Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-09 / 183. szám (185. szám)

10 aj Dunántúli napló 1993. július 9., péntek A/ Új DN politikai vitafóruma ,Bandi bácsi nem pletykál, csak kér és kérdez’ Luxus-tanya ügyben Gondolatok az önkormányzati felelősségről Kinek a képviselője? A Kereszténydemokrata Néppárt önkormányzati képvi­selői az Új DN két héttel ez­előtti politikai vitafórumában közölt írásukban egyebek mel­lett kijelentették, hogy szemé­lyükön keresztül közvetlenül támogatják az önkormányzati feladatok és célok megvalósítá­sát. Mindez azonban vélemé­nyem szerint mindössze szép politikai szólam, a valóság, a tények mást mutatnak. Hiszen a KDNP önkormányzati képvise­lői (is) önkormányzati „munká­jukat” ideológiai álarc mögé rej­tik. Ahol gyakorlati, a kívülálló számára is egyértelmű problé­mákat téves elméleti következ­tetésekkel próbálnak meg he­lyettesíteni: ahol a koncepciót­lanságot egyéni érdekeket tük­röző (avagy stiláris) indítvá­nyokkal igyekeznek eltakarni, ott az ember joggal ítélhet úgy - sokakhoz hasonlóan -, hogy egy arctalan, szürke párt kísér­letezéseiről van mindössze szó. Az a párt, amely „képviselőin keresztül önkormányzati politi­kára hivatkozással százmilliós nagyságrendű vagyontól fosztja - illetve fosztaná - meg a várost (lásd pl. a Nagy Lajos Gimná­zium kártérítés nélküli átadását az egyház részére vagy a Nagy Lajos úszódával kapcsolatos azon álláspontot, mely szerint a város még csak a fürdőre való igényét se jelezze a Vagyoná­tadó Bizottságnak, hanem szó nélkül engedje át a strandot a Ciszteri Rendnek); az a párt, amelynek képviselői - talán felkészületlenségük okán - a legtöbbször úgy reagálnak in­dítványokra, hogy „tartózko­dom”; továbbá az a párt, amely a város vagyona terhére birtok­háborítást követ el (lásd. Rákó­czi utca 50. sz. ingatlan); és az a párt, amely közcélokra való hi­vatkozással - törvényi felhatal­mazás nélkül - az egyház va­gyonának növelését kívánja el­érni, nos ez a párt jobban tenné, ha önkormányzati képviselői­nek személyén keresztül köz­vetlenül (így) nem támogatná önkormányzati célok és felada­tok megvalósítását. Hiszen azok, akik az önkor­mányzati munkát több ízben ki­vonulásukkal, a szavazás mel­lőzésével és sokszor távollétük­kel „segítik”, nem alkalmasak képviselői feladatok ellátására. Uraim! Végre el kellene dön­teni: mint pécsi képviselők, ugyan kinek az érdekeit helye­zik előtérbe döntéseik meghoza­talakor? S ha a kérdés sikerül egyértelműen - és esetleg váro­sunk javára - tisztázni, el kel­lene kezdeni legalább akkora gondot fordítani településünk gondjainak megoldására, mint az egyház - az önkormányzat rovására történő - vagyongya­rapítására. Szabó Tamás FIDESZ Vége a fürdőügynek, avagy vége a demokráciának? Ha mondja higyjük el! A pénzügyminiszter szerint a kormány nem támogatja a cso­portos kiváltás lehetőségének törvénybe iktatását. Mire is lőnek több oldalról ilyen össztűzzel? A parlament mezőgazdasági bizottsága tör­vényjavaslatot nyújtott be, mely megfelel az általános emberi jogoknak. Eszerint mindenki­nek joga van arra, hogy munka­erejével, vagyonával szabadon rendelkezzék és olyan vállalko­zásba vigye, amely neki legjob­Együttélni a mássággal A szocialista rendszer látvá­nyos összeomlása után a valódi szabadság mellett megjelent egy másfajta szabadság is: a gyűlölet szabadsága. Felszínre került és egyre szélesebb teret kezd nyerni az idegengyűlölet. Különböző csoportok és egyé­nek szükségtelen etnikai ellen­téteket szítanak. A kisebbségek- elsősorban zsidók és cigányok- újra nem érzik magukat biz­tonságban. Sajnos a jelenlegi nemzeti alaptanterv nem fordít kellő fi­gyelmet arra, hogy a sokféle et­nikumot képviselő gyermekek­nek még az alapoknál megtanít­sák, mit jelent ma kisebbségnek lenni. A magyar történelem új korszakában súrlódások mini­málisra csökkenése érdekében, mindannyiunknak meg kell ta­nulnunk egy több kúlturát, több nemzetiséget magába foglaló országban élni. Akarnunk kell és meg kell tanulnunk együtt élni a másikkal, a mássággal. A másság együtt jár az em­beri léttel, nap mint nap találko­zunk vele, de ha nem tudjuk mi­lyen kultúrából jött, milyen éle­tet élhet, akkor mindig köny- nyebb figyelmen kívül hagyni, nem szeretni, megvetni csak azért, mert számunkra ismeret­len, mert nem felel meg az álta­lunk megszokott konvekciók- nak, tehát más, mint mi. Az ilyen eleve elutasítás a bi­zalmatlanság, a gyűlölet bölcső­jévé válhat és ettől a ponttól na­gyon nehéz az együttélés. Ha ezen nem vagyunk képe­sek a jobbítás szándékával vál­toztatni, akkor mindannyiunk helyzete egyre súlyosabbá vál­hat, és egy olyan senki által nem kívánt ország jöhet létre, amely sok kínt, szenvedést okozhat. Nos ettől mentsen meg ben­nünket a józan értelem. Ajíai János Véleményt kérünk Árfelhajtás A Kereszténydemokrata Néppárt eddig is figyelemmel kísérte a régióban működő, fő­leg monopol helyzetben lévő, termelő, szolgáltató vállalatok, gazdasági szervezetek működé­sét, de az elmúlt időszak nega­tív tendenciái arra inspirálják a pártot, hogy a lakosság kiszol­gáltatottságát, az indokolhatat­lan árfelhajtó tevékenységet erősebben vizsgálja. Sőt, lépé­seket kívánunk tenni abban az irányban, ami elvezethet akár egy monopóliumellenes - nyu­gaton már ismert és működő - törvényhez. Fenti céljaink előmozdítására szívesen látnánk, olvasnánk a lakosság, a kiszolgáltatott fo­gyasztók, vevők véleményét, de persze a szakemberek, az ön- kormányzati dolgozók, jogá­szok, közgazdászok, műszakiak stb. - nézeteit is. Levélcímünk: KDNP Pécs, Pf. 381, 7601 ban kifizetődik Ezt a jogát csak az korlátozhatja, hogy mások­nak indokolatlan kárt ne okoz­zon. Ha ezt a jogot - a szövet­kezetből való kiválás jogát - 1993-ban nem ismerjük el, úgy mennyivel haladtuk meg a job­bágykor röghöz kötő törvé­nyeit? Ez a szabadság sérti a bankok érdekeit? Lehet, de mennyiben? Ez nemcsak a tsz-ek bűne, ha­nem egy rossz gazdasági felál­lás következménye is a túlzott elvonások, nagy terhek mi­att.Ha most az uradalom-méretű gazdaságok falu-méretűre, vagy különösen gazda-méretűre zsu­gorodnak, ezek nem veszik, Az egész világon elemi erő­vel tört fel a harc a politikai kor­rupció ellen. Vezető politiku­sok, pártvezérek buktak és buk­nak meg, kerülnek bírósági és parlamenti vizsgálatok elé. Volt aki öngyilkosságba menekült. Az olvasónak nem kell meg­ijedni ez utóbbi biztosan nem fog megtörténni a pécsi önkor- mányzatban.Itt elegendő egy preventív felháborodás a kényes ügyek lerendezésére. (Talán mindenki emlékszik a PIK tava­lyi botrányos 40 milliós Bi- lia-kölcsönére.) Míg nem tisztázódott a PIK szerepe az önkormányzati tulaj­donú lakások eladása körüli la­kossági kezdeményezésben, a vezetési válság, az átalakulás miatt különösen kiélezett volt a helyzet a PIK körül. Ezért külö­nösen kényes volt a PIK és az őket felügyelő önkormányzati tisztségviselők közötti viszony. Mindez nem zavarta dr. Mikes Évát, FIDESZ önkormányzati képviselőt, alpolgármestert és ebben a kiélezett, kényes hely­zetben a felügyelete alá tartozó PIK-kel újíttatta fel magántu­lajdonú lakását. Amikor érezte, hogy esetleg ezt a minden bi­zonnyal törvényes, de nézetem szerint tisztségével össze nem férő, ezért nem etikus tevékeny­ségét fedeznie kell, az önkor­mányzati gyűlésen kifejezte felháborodását, hogy a PIK a fi­zetett költségért nem végzett tisztességes munkát. (Ezzel a kérdés lerendezettnek nyilvánít­tatott.) De téljünk vissza a Ma- kár-oldal problémájához.Ked- ves Gulio, óriási tévedésben van, mert Bandi bácsi nem pletykál, csak kér és kérdez 1989 óta. 1989. januárjától előbb a tanácstól, majd az ön- kormányzattól, folyamatosan Gömöry János városi főépítész­nem is tudják igénybevenni a magas kamatra adott kölcsönt. Ez bizony a bank sérelme! Csakhogy fölmerül a kérdés: a mezőgazdasági termelés van a bankért, vagy a bank szolgáltat a mezőgazdaságnak? A csoportos kiválások veszé­lyeztetik a tsz-ek működőké­pességét? Ez csak látszatra igaz. Ma általános jelenség, hogy nagyüzemek - esetenként tsz-ek is - kft.-ket alakítanak a vagyon egy részéből. Ha ez nem veszé­lyes, akkor, ha a földtulajdono­sok nem korlátolt felelősségű (sokszor felelőtlen) társaságot különítenek el, hanem minde­nüket kockáztatva önállóan tői azt kértük, hogy a Makár-ol- dalra olyan rendezési tervet ké­szítsenek, amellyel megszün­tethető a terület ingatlan-tulaj­donosait sújtó 32 éves telekala­kítási és építési tilalom. Azt kér­tük, hogy ha a városnak nincs koncepciója és pénze a terület felhasználásához, akkor szaba­dítsa fel a területet. Ha pedig szüksége van a területre, akkor piaci áron azonnal vásárolja fel a törvények szerint és magát korlátozza a továbbiakban. A városrendezési terveket 1991. december 31-ig felül kel­lett volna vizsgálni. A Ma- kár-oldalra 1992-ben meghozta az önkormányzat a 7/1992. (I. 16.) számú önkormányzati hatá­rozatában a terület RRT-jét, amelyet előttünk ismeretlen ok­ból 1992. decemberében visz- szavontak azzal, hogy az új ter­vet 1993. március 15-ig el kell készíteni. Most június 8-a van, és sehol semmi. Csak önök építkeznek. Valamilyen ok mi­att az 1991. dec. 31-i határidőt figyelmen kívül hagyva az ön- kormányzat késik a Pécs egyik legszebb pontján fekvő igen ér­tékes terület rendezési tervének elkészítésével. Tehát mi 1989 óta vagyunk vitában a területen lévő ingat­lanjainak tulajdonosi jogáért, a jelenlegi helyzetet egy eléggé nyílt államosításnak kell felfog­nunk. 1989. januárjában bizto­san nem tudtunk arról kedves Gulio, hogy a volt egyházi tu­lajdonú telken sorházszerű la­kóépülettel és villákkal, övezett sprotcentrummal akaiják meg­ajándékozni a várost. A vállal­kozó azt csinálja, amit megen­gednek neki. Biztosan félretájé­koztatták önöket, mert mi soha­sem kételkedtünk azon kijelen­tésükben, hogy önök közül senki senkit semmikor és sem­mivel. Sőt köszönetünket kell akarnak gazdálkodni, az miért veszélyes? És itt is felmerül a kérdés (mely nem is kérdés), hogy az emberek vannak a tsz-ért, vagy fordítva? Az a tény pedig, hogy a tör­vényjavaslatot - mely emberibb közegbe helyezi a szövetkezést - a mezőgazdasági bizottság napirendre tudta tűzetni, (saj­nos) nem azt jelenti, hogy meg is szavazzák, mert Szabó Iván és környezete elég befolyással rendelkezik ahhoz, hogy lesza­vaztassa a Parlamenttel. így hát felesleges az ádáz vagdalkozás, hihetünk a miniszternek! Székely Sándor kifejeznünk, hogy az építési en­gedély kiadásakor még érvény­ben levő 7/1992. (I. 16.) ön- kormányzati határozatban sze­replő út telkére ráépítettek. A 16 m szabályozási szélességből és az 5 m-es előkertből jelenleg 9 m maradt. Mi sohasem kértük az önkormányzatot, hogy emiatt az építményt bontsák le, bün­tessék meg önöket, vonják fel­elősségre a tervezőt. Mert ez nem egyedi eset az önkormány­zat városrendezési tevékenysé­gében. Ezek a szabálytalansá­gok bevett gyakorlata az ön­kormányzat városrendezéssel foglalkozó tisztségviselőinek és vezető tisztségviselőinek. Az 1993. június 3-án megje­lent Pécsi Extrában az önkor­mányzat közli, hogy a szigeti városrész rendezési tervét meg lehet tekinteni a Városházán. A dolognak csak az a szépséghi­bája, hogy most már átadás előtt álló házaknak adtak ki, ezen a területen építési engedélyt ren­dezési terv nélkül. A kész házak esetén milyen szerepe lehet a hatóságok és a lakosság véle­ményének? Furcsa dolog, hogy a város centrumában a városképet nem zavaró 40 cm miatt akadályoz­zák a várost lejárató Citrom ut­cai állapot megszüntetését azok, akik sorozatban ennél sokkalta súlyosabb törvénysértéseket követnek el. Kedves Gulio, közös gon­dunk csak úgy szűnik meg, ha ez a törvénysértő folyamat és gyakorlat megszűnik a város­ban. Ezeket a törvénysértéseket igazságügyi szerveknek is ki kell vizsgálni: csak hivatali munkában történő mulasztás esete áll-e fenn, vagy más tör­vénybe ütköző tevékenységet is folytattak-e. Dr. Nádor András „Savanyú a szőlő” - lehetne egy mondattal elintézni Szabó Taács, a Harkányi Fürdő fel­mondási idejét töltő gazdasági igazgatóhelyettesének nyilatko­zatát, (Új Dunántúli Napló júl. 2. Vége a fürdőügynek?) ha a nyilatkozat csak arról szólna, hogy milyen sanyarú sors vár a helyi önkormányzat tulajdo­nába került fürdőre, miután a két elsőszámú vezető, (köztük a nyilatkozó) a pervesztes jogta­nácsos, sőt horribile dictu a tit­kárnő is megvált a cégtől. A nyilatkozó azonban nem csak szépreményű közgazdász, hanem politikus is, Pécs város Közgyűlése FIDESZ frakciójá­nak oszlopos tagja, s mint ilyen, a jövőt ilyennek képzeli: „ .. .és ha újabb rendszerváltás lesz eb­ben az országban, tehát a jelen­legi kormányt a lakosság le fogja cserélni, akkor a harkányi polgármester az eddigi indítta­tásai miatt nem hiszem, hogy túl sok pénzt fog elérni. És ak­kor el kell gondolkodni azon, hogy egy nemzetközi jelentő­ségű gyógyfürdő helyi köz- és strandfürdővé fog silányulni, ami nem lehet célja senkinek.” A magam részéről remélem, hogy ebben az országban nem lesz újabb rendszerváltás, ma­rad a parlamentáris demokrácia, akkor is, ha esetleg a FIDESZ kormányzó párt lesz. Azt meg nagyon remélem, hogy a harká­nyi Fürdő sorsáról hozzáértő, józan politikusok fognak dön­teni, személyes és párt érdekek­től mentesen. Nyilatkozata után na- gyon-nagyon remélem, hogy Szabó Tamás nem lesz a döntést hozó politikusok között! Dr. Pollák György reumatológus szakorvos Harkányi Gyógyfürdő A magyar szociáldemokrácia eleget tehet hivatásának Újjászületés Egyetértve a Szociáldemok­rata Néppárt Baranya megyei Ügyvivőjének az ÚDN június 23. számában a Szociáldemok­rata pártok októberi egyesülé­sére vonatkozó ténybeli tájé­koztatójával, az MSZDP Pécs-Baranya megyei Szerve­zetének vezetősége szükséges­nek látja azt néhány ténnyel ki­egészíteni. Úgy véljük az ÚDN olvasóit érdekli az a tény is, hogy a több mint 100 éves múltú, az első 60 évében szilárd egységben és oly eredményesen működő MSZDP miért szakadt több részre éppen akkor, amikor 40 évi kényszertétlenség után mű­ködését újból megkezdhette, és miért történik az egyesülés csak most. Két főtényező következmé­nye a több pártra szakadás. Az egyik, hogy az 1948-ban kierő­szakolt kommunista-szocdem egyesülés a magyar szociálde­mokrácia lefejezését jelentette. Az akkori vezetők kis része el­árulta a szociáldemokráciát, vagy vértanuságot szenvedett a szociáldemokrata eszméiért, vagy emigrációba kényszerült. Ez utóbbiak is meghaltak a 40 év alatt a hű maradt párttagok jórészével együtt. A másik fő tényező, hogy az MSZDP 1989 évi újjáalakulásakor így az új vezetői garnitúra jelentkezett, akik nem pártmunkával, ha­nem önjelöléssel igyekeztek a párt vezető tisztségeit megra­gadni. Mivel az MSZDP-nek csak egy elnöke lehetett, igye­keztek azt annyi párttá szakí­tani, hogy az elnöki igények kielégíthetők legyenek. Nyilvánvaló, hogy az akkor fennálló MSZDP-beli hibákat nem külső ostorozással, hanem belső munkával lehetett csak megjavítani, vagyis az új elnö­kök ezzel segíthették volna a szociáldemokrácia ügyét. Az egység megteremtésének szük­ségessége azonban a szakadás pillantától áthatotta és áthatja az igazi magyar szociáldemok­ratákat, akik a szociáldemok­rata eszméket nemcsak vallják, hanem a szociáldemokrácia célkitűzéseiért: a valós demok­ráciáért és az igazi szocializ­musért dolgozni is hajlandók, ezeknek pedig egy pártban a helyük. Az MSZDP Petrasovits Anna elnöksége alatt is megkí­sérelte a szociáldemokrata egység megteremtését, de ez szerencsére nem valósult meg, mert az akkori viszonyok kö­zött csak látszólagos egység lett volna, ami akadályozta volna a magyar szociáldemok­rácia igazi kibontakozását. A jelenlegi egységtörekvé­sek megalapozottak, mert a párt tényleges, alkotó egységé­nek megteremtésére irányul­nak, amellyel a magyar szoci­áldemokrácia eleget tehet hiva­tásának, a magyar dolgozó nép, a bérből, fizetésből, nyugdíjból élők, valamint a főként saját munkájukat hasznosító vállal­kozók érdekei szolgálatának. Ezt bizonyítja az a tény, hogy az MSZDP jelentős, tu­dományos megalapozottságú munkával, dr. Kapolyi László irányításával megalkotta azt a közgazdasági program terveze­tét, amely a jelenlegi rendkívül súlyos gazdasági válság meg­oldására képes. Az MSZDP a tavalyi áprilisi kongresszusával újjá alakult, nemcsak új vezetőséget válasz­tott, hanem hasznos, új mun­kamódszereket is kidolgozott. A kongresszuson megválasz­tott elnök, dr. Borbély Endre, irányításával az MSZDP ko­rábbi elszigeteltsége nemcsak megszűnt belföldön, hanem a külföldi szociáldemokrata pár­tok vonatkozásában jelentős ér­téknövekedést ért el. Jelentő­sen nőtt az MSZDP alapszer­vezeteinek és tagjainak száma, javult alapszervezeteinek mű­ködése. így az MSZDP megte­remtette azt a keretet, amely­ben és amelynek segítségével a magyar szociáldemokrácia ténylegesen jelentős tevékeny­séget végezhet dolgozó népünk létbiztonságának és jólétének megteremtése érdekében. A pártszakadásra vonatkozó megállapításunk természetesen nem vonatkozik az 1992-ben alakult Néppártra. Magyarországi Szociáldemokrata Párt Pécs-Baranya megyei Szervezetének Vezetősége

Next

/
Thumbnails
Contents