Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-21 / 197. szám

1993. július 21., szerda ü j Dunántúlt napló 9 Két felvételi közt... a padlón? Minden ember életében érde­kes az a pár hónap, ami a közép­iskola befejeztét, érettségit, szakmunkásvizsgát, és legtöbb­ször felsőoktatási intézménybe való felvételit jelent. Akadnak olyanok, akik „leteszik a lan­tot”, azt mondják, elég volt az iskolapad koptatásából, de leg­többen azért legalább egyszer megpróbálkoznak a felvételivel, akár csak „vak tyűk is talál szemet” alapon. Hisz hányszor hallani olyat, hogy nem vesznek fel valakit, akiben pedig mindenki biztos volt, más meg, akire még szülei is csak legyintettek, valahogy bekerült. Mindenesetre az biztos, hogy felvételi után kicsit izgalmasabb a nyár, mint a megszokott ko­rábbi vakációk. Mikor jön a posta? Mekkora lesz a boríték, keringenek a legendák, ha nagy boríték: elutasítás és, ha kicsi: siker. Fekecs Tamás nem tudom, milyen borítékot kapott, egy biztos, és ezt már ő is tudja, nem vették fel a Pécsi Orvostu­dományi Egyetemre. Egy év vá­rakozás következik az életében, egy elpazarolt vagy egy aján­dékba kapott év? Majd elválik. Mikor találkozunk, először az elmúlt négy évről kérdezem, a Nagy Lajos Gimnáziumról, ahova járt.- Nagyon megosztotta a négy évet az iskolán belüli váltás - mondja. - Elsőben, másodikban nem volt semmi probléma, jó erős szinvonalon folyt a tanítás. De aztán harmadik év elejétől minden rohamosan romlott. Az egyház nem volt olyan erős, hogy megfelelően átvegye az iskolát, a meglévő erők pedig elbizonytalanodtak, sőt, sajnos sokan el is mentek. Ezzel csak egy adott helyzetet jellemeztem persze, gondolom, egy idő után lassan minden visszakerül a he­lyes kerékvágásba, de ehhez évek kellenek majd. — Mennyire tudott megfelelni a gimnázium annak a feladat­nak, hogy továbbtanulásra lé- szítsenfel?-Ha komolyan vesszük, se­mennyire. Azok, akik valami­lyen formában ebből vagy abból a tárgyból felvételizni akartak, azok kivétel nélkül mind külön kurzusokra, különtanárhoz jár­tak több éven át. Az is igaz, hogy egy osztályban, negyven ember között nagyon nagy a szórás, épp ezért legtöbb tanár egy átlagos tudást próbál átadni. De az biztos, ha valaki csak ott ül az órán, és még figyel is, és készül, ettől nem fog annyit tudni, ami elég ahhoz, hogy be­jusson egy egyetemre. Fekecs Tamás végül is nem panaszkodhat, megérte a külö­nórára járás, 110 pontot szerzett összesen. Más kérdés, hogy idén a POTE-ra való bejutáshoz minimum 111 kellett...- Igazából nem vagyok elke­seredve, legalábbis most nem érzem égbekiáltó tragédiának, hogy várnom kell egy évet.-Nem akarok gonoszkodni, de magam is ismertem olyan srácokat, akiknek hatodszori nekifutásra sikerült az orvosi...- No igen, ezt azért nem kí­vánom. Annyi szent, hogy na­gyon elszánt vagyok, és jelen­leg nem tudom elképzelni, hogy bármi is eltántorítson a válasz­tásomtól. A mostani felvételi eredményem jövőre is - egy évig - érvényes lesz. A tervem az, hogy az év közben leteszem az angol nyelvvizsgát, az plusz négy pontot hoz majd a „kony­hára”, ami 114 pontot jelentene.- Ha jól értem, akkor ez az év az angol jegyében fog telni, a fi­zika, biológia a sarokba dobva?-Voltaképp igen. Most a nyelv legfontosabb, s ha valami rossz érhet, az tényleg csak lenne, ha maga a nyelvvizsga nem sikerülne. Épp ezért nem is fogok semmi mással foglal­kozni...- Tehát dolgozni sem fogsz? A jövendő medikusok legtöbb­ször azért megpróbálnak elhe­lyezkedni legalább néhány hó­napra az egészségügyben.-Én is dolgoztam már egy hónapot a Honvéd Kórházban. Azonban pont ekkor tapasztal­tam meg, hogy nyolc órai munka után az ember csak ha­zaesik, fürdik, eszik, alszik, és kezdődik minden élőiről. így nem lehet rendesen felkészülni. Inkább vállalom, hogy most mondják rám, hogy léhűtő va­gyok, számomra a jövő sokkal fontosabb! . M.K. A napokban érkeznek a felvételi értesítők Fotó: Läufer L Tizenhárommillió fertőzött — évi 20 százalékos növekedés Megállítható az AIDS terjedése? Felbukkanása óta az ember­iség egyik legveszedelmesebb ellensége az AIDS vírusa. De vannak olyan vélemények is, hogy korántsem akkora a ve­szély, amekkorának lefes- tik.Csak a gyógyszeripar óriásai sokkolják a közvéleményt az AIDS-mumussal.- Mi az igazság - kérdeztük dr. Vass Ádámtól, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal járvá­nyügyi osztályvezetőjétől, aki a napokban érkezett haza a Né­metországban tartott IX. Nem­zetközi AIDS-konferenciáról.- Sajnos, a tények egyáltalán nem arra vallanak, hogy a gyó­gyíthatatlan betegség veszélyét eltúlozták volna a szakemberek. Hadd idézzek az Egészségügyi Világszervezet AIDS-prog- ramja igazgatójának, Merson doktornak a beszámolójából: napjainkban mintegy 2,5 millió AIDS-beteg lehet a világon, mintegy 20 százalékkal több, mint egy esztendővel ezelőtt. A vírussal fertőzöttek száma ­akikben még nem alakult ki a beteség - elérheti ä 13 milliót. Köztük 1 millió gyerek is van. A számok azért hozzávetőlege­sek, mert egyes délkelet-ázsiai és afrikai országok nem jelentik a betegek számát. Sajnos éppen azok, amelyek leginkább érin­tettek a fertőzés terjesztésében. Az előrejelzés még aggasztóbb: az ezredfordulóra a vírussal fer­tőzöttek száma elérheti a 30-40 milliót.-Hazánkban és a környező országokban mi a helyzet?- Magyarországon jelenleg 373 HIV-fertőzöttről és 124 be­tegről tudunk. AIDS-ben eddig 67-en haltak meg. A jelenleg ápolt betegek közül 117 férfi. Magyarországon is szenvednek gyerekek ebben az immunrend­szert megtámadó betegségben, de valamennyien a nyolcvanas évek elején beadott vérkészít­ményből, nem pedig öröklés ut­ján az édesanyjuktól kapták a vírust. Abban az időben még nem vizsgálták, hogy van-e HIV a vérben, így rövid ideig maga a gyógyítás tudománya is terjesztette a szörnyű vírust. Ami pedig a környező orszá­gok statisztikai adatait illeti, a WHO-nak leadott jelentés sze­rint 1993. márciusában Ausztri­ában 935, Ukrajnában 14, Szlo­vákiában 6, míg Szlovéniában 25 AIDS-beteg volt.- A mai ismeretek szerint ho­gyan terjed az AIDS?- A teijedés elsőszámú lehe­tősége a szexuális érintkezés: Európában a betegek 42 száza­léka tartott fenn nemi kapcsola­tot azonos neműekkel, illetve férfiakkal és nőkkel egyaránt. Intravénás kábítószerezéssel ju­tott a gyilkos vírus a betegek 36 százalékába. A harmadik lehet­séges mód, amikor az anya fer­tőzi meg csecsemőjét, akár a terhesség alatt, akár szülés köz­ben, vagy éppen az anyatejjel. MíV'el napjainkban fértőzőtt vérkészítmények használata a civilizált világban elvileg ki­zárt, így a legnagyobb figyel­met a homo- és heteroszexuáli­sokra, valamint a kábítószere­sekre kell fordítani. Nemi kap­csolatnál az egyetlen hatásos védekezési mód férfiaknak és nőknek egyaránt a gumióvszer.- Lehetett-e az AIDS-világ- konferencián biztató gyógyítási eredményekről hallani?- Mivel egyértelműen hatá­sos gyógyszer még nincs, így a hangsúly továbbra is a megelő­zésen, a fertőzés megállításán van. A gyógyszerkutatók lega­lább harminc féle ígéretes ve- gyületről számoltak be, de ezek hatékonyságáról csak az elkö­vetkező időben győződhetünk meg. Szabó Margit Nyolc Oscar-jelölés A magyar film külföldön A 25. Magyar Filmszemle ugyan még távolinak tűnik (1994. februátja), a jubileumi rendezvény előkészületei azon­ban már javában folynak. Kézdi-Kovács Zsolt szemle igazgató és csapata arra készül, hogy a versennyel egybekötött fesztivál élő tévéadásban közve­títendő záróeseménye legyen méltó a negyedszázados szem­léhez: a díjkiosztó gálán a vise- otechnika és a filmtechnika igénybe vehető eszközeivel ele­venedjék fel a magyar film el­múlt 25-30 éve. Ez adta az okot arra, hogy meginduljon a kuta­tómunka: hogy is áll a magyar film külföldi mérlege? A magyar film a nyelvi ne­hézségek ellenére is tudott pro­dukálni egy világsztárt, lega­lábbis ami az első osztályú nemzetközi fesztiválok ítéletét illeti. Törőcsik Mari 1960-ban kapta meg először a legjobb női alakítás díját a Kölyök c. film főszerepéért Karlovy Varyban, ahol 1972-ben a Holt vidék fő­szerepéért is díjazták, sőt 1976-ban életmű-díjat adomá­nyoztak neki. Cannes-ban szin­tén kétszer nyerte el a legjobb színésznő címet: 1970-ben a Szerelem, 1976-ban a Déryné hol van? c. film főszerpéért nyert. 1982-ben pedig Cannes- ban is életmű díjjal jutalmazták. Törőcsik ezen kívül a legjobb színésznőnek ítéltetett Chica­góban (Szerelem), Taorminá- ban (Teketória) és a svájci Ve- vey-ben (Szamárköhögés). A külföldi díjak száma tekinteté­ben Czinkóczy Zsuzsa (Ár­vácska), Esztergályos Cecília (Vámmentes házasság, Boldog születésnapot Marilyn) Pap Vera (Angi Vera) és Udvaros Dorottya (Te rongyos élet, Csók anyu) következik, két-két elis­meréssel. Az Angi Vera külön fejezetet érdemel. Tizenhat díjával azt a csalóka látszatot kelti, hogy ez volt az utóbbi 30 év külföldi fesztiválokon legsikeresebb magyar filmje, bár az első osz­tályú szemlék közül csupán San Sebastianban állította második helyre a szakmai zsűri. De a kri­tikusok szerint Kairóban, Osló­ban, Londonban, Calcuttában, Sao Pauloban és Cannes-ban nem volt versenytársa az első helyre állított Angi Verának. Rómában Pap Vera Catherine Deneuve-vel, az Angi Vera producerei pedig Francis Ford Coppolával és George Lu- cas-szal osztoztak Donatello aranybaöntött David szobrocs­káján. Abból a 48 küldöldi kritikai elismerésből, amelyet a magyar film világszerte fesztiválokon kapott, az egyik legértékesebb minden bizonnyal a Hanussen Arany Glóbusz díja. A holly­woodi külföldi kritikusok kitün­tetését ugyanis csak Szabó Ist­ván kapta meg. Jancsó Miklós (Még kér a nép) is rendelkezik egy Arany Glóbusszak: így hív­ják a Milánóban dolgozó kül­földi filmkritikusok díját is. Szabó István az egyetlen játék­filmes Oscar-díjasunk (Mep­histo): a rendzőt négyszer (Bi­zalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen) jelölték a legjobb külföldi jfoóilm Oscarjára. Igazságtalanság lenne azonban elmulasztani az alkalmat, hogy megemlítsük: több magyar ren­dező alkotása is bejutott az Os- car-döntősök közé. Fábry Zol­tán révén kétszer (Pál utca fiúk, Magyarok), Gyöngyössy Imre és Kabay Barna (Jób lázadása) és Makk Károly (Macskajáték) ré­vén pedig egyszer a magyar film - Szabó remekeit is bele­értve - összesen 8 alkalommal jutott be a világ öt legjobbja közé. Bár Jancsó Miklós filmjei közül egyik sem jutott el az Os- car-jelölésig, a külföldi feszti­válokon elért eredményei alap­ján Szabó Istvánnak egyenra- gúan értékelt (sőt, több, köztük Cannes-i életmű-díjjal is jutal­mazott) rendezőnk. S a magyar filmművészetnek Bereményi Géza (Eldorádo) révén európai Oscar-ja is van már: 1989-ben megkapta a Félix díjat. A magyar színészet nagyasszonya Tolnay Klári Félve írom le a kifejezést, mert frázisszerű s még egy ki­csit bombasztikusnak is hang­zik, dehát igaz: Tolnay Klári a magyar színészet nagyasszo­nya. Az egyetlen a régi legna­gyobbak közül. Éltesse Isten még sokáig most, hogy július 17-én elérke­zett egy híján a nyolcvanadik születésnapjához. Nem a diplomahiány jogos­ságát akarom bizonyítani, csak tényként írom le: nem járt Szí­niakadémiára. Fiatal lányként rokona-mentora, a két világhá­ború közti korszak sikeres re­gény- és színműírója, Bókay János segített neki annyiban, hogy elintézte: Hevesi Sándor is, Jób Dániel is (a korszak leg­nagyobb rendezői!) meghall­gatta a szülőfalujából, Mohará­ról felkerült fiatal lányt. (Tol­nay Rózsit -, mert eredetileg így hívták!) A jószemű színházi szakem­berek egy meghallgatás után is azonnal felismerték a tehetsé­gét. Jób felvette a Vígszín­házba. A színésznő máig hálás azért az iskoláért - felért több akadémiával is, mondja -, ame­lyen ott átment. Akár volt né- hányszavas szerepecskéje a so­ron következő darabban, akár nem, minden próbát végig kel­lett néznie. Megjegyzett minden színészi játékot és minden rendezői inst­rukciót. És előbb-utóbb szere­pet is kapott, mind nagyobba­kat, egyre jelentősebbeket. Három-négy év múlva, 1938-ban bekövetkezett a nagy kiugrás: a Francia szobalány című Deval-vígjáték címszere­pében Tolnay Klári egyszeriben sztár lett. Es milyen különös, hogy 55 év elteltével visszatér hozzá a darab. Ezen az őszön új színház nyí­lik Budapesten, a Zrínyi utcá­ban, a BM Dunapalotában. Klapka-Sztár Színház lesz a neve, mert mecénása Klapka György, a vállalkozó. A Francia szobalány lesz a nyitó darab és Tolnay Klárit kérték fel - az előadás rendezésére. A mű­vésznő elvállalta, ha segítséget is kap hozzá, mert azt mondja, még ma is jól emlékszik min­denre. Szerinte a Francia szobalány csak a kiugrást hozta meg a pá­lyán, de nem a fordulatot. Az 1943-ban következett be. Addig beskatulyázták egy szerep­körbe: édes-bájos naivákat ját­szattak vele szériában. Jób Dániel 1943-ban műsorra tűzte a Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello drámát és abban az addig csak szű­zies-hamvas bájtündérként is­mert Tolnayra a kurtizán szere­pét osztotta. Jób nyert. Végképp kiderült, hogy a széparcú, csinos, naiva külsejű Tolnay minden karaktert el tud játszani és egyre magasabb színvonalon. A háború utáni Vígszínházban már Csehovot is játszott, sőt egy évig társigazga­tója is lett a színháznak (Somló Istvánnal, Benkő Gyulával kö­zösen). A színházak államosítása után pedig a Madách Színházba került és a legnagyobb drámai szerepekben éppúgy megmu­tatta tündöklő tehetségét, mint a legkönnyedebb vígjátékokban. Soroljam szerepeit? A Júliát Shakespeare-től, Nó­rát Ibsentől, említserh szerepei­nek szerzői közül Móricz Zsig- mondot, Lope de Vegát, Gor­kijt? Teljes újságoldalt tenne ki az írók, a darabok és a szerepek puszta felsorolása is. És akkor még nem említettem legalább száz filmszerepét, alakításait a rádióban és a televízióban, szinkronizáló munkáit. Hatalmas életmű a Tolnay Klárié és öröm, hogy változat­lanul dolgozik, hogy életműve 79 évesen korántsincs még le­zárva. Ősztől tovább játssza szere­pét a Várszínházban, a A mi kis városunk című Thornton Wilder játékban, és - a már említett rendezése mellett - premierje lesz a Madách Színházban. Az ő fordításában és vele a címsze­repben viszik színre az Utazás a nagynénémmel című Graham Greene darabot. (MTI-Press) B.T. Jevtusenko 60 éves I „Oroszországban egy költő több mint egy költő” - írta a fiatal korában Jevgenyij Jev­tusenko, aki július 18-án töl­tötte be 60. életévét. Mint senki más, az egykori Szovjetunióban, úgy osztotta meg életét Jevtusenko a mű­vészet és a politika között. „A politikát nem lehet kiik­tatni az életemből” - nyilat­kozta életpályáját megvonva a DPA német hírügynökségnek a költő, aki fiatal korában lab­darugó akart lenni. „A politika jelentős ösztönzést adott ne- t kém és sok életbölcsességet köszönhetek neki” - tette hozzá Jevtusenko, aki első költeményét még Sztálin ide­jében publikálta. Mint ismere­tes, soha nem riadt vissza a kemény kritikai állásfoglalás­tól. Az 1961-ben íródott „Babi Jár” című versével, amelyben emléket állított a németek által lemészárolt kievi zsidóknak, egyúttal az orosz antiszemi­tizmust is támadta. Az 1962-ből való „Sztálin örökö­sei” című versében kipellen­gérezte a félgőzzel folytatott sztálintalanítást. Nemzetközi hírnevét ezeknek a verseinek köszönheti. A geológus apa és énekesnő anya gyermekeként 1933 július 18-án született Jevtusenko a jelenkor legtöb­bet olvasott költői közé tarto- ; zik. Közvetlenül a Fal megépí­tése után Jevtusenko Berlin­ben síkra szállt Németország újraegyesítése mellett. 1968-ban tiltakozott a cseh­szlovákiai bevonulás ellen, 1974-ben pedig élesen bírálta az Irodalmi Nobel-díjas Alek- szander Szolzsenyicin kiutasí­tását. A szovjet pártpropaganda ugyan gyakran bírálta a költő „éretlen” politikai megnyilat­kozásait, de sohasem került a szovjet rendőri apparátus őr­lőmalmaiba. Erről maga nyi­latkozott úgy, hogy „Bel- és külföldi tekintélyem óvott meg az üldöztetéstől. Aki 25 évesen nemzetközi ismert­ségre tett szert, azt nem lehet egykönnyen elhallgattatni”. Tény azonban, hogy minden kritikai megnyilatkozást köve­tett egy mű, amely beleillett a hivatalos propaganda elképze­lésébe. 1987-ben íródott „Fuku” című költeményében például harcra szólította fel az emberiséget a háború, az éhe­zés és a környezeti katasztrófa ellen. Az 1991 augusztusi puccs­kísérlet idején Jevtusenko - a költő és képviselő - három napot töltött a barrikádon a parlament épülete előtt, amelyben Jelcin tartózkodott. „Ugyan még túl kevés a szabadságunk és a demokráci­ánk, de soha többé nem térünk vissza a Gulag borzalmaihoz. Ezért mindent odaadtam, amit csak tudtam”. - Nyilatkozta a 60 éves költő, aki - saját sza­vai szerint belefáradt a politi­kába és nem óhajt semmiféle poltikai grémiumhoz tartozni. (DPA) ( \ i L

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents