Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-02 / 176. szám (178. szám)

Minden pénteken 1993. július 5- július 10. Göncz Árpád Baskíriában Göncz Árpád kőrútjának utolsó finnugor állomásán, Hanti-Mansijskban a körzet ve­zetőivel, az olajipar képviselői­vel találkozott és részt vett a Finnugor Népek Fesztiváljának keretében zajló konferencián. A magyar köztársasági elnök teg­nap este megérkezett útjának következő állomására, Ufába, a baskír fővárosba. Nem alanyi jogon, vagy adókötelesen? A családi pótlék rendszeré­ben tervezett végleges döntés­hez további egyeztetések szük­ségesek - mondta Pusztai Er­zsébet, a Népjóléti Miniszté­rium politikai államtitkára. Az elmúlt időszakban több alka­lommal is szóba került: jövőre vagy nem jár majd alanyi jogon, vagy adóköteles lesz a családi pótlék. Évről-évre több mint százmilliárd forintot fordítanak a költségvetésből családi pót­lékra, de ez az óriási összeg is kevés.(MTI) Kollégium-bővítés Pécsett Felújítják és bővítik a pécsi Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskola Jókai utcai kollégiumát. A majd hetven éves épületben 2-4 ágyas lakó­szobákat, valamint külön tanuló és szociális helyiségeket alakí­tanak ki, a ház mögött pedig megkezdték a konyha és az étte­rem építését. A beruházás teljes összege eléri a 120 millió forin­tot, a kollégium szálló részét idén ősszel, az éttermet jövő év tavaszán adják át rendeltetésé­nek. Másfél kilométer új, szilárd út Mánfán Önállóságának második évé­ben már saját kezelésű útjai rendbetételére is futja az egykor Komlóhoz tartozott település­nek, Mániának. A falu belső út­jainak többsége, több mint 1,5 kilométer hosszban, 2,5-3 méter szélességben kapnak aszfalt- szőnyeget. A munkák még folynak: saját fejlesztési pén­zekből egyenlítik ki a számlát. Nyugtaadás: július 1-jétől Lapunk tegnapi számában a Vállalkozások, üzlet című mel­lékletben a Magyar Távirati Iroda közleményét adtuk közre az általános nyugtaadási kötele­zettségről. Ebben a következő mondat szerepel: „Bár sokan til­takoztak, január elsejétől szá­mukra is kötelező lesz a nyug­taadás.” Mint az több más he­lyen, lapunkban is többször megjelent, a nyugtaadási köte­lezettség 1993. július 1-jétől van érvényben, bár a törvény, amelynek ez egy része, valóban csak 1994. január 1-jén lép ha­tályba. Felújításra váró intézmények Mohácsi körképünket a 9. oldalon olvashatják KÖZÉLETI NAPILAP aj Dunántúli napló IV. évfolyam, 176. szám 1993. július 2., péntek Ára: 13,80 Ft Rávertek a kormány kezére? Pécs Közgyűlése Városi Vagyonkezelő Kft. létrehozásáról döntött Különös titokzatossággal kezdődött a pécsi önkormány­zati képviselők tegnapi tanács­kozása, amelyet a nyári szünet előtti utolsó közgyűlési ülésnek szántak. A „képviselők tanács­kozása” nem újításnak szánt stí­lusfordulat, hanem egy „jobb híján” kifejezés arra, ami tör­tént. A reggel kilenc órára hir­detett közgyűlési ülés előtt' ugyanis a képviselők mondhatni nyolcvan szem közti baráti megbeszélést, egyeztetést tar­tottak több mint másfél órán át. A hivatalos közgyűlési ülés csak 11 óra tájban kezdődhetett, s az ezt követő háromnegyed órában 40 napirendi pont meg­tárgyalását fogadták el, ami egyfajta rekord a testület műkö­désének történetében. (Ebből mindössze négyet sikerült meg­tárgyalni!) Az igazi csúcs azon­ban az által született meg, hogy az elsőnek tárgyalandó téma vi­tája - egy órás ebédszünettel - délután 5 óráig tartott. Ennyi idő kellett ahhoz, hogy elfogadó döntés szülessen a Városi Va­gyonkezelő Kft. létrehozásáról. Mint kiderült: ez volt a témája a közgyűlési ülést megelőző, a hí­rek szerint igencsak szenvedé­lyes megbeszélésnek is. A téma megért ennyi időt, ha azt vesszük, hogy milliárdos nagyságrendben érintette a vá­ros vagyonát. Mindemellett a döntés - egy képviselő, dr. Tol­ler László által említett hason­lattal élve - azt is jelenti, hogy a kft. létrehozásával az önkor­mányzat megpróbál ráverni (Folytatás a 2. oldalon) Vége a fürdőügynek? Harkányban lemondott a vállalat vezérkara A Baranya Megyei Bíróság dr. Sülé Tamásné tanácsa szer­dai ítéletével véglegesen lezá­rult a harkányi, szigetvári és siklósi strand ügye, legalábbis a jogi procedúrát illetően. A periratokat megismerve - maga az ítélet is hat, oldalt tesz ki -, anélkül, hogy belebonyo­lódnánk e hosszadalmas köz- igazgatási eljárás és pereskedés részleteibe, mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy nem a bíró­ság döntötte el, milyen tulaj­donba kerüljenek ezek a fürdők, kizárólag azt vizsgálta: a dön­tésre jogosult szerv törvényesen járt-e el? A kérdésre az ítéletben egyértelmű igen született. Azt meg sem kérdezte, maga a döntés jó volt-e vagy sem, mert nem ez volt a feladata. Az előzményekről: a megyei Vagyonátadó Bizottság a Bara­nya megyei Fürdő Vállalat ke­zelésében lévő állami tulajdonú fürdőket, az önkormányzati tör­vény paragrafusainak értelmé­ben a harkányi, szigetvári és siklósi önkormányzat tulajdo­nába adta, figyelembevéve a há­rom önkormányzat erre vonat­kozó megegyezését. A VÁB határozata ellen két fellebbezés érkezett a Belügy­minisztériumhoz: a megyei fürdő vállalat szakszervezetétől 1 (ezzel most ne foglalkozzunk), illetve a Baranya Megyei Ön- | kormányzattól. A Belügyminisztérium köz- s igazgatási határozata helyben- j hagyta a VÁB döntését, ez ellen ) viszont bírósági felülvizsgálati | kérelem érkezett a pécsi városi * bírósághoz, ahol a BM határa- £ zatát minősítették jogszabály- sértőnek, és új eljárásra kötelez­ték a tárcát, amely pedig ez el­len a másodfokra, a megyei bí­róságra fellebezett. Nyilván sok nyitott kérdés marad még az érintettekben, arra viszont jogerős ítélet szüle­tett, hogy a közigazgatási eljá­rásban - valamennyi részletet megvizsgálva - nem volt jog­szabálysértő lépés. Tulajdonképpen a vita igazi tétje a harkányi fürdő volt, amely megyei, sőt országos je­lentőségű - ebben mindenki egyetért. Csakhogy az ilyen jellegű ál­lami vagyon átadására - a má­sodfokú ítélet szerint - nincs külön törvényi rendelkezés. (Folytatás az 5. oldalon) Muzulmán offenzíva Mosztarban Előretörőben vannak a mu­zulmán csapatok a dél-bosz- I niai Mosztar birtoklásáért ví- I vott döntő csatában. „Küszö­bön áll Mosztar teljes felsza­badítása” - jelentette csütör­tökön a szarajevói rádió. Belgrádból és Szarajevóból származó egybehangzó érte­sülések szerint a muzulmán erők ellenőrzésük alá vonták a Neretva folyó balpartján fekvő városrészt. Miután a muzulmánok szerdán lerohan­tak egy hadászati fontosságú horvát támaszpontot, csütör­tökön birtokukba került a Bi- jelo Polje előváros, ahol a horvát katonaság főhadiszál­lása található. A muzulmánok meglepetésszerű támadással foglalták el a mosztari Tiho- j mir Misic támaszpontot. A zágrábi rádió szerint a tá­maszpontot védelmező horvát egységek „a muzulmán túlerő nyomására” kénytelenek vol­tak visszavonulni. A súlyos harcok miatt a horvátok már szerdán általános mozgósítást rendeltek el.(MTI) Negyvenegy hallgató részvételével C-kategóriás néptánc-oktatói tanfolyamot szervezett a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Zenei Tanszéke és a Baranya megyei Művelődési Központ. A résztvevők Baranyából és a környező megyékből érkeztek. Fotó: Löffler Gábor Szomjas a föld Löffler Gábor felvétele Extra hitelkonstrukció mezőgazdasági cégeknek (Munkatársunk telefonjelentése) A mezőgazdasági ágazat helyzete kedvezőbbre fordult, mert javultak a pénzügyi kon­díciói - mondta tegnapi buda­pesti sajtótájékoztatója beveze­tőjében Szabó János földműve­lésügyi miniszter. Ugyanakkor elgondolkodtató, hogy az el­múlt évtizedben mindössze 3 évben volt normális csapa­dékmennyiség Magyarorszá­gon, vagyis a jelek szerint a globális felmelegedés hazánk­ban is érződik. Az aratást emi­att az idén (őszi árpa) országos szinten három héttel hamarabb meg kellett kezdeni. A helyzet ennek ellenére nem súlyos, hiszen a betakarí­tott mennyiség, beleértve az őszi búzát is, az elvárttól átla­gosan 10-20 százalékkal marad el, s összeségében jobban ál­lunk, mint tavaly. Bár a sze­mek kisebbek, a szalma is ke­vesebb lesz a vártnál, azért jut exportra is a terményből. Az idei legnagyobb termé­szeti csapás a viharkár, mely 4 megyét (Csongrád, Békés, Szolnok és Pest) érintett, s a legfőbb gond, hogy a szövetke­zetek többsége nincs biztosítva. A 2,06 milliárd forintos kár el­lensúlyozására a kormány 400 millió forint támogatást szava­zott meg, de nem tudni, hogy a biztosító mit fizet. Ami biztos: a biztosítottak semmiképp nem járnak rosszabbul a többieknél. Az aszálykár kompenzálá­sára 2,5 milliárd forint pénzki­helyezése folyik, míg a sáskák pusztítására 50 milliós jóváté­telt fizetnek. Az ágazat javuló megítélését jelzi, hogy az 1994-es költség- vetésben 10 százalékkal több pénzt, 52,5 milliárd forintot szánnak a mezőgazdaságnak. (Folytatás a 2. oldalon) Változó bírósági illetékek Az ellenzék bírálja a tervezetet Az Országgyűlés csütörtöki plenáris ülésén Zétényi Zsolt (MDF) napirend előtti felszóla­lásában alkotmánysértőnek mi­nősítette az Alkotmánybíróság kedden hozott, az egyes bünte­tőeljárási szabályokról szóló törvény, valamint a büntethető­ség elévülésének értelmezéséről szóló elvi állásfoglalás alkot­mányosságát illető döntését. Arra hivatkozott, hogy a nép­szuverenitást hordozó Parla­ment döntéseit csak a lehető legszűkebb körben és csak ak­kor lehet alkotmányellenesnek minősíteni, ha azok az alkot­mányba, illetve az abból köz­vetlenül és félreérthetetlenül következő jogtételekbe ütköz­nek. - Erről az említett esetben nem lehetett szó - hangsú­lyozta. Az 1993. évi pótköltségve­tésről szóló törvényjavaslat álta­lános vitáját újra megnyitotta a Házelnök. Az általános vita (Folytatás a 2. oldalon) íráselemzők tanácskozása Pécsett Újra az alkalmazott tudo­mányok vizeire evezett ha­zánkban is az íráselemzés: alig néhány esztendeje alakult a Grafológiai Intézet. S hogy-hogy nem, a fővároson kívül Pécs lett e szakma műve­lőinek igazi otthona. S mint minden tudomány számára, feltehetően a grafológusoknak is sokat jelent egy-egy szak­mai konferencia, a különböző témakörökben a kutatási eredmények bemutatása, gon­dolatok cseréje. Tegnap délelőtt háromna­pos szakmai napok kezdődtek Pécsett, a JPTE Damjanich ut­cai intézetében. A programfü­zet és az előzetes szándékok szerint közel harminc előadás hangzik el, a ma legizgalma­sabb témakörökben. így szó lesz a menedzserképzés, veze­tőkiválasztás témaköréről, a grafológia és az emberismeret kapcsolatáról többek között. A szakmai napokat Herbai Zol­tánná, a Pécsi Iroda vezetője nyitotta meg, majd dr. Agárdi Tamás pszichológus, a Grafo­lógiai Intézet igazgatója tar­totta megnyitóját, üdvözölve a résztvevőket, érdeklődőket. Megállapítása jogos volt: az íráselemzés egyre népszerűbb ma Magyarországon, egyre többen művelik és igénylik művelését, azaz nő a felhasz­nálók köre. A grafológia okta­tásán kívül ma talán az egyik legfontosabb feladat, kilépni a szakmai berkekből és eljutni mindazokhoz, akik hasznosí­tani szeretnék a grafológus ismereteit. K. F. ft k k í

Next

/
Thumbnails
Contents