák el az árverést!” címmel Bátor József polgármester és Hangya Antal FKgP Baranya megyei elnök aláírással pécsi embereket súlyosan sértő, „hiénáknak” nevező írás jelent meg. Bátor József polgármestert nem ismerem, de Hangya Antalt nagyon is jól. Eddig úgy gondoltam, egy parlamenti párt megyei elnökétől elvárható, hogy egy súlyos vád valóságtartamáról annak leírása előtt meggyőződjön. Például úgy, hogy az állítás igazáról, személyesen győződik meg, vagy a másik fél álláspontját is igyekszik megismerni. Személyes benyomást biztosan nem szerezhetett, mert Cserkút, Kővágószőlős, Kővá- gótöttös, Bakonya minden földárverésén résztvettem és láttam ott érdeklődőként neves politikusokat is, de Hangya Antalt soha egyetlen esetben sem. A „hiénának” nevezett emberekhez magamat is tartozónak érzem. Megrágalmazott becsületük védelmében, hogy ne legyen „nem kívánatos atrocitás” kötelességemnek érzem a tényeket ismertetni. Összefoglalva az állítást: a jelzett községekben „a jó Isten tudja” honnan szerzett milliókkal rendelkező, „valamilyen (?)” jogszabály adta lehetőséggel élve, pécsi „hiénák” jelennek meg és a 60-100 ezer forinttal rendelkező helyi lakosoktól ellicitálják a földet. Ismétlődés esetén fennállhat az atrocitás veszélye. Nézzük a tényeket! Kik ezek a „hiénák”? - Akiket megismertem, saját vagy apjuk, nagyapjuk révén (éppúgy mint a 60-100 ezer forinttal rendelkezők) földjüktől, házuktól, üzletüktől, üzemüktől megfosztott polgárok, a kommunizmussal szembefordulni, fegyvert fogni bátor - így börtönbüntetést, internálást, hadifogságot elszenvedett magyar emberek. Sokat vettek el tőlük (vagyont, életet) így relatíve több kárpótlási jegyük is van. több százezer, esetleg millió is. Bűnük? - Elvesztett vagyonukért, az elszenvedett törvénytelenségekért, a törvény biztosította jogukkal és lehetőséggel élve (sanda kérdőjel nélkül) földtulajdont kívánnak szerezni saját jogú kárpótlási jegyükkel. A jelzett községekben az árveréseken ezek a „hiénák” soha egyetlen alkalommal sem éltek nagyértékű, talán a kárpótlási folyamat végéig teljesen fel sem használható kárpótlási jegyük nyújtotta erőfölényükkel. Egy-egy meghirdetett föld, erdődarabra, ha nem volt jelentkező, maguk, ha egy jelentkező volt 2.-ként, ha öt 6.-ként, ha húsz 21.-ként jelentkeztek és minden esetben csak 1/2, 1/6, 1/21-ed részt kértek. Ha valaki egyértelműen bizonyította, hogy az adott földdarabot tőle illetve családjától vették el, igényüktől elálltak. Ha volt licit, az soha sem tőlük indult, hanem a rágalmazó írást inspiráló mérsékletet tanúsítani nem tudó, kapzsi, „nekem az egész kell” típusú egy-egy helyi illetve környékbelitől. Nem ez volt a jellemző a helybeli árverezők túlnyomó többségére. Ennyi a tény. Az egészben az a szomorú, nagyon szomorú, hogy az FKgP megyei elnöke ilyen demagóg, embereket butító és félrevezető íráshoz a nevét adta. Országgyűléshez fordulni ilyen témával? Nem tudom elképzelni, hogy az FKgP megyei elnöke előtt ne volna ismert, hogy ez a téma liberális előterjesztésben már megjárta a parlamentet, sőt az alkotmány- bíróságot is, lezárt nemleges eredménnyel. Szabad az embereket ilyen sehová nem vezető útra tereli holmi jónak tűnő politikai propaganda lehetőségért? - Nem a reális, becsületes kompromisz- szumokon alapuló vagyonszerzésben kellene őket segíteni? Galbáts András mérnök - vállalkozó Pécs városi képviselő Az Új Dunántúli Napló július 12-i számában Pauska Zsolttól megjelent egy „Zárt ülés-e a képviselők tanácskozása?” című cikk, amely a pécsi ön- kormányzat 30/1993. és a 31/1993. számú rendeletével foglalkozik. Az említett rendeletek célja az, hogy a pécsi önkormányzati tulajdonban lévő, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket kivegye az akkor még elfogadás előtt álló lakástörvény hatálya alól. Pauska Zsolt szerint az eljárás,, . . . jogilag - minden bizonnyal - támadhatatlan ...”. Szerintem - nem esélytelenül - támadható. Tegyük fel... Július 1-én 9 órára hivatalos közgyűlést hívtak össze a pécsi Városházára. A pontos jegyzőkönyvek ismerete nélkül, csak a sajtóra alapozva a következő tudható. Új DN, július 2.: „ ... a közgyűlés előtt... a képviselők ... baráti beszélgetést tartottak több mint másfél órán át... a közgyűlési ülés csak 11 óra tájban kezdődhetett...” Pécsi Extra, július 8.: „... reggel kilenckor kezdődő közel kétórás, zártkörű baráti beszélgetés ...”. Tegyük fel, hogy 9 órakor megnyitották a közgyűlést. Az azután tartott zártkörű, baráti beszélgetésről (ha nem személyes adatokról van szó) a 32/1992. és a 47/1933. számú AB határozat kimondja, hogy a zárt ülés alkotmányi alapjogot sért, ezért alkotmányellenes. Tegyük fel, hogy 9 órakor nem nyitották meg a közgyűlést. A közgyűlést összehívni, de el nem napolni, hanem a zártkörű ülés tilalmának kijátszása érdekében megnyitás nélkül ülést (tanácskozást) tartani nem más, mint a jogállam kijátszása. Az alkotmány 2. § (1) értelmében: A Magyar Köztársaság független demokratikus jogállam. A jogalkotásra jogosult szervnek (közgyűlés - 1. a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény) a jogállamot kijátszó cselekedetéről végső soron az Alkotmánybíróság mond majd alkotmányossági ítéletet. A városi vagyont „óvó” 30/1993. és 31/1993. számú önkormányzati rendeletek - szövegük szerint - kihirdetésük napján (1993. július 1-én) lépnek hatályba. A pécsi önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a kihirdetés közszemlére tétellel (városházi kifüggesztés), vagy a sajtóban való megjelentetéssel történhet. A sajtó szerint az említett két rendeletet július 1-én 17 órakor fogadták el. Szóbeli információk szerint a rendeletek aznap nem lettek kifüggesztve, a nyomdai átfutást tekintve aznap a sajtóban sem jelenhettek meg. Az előzőeket összegezve: a rendeletek előbb hatályosak, mint ki lettek hirdetve. Az Alkotmánybíróság a 28/1992. számú határozatában foglalkozott a kihirdetés és a hatályosság viszonyával. A kihirdetést megelőző hatálybaléptetés az Alkotmánybíróság szerint csak akkor nem alkotmányellenes, ha a „ ... jogszabály valamennyi címzettje számára a korábbi jogi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb rendelkezéseket tartalmaz ...”. Az Alkotmánybíróság majd megállapítja, hogy visszamenő- leges hatály nem alkotmányel- lenes-e amiatt, hogy esetleg nem valamennyi címzett számára előnyösebb (jogot megállapító, jogot kiterjesztő, kötle- zettséget enyhítő) az új helyzet. Célszerűnek tartom az Alkotmánybíróság vizsgálatát kérni, mert nem minden pécsi polgár számára kedvezőbb az új helyzet, azaz pl. a 100 millió Ft városi pénz átutalása a megalakított kft. részére. Döntsön az Alkotmánybíróság Ha az Alkotmánybíróság előtt nem sikerülne bizonyítani a visszamenőleges hatályt (a július 1-i kihirdetés elmaradását), akkor a . kihirdetés napján történő hatálybaléptetés alkotmányosságát kell vizsgálni. A 28/1992. számú AB határozat szerint, ha a kihirdetés napjával történő hatálybaléptetés miatt alkotmánybírósági eljárás indul, akkor a „... testület esetileg vizsgálja annak a fontos és másként érvényre nem juttatható társadalmi érdeknek a fennállását, amely a jogalkotót az azonnali hatálybaléptetésre késztette...”. Ha az Alkotmánybíróság ^ a társadalmi szót a Magyar Értelmező Kéziszótár szerint használja (= a társadalom érdekeivel összefüggő), akkor a két pécsi önkormányzati rendelet alkotmányellenes, hiszen pécsi vagy pécsi csoportérdekről, nem pedig társadalmi érdekről van szó. Ha Az Alkotmánybíróság nem ítéli alkotmányellenesnek, azaz önkormányzati rendelettől - egyébként logikusan - nem követeli meg a társadalmi érdek fennállását, csak csoportérdekét, akkor az egyfokozatúság és fellebbezhetetlenség miatt új határozatban kell értelmeznie az új helyzetet. Az azonnali hatály az Alkotmánybíróság szerint a következőket is jelenti: nincs mód a jogszabály szövegének megszerzésére, megismerésére, alkalmazkodásra. A jogalkalmazó és jogszabállyal érintett személyek számára a kihirdetés és a hatályosság között a felkészülés érdekében „kellő” időnek kell eltelnie. A felvázolt kételyek miatt célszerű az Alkotmánybíróság eljárását kérni. Az 1989. XXXII. törvény szerint önkormányzati rendelet esetében az eljárást bárki indítványozhatja, az illeték és költségmentes. A FIDESZ-es többségű pécsi önkormányzat a 69/1992. számú AB határozatban már kapott egy szekundát az Alkotmánybíróságtól. Úgy vélem, megkapja a másodikat is. Nyeste Sándor MDF Komló Felhívás a megye mezőgazdasági termelőihez! A Baranya Megyei Mező- gazdasági Termelők Szövetségének elnöksége július 19-i ülésén megtárgyalta a mezőgazdaság helyzetét és felhívással fordul a megye mezőgazdasági vállalkozóihoz, gazdálkodóihoz, termelőihez.- Követeljék, hogy a kormány végre súlyának megfelelően foglalkozzék az agrárszektorral. Tegyen intézkedéseket az ágazat jövedelemtermelő képességének javításáért, a termelés biztonságáért!- Követeljék, hogy a mezőgazdasági vállalkozókat ne politikai - ideológiai motivációktól vezérelt törvényekkel, hanem a szükséges társadalmi, közgazdasági feltételek megteremtésével segítse a kormány!- Tiltakozzanak a további tőkekivonás ellen! A kormány és a MOSZ között megindult egy szakértői tárgyalássorozat a helyzet megoldása érdekében. Amennyiben a tárgyalások nem vezetnek eredményre, demonstárcióra hívjuk fel a megye mezőgazdasági termelőit. A demonstráció idejét, helyét, a csatlakozás feltételeit felhívásban tesszük közzé. Baranya megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetségének Elnöksége A Fidesz nyilatkozata Orbán Viktor, a Fidesz elnöke előadást tartott a bálvá- nyosi politikai szabadegyetemen „Prioritások a magyar külpolitikában” címmel, amelyben arról beszélt, hogy miképpen lehetne változtatni a defenzív magyar külpolitikán. Ellentétben a Pesti Hírlap 1993. július 23-i számában megjelentekkel, Orbán Viktor nem kifogásolta beszédében a magyar-ukrán alapszerződés aláírását, sőt éppen ellenkező^ leg, azt hangsúlyozta, helyesen tette a Magyar Köztársaság Parlamentje, hogy a szerződést ratifikálta. Jobb lett volna persze, ha a szerződést hatpárti egyeztetés, valamint a kárpátaljai magyarság politikai szervezeteinek aktívabb bevonása előzte volna meg. Orbán Viktor ugyanakkor kiemelte, hogy a magyar-ukrán alapszerződés nem lett precedens. Micsoda különbség! N em kis elkeseredéssel értesültem arról, hogy a vásározó kereskedők erőteljes akciót indítottak az ún. KGST-piac felszámolása érdekében. Különösen megleptek azok az érvek, melyeket érdekeik védelmében felhoztak. Egyenlőtlen pozíciónak jelölték meg a piacozók és a külföldi árusok helyzetét. Nézetük szerint csak a kereskedő van hátrányos helyzetben, mert rezsi költsége van, adót fizet stb., szemben a külföldi árusokkal, akik letelepszenek a vásártéren és minden rezsiköltség nélkül árusítanak. Úgy gondolom, hogy a piaci kereskedők megfeledkeztek arról, hogy például egy litván állampolgár Litvániából Pécsre nem hiszem, hogy ingyen benzinnel jön. Pécsre érkezve szállást kell bérelnie és helyileg kell megoldani az étkezését, mert bizonyára nem hoz hazulról élelmiszert. Döntő érvnek tartom „KGST-árusok” védelmében azt, hogy az áru eladásból származó forintokat bizonyára nem viszik haza numizmatikai célzattal, hanem azt nálunk elvásárolják el, tehát nemcsak eladóként, hanem vásárlóként is jelentkeznek. Igen súlyosan esik latba az az árkülönbség. Például a közelmúltban csaptelepet kellett vásárolnom, és nagy meglepetéssel vettem tudomásul, hogy ennek a magyar fogyasztói ára 4500-5000 forint körül mozog. Egy hasonló használati értékű csaptelepet meg tudtam vásárolni a piacon 500 forintért. A kormányzat nem egyszer hivatkozik arra, hogy az adó- befizetések elmaradása, forgalmi adó be nem fizetése stb. miként károsítja az államháztartást. Nem ártana, ha a kormányzat figyelembe venné azt is, hogy a sok millió állampolgárt kitevő nyugdíjas milyen mértékben károsított. Rettegve gondulunk arra, hogy az őszi ármelkedések mit hoznak számunkra. Dr. Bojtor János Pető Iván válasza Horn Gyulának Pető Iván, az SZDSZ elnöke válaszolt Horn Gyula, illetve az MSZP választásokkal kapcsolatos javaslataira. Kifejtette: messzemenően egyetért azzal, hogy a választásokat olcsóbbá kell tenni, s ezt véleménye szerint a parlament létszámának hozzávetőlegesen egyharmados csökkentésével kell biztosítani. Az egyfordulós választási rendszerre vonatkozó MSZP-javaslatot azonban az SZDSZ adott formájában nem tudja érdemben kezelni. Az egyfordulós választás ugyanis szerintük csak olyan rendszerben képzelhető el, ahol ennek nyomán a politikai erők között a parlamenti képviseletben létrejövő rendkívül nagy aránytalanság más eszközökkel - felsőház, erős államfői jogok, stb - ellensúlyozott. A Dunántúli Napló hasábjain július 12-ikén megjelent a „Mislenyi piramisok” című riport, melyben a polgármester által elmondottakhoz az alábbiakat szeretnénk hozzáfűzni: Nem kívánunk részletekbe- menő vitát kezdeményezni a lapban, úgy hisszük, ez egy szűk közösség ügye, az „ötlet” jelenlegi stádiumában. A józan ítélőképesség esetleges hiánya úgy is kierőszakolja a széleskörű szakmai és emberi megnyilatkozások tömegét. Egy gondolatot azonban, mely a polgármester szájából hangzott el, kötelességünk az ellenérzésüket megfogalmazók érdekében és megválaszolni, így hangzott: „ Viszont ha létrejön az üzlet, egy év múlva befejezhetjük: Kozármisleny teljesen kész van. Full az országban elsőként. S ez egyfajta kuriózum. Ez az, amit szeretnének meggátolni egyesek, s ennek érdekében megtesznek bármit, akár a falu ellenére is. ” Tisztelt Olvasó! Ismeri ugye, a „más szemében a szálkát...” kezdetű népi bölcsességet? Mi néhány „gerendára” hadd emlékeztessük a polgármester urat:- Építészetileg befejezetlen, környezetében némi kívánnivalót hagyó iskolaépület. A „körültekintően” kiválasztott pályázó az épületet nem fejezte be, és időközben állítólag tönkrement. Mármint a pályázó.- A szennyvíz beruházás következményei a máig beszakadó utak, melyek állapotukban meg sem közelítik a beruházás előtti minőséget. (A szennyvíztársulat elnöke némi tiszteletdíjért maga a polgármester.)- Az ún. faluközpont és horgásztó kialakítása ill. ennek elmaradása, ami szégyenfoltja a falunak az égre meredező farönkökkel és dzsungellel. E „csodálatos” beruházás érdekes kapcsolata az iskolaépítés megpályáztatásával. Az iskola építésére pályázók közül, csak egy pályázó tudott egy esetleges tó építésének lehetőségéről.- Az önkormányzat készfizető kezességével felépített Holstein söröző és panzió magánberuházásának 5 millió forintot meghaladó „pillanatnyi” kintlévősége. Tehát hibás döntés miatt a falu pénze fekszik bent egy magántulajdonban! A döntéselőkészítést és a támogatást a polgármester szorgalmazta.- A piramis házak céljára eladni szándékozott építési ingatlan rendezési tervének költségei és ezzel összefüggésben a kérdés: miért nem sikerült a kertes, családiházas, mintegy 200 telek értékesítése? Talán úgy kellene kérdezni, hogy miért kérték vissza a vételárat sokan az építési szándékuk ellenére? A KÉK Egyesület „állítólagos bűnei”:-Egyáltalán az, hogy megalakult és nem a polgármester kezdeményezte, hanem a falu vállalkozói!-Az egyesület tagjai merészelnek testületi ülésre járni, és ott időnként véleményt nyilvánítani.-Felajánlották, hogy a döntések előkészítésében, ameny- nyiben kellő információt kapnak, szakmai véleményeket adnak az önkormányzatnak és a polgármesternek. A piramis házakkal kapcsolatban is elismert szakértőket hoztak, akik ellenszolgáltatás nélkül tettek eleget a felkérésnek.- Fel merték vetni, hogy egy ilyen horderejű ügyben, mint a piramis házak, a szélesebb közvélemény megkérdezésével nagyon sok, egyelőre homályos kérdés tisztázásával, sokkal körültekintőbben kell eljárni. A polgármester az 1990. évi választási programjából - ami már akkor is irreálisan látszott - semmit sem valósított meg. Most jól jönne bármi áron (akár a falu ellenében is?) néhány tucat millió forint. A polgármester azt mondta: „nem mai játékos”. Mi azt kérjük, ne a faluval játszón! A fentiek alapján teljes mértékben jogos a kérdés: kinek fűződik érdeke ahhoz, hogy siettessen egy „világraszóló üzletet, akár a falu ellenében is”?! A piramisok ügye természeténél fogva ennél sokkal bonyolultabb. Hatása (ha megépülne) a környezetére és főleg az itt élő EMBEREKRE, a jövő nemzedékére, kiszámíthatatlan. Érdemes talán még időben ezekről elgondolkodni... (a Baranya megyei Cégbíróság által bejegyzett) KEK Egyesület Közgyűlése nevében: Preisz István, elnök Kik tesznek Kozármisleny ellenében? A hiénák nevében!
