Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-28 / 204. szám
1993. július 28., szerda aj Dunantült napló 9 Milyen a jó vakáció a gyermekpszihológus szemével? A nyár a gyerekeké Milyen a jól eltötött vakáció? A gyermekpszichológusok egyöntetű véleménye az, hogy a vakáció idejét a szabadság és a tagoltság határozza meg. Eszerint a pihenést, az elernyedést, a fokozott erőfeszítés és az aktív tevékenység kövesse. Majd újra a pihenés következik, lehetőleg bizalmas családi együttlétben. Módot és lehetőséget kell adnunk gyermekeinknek arra, hogy az érzelmek és az érzékek táplálkozzanak az iskolaév fokozott értelmi erőfeszítései után. Szintén pszichológusi vélemény szerit a hibát a szülő akkor követi el, amikor a gyermekük nyári időtöltését programfüzetekből tervezi: egyik tábor követi a másikat azon meggondolásból, hogy a gyereknek is jobb, ha közösségben van. Ez a megoldás nem jó, sőt legtöbb csemetének sokkal rosszabb, hiszen az, aki egész nyáron át napjait különféle táborokban tölti, annak állandóan alkalmazkodnia kell az adott közösség életéhez, nincs alkalma a kötetlen ellazulásra. A gyereknek a sok jövés-menésben talán a vidéki nagymamánál eltöltött idő az igazán pihentető kikapcsolódás. A falusi esők, a virágok, a nagy viharok vagy a csillagfényes éjszakák a maguk tüneményével és természeti jelenségeivel mind mind a padban ülés hónapjaiban kiéhezett érzékeket táplálják. Itt nincsenek szigorú időkorlátok, nem szempont a lefekvés vagy ébredés pontos ideje, itt nincs szülői dorgálás, lehetnek nyakig maszatosak is, hiszen a falusi környezet adja a sok városi lurkónak azt a fantasztikus élményt, melyekről csak az anyuka meséiből hallhattak. A vidéki nagymamánál lehet fára mászni, naphosszat mezítláb csatangolni, botra kötött horoggal pecázni a falubeli haverokkal és lehet segíteni egy kicsit a kertben a nagyinak is. Akinek megvan a lehetősége, hogy gyermeke falun töltse a szünidő egy részét, az feltétlenül használja ki az alkalmat, mert ezzel a család iljabbikainak több boldogságot okoz, mintha végigci- bálná méregdrága pénzen egész Európán. A hosszú külföldi utazás ugyanis gyermekeknek nem igazán pihenés. A sűrű, sokszor feszített tempót igénylő programokból a valódi értékeket ők még nem tudják megfelelően értékelni. Hagyjuk a gyermekünknek választási lehetőséget, melyben ő dönthesse el azt, hogy mit is csinálna a legszívesebben. Szabadságunkat lehetőleg nyugodt természeti környezetben, velük tervezzük, de az együttlétünket ne fogyamatos nevelés, az örökös dresszirozás határozza meg, hanem annak a lelki és fizikai harmóniának a biztosítása, mely az egész évi padbanülés stresszhelyzeteit, kudarcait a nyári hónapokra a gyermekkel feledtetni tudja. E. É. Azok a gyermekek, akik nem nyaralnak, a parkokban, vagy a játszótereken töltik szabadidejüket Fotó: Bolkovics László „Rávettem őket, hogy járassák iskolába a gyerekeket” Falun is sok tehetséges ember él Tizennégykötetes atlaszsorozat Új modern ismeretek Darabos Jenőné mutatja be a kisszentmártoni iskola otthonos osztálytermét Fotó: Löffler Amerre a szem ellát, dinnyeföldek. Az Ormánságban tombol a nyár, jónak ígérkezik idén a termés. A nagy kérdés csak az: lesz-e vevő? Ahogy Kis- szentmárton felé haladok, az árokba szúrt táblácskákon egyre alacsonyabb árak. Aztán meg eltévedek: Maj- láthpusztán kötök ki, térképem szerint a következő állomás a horvát határ. Irány vissza. Útközben talákozom Darabos Jenővel, a tanár úrral, akikhez igyekezem épp, s aki egyébiránt a falu polgármestere is. Ő igazít útba. Reggel törhették le a falu irányát jelző táblát, tegnap még megvolt. A csonka toronyig menjen, ott az iskola, megtalálja a feleségemet, aki immár harmincnyolc éve tanító. A „csonka toronyra” nem nehéz rátalálni, a református templom katasztrofális állapotban áll. Aki neki akarna fogni a restaurálásának, annak az utolsó szögig mindent fel kellene újítania. De a falubeliek erre egyelőre gondolni sem mernek, honnan is vennék a „csak” ehhez szükséges több millió forintot? Darabos Jenőné rögtön az iskolába, azaz az egy szem osztályterembe vezet, ahol minden olyan pici és otthonos. A négyvonalas tábla, a falon a kézzel írt ábécé-betűk, kis zöld padok, fagolyós abakusz, és az alacsony fogas: most nem lógnak rajta a gyerekkabátok, sapkák. A tanító néni a saját helyére ül, én az iskolapadban foglalok helyet.-Harmincnyolc éve tanítok itt - mondja -, a faluban a mai ötvenévesekig mindenki tőlem tanult írni-olvasni. Pedig én amúgy Balaton-melléki vagyok, iskolába Pesten jártam. A férjem idevalósi, végülis ő miatta jöttünk vissza 1955-ben. A háborút, az ostromot a fővárosban éltem át, s utána amúgy sem nagyon kívánkoztam városban élni. Azt mondtam magamnak, amit annak idején édesapámtól is hallottam, hogy falun is sok tehetséges okos ember él, csak nincs alkalmuk kiemelkedni a paraszti sorból. És ez így is volt, mert mielőtt mi idejöttünk volna, Kisszentmártonban soha senki érettségit le nem tett. Minek is? Szántáshoz, disznótartáshoz nem kellett érettségi. Azóta sokan érettségiztek, mentek felsőoktatási intézménybe, vagy lettek szamunkások. Az is igaz, azóta a világ is nagyot változott.-Például miben?- Mondok egy példát. Mikor elkezdtük a tanítást - én az alsó négy osztályban, a férjem az azóta megszüntetett felső tagoztában - a cigányok lent laktak az erdő alján, és egyáltalán nem járatták iskolába a gyerekeiket. Apró, földből tapasztott kunyhókban éltek, középütt volt rajta egy lyuk, azon szállt ki a füst, és oldalt is volt egy lyuk, azon lehetett ki- s bejutni a kunyhóba. No, én bemásztam ezen a lyukon, s nem tudom, mi módon, de rávettem őket, hogy járassák iskolába a gyerekeket.- Hány tanuló alkotja általában az 1-4. osztályt?- Annak idején 28-an voltak a nyolc osztályban. Most ősszel 9-en lesznek, de ebben már benne van az az ötéves is, aki egy év előképzőre fog járni. Mindig kevés volt a gyerek, és ennek sok előnye van. Nekem sose a tanterv volt a fontos szigorúan véve, hanem az, hogy valamiféle ember legyen majd belőlük. Tömegben nem lehet nevelni, mert nem ismerik meg a gyerekeket. Itt falun egy tanító sokszor jobban ismeri a tanítványait, mint a szülei. Darabos tanítóék sose sajnálták az időt és fáradságot a gyerekektől. Régen nyaranta Bala- tonfenyvesre mentek üdülni, vittek magukkal krumplit, tojást, csirkét, szénán aludtak, pokróccal takaróztak, és jól érezték magukat. Manapság ez a lehetőség már nincs meg. Tavaly még egyetlen napra el tudtak menni a volt téesz buszával kirándulni, de idén az árak olyan magasra szöktek, hogy ez is elérhetetlenné vált. így a gyerekeknek nyárra is marad a falu, legtöbbjüknek már a munka. De egy falusi tanító sem úr, nehogy azt higgyem, mondja a tanítóné. Mióta idekerült, ő is ugyanúgy végzi a paraszti munkát, mint bárki más. Sokat tanult az itteni emberektől.- Kis falu ez - teszi hozzá -, és itt se rosszabbak az emberek, mint máshol. Hívtak engem másfelé igazgatóhelyettesnek is, de csak itt maradtam. Az az igazság, hogy a falusi ember is szeretne élni egy kicsit. Ma már mindent láf a tévében, és lehet, sokan azt gondolják, másutt jobb. Pedig egy film csak egy kis történet, se az elejét, se folytatását nem tudjuk... M. K. Tudományos kézikönyvből soha sincs elég, és az új, modern ismereteket összefoglaló nagylexikon is fájón hiányzik sokunk életéből. Ezért mindig ünnepe a betűre szomjazóknak, s a tudni vágyóknak, amikor egy-egy új ismeretterjesztő sorozat piacra kerül. A Springer Hungarica például egy atlasz-sorozattal jelentkezett egy évvel ezelőtt, s az eredetileg 14 kötetesre tervezett SH-atla- szokból öt: a Biológia, a Világ- történelem, a Csillagászat, a Fizika és az Építőművészet már kapható is.