Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-24 / 200. szám

6 uj Dunántúli napló 1993. július 24., szombat Szélfújta szénhalmok az udvaron S „Életmentő” piacokért küzd a Szászvári Bányatársaság A hír úgy szólt, hogy az alig egy éves szászvári bányatársa­ságnak már csak hetei vannak hátra, a vállalkozói alapon meg­alakult cég piac hiányában „belefullad'’ a saját maga által ter­melt szénbe. Ilyen negatív előjelekkel látogattunk ki a Mecsek északi szénmezőjére települt kis bányaüzembe, hogy meggyő­ződjünk róla, mi is az igazság. A szászvári aknatorony 1 " 1 Szigorúan ellenőrzött példányszámok A tájékoztatási iparban a fennmaradáshoz, a fejlesz­téshez szükséges anyagi for­rások tekintélyes hányada a reklámokból, hirdetésekből származik. A tarifa viszont a sajtótermék példányszámá­tól függően a szinte jelképes összegektől a tíz- és százezer forintos nagyságrendekig terjedhet. Az olvasókért, a példány­szám növeléséért folyó ver­senyben immár fontos üzleti információ egy-egy lap ki­nyomtatott, illetve eladott példányszáma. Ezt azonban sok helyütt „titkosították”, s így ellenőrizhetetlenné vált, hogy mennyire méltányosak vagy netán túlzottak a hirde­tési tarifák. A közelmúltban Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövet­ség néven olyan szervezet I jött létre, amely föl kívánja lebbenteni a fátylat az újsá­gok példányszám-titkairól. Pető Endre, a szövetség el­nöke pontosít:- Célunk a hirdető cégek, a reklámszakma érdekeinek védelme és egyidejűleg az olvasó informálása is - mi­nél több sajtótermék hiteles, ellenőrzött adatainak nyilvá­nosságra hozatalával. Szö­vetségünk persze csak azok­nak az orgánumoknak az adataihoz juthat hozzá, ame­lyek belépnek tagjaink so­rába és vállalják az olvasott­ságukat, helyzetüket bemu­tató számok közzétételét.- Van módjuk az ilyen közlések ellenőrzésére?-Természetesen. Függet­len könyvszakértőnk csupán a kiadóktól, szerkesztősé­gektől kapott számlákból is sok mindent ki tud olvasni. A nyomdaszámlából, a pa­I pírköltségekből, a terjesz­tőknek átadott szállítási kísé­rőlevelekből például szinte darabra pontosan kikalkulál­hatok a példányszámok. Szándékunk szerint a könyvvizsgáló által hitelesí­tett adatokról azután folya­I matosan tájékoztatjuk a hir­dető cégeket, reklámügy­nökségeket.-Kik a szövetség alapító tagjai?- A kiadók közül a HVG, a Népszabadság, a Magyar Nemzet Rt. és a Kisalföld Bt. Már csatlakozott a szövet- j séghez a Burda és a Figyelő l Kiadó, valamint a tatabányai | Silvex. A hirdetési oldalról | egyebek között a Magyar Hi- | tel Bank Rt. és jónéhány rek- 2 lámügynökség írta eddig alá j az alapító okiratot.- szórna ­Akadálytalanul jutottunk be az üzem területére, a „félár- bócra” eresztett sorompó a ma­gántársaság megalakulása óta hirdeti az új cég új szellemét, nyitottságát. Az udvaron hatal­mas szénhegyek, néhány ember a darabosát válogatja, ezt lega­lább el lehet adni. Azt mondják, 6 000 tonna az egész, a sorsa egyelőre még bizonytalan. A társaság vezetője azért fohász­kodik, hogy el ne vigye egy na­gyobb vihar, el ne mossa egy komolyabb eső. Biztosítani nem tudják, arra nincs pénz. A 173 embert foglalkoztató vállalat megalakulása óta fo­lyamatosan termel. Győréről, Izményből, Egyházaskozárról, Mágocsról, Bikáiról, Szalatnak- ról, Mekényesről, Mázáról, Nagymány okról, Szászvárról, sőt még Bonyhádról és Pécsről is járnak ide dolgozni. A kis községekből érkezők számára talán az egyetlen megélhetési forrást jelenti ez a bánya. A munkahely beindulása óta né­hányszor már nagyon szorult helyzetbe került, de valahogy mindig sikerült elhárítani a ne­hézségeket. Az első hónap eufórikus han­gulatú munkája után nagyon szép fizetést vettek fel a szász­vári magánbányászok. Azóta is azt tekintik 100 százaléknak, és a bérek bizony alacsonyabbak lettek az utóbbi hónapokban. Csak annyit tudnak kifizetni, amennyi az értékesítés során befolyik, amennyit a szűkös gazdálkodás megenged. Május közepétől nincs vevő a por­szénre, csak a válogatás utáni darabosat tudják értékesíteni a Tüzépeken. Egy hasonló márci­usi krízist az Erőmű Rt. vásárlá­sával sikerült elhárítani, most viszont már erre a megoldásra sem lehet számítani. Ilyenformán hitelezői türel­mének köszönheti folyamatos működését a szászvári bánya.. A mintegy 10 millió forintos adósságállomány néhány tétele már megközelíti a három hóna­pos időtartamot. Különös fin­tora a sorsnak, hogy az aknaud­varon felhalmozott szén értéke több, mint a duplája az adós­ságnak. Van jovoje a vállalkozásnak Bár végső elkeseredésről nem lehet beszélni, a dolgozók hangulata nem a legjobb.-Az előző három hónapban jó fizetést kaptam, most azon­ban jóval kevesebb lesz a pén­zem - válaszolt kérdésünkre Tompái Aladár bonyhádi vájár, aki alapítóként még a legelején csatlakozott a vállalkozáshoz. - Itt a szén az udvaron, a piac pe­dig teljesen beszűkült. Új érté­kesítési lehetőségeket kell talál­nunk, számunkra elengedhetet­lenül fontos lenne, hogy szász­vári szénnel működjön a nagy- mányoki brikettgyár. Előttem nincs más lehetőség, muszáj dolgoznom, hogy el tudjam tar­tani a családomat. Hasonlóan látja a problémát Dudás Lajos magyaregregyi vá­jár is:- Éppen most akartam ki­lépni, hogy a megillető járadék­ból, illetve valamilyen ügynöki munkából éljek meg a csalá­dommal. Hogy mégsem tettem, annak az az oka, hogy az én 100 ezer forintom is benne van a vállalkozásban, azt pedig nem hagyom veszni. Úgy gondolom, van jövője a vállalkozásnak. Három év múlva, de lehet, hogy előbb nagyon elszaladnak majd a szénárak. Ha az összes ma­gyar bányát bezárják, a külföldi nem fogja ilyen olcsón adni a szenét. Sokaknak pedig akkor is meg kell venniük, mert csak így tudnak fűteni. Egyelőre hónap­ról hónapra élünk, jó lenne most már előre lépni.Ehhez piacot kell találnunk.-Nem akarok én beszélni, hiszen van itt olyan, aki a kez­detnél is itt volt - szabódik Be­nedek Antal csapatlakatos, aki a szaktevékenységek mdlett a fejtésben mindent elvégez, ami munka adódik. Ezen nem lehet csodálkozni, hiszen a közösség jövedelme függ attól, ki hogyan teljesít. Aztán megered a nyelve:- Azért ez most nem sok pénz, a múlt hónapban 50 ezer­nél is többet kaptunk, most meg a felét sem éri el a fizetésünk. Ráadásul ezt is csak két részlet­ben tudják kifizetni, mert nincs pénze a társaságnak. Benedek Antal nem volt benne a kezdő csapatban, ami­kor a társaság megalakult, úgy érezte, rövid életű lesz. Munka- nélkülivé vált, máshol meg nem tudott elhelyezkedni. Földije, Erős János vájár nyugodtan szemléli a fizetés miatt felhevült társaságot. Neki nem kell izgulnia, Béta-bányá­ról ment nyugdíjba, a postás rendszeresen hozza a járandó­ságot, de úgy gondolta, ez a kis keresetkiegészítés jól jön még a családnak.- A bizonytalan helyzet a legtöbbünket ingerültté tesz, de hát ez érthető is, hiszen aki egy keresetből él, annak nem mind­egy, mennyit és egyáltalán visz-e haza valami fizetést. Mert itt csak akkor van pénz, ha a szenet el tudjuk adni, s mosta­nában ez nemigen megy. Meg kell küzdeni minden nap- Hogy termelünk-e? - kér­dez vissza Verbőczi József, a bányatársaság vezetője. - De még mennyire! A költségek csökkentése érdeklődöm csak egy műszakban termelünk, vevő a szenünkre van. Az igaz, készleteink egyre nőnek, mert jelenleg a Tüzép az egyedüli vásárlónk, amely csak a darabos szenet veszi át. A felszínre ho­zott szénnek viszont több mint háromnegyede por, ezt csak a brikettgyárban tudnánk haszno­sítani. A gyárat a Mecseki Szénbá­nyák FA árulja, a pályázók kö­zött van egy külföldi, egy nagymányoki tőkebefektető csoport, de a bányatársaság is jelentkezett vevőnek. Hogy ki lesz a győztes, az még a jövő titka, de a szászváriak úgy gon­dolják, legrosszabb esetben bérbe veszik az üzemet, hogy a felszínre hozott, igen jóminő­ségű szenet feldolgozhassák. Ahhoz, hogy a brikettgyárat beindítsák, megközelítően 100 millió forintos hitelre lenne szükségük. A bankok csak meg­felelő biztosítékok ellenében adnak, nekik viszont nincs va­gyonuk, amelyet jelzáloggal meg lehetne terhelni. Éppen ezért volt nagy jelentőségű az az ígérvény, miszerint a Me­cseki Szénbányák FA csak ab­ban az esetben hajlandó eladni a brikettgyárat, ha ott szászvári szenet is feldolgoznak. És ez már megfelelő biztosíték a pénzintézetnek, s feltehetően hozzájutnak a kért hitelhez.- A brikettet jól el tudjuk adni, van rá kereslet - magya­rázza Verbőczi József. - A piac­cal nincs is baj, csak ezt a nyári időszakot kellene valahogy át­vészelnünk. Szenünk van bő­ven. Abban a térségben, ahol most fejtünk, közel 600 ezer tonnás tartalékkal rendelke­zünk. Ki lehet számolni, hogy havi 2300 tonnás termeléssel hány évig lesz elegendő. Egyik munkahelyen bevezettünk egy új technológiát, sűrített levegő­vel működő, több jövesztőfejes berendezéssel a termelékenysé­günk is javult. Állíthatom, hogy Magyarországon mi vagyunk a legjobb akna, legalábbis egy műszakban nálunk termelik ki a legnagyobb hőmennyiséget. És a legolcsóbbak is, hiszen az ön­költségünk gigajoule-onként 200 forintot alig éri el. Szászváron a létért nap mint nap megküzdenek. A brikett­üzem beindulása valószínűleg lélegzethez juttatja a a megala­kulás óta sok vihart megélt bá­nyatársaságot. Az igazgató sze­rint itt ígéretes jövő vár a bá­nyászokra: meggyőződése, hogy néhány éven belül már számításba veszik a megkuta­tott, több száz millió tonnás ki­termelhető szénvagyonnal ren­delkező mázai területet is. És ha kimerül az aknájuk, ott folytat­ják. Békéssy Gábor Kaszás Endre Hatezer tonna szén vár eladásra a bánya udvarán Fotó: Szundi György Baranyában nem csökken a munkanélküliség Nehéz helyzetben a pályakezdők Ha a baranyai cégek olyan dinamikusan fejlődő forgalmat bonyolítanának le, mint a me­gyei munkaügyi központ kiren­deltségei, valószínűleg egy pil­lanatig sem fájna a fejük a válla­latvezetőknek. A baranyai iro­dák összesített ügyfélforgalma január óta folyamatosan megha­ladja az 50 ezer ügyfelet. Ez mintegy egyharmadával maga­sabb a tavalyinál. A legfrissebb statisztikákból kitűnik, hogy az utóbbi hóna­pokhoz hasonlóan Baranyában tovább csökken (27 137) a re­gisztrált munkanélküliek száma. A nyilvántartási rend­szerből kikerülő közel 900 em­ber nagyrésze munkaviszonyt létesített, egyre magasabb azonban azoknak is a száma, akik az ellátáshoz való jogosult­ság elvesztése következtében esnek ki. E mutatók figyelembe véte­lével a megye átlagos munka- nélküli rátája 13,4 százalékról 13 százalékra csökkent. Bár a legtöbb munkanélkülit Pécsett tartják nyilván, a jobb elhelyez­kedési lehetőségek következté­ben itt a legalacsonyabb, 8,2 százalék a ráta. Változatlanul magas viszont ez a mutató Sely- lye, Szigetvár, Siklós és Komló térségében. A növekvő számú ellátatlan álláskereső mellett ugyancsak aggasztó, hogy a baranyai mun­kanélküliek több, mint fele már egy éve nem tud elhelyezkedni. Ilyen tekintetben egyaránt rossz helyzetben vannak a segéd- és a szakmunkások, a két csoport összesen közel 70 százalékát te­szi ki a megyei munkanélküli­ségnek. A munkanélküliek között is minősítetten nehéz helyzetben vannak az állástalan pályakezdő fiatalok. A Baranya Megyei Munkaügyi Központ informá­ciói szerint idén 12 000 diák fe­jezte be tanulmányait a megye általános, illetve középiskolái­ban és felsőoktatási intézmé­nyeiben. Továbbtanulási gon­dok miatt közülük várhatóan mintegy ötezren jelennek majd meg a munkaügyi kirendeltsé­geken. Az előzetes kalkulációk szerint 1 800 pályakezdőnek egyből a munkanélküliség jut osztályrészül. Ez pedig azt je­lenti, hogy a tavaly októberi 2 600-zal szemben idén hasonló időszakban már 3 800 pálya­kezdő munkanélkülivel kell számolni Baranyában. A probléma legjobb kezelése érdekében a rendelkezésre álló szűkös anyagi kereteken belül a Baranya Megyei Munkaügyi Központ igyekszik erre a terü­letre összpontosítani támogatá­sait. Munkahelybővítő és köz­hasznú munkavégzést elősegítő támogatást már csak pályakez­dőknek adnak, kiemelten fog­lalkoznak a fiatalok elhelyezke­dését elősegítő munkahelyte­remtő beruházásokkal is. Ugyancsak hatékony eszköz lehet maguknak a pályakezdők­nek az aktivizálása a nehéz helyzetben. A központ ennek érdekében juttatta el a végző­sökhöz a legfontosabb informá­ciókat tartalmazó STOP ’93. című kiadványt, amely többek között hangsúlyozza, hogy az elhelyezkedni nem tudó pálya­kezdők mielőbb regisztráltassák magukat. Csak így juthatnak az őket megillető járandóságuk­hoz, illetve kaphatnak hasznos információkat képzésük, illetve elhelyezkedésük ügyében. A megyei központ másik kezdeményezése az iskolai tá­jékoztatás beindítása. Szigetvá­ron 3 középiskolában tartottak munkaerőpiaci ismeretbővítő foglalkozásokat. A dolog érde­kessége, hogy a diákok átérez- ték a probléma súlyát, hiszen az önkéntes alapon szervezett elő­adásokra több, mint százan je­lentkeztek. A központ munka­társai szakemberek bevonásával kezdték meg az új kezdeménye­zés módszertani kidolgozását. A várható gondokat előre látva a központ szeptember-ok­tóberre időzítette a különféle képző és átképző tanfolyamok indítását. Ugyancsak enyhíthet a bajon egy szeptemberre terve­zett állásbörze pályakezdők számára. Az első hat hónap rendelke­zésre álló adatai alapján egy félévi mérleg megvonására kér­tük Gyöngyösi Péternét, a Ba­ranya Megyei Munkaügyi Köz­pont megbízott igazgatóját.-Márciustól kis mértékben, mintegy 2000 fővel csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. Ez a kirendeltségeken folyó állásfeltáró tevékenység javuló hatékonyságának, a me­zőgazdaságban, építőiparban tapasztalható szezonális foglal­koztatásnak, valamint a leépí­tési hullám lassulásának a kö­vetkezménye, de hozzájárult az is, hogy nyilvántartási technikai okok miatt sokan kikerülnek a rendszerünkből. Becsléseink szerint főként ez utóbbi megál­lapítás miatt a tényleges mun­kanélküliek száma nem csök­kent a megyében.- Milyen kritikus körzetek vannak?- Továbbra sem javult szá­mottevően a helyzet Sellye és Szigetvár környékén, ahol az eleve elmaradott gazdaság, il­letve a nagy foglalkoztatók tönkremenetele okozta a gon­dot. Ellenpéldaként említhetem viszont Komló térségét, ahol erősödött a megelőző tevékeny­ség, és önkormányzati, vállal­kozói összefogással kistérségi fejlesztési program indul a munkanélküliség kezelése ér­dekében.- Mire számíthatunk az év hátralevő részében?- Nem vagyok derülátó. Az ősz beköszöntővel a szezonális foglalkoztatottak ismét jelent­kezni fognak, és komoly prob­lémát okoz majd a pályakezdők elhelyezkedésének, képzésének kezelése is. Sajnos tovább ront majd a helyzeten az is, hogy az előrejelzések alapján a privati­záció és az újabb tönkremenete­lek következményeként az őszre várható a következő lepí- tési hullám. Kaszás E.

Next

/
Thumbnails
Contents