Új Dunántúli Napló, 1993. július (4. évfolyam, 177-207. szám)

1993-07-09 / 183. szám (185. szám)

1993. július 9., péntek aj Dunantüii napiö 11 A szakember szerint Sikeres a cukorgyárak privatizálása Nem felelnek meg a való­ságnak a cukorgyárak külföldi társaságoknak történő kiárusí­tásáról és a cukoripari mono­póliumok kialakulásáról han­goztatott állítások - nyilat­kozta Fábián Károly, a Cukor Terméktanács elnöke az MTI- nek. A cukorgyárak három éve tartó privatizációja során a há­rom külföldi befektető a hazai cukortermelésnek csupán 30 százalékát szerezte meg. A 12 cukorgyárból az osztrák Ag- rana cég a petőházi és a kapos­vári vállalatban szerzett több­ségi tulajdont. A francia Beg- huin-Say csoport a hatvani, a szerencsi, a szolnoki és a selypi gyár 40 százalékos, a francia-angol érdekeltségű Eastern Sugar csoport pedig a kábái gyár 35 százalékos tu­lajdonához jutott. Az ácsi, a sarkadi , a mezőhegyesi, a sárvári és az ercsi cukorgyá­rak privatizációját a vagyo­nügynökség egyben kívánja meghirdetni és erre elsősorban a hazai befektetők pályázatait várják. A cukoripar súlyos tőkehiá­nya és az elhúzódó kárpótlás miatt termelői tulajdonlás még nincs az ágazatban, a hazai be­fektetőknek azonban a vagyo­nügynökség a részvények 20- 25 százalékát kívánja értékesí­teni, melyhez kárpótlási jegy ellenében is hozzá lehet majd jutni. A mezőgazdaság többi ágazatához hasonlóan a cukor­ipar is súlyos likviditási gon­dokkal küzd, ezért privatizáci­ójánál elsődleges követelmény a megfelelő tőke biztosítása. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a magyar cukor előállítá­sának önköltségi ára ugyan alacsonyabb, mint a nyugat­európaié, a támogatások kü­lönbözősége miatt azonban a hazai ár jóval magasabb, mint a világpiaci. A szakember szerint - különösen sikeresnek tekinthető a cukorgyárak pri­vatizálásának eddigi menete, hiszen a külföldi cégek nem­csak a működéshez és a fej­lesztéshez szükséges tőkét biz­tosítják a cégeknek, de a ter­melők is ingyen juthatnak hozzá nemzetközi termesztési és feldolgozási tapasztalatok­hoz. Három székesfehérvári fiatalember elhatározta, hogy 10 nap alatt 1500 kilométert fognak ke­rékpározni az országhatár mentén. A kerékpárutak fontosságára kívánják felhívni a figyelmet. 125 éves a MÁV címmel a Magyar Államvasutak történetét bemutató kiállítás nyílt július 6-án Budapesten a Közlekedési Múzeumban. Megalakult a Fabulon Kft. Tetőponton az elkeseredettség Sztrájk az egészségügyben? Köztes Európa? Közép-Európa, vagy ahogy a keddi Süddeutsche Zeitung rövid kommentár­jában írta: „Köztes Európa”, nem akar lenni sem ütköző övezet, sem cordon sanita- ire, ám ezen túlmenően „a Varsói Szerződés bilincsei­nek lehullása” óta folyik az érintett államokban a vita arról, hogy a térség bizton­ságát miként lehetne garan­tálni. A müncheni újság megállapította: „Az atomhatalom Ukraj­nától származott az a gon­dolat, hogy alapítsák meg a NATO B-t (a NATO keleti változatát Oroszország ki­zárásával - a tud.). Len­gyelország elnöke, Lech Walesa a történelmi pillanat töredékrészéig vonzónak ta­lálta az elképzelést. Az ötlet halott, de az eredeti NATO is távoli még az új jelentke­zők számára. Ez sokáig így is marad, mivel Clinton el­nök nem akar új kötelezett­ségeket vállalni Európában, ezen kívül nem akarja pro­vokálni Oroszországot az­zal, hogy a NATO-területet kiterjeszti a Bug folyóig. Ugyanakkor nem egészen alaptalanok a semmilyen szövetséghez nem tartozók érvei: veszélyeztetve érzik magukat a keleti szomszé­doknál esetleg bekövetkező társadalmi és nemzeti rob­banások, továbbá a mene­kültáradat miatt. Mindez európai feladat, amelyet leginkább az Európai Kö­zösség (EK) és a Nyugat­európai Unió (NYEU) kere­tei között lehetne megol­dani. Fabulon Kft. néven önálló, korlátolt felelősségű társaság­ként működik tovább a Richter Gedeon Gyógyszergyár Fabu­lon, Fabulissimo, Richtofit csa­ládokkal fémjelzett dorogi kozmetikai gyáregysége - mondta az MTI érdeklődésére Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója. Az új gazdasági egység önálló működésének feltételeit előzetesen átvilágítás során ha­tározták meg. Megszüntették minden olyan terméknek a gyár­tását, amely nem volt gazdasá­gos, s így a készítményeknek körülbelül a fele maradt meg. A karcsúsítás munkahelyek meg­szűnésével is együttjárt. A to­vábbra is gyártásban tartott ter­mékeknél erőteljesebb marke­ting- és reklámmunkával a for­galom növelését tűzték ki célul. Megszüntették a kutatólabora­tóriumot is, mert a fejlesztési eredmények nem bizonyultak perspektivikusnak. A jövőben új termékeket licenc átvételével gyártanak majd. A kft. alapítója a Richter Gedeon Gyógyszer- gyár, amely később tőkeerős partnert kíván bevonni, akár többségi részesedéssel is a kft.-be. Az első félévi, még nem vég­leges adatok szerint tovább sta­bilizálódott az anyavállalat helyzete. Az elmúlt hónapok­ban végzett szervezeti változta­tások és struktúraváltás kapcsán 8,9 milliárd forintra, az előző év hasonló időszakához képest 40 százalékkal több árbevételre tett szert. Növekedett az export is, elérte a 64 millió dollárt. Ez 23 százalékkal haladja meg az előző félév kivitelét. A vezér- igazgató elmondta, hogy a lét­számleépítéssel is járó fájdal­mas intézkedések nagy része már megtörtént. Repülőjárat Ukrajnába Új légijáratot indított a bu­daörsi Air Service, kedden első alkalommal repült gép az ukraj­nai Ivano Franovszkába. Ezzel Ungvár után a második ukrán várossal is kiépült a légihíd. He­tente háromszor repülhetnek üz­letemberek, turisták a Kárpáto­kon túli településre. A járat in­dítását a növekvő utazási igé­nyek tették indokolttá. Ivano Franovszkában ugyanis sorra alakulnak a különféle vegyes vállalatok, amelyeknek képvise­lői rendszeres utasai lehetnek a 14 üléses cseh gyártmányú LET 410 típúsú gépeknek. A terv szerint hamarosan to­vább bővül. Augusztusban Ljubljanába indítanak heti rend­szerességgel menetrendszerű gépet, s már tárgyalnak román társaságokkal aradi vagy nagy­váradi rendszeres leszállási le­hetőségről. Tetőpontjához érkezett az el­keseredettség az egészségügyi dolgozók között, miután Szabó Iván pénzügyminiszter május 17-én, a Parlamentben kilá­tásba helyezte, hogy mégsem vezetik be jövőre a közalkalma­zotti bértáblát. Egyre több he­lyen fontolgatják: ősszel sztrájkba lépnek, amennyiben tárgyalásos úton nem sikerül érvényt szerezni jogos igénye­iknek - mondta az MTI-nek kedden Gulyás Judit, az egész­ségügyi dolgozók többségét tömörítő EDDSZ elnöke. A tavalyi tíz százalékos, to­vábbá az idén várható, átlago­san 1240 forintos bruttó fizetés- emelés után elfogadhatatlan - mutatott rá az elnökasszony -, hogy a jövő évi költségvetésben Megalakult a NYIRTELE- KOM Telefonfejlesztési Kft., amelyet a Nyírség teljes távbe­szélőhálózatának kiépítésére hozott létre a Magyar Távköz­lési Részvénytársaság és a Sza­bolcs- Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. A társaság a tervek szerint hétmilliárd forintot költ Sza- bolcs-Szatmár-Bereg távbeszé­lőhálózatának kiépítésére. A be­ruházás első üteme még az idén megkezdődik. Kisvárdán épül korszerű telefonközpont, amelynek révén Felső-Szabolcs és Bereg 65 települése kapcso­lódhat majd be a távhívásba. A központ 1994. júniusára készül el, s az átadásával egyidőben a városban és a környék hét köz­ségében több mint négyezer egyetlen fillért sem szánnak az ágazat dologi, illetve bérfejlesz­tésére. (A gazdasági szaktárca adatai szerint az egészségügyi átlagbér ma bruttó 19.613 fo­rint, míg a szakdolgozóknál ugyanez nem éri el a 14 ezer fo­rintot.) Ezek után az egészség- ügyiek már csak abban bíztak: a jövő januárra ígért fizetéseme­léssel valamelyest közelebb ke­rül végre keresetük a jogosan elvárható szinthez. Miután azonban úgy tűnik, ezt az ígére­tet sem váltják valóra, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete is lépni kényszerül. Egyelőre még várják, hogy július 20-ig, a közösen meg­szabott határidőig sikerül az ér­dekegyeztetés a szaktárcával. előfizető kap telefont. A to­vábbi 57 települést azután, fo­lyamatosan kötik rá az úgyne­vezett gócpontra. Ugyancsak a jövő év közepéig tartó első be­ruházási ütem során szólalhat meg a telefon Nyíregyházán és Újfehértón, valamint a Máté­szalkához közeli, Szamos-háti térség 40 kisközségében is mintegy ötezer lakásban. A második ütem indításához a befektetőket az év végéig sze­retnék megtalálni, hogy a munka minél hamarabb kez­dődhessen, a térség mind a 228 települését bekapcsolhassák a hazai és a nemzetközi távhí­vásba. Jelentkezők már most van­nak, s valamennyiükkel folynak a tárgyalások. Kiépül a Nyírség korszerű telefonhálózata A győri Comet Mérnöki Iroda egy különleges, bárhol telepíthető úszómedence családot alakított ki. Ä fejlesztés során jelentős szerepet kapott az iskolai úszás oktatás. A medencéket a legigénye­sebb víztisztító berendezésekkel látják le. sí. , ............ Eladták a Diósgyőri Gépgyár Általános Gépgyárat A piac élénkülni látszik Új tulajdonossal működik jú­liustól a Diósgyőri Gépgyár Ál­talános Gépgyár - tájékoztatta az MTI-t a cég felszámolását végző Reorg Rt. Ez azt jelenti, hogy a felszámolónak sikerült értékesítenie a több mint két éve felszámolás alatt álló, négyszer meghirdetett gyár egy részlegét. Sugár Dezső, a Reorg Rt. ügyvezető igazgatója elmondta: az Általános Gépgyárat a terve­zett pénzügyi kondíciókkal ad­ták el, ám a gyár vételi árát üz­leti érdekekre hivatkozva nem közölte. A céget a szentendrei illetőségű Army-Coop Kft. vette meg, amely az MTI in­formációja szerint Magyaror­szágon bejegyzett, külföldi tu­lajdonossal is rendelkező válla­lat. A Reorg Rt. célja az értékesí­téskor az volt, hogy a Magyar- országon egyedüli techológia és szellemi kapacitás tovább mű­ködhessen, különös tekintettel arra, hogy a rendkívüli foglal­koztatási gondokkal küszködő borsodi térségről van szó. A vevő vállalta, hogy az alappro­filt - tüzérségi eszközök gyártá­sát - megtartja, és a teljes lét­számot, 470 embert továbbra is foglalkoztatja. A Diósgyőri Gépgyár két év­vel ezelőtt került felszámolás alá, miután - elsősorban kelet­európai - piacait a KGST ösz- szeomlása miatt hirtelen elvesz­tette. A cég 1990. évi termelé­sének 57 százaléka ment ex­portra, negyede pedig a Szovje­tunióba irányult. Éves bevétele ekkor még elérte a 3,5 milliárd forintot. Jelenleg tetemes vesz­teséggel gazdálkodik a cég, ámbár adósságállománya a fel­számolás ideje alatt csökkent - mondta Sugár Dezső. Legfőbb hitelezői a bankok, az Állami Fejlesztési Intézet, az APEH, és tartozása van a tb felé is. A gyár az idén már javítja mérlegét, a piac élénkülni lát­szik. A cég vezetői nemrégiben egy 2 millió dolláros ukrán szerződésről számoltak be. A megrendelés azonban nem megoldás, ha nem tudják finan­szírozni a termelést - hitelre azonban már sehonnan nem számíthat a cég. A Diósgyőri Gépgyár fenn­maradó részeit a tervek szerint külön-külön értékesíti a Reorg.

Next

/
Thumbnails
Contents