Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)
1993-07-02 / 176. szám (178. szám)
2 új Dunántúli napló 1993. július 2., péntek Rávertek a kormány kezére? (Folytatás az L oldalról) a kormány kezére, mivel olyan információ birtokába jutott, hogy az a Parlamentben ma tárgyalandó lakástörvény rendelkezéseivel az önkormányzatok tulajdonából szándékozik elvenni jelentős értéket. Arról lenne szó - ahogy ezt az előterjesztő, dr. Mikes Éva alpolgármester ismertette -, hogy a lakástörvénnyel vételi jogot adnának az önkormányzati tulajdonba került ingatlanok bérlőinek, mégpedig a forgalmi érték 60 százalékával számítva az árat, amelyből az előprivatizációs értéket is le kell vonni. Ebből az következne, hogy az önkormányzatnak gyakorlatilag ingyen vagy a forgalmi érték egy számjegyű százalékért kellene lemondania bérleti joggal terhelt tulajdonairól. Az értékesítésből befolyt viszonylag csekély összegből bérlakást kellene építeni. Ahogy erre a vitában többen rámutattak: a kevés bevételből nem túl sok lakás épülhetne, viszont a város költségvetéséből idén mintegy 500 millió, a későbbiekben 1 milliárd forint esne ki, ami az önkormányzat működőképeségét ásná alá. Ezért dolgozták ki azt a tervet, hogy a közgyűlés által egy személyben alapított Városi Vagyonkezelési Kft.-re bíznák a nem lakás célra szolgáló ingatlanok kezelését, hasznosítását. Amíg a tervezett lakástörvény említett rendelkezéseit az SZDSZ, a FIDESZ, az MSZP frakciók részéről alkotmányellenesnek, a tulajdon védelme elvébe ütközőnek és az önkormányzatok zsebére elkövetett ajándékozó gesztusnak értékelték a felszólalók, a kormánykoalíciós pártfrakciók részint ellenkező- állásponton voltak, olykor frakciókon belül is megosztottan. Az MDF és a KDNP képviselői főleg a kft.-alapítás döntésérett előkészítettségét, jogi formáinak egyes részleteit vitatták, az FKgP frakció tagjai tiltakozólag szóltak ellene. A tervezett lakástörvény említett rendelkezéseit a vállalkozásokat és a tulajdonossá válást segítőnek, éppen ezért jónak minősítették, a kft. alapítást pedig ezzel ellentétesen ható va- gyonmentési kísérletnek. A nagyon hosszas, személyeskedésektől sem mentes vitát névszerinti szavazás döntötte el: 26 igen mellett 5 ellenszavazat és 10 tartózkodás volt. A témakörben elfogadott rendeletek tegnapi kihirdetésükkel hatályba is léptek. Az 1993. évi 30. számú rendelet lényege szerint arról szól, hogy a közgyűlés 100 millió forint pénzbeli betéttel és 225,97 millió forint nem pénzbeli betéttel egyszemélyes korlátolt felelősségű társaságot alapít Városi Vagyonkezelési Kft. elnevezéssel. Az 1993. évi 31. számú önkormányzati rendelet pedig a kft. törzstőkéjének felemeléséről rendelkezik. Beviendő apportként a nem lakás céljára szolgáló épületeket és helyiségeket jelöli meg a garázsok, a műtermek és a nem életvédelmi célokat szolgáló helyiségek kivételével. A közgyűlés ma 8 órától folytatja tegnapról igencsak befejezetlenül maradt ülését. D. I. Extra hitelkonstrukció mezőgazdasági cégeknek (Folytatás az 1. oldalról) Raskó György államtitkár ezt követően olyan EBRD (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) hitelkonstrukciót ismertetett, mely egyedülálló pénzhez jutási lehetőséget teremt a magyar mezőgazdasági vállalkozóknak. A mezőgazdasági alaptevékenységet finanszírozó 103 millió dolláros összegből az istálló építéstől a falusi turizmust célzó beruházásig bármiféle befektetésre lehet támogatást kérni. A hitel futamideje 10 év, 3 éves türelmi idővel. Ami különösen vonzóvá teszi a konstrukciót, a kormány kamatszubvenciókat kapcsolhat hozzá, ily módon a 7 százalékos devizahitel-kamatból hiába lesz 20 százalékos forintos kamat, a szubvenciónak köszönhetően várhatóan csak 10 százalékos végső kamatteher jelentkezik az igénybevevőknél. Az OKHB, OTP és MHB adja majd a kölcsönt, s a kérelmeket 1994 december 31-ig kell benyújtani. Saját erőként a bankoktól függően 20-30 százalékot kell letenni, s ha az üzleti tervet elfogadják, akkor korlátlan az igénybe vehető összeg. Kiderült az is a beszámolóból, hogy a héten az AVÜ 24 élelmiszeripari cég és 60-nál több állami gazdaság átalakulási kérelmét hagyta jóvá, azaz pár napon belül több mezőgazdasági céget privatizáltak, mint az elmúlt három év során együttvéve. Az ÚDN kérdésére Zsámboki Sándor miniszteri biztos elmondta, hogy a földalap kijelöléseket illetően 160 gazdaságban (931 településről van szó) nincs jóváhagyott földalap, de ez az esetek többségében nem manipuláció, a földterületek minél további kihasználása, a kilépők tulajdonhányadának növelése. Hiszen maga a tagság is presszionál, mert így csökken az értéke a tagi, alkalmazotti 20-30 aranykoronás tulajdonának. Emellett a minisztérium felső ráhatásra készül, megkeresve a földrendező bizottságokat és az érintett szövetkezeteket. Mészáros B. Endre (Folytatás az 1. oldalról) újbóli lezárása előtt egyetlen hozzászólóként Csurka István a Magyar Igazság-frakció véleményét tolmácsolta. Az író-politikus kijelentette: ez a pótköltségvetés az 1991., az 1992. és az 1993. évi költségvetés pótköltségvetése, illetve a 94—es év előzetes pótköltségvetése. Csurka szerint ugyanakkor „politikai főpróba” folyik a jövő évi költségvetés elfogadtatásához, mivel a kormány szeptemberre látni szeretné, kit indít a következő parlamenti választásokon, kire számíthat. A képviselő megítélése szerint a kormány „műharakirit” követ el, és előre akarja vetíteni a kisebbségi kormányzást. „Nem szokatlan, hogy egy kormány a saját bukáKompenzálást az embargókárokért Kormányszóvivői tájékoztató Szabó Iván pénzügyminiszter csütörtök délben benyújtotta az Országgyűlésnek a jövő évi költségvetés tervezetét, miután a kabinet másodszor is megtárgyalta, s gyakorlatilag vita és lényegesebb módosítások nélkül elfogadta az előterjesztést - jelentette be Juhász Judit a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. - A Jugoszlávia ellen meghirdetett ENSZ-szankciók hatása az év végéig 1-1,1 milliárd dollár veszteséget jelent a magyar gazdaságnak. A kormány ezért elhatározta, hogy diplomáciai úton szorgalmazza az ENSZ-nél és a nemzetközi szervezeteknél a károk kompenzálását. A Gazdasági Kabinet pedig jövő szerdai ülésén megvizsgálja, hogy a költségvetésből miként lehet az embargó miatt a legsúlyosabb veszteségeket elszenvedett magyar vállalatokat támogatni - közölte a továbbiakban Juhász Judit. Megállapították, rövid távon nem lehet számolni a jugoszláv háborús körülmények megszűnésével és az embargók feloldásával. Veszteségeink, többlet- terheink kívülről jött kényszer- intézkedések kötelező végrehajtásából fakadnak, épp ezért enyhítésük is külső kompenzálást igényel. A szóvivő újságírói kérdésre hozzáfűzte: reális számítások szerint nem várható a teljes veszteség megtérítése, ugyanakkor törekszünk a lehető legnagyobb mértékű kompenzálás elérésére. Jelentést fogadott el a kabinet a nemzetgazdaság tavalyi munkavédelmi helyzetéről és az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség ténykedéséről - tájékoztatott ezután Juhász Judit. A jelentés megállapítja, hogy tavaly az előző évihez képest 27,6 százalékkal csökkent a foglalkozási balesetek és 32 százalékkal a foglalkozási megbetegedések száma. Változó bírósági illetékek Építkezéshez, beruházáshoz, felújításhoz az acéláruk legnagyobb választéka a Ferroglobusnál! Viszonteladó telepei megtalálhatók az ország minden pontján! Időt, energiát, pénzt takarít meg, ha az Önhöz LEGKÖZELEBBIT keresi fel! FERROGLOBUS Rt. 7600 Pécs, Mecsekalja-Cserkút Telefon: (72) 13-571 KAPOSVAR ES VIDÉKÉ ÁFÉSZ 7400 Kaposvár, Szokolaberek Telefon: (82) 18-926 ZALAIPARKER Rt. 8901 Zalaegerszeg, Hock J. u. 59. Telefon: (92) 14-398,12-453 Telex: 12750 Nagykanizsai telepe.^ 8800 Nagykanizsa, Űrhajós u. 3. Telefon: (93) 11-515 Keszthelyi telepe: 8360 Keszthely, Deák F. u. 55. Telefon: 12-143 sát készíti elő” - hangsúlyozta Csurka, hozzátéve: a pótköltségvetést teljes mértékben el kell utasítani, és a rendszerváltozás halotti anyakönyvei mellett az irattárban a helye. Ezt követően az Országgyűlés kivételes eljárásban megtárgyalta az illetékekről szóló 1990. évi törvény módosítását célzó törvényjavaslatot. Az előterjesztő nevében Becker Pál PM-államtitkár hangsúlyozta: bővült a bíróságok hatásköre, szélesedett a bírói út, új jogintézmények keletkeztek, és rendkívüli módon megnőtt a bírósági ügyek száma. Emiatt fokozódó teher nehezedik a költségvetésre. Jogos igénynek nevezte az államtitkár, hogy a bíróságok fenntartási költségeit ne a társadalom, hanem csak az igénybevevők fizessék meg. Újdonság a törvényjavaslatban az illetékek minimális és maximális határértékének meghatározása, a munkaügyi perek három speciális esetben való illeték-kötelezettsége, de az államtitkár azt is hangsúlyozta: nem megengedhető, hogy a szociálisan rászorultak ne vehessék igénybe a bírósági utat, ezért sok esetben megmaradtak a kedvezmények. A hozzászólások során az SZDSZ, az MSZP és a FIDESZ vezérszónoka is komolyan bírálta a tervezetet, elsősorban azért, mert a kormány ismét az állampolgárok zsebében „kotorászik”, hogy „belapátolhassa” az állami költségvetésbe az így szerzett bevételeket. Kilátásba helyezték, ha a módosító indítványokat elutasítják, nem szavazzák meg a törvényt^ Határozathozatal pénteken várható. A képviselőcsoportok pártállásra tekintet nélkül támogatásukról biztosították a Budapest- Hegyeshalom vasútvonal korszerűsítésére vonatkozó előterjesztést. Az országgyűlési határozati javaslat értelmében hazánk 450 millió márkás hitelt venne fel egy németországi banktól kedvező kondíciók mellett. Döntés pénteken lesz. © ÓRA A NAGYVILÁGBAN Tömegek állnak sorban Szarajevóban a még működő források előtt, a legtöbbet ugyanis fertőzéstől tartva már lezártak • Szövetkezeti törvény vagy kivégzés? • Blöff lenne a koleszterin pánik? • Soros kontra német márka? • Adják-veszik a lakcímünket? Németország később dönt Kohl kancellár személyében Németország sürgeti a leghangosabban a „maastrichti menetrend” betartását, ám Németország várhatóan az utolsók között dönt a ratifikációs okmány hatályba lépéséről. A karlsruhei alkotmánybíróság csütörtökön kezdte el tárgyalni a maastrichti szerződés ellenzőinek panaszát, állásfoglalás ősznél hamarabb nem várható. A német parlament decemberben ratifikálta ugyan a szerződést, de a folyamat nemzetközi jogilag akkor zárul le végérvényesen, ha a ratifikálási okmányt az államfő is aláírta, s azt letétbe helyezik Rómában. Richard von Weizsäcker a karlsruhei állásfoglalástól tette függővé az aláírást. Amerika nem robbant Az amerikai kormány nem engedi Nagy-Britanniának sem, hogy folytassa atomfegyver-kísérleteit a nevadai sivatagban - erről számoltak be brit tisztség- viselők csütörtökön. Közölték azt is, hogy Clinton elnök engedett a washingtoni törvényhozás nyomásának és vállalja, hogy Amerika elsőként nem folytatja az atomkísérleteket. Az Egyesült Államok a jövő évig meghosszabbítja a csütörtökön lejáró moratóriumot, amely szerint nem robbant, amíg más nem robbant. Szigorúbb menekültügy Csütörtökön. Németországban életbe lépett a szigorúbb menekültbefogadási gyakorlat. Az új intézkedés célja a gazdasági menekültek hullámának feltartóztatása. A szárazföldi határokon jelentkező, menedékjogért folyamodó külföldi kérelmének megvizsgálását ezentúl nem kezdik el. Az illetőt a határról visszaküldik, mert Németország összes szomszédját biztonságos jogállamnak nyilvánította, ahol a politikai menekült ugyanolyan védelemben részesül, mint Németországban. Párizsban napirenden az EK-társulás A jövő hét péntekjére tűzte napirendre a francia nemzetgyűlés elnöksége a Magyarország és Lengyelország, illetve az Európai Közösség között létrejött társulási szerződés ratifikálásáról szóló törvényjavaslatot. Hírek szerint a ratifikációs törvénytervezet elfogadását, amelyet a minisztertanács csak szerdán terjesztett a törvényhozás elé, a kormány javasolta a sürgős napirendi pontok közé, mivel az eljárás - technikai okokból - már rendkívül elhúzódott, s a franciák az EK többi tagállamához képest jelentős késésben vannak. < I
