Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-19 / 163. szám (165. szám)

1993. június 19., szombat aj Dunántúli napló 5 Dáriusi kincsek - gazdátlanul A zálogház miliókkal többet fizetett a tárgyak valós értéknél Holnap az Új VDN-ben Mit mondanak a kis bankok Biztos a betétbiztosítás * Gyilkos napsugár? * Megfojtotta a maffia? Elköszön Dombóvár polgármestere * Még elütheti a győzelemtől a PMSC a Vácot Minden szolgáltató vállalatnak tartoznak Felmondott a közös képviselő Létminimum-ebéd a Parlamentben Beszélgetés a szociálpolitikáról (Munkatársunk jelenti) Meglehetősen rendhagyó, un. sajtóklub rendezvényre került sor tegnap a Parlamentben. Ab­ban a teremben, ahol máskor a kormányülésekről, s egyéb té­mákról szoktak sajtótájékozta­tókat tartani, most ebédet szol­gáltak fel a meghívott újság­íróknak. Nem akármilyent, ha­nem „létminimum ebédet”. A rendezvényt a Miniszterelnöki Hivatal Közönségszolgálati irodája szervezte, a házigazda Katona Tamás államtitkár volt, a meghívott vendégek között pedig miniszterek, államtitká­rok képviseltették magukat. A rendezvény célja volt, hogy kötetlen módon beszél­gessenek újságírók és a külön­böző tárcák képviselői a szoci­álpolitikáról. Mint ahogy Ka­tona Tamás is mondta: - Hogy ne legyen mód felelőtlen dema­gógiára, hanem a szociális prob­lémákra konkrét megoldásokat próbáljunk keresni. Dr. Surján László, népjóléti miniszter azt fejtegette, az or­szág jövője szempontjából kell új utakat találni a szociálpoli­tika problémáinak megoldására. Tóth Tihamér munkaügyi ál­lamtitkár pedig a munkanélküli­ség gondjairól beszélt. Mindezek után az ebéd, a létminimumi, a létminimum­számítók által megállapított normák szerint készült krumpli­leves, rakott kel és egy alma volt, s az asztalokon szigorúan csak sima víz a kancsókban. A kezünkbe adott menükártyán feltüntették, milyen anyagokból körülbelül hány gramm van egy adagban, s a készítők szerint a nyersanyag ára 30 (?) forint, a menü értéke elkészítve 50-55 forint. A kártyán az a számítás is szerepelt, hogy egy átlag ma­gyar családnak - két felnőtt és két gyerek - a létminimuma 43 300 forint. (Vajon hány fia­tal, kétgyerekes házaspár tud ennyi pénzt hazavinni havonta? Igaz, figyelmeztettek is ben­nünket, hogy ez a számítás nem biztos, hogy a valós létmini­mumot jelenti, s hogy sokan él­nek a létminimum alatt) Az ebéd végülis finom volt, e sorok írója azonban zavarban van, mert számára nem derült ki egészen pontosan, miért is tör­tént ez a megvendégelés? Az el­hangzott okos fejtegetések mel­lett netán arra akartak példát adni, hogy olcsón is lehet jót főzni? (Ezt a létminimum alat­tiak tudják!) A meghívott ven­dégeknek akartak a spórolós fő­zésre receptet adni? Vagy csak egy ötletes gesztus? Fogadjuk annak, hiszen az ebédet mindenki (a külföldi új­ságírók is) jóízűen elfogyasztot­tuk. Sarok Zsuzsa Több tíz millió forintot érő régiségek, miniatúrák, ezüsttár­gyak, festmények ügyében foly­tat nyomozást a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztálya - tudhattuk meg a főkapitány pénteki sajtó- tájékoztatóján. Ezúttal azonban nem arról van szó, hogy a mesés vagyont érő tárgyaknak lába kelt volna, sokkal inkább arról, hogy (mint utóbb kiderült, ért­hető okból) nem jelentkezik a darabonként is több tízezer, több százezer forintra értékel­hető tárgyak gazdája. A tájékoztatóból kiderült, hogy egy pécsi, magántulaj­donban lévő zálogházba adták be a becses holmit egy-két hét alatt, melynek fejében 50 millió Péntek koradélelőtt nyílt meg a Pécsi Akadémiai Bizottság székházában az a négynapos konferencia, mely a „Népi val­lásosság a Kárpát-medencében” címet viseli. Sepsiszentgyörgy valamint Veszprém után immár harmadszor gyűlnek össze - ez­úttal Pécsett - néprajzkutatók a határon innen és túlról, hogy számot adjanak egymásnak er­ről az elmúlt magyar évszáza­dokat oly nagyon meghatározó témáról. A konferencia szervezője, Lantosné dr. Imre Mária, a PAB Néprajzi Bizottságának elnöke elmondta, hogy százan jelezték részvételüket, s több mint ötven előadás fog elhang­zani. Érdekes, hogy mivel a népi vallásosság témaköre rendkívül összetett, nem csak néprajzosok, hanem sok művé­szettörténész, történész, levéltá­forint hitelhez juthatott a tulaj­donos. A gond csupán az, hogy 114 darabos kollekció az első szakértői vizsgálatok szerint az 50 millió helyett csak 30-35 millió forintot ér. Mindez leg­inkább annak a pénzintézetnek a vezetőit aggasztja, amely a zá­logház tulajdonosával való szerződés alapján a zaciban el­helyezett régiségek fejében az 50 millió forintot kifizette. A tárgyakat tavaly decem­berben és januárban helyezték el a zálogházban, s egy idő után gyanússá vált, hogy a tulajdo­nosok (akiknek személyazonos­ságukat annak idején nem kel­lett igazolniuk) nem jelentkez­nek a kiváltás ügyében. Ezt kö­vette a megismételt értékbecs­ros érdeklődik a konferencia iránt, hiszen idetartoznak a plé­bániatörténetek, a vallásos tárgyformák művészete és a tör­téneti néprajz is. A konferenciát először Ecsedy István megyei múzeum- igazgató-helyettes köszön­tötte, majd Andrásfalvy Berta­lan, a Magyar Tudományos Akadémia Néprajzi Társaságá­nak elnöke mondott megnyitó- beszédet. Kiemelte, hogy bár most már tudományként, elkü­lönítve vizsgálják a népi vallá­sosságot, valójában ez a téma olyannyira része volt a minden­napoknak a magyar parasztság életében, hogy a munkát és val­lást nem is lehetett szétválasz­tani. A PAB részéről Nemes István szólt a népi vallásosság fontos kulturális és művelődést segítő hatásáról. M. K. lés, amely a fent említett siral­mas eredményt hozta. A dolog már csak azért is meglepő, mert a zálogházak többnyire a be­csült értéknek csak töredékét fi­zetik ki a tárgyat elzálogosítok számára, ez esetben viszont fordított volt a helyzet. A zálogház vezetője ellen hűtlen kezelés gyanújával indult meg a vizsgálat. Érdekesség, hogy a rendőröknek végül is si­került eljutniuk a vélhető tulaj­donosokhoz, ám azok határo­zottan állítják, hogy a dáriusi kincseket nem ők helyezték el a zaciban. Végül is miért monda­nának le a könnyen jött plusz 15 millió forintról? Nemde? A nyomozás (szakértők be­vonásával) folytatódik. Balog Új pénzérmék kibocsátása Folytatódik az új forint vál­tópénzérmék kibocsátása: azt követően, hogy márciusban megjelentek az 1,2 és 20 forin­tosok, hétfőn forgalomba kerül az 5, 10, 50 és 100 forintos pénzérme is. Mindezt a Ma­gyar Nemzeti Bank pénteki sajtótájékoztatóján jelentet­ték be. Bőd Péter Ákos, az MNB el­nöke elmondotta, hogy jelenleg 3,2 milliárd darab pénzérme van forgalomban. Két éve kez­dődött a pénzcsere előkészítése, s ez szakaszosan történik. A régi érmék továbbra is forga­lomban maradnak, miközben az új pénzeket is kibocsátják. Vár­hatóan még két-három évig a régi és az új érmék egyaránt forgalomban lesznek. Ebben az időszakban fokozatosan állítják át az automatákat. Tervezik a bankjegyek kicse­rélését is. Már meg is kezdődött az új bankjegysorozat kialakí­tása. A korszerű, biztonsági elemekkel is ellátott sorozat első címletét - a 10 000 forin­tost - 1995-ben bocsátja ki a jegybank. Az új sorozat hét címletből áll, a 100, 200, 500, 1000, 2000, 5000 és 10 000 fo­rintosból. Bódy László, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke beszá­molt arról, hogy új emlékpén­zeket is kiad a Magyar Nemzeti Bank: két ezüst és egy arany emlék pénzérméről van szó. Ezeket elsősorban a gyűjtőknek szánják, ám a forgalomban is el kell majd fogadni. Az arany emlékpénz esetében azonban még van egy kis gond, mivel a devizatörvény jelenleg tiltja aranypénz elfogadását. E jog­szabály módosításán is már dolgoznak a Magyar Nemzeti Bankban, s várhatóan a tervezet hamarosan a Parlament elé ke­rül. A hír úgy szólt, perben van­nak a pécsi Zója u. 1. szám alatti lakók és a közös képvi­selő, a Jókai Lakásszövetkezet. A társasház tulajdonosai sérel­mezték, hogy a szövetkezet ve­zetői nem akarják tételesen ki­mutatni, mire is fordították a közös költségként befizetett összeget. Pedig egy könyvvizs­gálót is felfogadtak, hogy tiszta képet kapjanak pénzügyi hely­zetükről, ám a könyvvizsgáló hiába próbálkozott a szövetke­zettől adatokat megszerezni, a telefonhívásra nem válaszoltak. Aztán a csütörtökön este megtartott közgyűlésen kide­rült, nem is a lakók és a szövet­kezet között van vita, a baj az, hogy a társasház számláján nincs pénz, sőt 300 ezer forint­tal tartoznak a szolgáltatóknak, amely összeget a szövetkezet - érthető módon - nem hajlandó meghitelezni a lakóközösség­nek. A Jókai Lakásszövetkeze­tet két évvel ezelőtt bízták meg a közös képviselettel, azóta in­tézi a ház ügyeit. A szövetkezet elnöke, Nagy Emil részletesen elmondta a megjelenteknek, hogy a lakók között meglehető­sen sokan vannak, akik a külön­féle szolgáltatásokért már hu­Június 26-án, szombaton lesz a kábítószer-elleni világ­nap, aminek alkalmából a jú­nius 21-től 27-ig terjedő héten a Telefondoktor a kábítószer­fogyasztásról ad tájékoztatást. Ismerteti, hogy Magyarország a kábítószerfogyasztás elte- jedtsége tekintetében a veszé­lyeztetett országok csoportjába sorolható. A kábítószerfo­gyasztással kapcsolatos prob­zamosabb ideje nem fizetnek, így keletkezett a PÉTAV-val, a DÉDÁSZ-szal, a vízművel szembeni tartozások, amelyek mára már elérik a 300 ezer fo­rintot. S hiába küldenek felszó­lítást, fizetési meghagyást az adósoknak, van olyan is, aki már egy éve tartozik a közös költség megfizetésével. A 22-es csapdájába kerül­tünk, mondta az egyik lakó, hi­szen ha a notórius adósok to­vábbra sem hajlandók kifizetni számlájukat, akkor bizony a szolgáltatók szankciókat alkal­maznak a ház ellen, története­sen kikapcsolják az áramot, amelynek következtében nem működik majd a lift. A szövet­kezet vezetősége pedig nem lát semmi reményt a megoldásra, éppen ezért úgy döntöttek, hogy nem vállalják tovább a ház ügyeinek intézését, felmondják a közös képviselői megbízatást. A lakóknak van idejük más képviselőt keresni, hiszen a szerződésben 90 napos felmon­dási határidőben egyeztek meg. De hogy ki vállalja a zilált pénzügyekkel rendelkező lakó­ház képviseletét, arra a résztve­vők a közgyűlésen még nem tudtak válaszolni. B. G. lémákra az érdeklődők név nélkül és ingyenes hívással tá­jékoztatást kaphatnak a Drog Stop telefonszolgálattól a 267-3344-es számon; továbbá a Drog Ambulancia 129-1209 telefonközpontjának 120-as mellékállomásán; hasonlókép­pen a Budai Drog Ambulancia 166-6461 telefonján és a Drog­tájékoztató Központ 178-6963 telefonszámán. A bútorokon is fellelhetők a vallási motívumok Fotó: Läufer Népi vallásosság a Kárpát-medencében A Telefondoktor a kábítószerezésről Megalakultak a tb-önkormányzatok Új fejezet kezdődött pénte­ken a társadalombiztosítás éle­tében: a társadalombiztosítás önkormányzatai megtartották alakuló ülésüket, amelyen a két határozatképes testület ki­mondta az önkormányzatok megalakulását. Göncz Árpád köztársasági elnök levélben üd­vözölte a közgyűlést. A délelőtt 10 órakor Buda­pesten megkezdett alakuló ülés így végeredményben sikeresen zárult, bár a tanácskozásnak kétségtelenül voltak olyan pil­lanatai, amikor mindez ugyan­csak megkérdőjeleződött. Az egymással párhuzamosan, de külön-külön megrendezett ülé­sek első felében még úgy tűnt, hogy a tb leköszönő felügyelő bizottságainak vezetői után a munkát irányító korelnökök még minden probléma nélkül levezethetik a közgyűléseket. A mandátumvizsgálat során azon­ban kiderült: a közgyűlésen több olyan személy is megje­lent, aki nem rendelkezik érvé­nyes mandátummal. Az Egész­ségbiztosítási Önkormányzat alakuló ülését vezető elnök ezért távozásra szólította fel a - mint kiderült - költségvetési szférát ily módon képviselni szándékozókat. Nevükben Köllner Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke szállt vi­tába az elnökkel, mondván: ők azért jöttek ide, hogy érvényt szerezzenek a törvénynek, és megegyezzenek a munkaadói oldallal a vitatott kérdésekben. Az ülést vezető Böszörményi Ernő azonban rámutatott, hogy a vitás pontokat az ülés előtt kellett volna tisztázni. Diákmunkák nyáron Itt a szünet, és sok diák maga kényszerül megkeresni a nyara­láshoz szükséges pénzt. Útána néztünk, milyen a diákmunkára van kereslet. Az Ifjúságért Egyesület Mária utcai irodájá­ban úgy vélték, ha valaki szülei vagy ismerősei munkahelyén nem tud elhelyezkedni a szü­netben , akkor nem könnyű munkát találnia. Kínálatukban valóban kevés, mindössze hét ajánlat szerepelt: Keresettek az árusok, így pop­corn, újság, függőágyak, heve­derek értékesítésére van lehető­ség. Egyik helyen a teljesít­mény után adják a bért, máshol havi 12 ezer forintot ígérnek napi 11-12 órai munkára. Egy budapesti cég adatrögzítőket keres közel száz forintos órabérért, és az elhelyezésről is gondoskodik. A Meló-Diák Szövetkezet, pécsi irodájában viszont na­gyobb az álláskínálat az elmúlt évhez viszonyítva. Igaz, a diák- szövetkezet tagja csak 16 éven felüli nappali tagozatos tanuló és hallgató lehet, és szükség van 1000 forint úgynevezett va­gyoni hozzájárulásra. (A befize­tett összeg azonban visszajár, ha megszűnik a tagsági vi­szony.) A Meló-Diáknál azzal is ma­gyarázzák a sikerüket, hogy az alkalmazott rezsiköltséges konstrukció nagyon kedvező a vállalatoknak. Jól járnak azon­ban a diákok is, mert 90 forint és száz forint között kereshet­nek óránként. Idén nyárra eddig 19 céggel kötöttek szerződést, egyebek között a Pannónia Sörgyárral, a PIÉRT-tel és a BAT Pécsi Do­hánygyár Kft-vel. Az előzetes számítások szerint közel 600 fi­atalnak tudnak könnyű fizikai, valamint szellemi munkát ta­lálni. Kétszázan már el is kezd­tek dolgozni. P. E. Az ajkai P.R. Office Kft. új üzletházat nyitott tegnap Pécsett, a Kertvárosban a Sopiana Gépgyár volt éttermének helyén. A több mint 1600 négyzetméter alapterületű üzletházban a lakos­ság minden rétegének igényeit igyekeznek kielégíteni, fürdő­szobaberendezéseket, bútorokat, épületgépészeti cikkeket, sző­nyegeket kínálnak. Az épület átalakítását Vicencz Ottó tervező és Novotny Béla belsőépítész elképzelései szerint a Bayer Cen­ter 5 hónap alatt készítette el. A kft. a közeljövőben a nagyke­reskedelmi tevékenységét is megkezdi a Dél-Dunántúlon. Fotó: Läufer László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents