Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)

1993-06-02 / 148. szám

8 uj Dunántúli napló 1993. június 2., szerda Félmilliós madarak, ötvenezer forint egy virágért Mennyit ér egy gólya? Egyes cincérek is védettek A védett és fokozottan védett növény- és állatfajok pénzben kifejezett eszmei értékét először az 1982. évi természetvédelmi rendeletben határozták meg. A jogszabály 500 és 50 000 Ft. kö­zötti értékhatárokat rögzített 415 növény- és 619 állatfaj esetében. A természetvédelmi intézkedé­sek ellenére napjainkig is foko­zódott a természet pusztulása, újabb fajok sodródtak a kihalás szélére. A fokozódó infláció ne­vetségessé tette a korábban meghatározott eszmei értékeket, ugyanakkor a gazdasági tevé­kenységből eredő, s egyre nö­vekvő környezetterhelés is indo­kolta az új eszmei értékek meg­határozását. A környezetvédelmi miniszter ez év márciusában kiadott új rendeleté értelmében már 453 növény- és 779 állatfaj került védelem alá. Ebből 47 növény- és 76 állatfaj lett fokozottan vé­dett. Új momentum a rendelet­ben, hogy a védelmet kiterjesz­tette a védett fajok természetes körülmények között létrejött hib­ridjeire is, melyek egyedenkénti értéke a magasabb értékkel ren­delkező szülőfaj értékével egye­zik meg. Az eszmei érték a faj minden fejlődési formájára ér­vényes. Pl. egy elpusztított cine­géért ugyanannyit kell fizetni, mint egy cinketojásért. A védett növényfajok eszmei értéke 2000-10 000 Ft. között váltakozik. A magasabb értékkel az orchideafajok (kosborok), né­hány kökörcsin- és támicsfaj, a csak megyénkben előforduló ba­ranyai peremizs szerepel. Ha­sonló elbírálás alá esik néhány ritka hegyvidéki faj (pl. havasi ikravirág, havasi szirtipáfrány, stb.), a Zselicben is virágzó ka- kasmandikó és a parkokban ma még gyakran látható tiszafa is. A fokozottan védett növények ér­téke 30 000-50 000 Ft. Az or­chideák közül valamennyi ban­gófaj és a Zengő környékén vi­ruló bánáti bazsarózsa a maga­sabb értékkel szerepel. A védett állatfajok értékhatára 2000-50 000 Ft. között váltako­zik. Az alacsonyabbrendli álla­tok közül számos csigafaj, vala­mennyi szitakötő, a szarvasbo­gár, sok cincér-, futrinka- és lep­kefaj védett. Ezek közül pl. a szegélyes futrinka, a díszes nü- nüke, a narancslepke, az óriás medvelepke 50 000 Ft-ot ér. Ér­dekesség, hogy a védett állatok kategóriájába sorolták az éti csi­gát is, elsősorban a nagyfokú gazdasági hasznosítás miatt. A csiga ennek ellenére gyűjthető, de az 1993-as évről előirányzott kontingens országos szinten nem haladhatja meg a 3000 tonnát. Kérdés, hogy az exportőröket milyen úton-módon ellenőrzi a természetvédelmi hatóság. A gerinces állatfajok közül 26 hal-, 340 madár- és 58 emlősfaj, továbbá valamennyi hüllő és ké­téltű védett. Az emlősök közül minden cickány és denevér ol­talmat élvez. Lekerült viszont a listáról az utóbbi időben jelentő­sen elszaporodott nyest. A halak közül a lápi póc és a Petényi máma eszmei értéke 50 000 Ft. Ugyanennyi az értéke a hüllők közül a magyar vagy pannon gyíknak, de a vízisikló kivételé­vel (2000 Ft) a többi gyík- és ki- gyófaj, valamint a mocsári tek­nős is 10 000 Ft-ot ér. A mada­rak közül a gyakori énekesek ál­talában a legalacsonyabb érték­kel szerepelnek, míg egyes gázló- és vízimadarak, a ragado­zók és baglyok, továbbá a har­kály-félék és a ritkább énekesek értéke 10 000 vagy 50 000 Ft. Ugyanez vonatkozik az emlősök közül a környezeti ártalmakra erősen érzékeny denevérekre, néhány reliktum rágcsálófajra (csalitjáró pocok, patkányfejű pocok) és a pelék közül az erdei és kerti pelére is. Védettek a hegyoldal virágai Läufer László felvételei A fokozottan védett állatfajok zöme a madarak közül kerül ki 100 000-500 000 Ft csúcsösz- szeggeL Ebbe a kategóriába ke­rült az utóbbi évtizedben nagyon megfogyatkozott barna kánya, gyöngybagoly, kuvik és nagy fü­lemüle is. A félmilliós plafont 4 madárfaj: a túzok, a parlagi és a réti sas, a kerecsensólyom, va­lamint a hüllők közül a parlagi vipera éri el. Az emlősök közül a vidra és a háromcsíkos egér viszi el a pálmát 250 000 Ft-tal. A címben szereplő gólya is a fokozottan védett kategóriába került. Eszmei értéke 100 000 Ft. Nem árt tudni, hogy a gólyafé­szek eltávolításához, áthelyezé­séhez az illetékes természetvé­delmi hatóság engedélye szük­séges. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Baranya megyei Csoportjának naprakész gólyakataszterében je­lenleg 283 fészek nyilvántartási adatai szerepelnek. A háború előtti időszakban még 600 fész­kelő párt regisztráltak a szakem­berek Baranyában. Nem véletlen tehát, hogy a gólya megkülön­böztetett figyelmet élvez a ter­mészetvédők részéről. Bank László Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Befizette már az e havit? Márciustól tenyésztési hozzájárulás Márciusban tízmillió forint tenyésztésig hozzájárulás érke­zett be az Állattenyésztési Alap számlájára. A Földművelésügyi Minisztérium 400-450 millió forintos bevétellel számol az idén. A befolyt összeg 70 száza­léka július 1-től normatív támo­gatásként, a fennmaradó 30 százalék pedig az év utolsó ne­gyedévétől pályázat útján igé­nyelhető vissza. Az Országgyűlés a múlt év végén fogadta el a Földművelé­sügyi Alapokról - ezen belül az Állattenyésztési Alapról - szóló törvényt. A hatályos jogszabály szerint február elsejétől az érté­kesített szarvasmarha, sertés, juh, ló, nyúl és baromfitermé­kek - tej, hús, gyapjú, naposba­romfi -, valamint a lóverseny totalizator forgalma után te­nyésztési hozzájárulást kell fi­zetni. Ennek mértéke a termék értékesítési árának, illetve a to­talizator forgalmának 0,2-0,6 százaléka, nem számítva az ál­talános forgalmi adót. Kiket terhel ez a fizetési köte­lezettség? - kérdeztük Demeter Jánostól, az FM osztályvezető­jétől.- Az állattartókat és az állati termékek forgalmazóit, azok­nak kell befizetniük, akik a számlát kiállítják, legyen az termelő, állami gazdaság, szö­vetkezet, vagy más társaság. A viszonteladókat ez a kötelezett­ség nem terheli.- Van-e fizetési határidő?- A rendelet értelmében feb­ruártól minden hónap 20-ig kell átutalni az Alap számlájára a tenyésztési hozzájárulást. Befi­zetéskor fel kell tüntetni a befi­zető nevét és hogy milyen állat értékesítése után érkezik a pénz.- Hogyan ellenőrzik, hogy mindenki eleget tett-e a kötele­zettségének?- Az APEH az éves adó- és pénzügyi ellenőrzés során külön vizsgálja, hogy a termelő befi- zette-e az Állattenyésztési Alapba a hozzájárulást, vagy sem. A mulasztókra szigorú büntetés vár, akár a végrehajtást is elrendelhetik.- Az Állattenyésztési Alapból július elsejétől vissza nem térí­tendő, normatív támogatást le­het igényelni. Kik és milyen célra kérhetik ezt?- A tenyészállatok tulajdono­sait, a tenyésztő egyesületeket, szövetségeket, társaságokat il­leti meg, ha igazolják, hogy tel­jesítik a törvényben előírt felté­teleket. A minisztériumban le­het kérni a szükséges nyomtat­ványokból, negyedévenként kapják meg a jogosultak a kiu­talt támogatást. Az APEH ter­mészetesen a felhasználás jog­szerűségét is ellenőrizni fogja. Pályázat útján - a fennmaradó 30 százalék terhére - apaállat vásárlásához is lehet támogatást kérni. (újvári) A nagykövet magyarul tanul Tíz hónapon át napi 6 óra az iskolapadban Judy Katona az USA kül­ügyminisztériuma nyelvi inté­zetének tanára Washington­ban. Kormánytisztviselőket tanít, magyarra.- Úgy tudjuk, hogy Ön taní­totta Marc Palmert is, az USA korábbi budapesti nagyköve­tét.- Igen, ő volt az első olyan tanítványom, aki nagykövetté léphetett elő. Egyébként olyan kormánytisztviselőket taní­tunk, akik hosszabb-rövidebb időre Magyarországra jönnek dolgozni. Akik megkapják a kinevezésüket, tíz hónapon át tanulmányozzák a fogadó or­szág nyelvét, gazdasági, törté­nelmi, társadalmi és politikai helyzetét. Napi hat órában fo­lyik a képzés. Nem kell bi­zonygatnom, hogy ez nem egyszerű dolog, hiszen a pá­lyájukon ismert, sőt, elismert szakembereknek kell beülni az „iskolapadba”.- Tanítványai számára mi­lyen a magyar nyelv, hogyan fogadják?- Á kurzus elején kicsit ri­adtak. Ugyanis tartja magát az a hiedelem, hogy a magyar megtanulhatatlan nyelv. Ezt súlyosbítja, hogy viszonylag kevés ismerettel rendelkeznek az országról. Nagy türelmet és erőfeszítést igénylő munkáról van szó mind a „diákok”, mind a tanár részéről.- Hogyan tudja felkelteni az érdeklődést, mivel ragadja meg a figyelmüket?-Elmondom például, hogy itt olyan kulturális lehetősé­gek nyílnak a számukra, amire Amerikában kevésbé vannak meg a feltételek. Például, hogy az ember egy héten át akár minden este más színházi előadást nézhet meg egyazon városban is. Tanítványaim kö­zött egyébként eléggé általá­nos az a vélemény, hogy a magyarok műveltek, felké­szültek és kimagasló teljesít­ményekre képesek. Ezt erősí­tendő, gyakran alkalmazom azt a módszertani fogást, hogy híres magyarok nevének is­métlésével gyakoroltatom a helyes kiejtést.- Mikor tekinti eredmé­nyesnek a munkáját?-Csakis akkor, ha megfe­lelő szellemi poggyásszal ér­keznek Magyarországra. Azaz, ha sikerül elérnem, hogy az itt dolgozó egykori tanítványaim minden lehetsé­ges szituációban, minden kü­lönösebb nyelvi nehézség nél­kül meg tudják értetni magu­kat. Takács Ilona A vezércikk adhatta az ötletet A Centrálból indult a szabotázs-vád? Késik a rehabilitáció - a MAORT-per még nem ért véget Minap a tévé „Csak nézünk, mint a moziban" sorozatában az érdeklődők a 40-es évek végé­nek nagy port felvert koncep­ciós peréről, az ún. MÄ- ORT-szabotázsról 1951-ben készített „Gyarmat a föld alatt" c. filmet láthatták. Az eset - per és film - dióhéjban: a zalai olajmezőkön a háború alatt - és különösen Ploesti elvesztése után - a német hadigépezet ellá­tása érdekében rablógazdálko­dás folyt; ezt ellensúlyozandó a háború után csökkentették a termelést. Ennek oka lehetett az ésszerűség, de az is, amit a per és a film deklarált, hogy ti. az amerikaiak a kezdődő hideghá­ború jegyében a magyar gazda­ságot akarták nehéz helyzetbe hozni. Né Az ügy érdekes előzményé­ről lesz szó a következőkben. Közvetlen összefüggésről ugyan nem beszélt senki abban az időben, ám nem elképzelhe­tetlen, hogy éppen ez indította el valahol a „vezérhangyát”, s terebélyesedett az ötlet alig két esztendő alatt „MAORT-szabo- tázzsá”. Történt pedig, hogy 1946. november 2-án éjfél előtt a nagykanizsai Centrál kávé­házba nagyobb társasággal be­tért dr. Richter Ede, a MAORT jogügyi osztályának a tisztvise­lője, aki többek fülehallatára an­tiszemita kijelentést tett: „Jó helyre hoztatok ide a zsidók közé. Úgy látszik újra zsidó ká­véház lesz a Centrál." A kije­lentés nagy felzúdulást keltett, Richter ellen eljárás indult az 1946. évi VII. te.-be ütköző bűncselekmény miatt: kijelen­tése alkalmas volt a felekezeti és faji megbékélés elleni izga­tásra. A helyi lap, a ZALA keddi számában Bencze Jenő főszer­kesztő kolumnás dörgedelmes vezércikket írt „Fel kell szá­molni a MAO RT-fasizmust” címmel, s ebben nem keveseb­bet állított, mint azt, hogy az ismét amerikai irányítású MA­ORT nyilasok, imrédysták (ilyen volt Richter is) és egyéb fasiszták gyülekezőhelye lett. Ezek szervezkednek, bomlasz­tanak, stb. - fejtegette Bencze, aki vezércikke végén ezt írta le: „De ha úgy látja (ti. a kormány - A szerk.), hogy kereskedelmi és bányavállalkozáson felül olyan erők is érvényesülni kí­vánnak az ismert nagyhatalom árnyékában, amelyek a rettentő munkával és szenvedéssel fel­épített új élet útját gáncsolnák, úgy mégis kénytelen lenne ha­talmának minden erejével és er­kölcsi életének minden akará­sával ez ellen fellépni." Ismerve a főszerkesztő ambi­ciózus voltát, nem zárható ki ama feltételezés, hogy a dörge­delem eljutott „illetékes helyre”, bár erről e sorok írójá­nak, aki azidőtájt ifjú slapajként a háromszemélyes szerkesztő­ség egyetlen újságíró munka­társa volt (a lap egyébként napi kb. ötezer példányban jelent meg), nem volt tudomása. Négy hónappal később - 1947. március 9-én - mintha mi sem történt volna, Bencze Jenő újabb, ezúttal „csak” félkolum- nás vezércikkel lepte meg olva­sóit: nyílt levelet intézett „Poul Ruedeman"- hoz (a filmben Brudermann volt Földényi László alakításában), a MAORT amerikai elnökéhez, aki egyéb­ként magas, karcsú, 50-es évei- . ben járó férfi volt őszülő hajjal és filmsztár-bajuszkával, ösz- szességében pontosan azt a be­nyomást keltve, amit akkor is, ma is egy amerikai vezető üz­letemberről elképzelünk. E cik­kében Bencze alázatosan, szinte már hajlongva folyamodik Ruedemannhoz, hogy a MA­ORT valósítsa meg tervezett nagykanizsai beruházásait a vá­rosban mutatkozó munkanélkü­liség - ő az akkori kb. 30 000 lakosú városban 2000 körüli munkanélküliről ír, bár ez a ko­rabeli viszonyok ismeretében erősen túlzónak tűnik - enyhí­tése végett. S ennek érdekében olyan szirénhangokat is halla­tott: „Az Ön hazája, Elnök úr, köztudomásúan ma egyedül tartja vállán a világnyomor minden terhét. Teszi ezt jól fel­fogott öncélú ésszerűségből, mert a pénz aktíva mellé a biz­tonságérzés döntő jelentőségű aktíváját is biztosítani kívánja magának. Az emberi munka ér­tékét talán senki sem ismeri jobban, mint éppen Elnök úr . . A válasz alig egy hónap múlva megérkezett, s a ZALÁ április 6-i számában meg is je­lent csaknem egy kolumnás ve­zércikk „betétjeként”, amiből már gyaníthatja az olvasó, hogy a főszerkesztő bőségesen kom­mentálta „Ruedemann Pál” szokványos terjedelmű levelét. A vezérigazgató kerek-perec elutasítja az építkezés indításá­nak a gondolatát, a termelés gazdaságtalanságával indo­kolva azt. „Sajnos, január ele­jén - írja - a nyersolaj árát oly mértékben csökkentették, hogy az megakadályozta a tervbevett építkezési munkálatok elvégzé­sét. Az alacsony árakon felül az általunk szállított nyersolaj el­lenértékét is csak vontatottan kapjuk kézhez, minek következ­tében többmillió forint összegű kintlévőségünk van. A fizetéshi­ány miatt még a nyersolajterme­léshez feltétlenül szükséges be­rendezéseket sem tudjuk besze­rezni.” Bencze Jenő megértőén kommentál, de már megjelen­nek azok az érvek, amelyek ké­sőbb a szabotázs-perben vezető szerepet kaptak: „A magyar gazdasági kormányzás meg­döbbent a MAORT azon beje­lentésén, hogy az évi 700 000 tonnás termelés tovább fenn nem tartható .. . Olyan híreket hallottunk, hogy a MAORT 30 százalékkal kívánja csökkenteni a termelést, ami 200 000 tonna olaj kiesésének felel meg.” Per­sze ezt itt még megértő felhan­gok kísérik, és szó esik arról is, amit a filmben egyébként igen drámaian jelenítettek meg: „Va­lótlanok mindazok a hírek, ame­lyeket az utóbbi időben tenden­ciózusan terjesztettek és ame­lyek arról szóltak, hogy a terme­lés csökkentésével kapcsolatban a MAORT ezer dolgozóját elbo­csátja ... Ezek a híresztelések nem voltak egyebek, mint a már megszokott és zavarkeltést célzó pártpolitikai manőverek”. Né A MAORT-per napjainkig sem ért véget: mint a film előtti beszélgetésből is megtudhat­tuk, a perben elítéltek rehabili­tációja mindmáig nem történt meg, vagyis a jogtalan, kon­cepciós ítéletek 1993 májusá­ban még érvényben vannak. Vajon miért? Az igazsághoz tartozik még, hogy a zalai olajmezők nagyon elöregedtek már, hosszú évek óta ún. másodlagos termelési módszereket alkalmaznak, ezekkel iparkodnak minél töb­bet felhozni abból a kincsből, ami sajnos - a mai felkészült­ség mellett - elkerülhetetlenül a mélyben marad. És arról is es­sék még szó, hogy a szabotázs „leleplezése” után állami keze­lésbe vették a MAORT-ot, amiből nem sokkal később MASZOLAJ lett, vagyis szov­jet érdekeltségbe került. Hársfai István 1 A madarak képezik a legnagyobb értéket

Next

/
Thumbnails
Contents