- Milyennek tapasztalják a sorozat fogadtatását? - kérdeztük Kertész Margitot, a Springer Hungarica kereskedelmi igazgatóját.-Örvendetesen nagy az érdeklődés köteteink iránt, ami természetesen elsősorban belső értékeiknek köszönhető, de része van a sikerben talán annak is, hogy igyekszünk felhívni rájuk az olvasók figyelmét.- Valamennyi kötetük egyenként többezer tárgyszót és többszáz, színes oldalra tördelt ábrát tartalmaz,,,.- Ez tudatos és régóta bevált szerkesztési elv. A képi megjelenítésnek szerves illeszkedése a szöveghez, tehát a szó szoros értelmében vett atlasz-jelleg a tudományos ismeretterjesztés egyik nagyon hatékony lehetőségét kínálja.- Nem okozhat a magyar kiA Magyar Tudományos Akadémia Szeizmológiai Öb- szervatóriuma szerint vasárnap kisebb földrengés rázta meg a adásokban gondot az, hogy a kötetek szerzői német tudósok?- Úgy tapasztaljuk, hogy egyáltalán nem. Sőt, kifejezetten előnye az atlasz-sorozatnak, hogy nem törekszik belterjességre. A világ tudományának mai állását igyekszünk közérthető és sokszínű módon össsze- fogni, ,s ha az illető területen magyar vonatkozások is említésre érdemesek, azoknak úgyis megvan a helyük a kötetben. De aszerint, hogy a világ miként ítélkezik rólunk, s nem aszerint, hogy mi mit tartunk magunkról.- Milyen kötetekkel folytatják a sorozatot?- Még ebben az évben kiadjuk a Filozófia, majd a Matematika című atlaszunkat. lövőre tervezzük a Zene, a Kémia, az Élettan és az Ökológia, később pedig az Atomfizika, a Pszichológia és az Anatómia címszavakkal összefoglalt munkák megjelenését. Sőt, a kedvező fogadtatáson felbuzdulva bővítjük is az eredeti repertoárt az Informatika és a Földrajz című atlasszal, de ezek kiadására már csak 1995-ben gondolhatunk.- Hogyan lehet hozzájutni a nem éppen olcsó sorozathoz?- A könyvesboltok vezetői igénylik tőlünk a köteteket és magáncégek levélbeli kérése sem ritkaság. A teljes sorozatot megrendelők 15 százalékos ár- kedvezménnyel vásárolhatják meg az SH-atlaszokat. (MTI-Press) Békés megyei Medgyesegyháza térségét, a rengés mérete a Rich- ter-féle magnitúdó skálán mérve 1,8 volt. Enyhe földrengés Szívet cseréljen az, aki hazát cserél! Emlékezés Tompa Mihályra halálának 125. évfordulóján Az Életképeknek azzal sikerült nagy népszerűséget szereznie, hogy a legjobb írókat, költőket gyűjtötte maga köré. Jókai Mór ezt írta: „Nem a magam érdeme, hanem a közreműködött irótársaké: olyan irodalmi csillagzatok, mint Petőfi, Arany, Vörösmarty, Tompa, egyszerre, egymás mellett!, hogy bátran elmondhatom, miszerint annál becsesebb évfolyamai magyar szépirodalmi lapnak nem voltak, talán nem is lesznek”. - A múlt században még együtt emlegették a három nagy magyar költőt, a Petőfi, Arany, Tompa triászt. Tompa Mihály sokáig Petőfi és Arany egyenrangú alkotótársaként élt az irodalmi tudatban. Azért is, mert Petőfi egy ideig magával egyenrangúnak minősítette és hirdette, hogy ő Arany és Tompa jelenítik meg a valódi népköltészetet. Szövetségük emberi természetük miatt sem lehetett tartós. Volt egy hang, amelyben Tompa biztos mesternek bizonyult: ő vált az ősz hivatott költőjévé líránkban. Petőfi 1845 tavaszán Eperjesen látogatta meg költő-barátját, Kerényi Frigyest (1822-1852) s az itt nevelősködő Tompa Mihályt. Hármas költői versenyük eredménye Az erdei lak című vers. Egy erdei lakot írtak le mindhárman. Tompának e leírásában is határtalan természetszeretete és csendes, nyugodt lelke nyilatkozik meg. Költeménye minden versszaka a természet gondos megfigyeléséről tanúskodik. Alaphangulata a nyugalomban, a csendes elvonultságban rejlő boldogság. Ez vezérelte Tompa egész életvitelét is. Buzgó református lelkipásztorként néhány kis faluban töltötte egész életét: családjának (felesége Zsoldos Emilia), eklézsiájának, továbbá a természetnek és költészetnek szentelve idejét. 1840-től rendszeresen jelentek meg versei az Athenaeumban, az Életképekben, a Pesti Divatlapban s a Honderűben. Legnagyobb sikerét a Népregék és mondák c. gyűjteményével aratta, melyből 1846-ban két kiadás is elfogyött. Tagjává választotta a Kisfaludy Társaság és később az MTA levelező tagja lett. Korán fogékonyságot mutatott a magyar nemzeti és társadalmi kérdések iránt. 48-ban tagja volt a Tízek Társaságának. Tompa, több verse rendkívül népszerű volt. Allegóriái közt olyan jelképi mozzanatok is rejlenek, melyek már a hazai szimbolizmus csíráinak számíthatók. Művészi egyénisége, sokoldalúsága feltétlen érdekesebb, miként irodalmi köztudatunkban él. A forradalom kitörése betegen találta. Mikor valamennyire felgyógyult, táborba szállt: tábori lelkészként vett részt a schwechati csatában. A bukás után meghurcoltatások vártak rá. Allegorikus versekben fejezte ki a nemzet bánatát, s a nemzeti reményt: „Csak vissza, vissza, dél szigetje vár; / Te boldogabb vagy, mint mi, jó madár, / Neked két hazát adott végzeted, / Nekünk csak egy - volt! az is elveszett!” Sokan világgá mentek a reménytelen helyzetben. Kerényi Frigyes a pesti nemzetőrség tagjaként vett részt a szabadság- harcban. A költőbarát 1850-ben Észak-Amerikába vándorolt ki. (A hontalanságot nem sokáig bírta, betegen és őrülten öngyilkos lett.) Tompa az őhozzá írt költeményében - Levél egy kibujdosott barátom után - fogalmazta meg az azóta már szállóigévé vált igazságot: „Szivet cseréljen az, aki hazát cserél! ” Szintén a magyar költőkhöz írta 1852-ben A Madárfiaihoz c. versét: „Nagy vihar volt. Feldúlt berkeinkben / Enyhe, árnyas rejtek nem fogad; / S ti hallgattok? elkészültök innen? / Itt hagynátok bus anyátokat?! / Más berekben máskép szól az ének, / Ott nem értik a ti nyelvetek. .. / Puszta bár, az otthonos vidéknek, / Fiaim, csak énekeljetek!” Nem volt már más vigasza, mint a költészet. Hamar öregedett. Ötvenévesen már aggastyánnak érezte magát. Hanván 1851-től vol lelkész. Ezt nagyobb eklézsiák kedvéért sem hagyta el. Falujából nemigen távozott. Fanyar mondása volt: „A hanvai pap hamvai Hanván hamvadjanak el!” Halála, temetése nemzeti gyász volt. Néhány verse a legszebb magyar versek közé tartozik. Költeményeit angol, arab, francia, héber, német, olasz, orosz, román, svéd és szlovák nyelvre is lefordították. A hajdani református papköltő a Bach-kor- szakban egész nemzetünket vigasztalta, tanította remélni és élesztette a szabadság szuny- nyadó szikráját. Domonkos János Segélyakció Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és Hans-Diet- rich Genscher német ex- külügyminiszter a Bayre- uthi Ünnepi Játékok alkalmából segélyakciót indított a nehéz helyzetben lévő orosz kultúra megmenté-' sére. Szándékuk szerint - mint a DPA német hírügynökség írja - tekintélyes művészekből, a két politikus vezetése alatt, orosznémet alapítványt kell létesíteni. A kezdeményezést máris támogatja a bayreuthi „Trisztán” előadás szereplőgárdája, valamint Wim Wenders és Alexander Kluge filmrendező. Gorbacsov 70 támogatást igénylő intézmény katalógusát terjesztette elő. Támogatás nélkül a sok évszázados orosz kulturális hagyományok megsemmisülnek - hangoztatta. i A 1 A k
