Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-02 / 148. szám

1993. június 2., szerda uj Dunántúli napló 9 A hátrányos helyzetű gyerekekért Tehetségmentő mozgalom A tanulók 30-35 százalékának tudnak ösztöndíjat adni Thán Mór alkotása Attila királyról Új rockopera Attila hódítani készül Egyetemi oktatók szilárd meggyőződése, hogy tehetséges gyerekek és fiatalok a társada­lom legkülönbözőbb rétegeiben azonos arányban fordulnak elő. Tapasztalatuk azonban már az, hogy távolról sem tükröződik az egyetemi és főiskolai felvételek arányában. A hátrányos hely­zetű gyerekek az iskolai ver­seny során menthetetlenül le­maradnak. Menthetetlenül? Éppen ezt igyekszik cáfolni A TEHET­SÉGÉRT Mozgalom és az anyagilag mögötte álló Györffy István Alapítvány. Neuwirth Gáborral, a mozgalom irodave­zetőjével és az alapítvány ügy­vezető elnökével beszélgetünk:- A mozgalom gyökerei húsz évre nyúlnak vissza: 1973-ban alakult egy - az ország összes egyetemét és főiskoláját magá­ban foglaló - szervezet, amelyet akkoriban felvételiket előké­szítő bizottságnak neveztek. Azt vállalta, hogy egyetemi és főiskolai oktatók - önként, el­lenszolgáltatás nélkül felvételi vizsgára készítik fel azokat a középiskolás diákokat, akiknek szüleik ezt nem tudják meg­tenni. Lényegében a mozgalom azóta is működik.- Töretlenül?- Nem egészen, ugyanis 1989-ig az állam finanszírozta a felkészítő táborok élelmezési és szállásköltségeit; 1989-ben tör­tént, hogy az utolsó 25 millió forintból létrejött egy alapít­vány, amelyhez többen hozzájá­rultunk. Törés mutatkozott el­sősorban a felkészített fiatalok számában: a korábbi 20-25 ezerről 14-15 ezerre csökkent a létszám. Ám a tavalyi év adatai már ismét örvendetes emelke­dést mutatnak.- Miként jelentkezhetnek a középiskolások? Hogyan törté­nik a felkészítés? Tíznapos oktatótábor nyáron- Ezekben a hetekben jelent­keznek a második osztályos ta­nulók minden magyar középis­kolából. Levelet küldtünk ki, mellékeltük a tanfolyamjegyzé­ket. A gyerekek szeptemberben megkapják a behívókat, a felké­szítés levelezéssel indul. A harmadik tanév végén egy tíz­napos oktatótáborban vesznek részt a diákok a nyáron, majd a negyedik tanévben - a tavaszi szünetben - egyhetes tábor kö­vetkezik. Azok az intézmények készítik fel a gyerekeket, ame­lyekbe jelentkeztek.- Változott-e a mozgalom funkciója?-Alapvetően nem. Cél to­vábbra is a felvételi vizsgákra való előkészület, ám a tanuló hátrányos helyzetét nem vizs­gáljuk, megbízunk az osztály- főnökökben. Nagyobb hang­súlyt kapott a tehetség kifeje­zés, négyes tanulmányi átlag- eredmény alatt nem hívunk be gyerekeket. Kivételt azokkal te­szünk, akik valamelyik tárgyból különleges tehetséget mutatnak.-Mennyi pénz áll rendelke­zésünkre? Ki dönt a felosztásá­ról?-A Györffy István Alapít­vány által kezelt összeg idei kamata mintegy 6-7 millió fo­rint. Ezt utalja át a mozgalom­nak, amelynek intéző bizottsága szétosztja az ágazatok - az ag­rár-, a bölcsészek stb. - között. Az ágazatok maguk döntenek arról, hogy a jelentkezők közül - a középiskolai osztályfőnökök ajánlásai alapján - ki, mekkora támogatásban részesülhet. Nagy fájdalmunk, hogy a jelentkezett tanulók csupán 30-35 százalé­kának tudunk ösztöndíjat adni. Ám örülünk, hogy például a MÁV és a Vegyész Szakszer­vezet saját dolgozói gyerekeit külön támogatásban részesíti.- Vannak-e kitüntetett sza­kok, akadnak-e mostoha terüle­tek? Minden diák bármelyik in­tézménybe jelentkezhet?-A művészeti főiskolák ki­vételével igen. Minden közép- iskolás találhat érdeklődésének megfelelő felkészítő tábort, ta­nárt.- Van-e visszajelzés arról, hogy milyen eredménnyel mű­ködik A TEHETSÉGÉRT Moz­galom; a felkészítő levelezés és a tábori oktatás? Az átlagnál jobban vizsgáznak- Az ELTE számítógépes szolgálata vizsgálja és doku­mentálja a tapasztalatokat. Sok éve az előkészítőn részt vett fia­talok 8-9 ponttal többet érnek el a felvételi vizsgákon, mint az átlag, felvételi arányuk 6-8 szá­zalékkal magasabb. A TEHET­SÉGÉRT Mozgalom tevékeny­sége határozottan eredményes. Tavaly összesen 46 oktatótábort szerveztünk, amelyekben 3826 középiskolást 507 diáktanár és 302 egyetemi és főiskolai ok­tató készített elő a felvételi vizsgákra. A TM 1991. szep­tembere és 1992. májusa között 12 693 középiskolással váltott oktató leveleket és 1442 diákot készített elő konzultációkon. Pusztán a számokkal: ennyi munka áll az eredmény mögött. Miksa Lajos Még messze a premier, de máris akkora az érdeklődés, hogy a tervezett négy előadást újabb tizenkettővel toldották meg. Sikert kovácsolnak a Margitszigeten. A Szabadtéri Színpadon, augusztus 20-án mutatják be Szörényi Levente új rockoperáját. A címe: Attila, Isten kardja.- Minek köszönhető ez a nagy várakozás? - kérdeztük Koltay Gábor rendezőtől.-Az István, a király után szinte természetes, hogy ez a bemutató is felkeltette a közön­ség érdeklődését. Bevált az is, hogy a közönséget megszavaz­tattuk a szereposztásról, a vála­szok majdnem egybeestek a mi elképzeléseinkkel.-Attila, a hunok királya, vagy ahogy Nyugat-Európában emlegették: Isten ostora, el­lentmondásos személyiség. Ki volt ő tulajdonképpen? Barbár hódító vagy zseniális állam­férfi?- Szörényi Levente ezúttal is rendkívül kiterjedt és alapos ku­tatómunkával készült az Attila megírására - válaszolja Koltay Gábor. - Most is Nemeskürty István tanácsai, útmutatásai se­gítették ebben a hatalmas és ké­nyes munkában. Az elmúlt évti­zedek történelem oktatása is hi­bás abban, hogy keveset tudunk Attiláról, a hunokról. Attilát ijesztő ősbarbár hódítónak kép­zeljük el, aki leigázta a fél vi­lágot. Nos, a rendelkezésünkre álló történelmi adatok szerint a valóság más, több mint ami a köztudatban él. Nemeskürty ta­nár úr „A bibliai örökség” című értékes és szép könyvében mé­lyértelműen elemzi a hun-ma­gyar eredetmítosz kérdéseit, s ezzel nagy segítséget nyújtott a rockopera szellemiségének a kialakításához. A könyv elgon­dolkodtató megállapításainak egyike, hogy jóllehet, a króni­kák írói - Ánonymustól Kézai Simonig és Thuróczy Jánostól Pietro Ronzanáig - a „megren­delő” uralkodók szája íze sze­rint beszélték el és alakították az eseményeket, de a hun-ma­gyar rokonság mindegyikben szinte azonos formában nyer hangsúlyt. Megtalálható ez a közös származásra utalás Arany Já­nos: Buda halála című balladá­jában, Attila örökségeként tart­juk számon az Árpád-kori ma­gyarság címerállatát: a turulma­darat, és arra is vannak hiteles adatok, hogy I. András király özvegye Atilla kardját ajándé­kozta Ottó bajor hercegnek.- Mindezek ellenére bizo­nyára vitákat kelt a darab tör­ténelemfelfogása!-Egy rockopera, bármilyen fontos gondolatokat is hordoz, természetesen nem vállalkozhat vitatott históriai problémák el­döntésére. Arra azonban igen, hogy a ma embere számára is érvényes tanulságokat fogal­mazzon meg. Történelmi tény, hogy Attilla véres hódításai egy grandiózus célt szolgáltak: azt, hogy a kínai Nagy Faltól a Raj­náig hatalmas és egységes vi­lágbirodalmat hozzon létre. Ki­tűnik a forrásokból az is, hogy a hunok tartósan a Kárpátmeden­cében, hazánk területén teleped­tek meg. De az is, hogy ebben a megálmodott hatalmas biroda­lomban az egyes népek, nép­csoportok megőrizhették volna hagyományaikat, kultúrájukat és együtt fejlődhettek volna egy dinamikus gazdasági, kereske­delmi és kulturális kapcsolat- rendszerben. Ez volt Attila nagy álma, amely korai és váratlan halála miatt nem valósulhatott meg. Nem kétséges, hogy az At­tila - az István, a király-hoz ha­sonlóan - parázs vitákat fog ki­váltani történelmünkről, külde­téstudatunkról és sok más olyan kérdésről, amelyekről az elmúlt évtizedekben nemigen lehetett szólani.- Beszéljünk ezután magáról a produkcióról!- Mindig is vonzódtam a nagy tömegeket mozgató, lát­ványos előadásokhoz. Jónéhány ilyen előadást már rendeztem is, de úgy érzem, hogy az Attila mindezeknél jóval nagyobb ki­hívást jelent, Varga Mátyás grandiózus díszleteket tervezett. Több száz táncos, kaszkadőr és statiszta működik közre, szol­gálva a látványt. Kivételes él­ményt nyújtanak majd Kemenes Fanny pompás, korhű jelmezei. A címszerepet - mint ismeretes - Vikidál Gyula alakítja. Part­nerei között van: Varga Miklós, Sasvári Sándor, Nagy Feró, Kovács Kati, Kováts Kriszta, Sebestyén Márta, Begányi Fe­renc és Daróczi Tamás. Már dolgozunk a zenei felvételeken, mert szeretnénk, hogy a bemu­tató idején megjelenjen a rock­opera három lemezes, díszes al­buma, dupla kazettája és CD-lemeze is. Garai Tamás Társközségek - községtársak Új könyv az RKK szerkesztésében Baranya megyében 297 ön- kormányzat működik és közü­lük számosán vállalták azt, hogy az önkormányzat vélemé­nyét kifejezzék, ezzel a felelős közigazgatás részvevőjeként maguk is részt vállaljanak helyi közösségük és térségük kérdé­seinek feltárásában. Különösen érdekes ez a baranyai megye­szerkezetben, ahol a kisközsé­gek száma nagy, de az elmúlt évtizedek agglomerációalakulás folyamata érzékelhető. Ä Regionális Kutatások Központja Csefkó Ferenc szer­kesztésében adta közre a Társ- községek-községtársak című kötetet, amely széles ívben me- tatja be az egymásrautaltak, de sok tekintetben egyenetlenül együttműködő községek hely­zetét, az erről alkotott vélemé­nyeket. Bár a kötet a Jász-Nagykun-Szolnok Ön- kormányzat megbízásából ké­szült. Az önkormányzatok a többpártrendszer keretei között című OTKA-témához is kap­csolódik, tanulságos összegzést nyújt alapvető kérdésekről és történeti, igazgatási fejlődésről (Csefkó Ferenc és Kiss László tollából). A Jász-Nagykun-Szolnok megye társközségi helyzeteit dolgozta fel célraorientált mó­don Csatári Bálint, Szoboszlai Zolt és Tóth József. Az együtt­működés nehézségeit és kapcso­latrendszerének bonyolult ér­dekviszonyokon alapuló össze­függéseit tárják fel sokoldalú elemzésekkel (kiegészítve sta­tisztikai apparátussal) Csefkó Ferenc, Ivancsics Imre, Kóbor Gyula, Petrétei József és Sü- kösd Ferenc .A kötet részletes elemzései, helyzetfüggő meg­oldás keresései nem könnyítik meg az olvasó dolgát. A prob­lémahalmazok mögött azonban a helyi kiútkeresés pozitív olda­lai tűnnek elő, ahogy a kötet be­fejező gondolatai jelzik: „igye­keznek azon, hogy valóságos, jószomszédi kapcsolatot építse­nek ki a tőlük talán csak kar­nyújtásnyira lévő másik köz­séggel, úgy fonva a kapcsolatok szálát, ahogy abból ne görcsös csomó, de összekötőkapocs le­gyen”. Krisztián Béla A tervek szerint hétfőn már kinyitják az uszoda kapuit Fotó: Läufer László PMMF és az Alma Mater Alapítvány A költségvetés tempói Mit tesz egy oktatási intéz­mény, ha egy közcélokra is hasznosítható objektuma üze­meltetésére, sőt már a fenntartá­sára sem jut pénz az egyre fo­gyatkozó költségvetés miatt? Vagy hagyja, hogy az enyészet elvégezze (természetesen nem kis pénzt rááldozva) a dolgát, vagy pedig olyan bérlőt keres, aki a várható bevételek remé­nyében legalább az állagmegó­vást, ezzel a gondos gazda sze­repét magára vállalva megóvója lesz az adott létesítménynek. A pécsi Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola uszodájáról van szó. A PMMF gazdasági igaz­gatója dr. Szaffiánné Bodrogi Ilona nem szépíti a dolgot, ami­kor kijelenti, hogy az uszodájuk fenntartása, sőt üzemeltetése elviselhetetlen terheket ró az in­tézményre, már csak azért is, mert a nyári strandok - úgy tű­nik - eleve ráfizetésesek. Pályázaton hirdették meg az uszoda hasznosítását olyan bér­lőben reménykedve, aki lega­lább ezt a ráfizetést leveszi a vállukról. Az Alma Mater Ala­pítvány a többi pályázó között mindezt, sőt a fejlesztéseket is vállalva nyerte a pályázatot. Az Alma Mater Alapítvány a pályázatban vállalta a korábbi­aknál is jobb szolgáltatást és ki­szolgálást, a strandterület bőví­tését az engedélyezett lehetősé­gek között, továbbá azt, hogy a főiskola ráfizetés nélkül marad tulajdonosa a strandnak. Az Alma Mater, a pályázat nyerteseként egyeztetett a fel­sőoktatási intézménnyel: építe­nek két 4 méter átmérőjű gyer­mekmedencét, zuhanyozót, új­rafestik a medencét, kerítéssel veszik körbe az egész területet, mely a medencéken kívül ma­gába foglalja a két tenisz és a lábtenisztől a kispályás fociig, a strand röplabdáig sokféle sport­nak és játéknak helyet adó kézi- labdapályát. Az Alma Mater Alapítvány által a szerződés szerint öt évre bérelt főiskolai strand a tervek szerint június 7-én nyit és szep­tember 15-éig tart nyitva az úszásoktatást és az egészséges életmódra nevelést biztosí­tandó, melyet a főiskola dolgo­zói továbbra is kedvezménye­sen használhatnak. Naponta reggel 7-9 óra között csak a bérletesek és a sportolók, 9-19 óra között a strandolni vágyók, 20-22 óra között az éjszakai fürdésre vágyó felnőttek vehe­tik majd igénybe a PMMF uszodáját. M. L. I 1 > 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents