Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-30 / 174. szám (176. szám)

1993. június 30., szerda uj Dunántúlt napló 9 Nyelvtörő pongyolaságaink Dr. Vörös Márton Hogyan lesz Sopianae-ből Szofi? Alább-föntebb. Figyelem a minisztert (minisztereket, kép­viselőket és más köz-beszélő­ket), felolvassa a szövegét, s egyszerre csak így szól: ,Mint föntebb már említettem ... ”, majd: „Az alábbiakból is kitű­nik ...”. Hohó! Hogy van ez? Elfelejtettük volna - vagy nem is figyeltünk oda -, hogy ami időben hangzik el, azt nem lehet térbeliséggel cifrázni? Mert az élő beszéd időbeni kiterjedésű, mely esetben pl. a fent-re és a lent-re hivatkozni több, mint ér­telmetlenség. Amikor „fentem- lített” miniszterünk a föntebbet mondta, biztos nem az üléste­rem fölött lebegve képzelte el magát. Csak a beszéd írója volt rest szabatosan gondolkodni, s rossz megszokásból írta le e pongyolaságokat. Persze ez a fajta pongyolaság írásban is ke­gyetlenül vissza tud ütni. Hány­szor találkozunk újságban, könyvben azzal, hogy a „fönt”-re hivatkozás a hasáb, az oldal élén van, ám amire a hi­vatkozás történik, az bizony a hasáb, az oldal alján található. S ugyanez az „alább” esetében: a hivatkozás van alul, a hivatko­zott szövegrész felül. Milyen egyszerű lenne kikerülni a buk­tatókat valahogy így: „Mint ko­rábban már említettem... ”, vagy „A következőkből is kitű­nik * , Út - utca. Gondolkodni ille­nék e két szó kimondásakor, leí­rásakor is. Hogy amit útnak mondunk, írunk, az tényleg út-e, s amit utcának, az utca-e. Mert - sajnos - nagyon sokszor oda sem figyelve mondjuk (rá­dióban, tévében) és írjuk (újság­ban) utcának az utat, s útnak az utcát. Holott a kettő között bi­zony igen lényeges különbség van. Út szóval illetjük - néhány rendhagyó esetet leszámítva - a település szerkezetében legfon­tosabb, gyűjtőjellegű közterüle­teket, az utca ezzel szemben már a megjelenésében is - pl. keskenyebb - utal az alsóbb­rendű voltára. A különbségtétel egyébként megtörténik a hivata­los elnevezésben is. És mégis.. . Tessék csak meggondolni, mi­lyen nevetséges az ilyen pon­gyolaság: a Rákóczi utcába tor­kollik a Bercsényi út. (Az egyik friss hirdetőújságban pl. Czin- deri utat ír a Mme. Pompadur „éjszakai night club” - miért, van nappali night club is? - rek­lámozója.) * Szofi. Hányszor, de hányszor hangzott el, írtuk le városunk rómaikori neve - Sopianae ­védelmében, hogy ez semmie­setre sem mondható úgy, hogy Szoftáné, minthogy a f-betűs kiejtéshez ph-írás szükségel­tetne. A hibás kiejtéshez azon­ban makacsul ragaszkodnak (amint a görög eredetű aero szót is előkelősködő latinkodással ismételten csak éró-nak mond­ják), s újra, meg újra így hall­hatjuk. Most egy új, írott válto­zattal találkoztunk. A pécsi Do­hánygyárnál kitaláltak egy új szlogent: „Mindenki ismeri Szofit!” S hogy félreértés ne es­sék, ott vannak a Sopianae fel­iratú cigarettásdobozok. Nos, magyarázná meg már valaki, hogyan is lett a latin városnév­ből a Sophia - Zsófia - női név eme magyarosan becézett vál­tozata? Minthogy a kettőnek az égvilágon semmi köze egymás­hoz. Hársfai István Várhatóan az eddigitől eltérő funkciót kap egy-két intézmény Változó pécsi bölcsődék Június 28-án kezdődött a nyári szünet A bezárt bölcsődékből a szomszédos intézményekbe helyezik el a gyerekeket Fotó: Szundi Június 28-án elkezdődött és augusztus 20-ig egymást váltva, bezár Pécs valamennyi kis­gyermek intézménye. A három hetes szünetet egyrészt a szü­lőkkel, másrészt a szomszédos, illetve - tekintettel a testvérekre -a legközelebbi óvodákkal is egyeztették. Idén nem lesz semmilyen lát­ványos megújulás egyetlen böl­csődében sem. A legszüksége­sebb munkákra futja csak aló intézményben. Ott, ahol feltét­lenül szükséges, a festésre má­zolásra, de a legtöbb helyen csak a hygiénés előírásoknak megfelelő nagytakarításra, fer­tőtlenítésre. Ugyanakkor a nyár nem je­lent feladat nélküliséget s min­den bizonnyal változást hoz a pécsi bölcsődék számára. Ez a változás részben abban gyöke­rezik, hogy lényegesen keve­sebb a kisgyermek, mint a het­venes évek közepén, amikor már szinte elviselhetetlenül zsú­foltak voltak a gyerekszobák. Vagyis vannak olyan bölcső­dék, amelyek kihasználtsága tényleg megkérdőjelezhető. Ugyanakkor pont a hetvenes évekre gondolva - hisz lassan azok gyermekeinek lehet örülni, akik akkor születtek - nem sze­retne a város olyan helyzetbe kerülni, hogy egy-két év múlva ne tudja kielégíteni az esetleges bölcsődei igényeket. Épp ezért egy-két bölcsődét - egyelőre átmeneti jelleggel- várhatóan más célra fognak majd hasznosítani, illetve bőví­tett, az eddigiektől kissé eltérő funkciót kap egy vagy két in­tézmény. A funkció bővítésre az igé­nyek, illetve a tapasztalatok alapján gondoltak. Ez utóbbi körébe tartozik az, hogy a város egyes részein érzékelhetően több az olyan hátrányos hely­zetű családban nevelkedő kis­gyermek, akik számára rendkí­vül fontos lenne, hogy minél előbb megismerkedjenek azok­kal az alapvető normákkal - például a rendszeres tisztálko­dás - amelyek a belépőt jelent­hetik minden közösségbe. Arra gondolnak, hogy a gyermekek­kel együtt a nap egy részét a még gyed-en, illetve gyes-en lévő anyák is itt tölthetnék, s számos olyan ismeretet sajátít­hatnának el - például ruhavar­rás, különböző díszek készítése - amelyeknek hasznát vehet­nék. Az érdeklődésekből követ­keztetnek arra, hogy vannak iszülők - főként egyedülállók - akiknek szükségük lenne arra, hogy átmenetileg el tudják va­lahova helyezni a gyermekei­ket. A Hajnóczy utcai bölcsőde hétfőtől péntekig bentlakásos, de ide csak a felvett gyerekeket lehet hozni, s szombat vasár­napra őket is haza viszik. A gyermek hotel jellegű szolgálta­tásra lenne időnként szükségük többeknek - például a kórházi gyógykezelés idejére - és a Pé­csi Kisgyermek Szociális In­tézmények vezetősége nem ide­genkedik ettől az igénytől. A feltételek megvitatása és kiala­kítása szintén a nyári hetek te­endője. Arról is ezekben a hetekben döntenek, hogy melyik lesz az a kertvárosi bölcsőde, amelybe ősztől óvodások járhatnak, il­letve az, amelyiket mozgássé­rült fiataloknak adnának át klub céljára. Ősszel pedig folytatják a szakképző tanfolyamot. Hu­szonnégy bölcsődei dolgozó most, júniusban, a záróvizsgá­val fejezte be azt az egyéves tanfolyamot, amelynek ered­ményeként csecsemő-és gyer­mekgondozói képesítést kaptak. Az őszi tanfolyamon is huszon- egynéhányan lesznek. S ha ők végeznek, akkor a je­lenlegi követelmények szerint valamennyi pécsi bölcsődei dolgozó szakképzett lesz. T. É. (1900-1993) Június 22-én svédországi ott­honában elhunyt dr. Vörös Már­ton nyugállományú levéltári­gazgató. Vele Pécs e századi történetének jelentős egyéni­sége távozott el az élők sorá­ból. Az 1930-as évek elején lett Pécs város levéltámoka, majd főlevéltárnoka, az Erzsébet Tu­dományegyetem svéd lektora, egyben Nagy Lajos Kollégiu­mának tanulmányi vezetője. Ilyen minőségében is szoros kapcsolatban volt a város egye­temi ifjúságával, s ebbéli kap­csolatát később is mindig meg­tartotta, sőt kiszélesítette a munkásfiatalok felé. Sokoldalú képzettségének megfelelően te­vékenyen résztvett az Esztergár Lajos nevével fémjelzett Pécsi Norma megvalósításában, és az akkor kialakult falukutató-szo­ciológiai munkában. Erről szól Nagy kísérlet című könyve. Mint levéltáros a rendelkezé­sére álló anyag alapján színes írói tehetséggel dolgozta föl, mutatta be a város történetének különböző szakaszait, jeles eseményeit. Több könyve jelent meg ezekben a témakörökben. Jelentős érdeme, hogy a fia­talkori tanulmányai során kiépí­tett svéd kapcsolatait, irányí­tottságát fölhasználva a Svéd Vöröskereszt fölhatalmazása, megbízása alapján megszer­vezte és működtette a pécsi Svéd Kórházat, amely a világ­háború legnehezebb időszaká­ban sok száz ember életét men­tette meg, gyógyulását segítette elő - nemzetiségi hovatartozás­tól függetlenül. Ezt írta meg a Teérted is ... című könyvében, amelyet a Gondolat kiadó 1992-ben jelentetett meg. Elnöke lett a nemzetközi se­gélyszervezet, az UNRRA helyi szervezetének és a Pécs-Bara- nyai Vöröskeresztnek. Ebbéli minőségében több száz, az ost­rom alatt kiéhezett fővárosi gyermek baranyai üdültetését intézte. A Svéd Vöröskeresztben ki­fejtett tevékenységét a Máltai Lovagrend Szent Lázár-rendjé­nek tiszteletbeli parancsnoka címmel ismerték el. Levéltári munkásságának egyik jelentős eredménye Bara­nya Megye és Pécs Város Le­véltárának egyesítése, a Pécsi Állami Levéltár létrehozása, épületének megszerzése, intéz­ményének igazgatása, amit 1962-es nyugalomba vonulá­sáig látott el. Ezt követően or­vostörténetet és orvosi etikát ta­nított a POTE-n. 1965-ben Svédországba távozott, ahol a Svéd Királyi Levéltárban dol­gozott. Tagja volt a Svéd író- szövetségnek. Már pécsi működésének ele­jén résztvett a szabadművelő­dési munkában, majd 1950 után a TIT tevékenységében - elő­adások tartásával, szervezésé­vel. Egyidős volt századunkkal, Kecskeméten született, s mint közéleti ember, annak minden problémáját életében hordozta. Kinyilvánított végakarata sze­rint Cegléd temetőjében édes­anyja mellett kíván nyugodni. Bécs a milleniumra készül Fesztivál fesztivált követ Alig ért véget az egyik, kez­dődik a másik. Bécs igazán egy percig sem marad fesztivál nél­kül, aminek köszönhetően a nyári szezon megkezdése után is akad program például az Operaházban. Mégpedig rend­hagyó. Ezúttal a dzsessz költö­zik ide be, no meg a soul és a funk, mint ahogy egész Bécs két héten át a könnyebb műfaj fővárosa lesz. A világ legjobb­jai jönnek, negyven együttes lép fel, s az Operán kívül a Volks theater és a Messepalast lesz a helyszín. Jóból is megárt a sok, - mondják, akik azon bosszan­kodnak, hogy egy-egy estén vá­lasztani is nehéz. Ray Charles zenekarával kezdődik a parádé, az Operában, a Volkstheater első rendezvénye a John Scofi­eld kvartetté. A nagy nevek kö­zött lesz Jon Hendricks, Joe Zawinul, Ray Brown, a Manhat­tan Transfer, a Dirty Dozen Brass Band, és sokan várják Archie Shepp műsorát. És van egyéb „fejcsóválni- való” is: a költségek. Ez a fesz­tivál a szokásosnál is többe ke­rül, hiszen ilyen ismertségű együtteseket megfizetni nem csekélység. A költségekhez tavaly Bécs városának 5,2 millió schilling- gel kellett hozzájárulnia - és ez az idén még több lesz. A 17 mil­liós ráfordításból jó esetben se térülhet meg több, mint 11 mil­lió. Bécs zokszó nélkül fizet: a kulturális ügyekben tréfát nem ismerő városi-tartományi veze­tés három éven belül - a mille- neumi ünnepségekre - Bécset a dzsessz igazi fővárosává akarja varázsolni. Szászi Júlia Védeni a védhetetlent Hetven év után Virágzott az amorphophallus Ritka eseményt jelentett be a leideni botanikus kert: több mint hetven év után vi­rágot készül bontani egy kü­lönleges növény, az amorp­hophallus. A növénykert szakértőinek tudomása sze­rint ilyen növény utoljára Jáva-szigetén virágzott 1919-ben. A leideni füvészkert egyik vezető botanikusa elmondta, hogy a jellegzetesen erős és igen kellemetlen illatával az amorphophallus erőteljesen vonzza a rovarokat. A tudományos nevén amorphophallus decus silvae másfél méter hosszú virágot hoz, amelynek belseje sötét­vörös. Egy rokon növény, az amorphophallus titanum, amikor 1956-ban utoljára vi­rágzott Leidenben, hat méter hosszú virágdíszt növesztett. (Reuter) A z Uffizi Képtárat megron­gáló bombarobbanás tulaj­donképpen a világ minden mú­zeumát megremegtette. Egy homályos céllal végrehajtott terrorcselekmény ártatlan em­berek életét vette el, s súlyos kár érte a világkultúra egyik szenté­lyét. Milyen veszteséget szen­vedett az egyetemes művészet Firenzében? Érte-e kár az ott- lévő magyar képeket? Mit tesz­nek hazánk legismertebb kép- gyűjteményének védelmében? Erről beszéglettünk dr. Varga Edithtel, a Szépművészeti Mú­zeum főigazgatóhelyettesével.- Ismeri a helyszínt?-Jártam Firenzében, és ter­mészetesen végignéztem Olaszország legnagyobb és a földkerekség egyik legjelentő­sebb műgyűjteményének kiállí­tótermeit is. Az Uffizi Képtár zömében itáliai, németalföldi, német és francia mesterek alko­tásait őrzi, de a korai olasz pik- túra, s ezen belül is a reneszánsz festészet szempontjából egye­dülálló. Rám, akárcsak a látoga­tók többségére, Botticelli mo­numentális vásznai tették a legmélyebb benyomást. Ezt azért hozom szóba, mert az első ijedelem után kissé megnyugta­tott, hogy a quattrocentonak, azaz a 15. századi itáliai művé­szetnek olyan kivételes reme­kei, mint Botticelli Tavasz és Vénusz születése című képei, vagy Michelangelo A szent csa­lád című alkotása, nem sérültek meg a katasztrófa során. Súlyo­san megrongálódott viszont há­rom festmény, két másik, így Rubens egy csataképe alapos restaurálásra szorul, harminc további vásznat pedig a robba­nás által előidézett gázömlés vi­selt meg. És néhány szobornak letört a keze vagy a lába.-A firenzei képtárban lévő magyar anyag épségben ma­radt?-Tudományos titkárunk, dr. Tátrai Vilmos utánanézett, hány magyar művet is őriznek az Uf­fizi Képtár önarcképgyűjtemé­nyében. Tizenhárom címet számolt össze, köztük olyan je­les mesterek munkáit, mint Ba­rabás Miklós, Benczúr Gyula, Markó Károly, Rippl Rónai Jó­zsef, Szinyei Merse Pál, Peri­mutter Izsák és Csók István. Nem tudok róla, hogy bárme­lyik képnek baja esett volna.-Az Uffizi Képtár elleni tá­madás azt jelenti, hogy a mű­gyűjteményeket eddig fenyegető veszélyek most újabbal gyara­podtak?- Tudomásom szerint a maf­fiának ez új szerepköre, bár még az sem biztos, hogy a merény­lőknek az Uffizi Képtár meg­rongálása volt az igazi céljuk. A legtöbb kárt eddig műtárgyak­ban a lopások és az elemi csa­pások tették. Az utóbbiból ép­pen az Uffizinak jutott ki, hi­szen az Arno folyó 1966-os áradása elöntötte raktárait és termeinek egy részét sem kí­mélte meg. Számos ország mú­zeumai siettek akkor a bajbaju­tottak segítségére, a mi szak­embereink is részt vettek a ká­rosodott festmények restaurálá­sában. Lelkileg sérült emberek egyéni akciói is veszélyeztetik a közszemlére tett műalkotások épségét. A nyolcvanas években külföldön Michelangelo és Rembrandt képein szúrták ki az ábrázolt alakok szemét. Jóval korábban nálunk Csontvárynak egy vászna jutott hasonló sorsra, de a merénylő kiléte mindmáig ismeretlen.- 1983-ban hét rendkívüli ér­tékű festményt raboltak el épü­letünkből.- Azon a november 7-i napon betörtek hozzánk, és Raffaello, Tintoretto és Tizian műveket vittek el. Ma is az a vélemé­nyem azonban, hogy nem vol­tunk vétkesek, mert nem volt saját őrszemélyzetünk, főigaz­gatónk nem volt beavatva a biz­tonsági intézkedésekbe, és na­gyon szegényes volt a bizton­ságtechnikai fölszerelésünk. A magyar és külföldi bűnüldöző szervek bravúros munkájának köszönhetően mindegyik elra­bolt alkotást visszakaptuk, s a súlyosan megsérült Ésterházy Madonnát is sikerült úgy hely­rehozni, hogy már reprezentatív külföldi kiállításokon mutogat­ják, most éppen Japánban van.- Megnyugtatónak tartja a mai helyzetet?- Teljes garancia soha nincs, de ég és föld a különbség az ak­kori állapothoz képest. Megfe­lelő létszámú fegyveres őrség lakik az épületben, s zárt láncú tévéhálózat pásztázza a terme­ket. Más óvintézkedéseket is tettünk, amelyek éppen attól ha­tékonyak, hogy nem verjük őket nagydobra.- Elmondhatjuk-e tehát, hogy legértékesebb műgyűjtemé­nyünket nem érheti mégegyszer ilyen súlyos merénylet?- A magyar műtárgyaállo- mányban a legnagyobb kárt a második világháború okozta. Tömegnyi kincset hurcolt nyu­gatra az államgépezet németba­rát menekülő maradványa, majd a szovjet hadsereg fosztogatta a magán- és közgyűjteményeket. A nyugatra került anyag zömét visszakaptuk, most az orosz bir­tokban lévő műtárgyak visszat szolgáltatása van napirenden. Az illetékes bizottság megala­kult. Reménykedünk, hogy a műtárgyak is előbb-utóbb haza­vándorolnak. Szilágyi Péter i i * é

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents