Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-03 / 177. szám (179. szám)

1993. július 3., szombat aj Dunántúli napló 7 Csősz Jenőné a pécsi József Attila úti rendelőben Fotó: Szundi György A Csiri Magyar vevőnek magyar árut... ? A jelenség már több, mint jelenség - folyamat. Gazdasá­gunk kivitele huzamos ideje csökken, behozatala nő. Tete­jében nem a termelés felfutta­tásához szükséges portékák áramlanak be a határon, ha­nem zömmel olyan cikkek, amelyek a hazai termelők ha­zai piacát szűkítik. Aru-patriotizmus? A koalí­ció egyik pártja, élén minisz­ter-reprezentánsával azt ajánlja: tegyük mozgalommá a vásárlók körében a magyar termékek támogatását. Mert ugye aki hazai portékát emel le a polcról, nemcsak vevő, ha­nem egyben a munkahelyte­remtés, a munkanélküliség el­leni küzdelem támogatója is. Jószándékú a buzdítás, de két­séges, rábírja-e a mondjuk a kispénzű vásárlót, hogy ezen­túl ne az árat, a minőséget nézze, hanem a „Made in . ..” feliratot. S akkor is a hazai terméket vegye-vigye, ha ne­tán drágább, silányabb, mint a külföldi. Gazdaságpolitikai lépések? A piaci vastörvények óhajok­tól, tisztes mozgalmaktól rit­kán lágyulnak meg. A gazda­ság bajai a gazdaságpolitika patikaszereivel gyógyíthatók. Ez vezethette a honatyákat, amikor úgy döntöttek, hogy napirendre tűznek ellenzéki oldalról érkezett javaslatokat, amelyek kiutat keresnek a vál­sághelyzetből. Vám-védőernyő? Az indít­ványok szerint késedelem nél­kül ki kell dolgozni a terme­lők, a feldolgozók és a fo­gyasztók érdekeit figyelembe vevő gazdaságpolitikai intéz­kedéseket. Importszabályozás­sal biztosítani, hogy a belföldi termékek szezonális értékesí­tésének időszakában ne ke­rülhessen sor hasonló kül­földi termék behozatalára. A viszonylag alacsony vámtari­fák emelése, az úgynevezett lefölözési rendszer beveze­tése, a minőségi, az állat- és növényegészségügyi előírá­sok szigorítása szintén job­bíthatja kritikus helyzetű ag­rár- és élelmiszergazdasá­gunk pozícióit a miénknél jóval nagyobb támogatást él­vező külföldi árukkal szem­ben. Mi lesz a javaslatok sorsa? Még nem lehet tudni. A t. Ház a nyári szünet előtti hajrá zaklatott napjait éli, s már az őszi ülésszak tárgya­lási „táncrendje” is megtelt. A baj az, hogy a boruló ex­port-import mérleget, a vál­ságfolyamatokat nem ér­dekli, hogy ráérnek-e velük foglalkozni vagy sem. Bajnok Zsolt Magyar-EK bormegállapodás Védett lehet a Tokaji 1,5 milliárd Oroszországnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,5 milliárd dolláros hi­telt nyújt Oroszországnak azzal, hogy ha a reformprogram a kí­vánt ütemben folytatódik, Moszkva még idén további 1,5 milliárdot kap. Az IMF szerdán este jelentette be a döntést, egyúttal tájékoztatott az intéz­mény elvárásairól. A stabilizá­lási hitelek azt célozzák, hogy a jelenleg havi 20-25 százalékos orosz infláció az év végére egy­számjegyűre csökkenjen. A költségvetés tavalyi hiányát fel­ére kell csökkenteni, és a deficit nem haladhatja meg a nemzeti össztermék 10 százalékát. Német légiforgalom A kelet-európai városok kö­zül Budapesttel van a legsűrűbb légi összeköttetése Németor­szágnak - jelentette a DPA a német repülőterek szövetségé­nek adataira hivatkozva. A ma­gyar fővárost heti 117 járat köti össze német repülőterekkel, míg a második helyen álló Moszkvát 116, Prágát 112, Var­sót pedig 89. Megduplázódott, heti 24-re emelkedett a légi ösz- szeköttetések száma Rigával, a lett fővárossal. A romló gazda­sági helyzet ellenére fejlődik Németország légiforgalma a ke­let-európai térséggel, a nyári menetrend 10 százalékos növe­kedést mutat. Bíboros a „halhatatlanok” között A Francia Akadémia tagjává választották Albert Decourtray bíborost, Lyon érsekét, Fran­ciaország prímását. Az érseket arra a helyre választották, a „zöld frakkosok” közé, amely Jean Hamburger orvosprofesz- szor halálával üresedett meg. A most hetvenéves főpap a teoló­giai tudományok doktora, szá­mos teológiai tanulmány, bib­liai elemzés szerzője. Különö­sen nagy szerepe volt a katoli­kus papok képzésében Francia- országban. 12 éve Lyon érseke és Franciaország prímása, elő­zőleg Dijon püspöke volt. Az érsek vetélytársa a „halhatatla­nok” székéért Jean Raspail író volt. A szavazás a második for­dulóban dőlt el. SYSTEMS ’93 kiállítás Eddig öt magyar cég jelentke­zett az októberi müncheni SYSTEMS '93 nevű kiállításra, Európa egyik legnagyobb számí­tástechnikai eseményére. A kiállítók között a KFKI-MSZKI, a Telekont Kft., a Memolux Kft., a RECOGNITA Rt. és Neumann János Számítógéptudományi Társaság szerepel korszerű hardver és szoftver berendezések bemutatásával. A Pécsett lakó, vagy dolgozó emberek több, mint fele ismeri, s csak így: a Csiri\ Sokan nem is tudják a valódi nevét, ha azt mondanák nekik, majd a Csősz Jenőné elintézi, megkérdeznék, az ki? Csiri csaknem 23 évet „hú­zott le” egy helyen az egészség­ügyben, a MÉV egészségügyi szolgálatánál, olyan beosztás­ban, ahol nagyon sok emberrel volt alkalma találkozni, s nem­csak találkozni, de közvetlen, kontaktusteremtő személyisé­gének köszönhetően szinte va­lamennyien személyes ismerő­seivé, vagy barátaivá váltak. Két középfokú egészségügyi végzettséggel rendelkezik, álta­lános és reumatológiai asszisz­tensi iskolát végzett. Az urán­ércbánya rendelőjében azon­ban, mint betegfelvételes asz- szisztens dolgozott sok-sok évet. Ő irányította a betegeket és ő szervezte a szűrővizsgála­tokat, .de nemcsak az uránbánya többezer dolgozójának (volt idő, amikor ennyien dolgoztak ott) hanem szinte valamennyi pécsi nagy cég részére. Neki volt nagyrészt köszönhető, hogy a sokszor naponta 100-120 ember leszűrése, a kü­lönböző szakrendeléseken, gör­dülékenyen, forgószínpadsze- rűen, fennakadás nélkül lebo­nyolódott. Szinte mindenkiről tudta, van-e valamilyen egész­ségügyi problémája, figyelem­mel kísérte azokat, akiknél ki­szűrtek valamilyen betegséget, elváltozást, figyelmeztetett az esedékes kontroll vizsgálatokra, s ha netán kórházba került va­laki, nem mulasztotta el meglá­togatni. S miért a múlt idő? Mert Csiri - bármilyen hihetetlen fia­talos megjelenését, tempera­mentumát látva - nyugdíjba ment. Nem küldték, ő döntött így, családra, unokákra hivat­kozva, akik már igénylik, hogy többet legyen velük. Beszélge­tünk, s természetes, hogy egy­fajta számvetésre sikeredik a társalgás.-Rosszul gondolod, - tilta­kozik - semmi nem egyedül az én érdemem. Én semmit sem tudtam volna a kollégák segít­sége nélkül tenni. Mindig egy csapatként dolgoztunk, egymást segítve. Hiszen rengeteget dol­goztak valamennyien. A labo- ros lányokat például mindig csodáltam, ahogy naponta száz­nál több beteget is ellátnak. Ha néha adódtak is félreértések, es­ténként otthon arra gondoltam, biztosan én nem voltam eléggé türelmes, biztosan annak a má­siknak gondjai voltak. Soha, senkit nem akartam szándéko­san megbántani.- Aki az egészségügyben dolgozik, az tudja, hogy itt ál­landóan képeznie kell magát az embernek, a régen tanultakkal nem lehet megélni, annyi a vál­tozás. Most már bevallhatom, nem volt kis munka, amikor a napi száznál több szűrővizsgála­tokat meg kellett szervezni. Va­lahogy most, hogy változtak a vállalatok, leépültek, vagy pri­vatizálták, lecsökkentek ezek a szervezett szűrések. Pedig erről nem volna szabad lemondani, nagyon fontos a rendszeres or­vosi ellenőrzés. Sok embernek A Goethe Intézet Nyelvi Osztálya a JPTE-vel kötendő együttműködési megállapodás alapján nyelvvizsgahely létesí­tését tervezi az Idegen Nyelvi Titkárságon. Ennek keretében első lépésként a német Zertifi­kate izsgák rendszeres letéte­lének lehetőségét kívánják megteremteni a Dél-Dunántú- lon németet tanulók számára, később sor kerülhet középfokú, sőt gazdasági nyelvvizsgák le­tételére is. Az előkészítés alatt ezeken a szűréseken derültek ki olyan betegségei, pl. rosszindu­latú daganatok, szívrendelle­nességek, amelyekről még nem tudott, mert nem okoztak egye­lőre problémát. Szűrés nélkül lehet, hogy csak akkor vette volna észre, amikor már a be­tegség előrehaladott állapotá­ban nem lehet segíteni. Korai stádiumban azonban gyógyít­ható, s állítom sokan köszönhet­ték az életüket ezeknek a válla­lati szűrővizsgálatoknak. Nem ártana a mostani sok vállalkozót sem rászorítani, valahogy meg­oldani a rendszeres ellenőrzé­süket.- Az egészségügyi reform­ban sok jó elgondolás van, csak tudjanak az elképzelések valóra válni. Persze most az elején vannak még ellentmon­dások, de minden új beveze­tése nehezen megy, amióta vi­lág a világ.- így a nyugdíjas kor körül már rendelkezik az ember némi élettapasztalattal, bölcsesség­gel. Én azt vallom, az életben annyi gond, probléma van, hogy próbáljunk az apró kis dolgoknak is örülni, próbál­junk reggel úgy felkelni, hogy örüljünk minden napnak, az életnek. Sarok Zsuzsa álló szerződés értelmében az első közösen tervezett pécsi Zertifikat-vizsgák letételére 1993. december közepén lesz lehetőség. A vizsgára július 5-től várják a jelentkezőket. A vizsgára történő eredmé­nyes felkészülés elősegítésére szeptember 6-tól 15 hetes, 60 órás intenzív felkészítő nyelv­tanfolyamot indít a JPTE Ide­gen Nyelvi Titkársága. Érdek­lődés, jelentkezés: Pécs, Dam­janich u. 30. Tel.: 310-055. Borok névhasználatáról, va­lamint a magyar-EK borkeres­kedelem szabályozásáról szóló megállapodást parafáltak az EK bizottság és a magyar EK misz- szió képviselői Brüsszelben. A még aláírásra váró, de a tár­gyaló felek által immár végle­gesnek tekintett dokumentumok részint rendezik a magyar és a közösségi borok - így köztük például a Tokaji - márkanevé­nek kölcsönös védettségét, ré­szint pedig rögzítik a társulási szerződésben még nem szereplő borkereskedelem jövőbeni ala­kulásának feltételeit. Mint Gottfried Péter, a ma­gyar misszió helyettes vezetője az MTI-nek elmondta, különö­sen a névhasználat védettségé­nek tisztázása okozott elhúzódó vitát, mivel a hasonló néven bo­rokat exportáló olasz és francia partnerek hosszú időn át vona­kodtak a Tokaji név kizáróla­gosságát elismerni. A most alá­írt megállapodás végül is köl­csönösen védelmet garantál Magyarországon a közösségi tagországok márkáinak, illetve a magyar neveknek az EK-pia- cokon. Ez utóbbiba immár a Tokaji is beleértendő, azzal a kiegészítéssel, hogy a magyar fél elfogadott egy bizonyos át­meneti időszakot, amely alatt az érintett nyugati termelők beve­zethetik az általuk használt „to­kaji” nevébe lépő új megneve­zést. E megegyezés egyúttal utat nyitott az általános borkereske­delmi megállapodás véglegesí­téséhez is, amely annak idején - éppen bonyolultságánál fogva - kimaradt a társulási szerződés kereskedelmi részéből. A most parafáit szerződés értelmében a borkereskedelemre is azok az elvek lesznek érvényesek, ame­lyek a többi, már megállapodás alá eső mezőgazdasági ter­mékre. Az átlagkereset * 27 988 forint A húsz főnél többet foglalkoz­tató gazdálkodó szervezeteknél a májusi bruttó átlagkereset 27 988 forint volt, ez 31,8 százalékkal több a tavalyinál. A KSH adatai szerint a január-május hónapokra együttesen számított bruttó átlag- kereset 25 052 forint volt. Goethe-nyelvvizsgák a JPTE Idegen Nyelvi Titkárságán Egy százalék - hárommilliárd forint Lesz-e még az idén nyugdíjemelés? Életbe lépett a jövedéki törvény Nincs türelmi idő a zugárusoknak Az Országgyűlés az év elején foglalta határozatba,hogy fel­kéri a kormányt: a társadalom- biztosításnak átadandó vagyon hozamának figyelembevételé­vel vizsgálja meg egy esetleges további évközbeni nyugdíjeme­lés lehetőségét. Akkor még szó sem volt a pótköltségvetésről, az általános forgalmi adó növe­kedéséről. A gyógyszerek és villamosenergia árának várható emelése az egyébként is létmi­nimum közelében élő idősek százezreit hozná lehetetlen helyzetbe. Van-e reális lehető­ség a járadékok emelésére? - kérdeztük dr. Barát Gábort, a Nyugdíjbiztosítási Főigazgató­ság vezetőjét.-Mint ismeretes, a törvény értelmében a nyugdíjakat a nettó átlagkeresetekkel meg­egyező mértékben kell emelni. A most rendelkezésre álló ada­tok szerint várható, hogy az át­lagkeresetek az idén 18 száza­lékkal nőnek, a nyugdíjak vi­szont az eddig elfogadott már­ciusi és szeptemberi emelések­kel együtt is mindössze 14 szá­zalékkal. Ezért további 3-4 szá­zalékos emelésre látunk szak­mailag lehetőséget.-Ez „mennyibe” kerülne a nyugdíjbiztosításnak ?- Minden 1 százalékos eme­lés - éves szinten - 3,2 milliárd forint kiadást jelent. A kor­mánynak a nyugdíjbiztosítási önkormányzat is beterjeszthet konkrét javaslatot, mi hivatal­ként csak a szakmai számítá­sokhoz nyújtunk segítséget. A mi véleményünk szerint az át­lagnyugdíjakat kellene - januá­rig visszamenően - havonként 3-4 százalékkal felemelni. 10 000 forintos átlag esetében ez 3600 vagy 4000 forintot jelen­tene, ezt a pénzt egy összegben lehetne kifizetni.- Honnan lesz erre pénz?- A TB vagyonának hoza­mával nem számolhatunk, mert még most, az év közepén sincs vagyonunk. Továbbra is a gyé­ren csordogáló járulékfizetésre tudunk csak hagyatkozni. Úgy néz ki, hogy a társadalombizto­sítás 40 milliárdos tervezett hi­ányába még beleférne egy 4,5 esetleg 5 milliárdos nyugdíj- emelés.- Mikor várható döntés?- Gondolom csak azután, hogy a honatyák már határoztak a pótköltségvetésről. A kor­mánynak egyébként augusztus 31-ig kell a nyugdíjemeléssel foglalkozó javaslatot az Or­szággyűlés elé terjesztenie. Az esetleges emelést leghamarabb késő ősszel kaphatnák meg a nyugdíjasok. Szabó Margit Sötét napok várnak a fekete­kereskedelemre. Július 1-jei ha­tállyal ugyanis életbe lépett a jövedéki törvény, amely részle­tesen szabályozza az úgyneve­zett jövedéki tevékenységet, azaz a dohánygyártmányok, a szeszes italok (köztük a pálinka, a borpárlat, a sör), a kőolajter­mékek (motorbenzin, gázolaj, tüzelőolaj) termelését, tárolását, kereskedelmét, valamint a kávé (nyers és pörkölt, továbbá ká­vékivonat) behozatalát és kiske­reskedelmét. A Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának csü­törtöki sajtótájékoztatóján beje­lentették: türelmi idő nélkül kí­vánnak érvényt szerezni a jog­szabály előírásainak. Lényegé­ben már a hatályba lépéstől kezdve széleskörű ellenőrzé­sekkel, szigorú büntetésekkel kívánják visszaszorítani az utóbbi időben sok helyütt felvi­rágzott feketekereskedelmet. A jórészt illegális csatorná­kon át érkező szesz-, dohányi­pari és egyéb termékek illegális előállítása és zugkereskedelme óvatos becslések szerint is évi mintegy 6-8 milliárd forint adó­bevételtől fosztotta meg az ál­lamot, s nehezen fölbecsülhető az a kár, amelyet a rossz minő­ségű, hamisított, az előírások­nak nem megfelelő portékákkal az aluljáróktól a foghíj-telkekig mindenütt felvirágzott engedély nélküli árusítás a vásárlóknak okozott. Következetesen érvényt sze­reznek annak a törvényi előí­rásnak, hogy jövedéki tevé­kenységet ezentúl csak az foly­tathat, aki - az eddigi „hagyo­mányos” szakmai engedélyek mellett - külön jövedéki enge­déllyel is rendelkezik. A kiske­reskedés engedélyezése a helyi önkormányzat, minden egyéb jövedéki tevékenység engedé­lyezése a megyei (fővárosi) vám- és pénzügyőr parancsnok­ságok hatáskörébe tartozik. Fontos tudnivaló, hogy akik a törvény hatályba lépése előtt kezdték meg jövedéki tevé­kenységüket, s azt folytatni akaiják, engedély iránti kérel­müket mostantól számított 60 napon belül kell a területi vám­parancsnoksághoz benyújta­niuk. Aki viszont e hatósági do­kumentum nélkül gyárt, tárol vagy forgalmaz jövedéki ter­mékeket, nemcsak azzal szá­molhat, hogy portékáját elko­bozzák és megbírságolják, ha­nem azzal is, hogy súlyosabb esetekben szabálysértési vagy büntető eljárást indítanak el­lene. V. T.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents