Új Dunántúli Napló, 1993. június (4. évfolyam, 147-174. szám)
1993-06-12 / 158. szám
6 uj Dunanton napló 1993. június 12., szombat Ötven éve történt . . . Az ünnepséget megörökítő freskó a Belvárosi templomban Fotó: Szundi György A szeretet oltalma alatt A döntéseket vállalom, s büszke vagyok rájuk A funkció többletfelelősség Az Alkotmánybíróság új helyettes elnöke Mi változik az egyházmegyében? Mint ismeretes, II. János Pál pápa a magyar püspökökhöz intézett apostoli levelében új érsekséget, új egyházmegyéket létesített és ennek következtében megváltoztak az eddigi egyházmegyék határai is. Minderre már volt példa a magyar katolikus egyház történetében. István király 10 egyházmegyét alapított, amelyet Szent László, majd Kálmán király is megváltoztatott és kiterjesztett. Változott a helyzet a török időkben és Buda felszabadulása után is. Legutóbb Mindszenty bíboros tett javaslatot változtatásra. Ő is növelni kívánta az egyházmegyék számát, s ezt azzal indokolta, hogy a veszprémi, a váci és az egri egyházmegyék túl nagyok. Ha az egyház vezetői egyik-másik plébániájukat meg kívánják látogatni, nem ritkán 200 kilométert is utazniuk kell. A mai módosításokat az is szükségessé teszi, hogy jelentősen megváltozott a lakosság számaránya. Indokolt továbbá, hogy áttekinthetőbb legyen az egyházi szervezet, valamint az egyházi vezetés és a hívek minél közelebb kerüljenek egymáshoz. A Baranya megyei községek közül néhány a Pécsi Egyházmegyéből más egyházmegyébe kerül. Az újonnan alakult Kaposvári Egyházmegyéhez tarozik: Basal, Bürüs, Csertő, Dióspuszta, Görösgal, Gyöngyösmellék, Kétújfalu, Kisdobsza, Kistamási, Magyarlukafa, Me- renye, Molvány, Nagydobsza, Nemeske, Patapoklosi, Pettend, Somogyapáti, Somogyhatvan, Somogyhárságy, Somogy- viszló, Szörény, Teklafalu, Tót- szentgyörgy, Várad, Vásáros- béc, Zádor. A másik újonnan alakult Kalocsa-Kecskeméti Egyházmegyéhez tartozik: Duna- falva, Homorúd. Erdőbetegség Felmérést készít a Pilisi Parkerdő Gazdaság az utóbbi időben mind gyakrabban tapasztalt fapusztulás okainak kiderítésére. A jelek szerint ugyanis a 67 ezer hektárnyi erdőterület egy részén titokzatos betegség ütötte fel a fejét, előbb a tölgyek indultak hervadásnak, majd a cserfák kezdtek száradni, újabban pedig a feketefenyők is bámulásnak indultak, különféle gombák telepedtek meg rajtuk. „Az idősebbek még emlékeznek rá, hogy 1943. júniusában Esztergár Lajos polgármester, a lakosság kezdeményezésére, Pécs városát ünnepélyesen Jézus Szíve oltalmába ajánlotta.” E szavakkal kezdődik a felemelő ünnepség ötvenedik évfordulójára megjelent szórólap. A korabeli újságokból pedig nyomon tudjuk követni az eseményeket. * Az előkészületek azzal kezdődtek, hogy Pécs szabad királyi város közgyűlése április 30-i ülésén egyhangú lelkesedéssel elfogadta Esztergár Lajos polgármester előterjesztését, miszerint június 6-án rendezzék meg a felajánlási ünnepséget. A napilapok híradása szerint ez az egész város közvéleményét megmozgatta és örömmel töltötte el. Előkészítő bizottság alakult, hogy a nagyszabású ünnep külsőségeiben is méltó legyen. Elkészült a Széchenyi térről az elhelyezési rajz, pontosan bejelölve a résztvevők helyét, az elsősegély-nyújtó helyeket. Gondoskodás történt légi riadó esetére. Az énekeket kis füzetekben kinyomtatták, hogy az ezer tagú kórus énekébe mindenki bekapcsolódhasson. A lelki felkészülést pedig családfelajánlási imafüzetek teijesztése, a templomokban tartott háromnapos lelkigyakorlatok szolgálták. Növelte az ünnepség fényét, hogy június 5-én Pécsre érkezett Angelo Rótta, pápai nun- cius. A Dunántúl címoldalán közölte Hanuy Ferenc püspöki helynök latin és magyar nyelvű köszöntőjét, a Pécsi Naplóban pedig Gesztesy Gőbel Károly írt vezércikket: „Most, hogy felettünk beborul az Ég és titkokat rejtő kárpitja mögött földet pusztító, életet kioltó, kínt, nyomort, szenvedéseket sejtető veszedelmeket vélünk rejleni, melyek reánk leselkednek, az ijedt gyermek félő reszketésével menekülünk Hozzád, hogy Szíved oltalmában keressünk és találjunk menedéket...” * Június 6-án 9 órakor a zsúfolásig megtelt Székesegyházban Angelo Rótta pontifikálta az ünnepi szentmisét. A felajánlási ünnepség délután a Jézus Szíve (Pius) templomban kezdődött. Orgonaszó zúgott fel, megkon- dultak a harangok, majd Moso- nyi Dénes nagyprépost a Pange lingua dallamára kilépett a templomból. „Krisztus Király diadalútja a Pius templomtól a város szívéig” - hirdette a Dunántúlban megjelent nagy betűs című beszámoló, melyből mi, késői utódaik is újra végigkísérhetjük, a járdákon álló emberek ezrei, virágbaborult, gyertyáktól fénylő ablakok között a Szigeti országúton, a Rákóczi úton, Irgalmasok utcáján át vonuló menetet, mely végül betorkollott a Széchenyi térre, ahol mintegy 50 000 főnyi tömeg várta.A belvárosi templom előtt magyarruhás diáklányok pártáinak színes gyöngyein csillogott a búcsúzó napsugár, az örökmécsest pedig a régi magyar nagyasszonyok selyem és brokát díszruháiban a pécsi asz- szonyok fonták körül. Az oltár mögött a karinges papság helyezkedett el, baloldalt a helyőrség tisztikara, jobboldalról a polgári előkelőségek, díszes talárban az egyetem professzorai, különböző közületek, iparosok, kereskedők képviselői. Fél 8 után megérkezett Angelo Rótta pápai nuncius, valamint Virág Ferenc megyés püspök, aki a szószékre lépve szólt a hívők tömegéhez: „A szörnyű háborútól s a velejáró borzasztó pusztításoktól féltjük szeretett városunkat... Ha valamikor, most mikor a gondok sokasága nehezedik ránk, érezzük, hogy szükségünk van Rá, aki a szeleknek és a háborgó tengernek parancsolni tud. Ne csodáljuk, hogy ma az egész város eljött. Ne feledkezzünk meg a zsoltá- rös szavairól: Ha nem az Úr őrzi a várost, őre hasztalan virraszt felette . . Majd Esztergár Lajos polgármester mondta el városfelajánló imáját: „A megpróbáltatások e nehéz napjaiban, a rengő föíd hátáról Hozzád emeljük tekintetünket. Tőled várunk olta- mat és segítséget... Vedd oltalmadba e város minden rendű és rangú polgárát...” (A belvárosi templom belső falán Gebauer Ernő freskói ábrázolják az ünnepséget és őrzik az imák szövegét.) * „Ettől az ünneptől, városunk és lakóinak Jézus Szíve oltalmába való felajánlásától sorsunk jobbrafordulását bizalommal hisszük és reméljük” - mondta Mosonyi Dénes nagyprépost. Csodálható-e, hogy ősi városunk és annak lakossága a háború pusztításaitól megkí- mélten vészelte át a vérzivataros esztendőket? És vált lehetővé, hogy a legnagyobb buzgó- sággal, örömmel és lelkesedéssel készüljön a Széchenyi téren felállított oltárnál püspöki nagymisével a felajánlás ötvenedik évfordulójának méltó megünneplésére 1993. június 18-án, melyet a belvárosi templomban június 14-től minden este 6 órakor lelkigyakorlatos szentbeszédek készítenek elő a város kórusainak közreműködésével. Dr. Nádor Tamás A funckió, úgy látszik, ragaszkodik Pécshez. Az május utolsó hetében jelentették be, hogy az Alkotmánybíróság új helyettes elnökének a testület tagjai dr. Lábady Tamás alkotmánybírót választották meg. A korábbi helyettes elnök, dr. Hercegh Géza - a pécsi egyetem volt professzora -, azért köszönt le tisztségéről, mert a Hágai Nemzetközi Bíróság tagjává választották. Az új helyettes elnök még nála is sokkal jobban kötődik Pécshez. Itt él, a Pécsi Egyetem Jogtudományi Karán végzett 1968-ban „summa cum laude” fokozattal, s itt lett bíró 1970-ben. A hetvenes évek közepétől másodállású oktató - 1990-től docensi rangban - a Pécsi Egyetem Jogtudományi karán, 1976-ban került a megyei bíróságra, ahol 1980-ban lett bírósági tanácselnök. Eddigi pályájának további főbb állomásai dióhéjban: 1988-ban szerezte meg a kandidátus tudományos fokozatot; időközben ösztöndíjasként ösz- szesen 10 hónapot töltött a Kölni Egyetemen; a budapesti ELTE Jogtudományi Karának 1989. óta címzetes docense. Az Országgyűlés 1990. június 2-ikán választotta meg alkotmánybírónak. Helyettes elnökké választásának hetében csütörtökön még késő délutánig Budapesten tárgyalt az Alkotmánybíróság elnökével és a korábbi helyettes elnökkel, pénteken reggeltől vizsgáztatott a Pécsi Egyetemen, délután pedig már hosszú külföldi tanulmányútra indult. Nem volt tehát könnyű szabad időpontot találni, hogy beszélgetésre invitáljuk: mit jelent számára a megválasztása, miben áll az Alkotmánybíróság helyettes elnökének funkciója?- Bár a helyettes elnöki funkció bizonyos többletfelelősséggel jár, most elsősorban még az örömet érzem. Örömet azért, mert a választás eredménye azt fejezi ki, hogy kollégáim szeretnek és bizalommal vannak irántam. A választás titkos volt és a szabályai alapján mindenki teljesen egyforma eséllyel indult. Ami a funkciót illeti, hangsúlyozni kell, hogy az nem jár önálló hatáskörrel. A helyettes elnök ugyanolyan alkotmánybíró, mint a többi. Kizárólag bármiféle akadályoztatása esetén helyettesíti az elnököt. Akkor viszont mindazon jogokat és feladatokat ellátja - a testület teljes ülése tárgyalásának vezetésétől az Alkotmány- bíróság képviseletéig, a proto- koll-feladatokig - amelyeket a törvény az elnök hatáskörébe utal.- Módosít-e valamit bírói pályáján, ambícióin a helyettes elnöki funkció?- Ha ez egy kicsit is elvinne a „tényleges ítélkezéstől” az alkotmánybírósági döntéshozatal folyamatától, akkor biztosan nem vállaltam volna. A többletfeladatoktól eltekintve a munkám nem fog változni. Számomra mindig is az volt az első, hogy az ügyek „menjenek” és jó döntések szülessenek közreműködésemmel. Ez az elv és szándék minden másnál fontosabb, még tudományos ambícióim is csak ez után soroltatnak. Hosz- szabb betegség miatt ez az év eddig nem volt igazán az én évem. Ennek ellenére 7-8 olyan alkotmánybírósági döntés jelent meg a Magyar Közlönyben, amelyeknek én voltam az előadója. Ezeket a döntéseket vállalom és büszke vagyok rájuk.- Tudományos ambícióival nyilván összefügg a külföldi tanulmányút.-A nagydoktori értekezésemen dolgozom és ezzel összefüggésben megyek vissza tanulmányútra a Kölni Egyetemre. Már sokat publikáltán itthon is, külföldön is az erkölcsi kártérítésről. A személyiségi jog, az emberi méltóság ezen igen hathatós polgári jogi eszközéről még nem készült Magyarországon modern, európai színvonalú és kitekintésű monografikus feldolgozás. Ezt szeretném megalkotni, mert az erkölcsi kártérítés jogintézménye több évtizedes szünet után újra él nálunk is, s maga a téma különösen időszerű mind az elmélet, mind a gyakorlat számára.- Van-e valami változás az Alkotmánybíróság „ ügyforgalmában”, az ügyek jellegében?-Mondhatnám: csak annyi, hogy még több ügyünk van, mint eddig volt. Ismeretes, hogy a közelmúltban a köztársasági elnök kihirdetésük előtt három elfogadott törvénnyel kapcsolatban fordult testületünkhöz alkotmányos aggályainak megjelölésével. Legutóbb például a Frekvencia törvénnyel kapcsolatosan. Ilyen esetekben soron kívül kell eljárnunk. A mostanában érkező ügyek alapján úgy tűnik, hogy új területek is birtokba akarják venni az Alkotmánybíróságot. Ezek pedig a gazdasági alkotmányosság kérdései és a szociális jogok területe. Nagyon valószínű, hogy az ilyen jellegű alkotmányossági kérdések már az elkövetkezendő években testületünk munkájának meghatározó területei lesznek. Dunai Imre Egy adat Székelyudvarhely és Pécs történetéből Vásárhelyi Gergely SJ A ÚDN június 2-i számában megemlékező cikk jelent meg „Székelyudvarhely: egy gimnázium 400 éve” címen az 1593 óta működő székelyudvarhelyi -jelenleg Tamási Áronról elnevezett gimnáziumról. A cikk megemlíti az iskola alapítóját - Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetest is, akiről az iskola mai igazgatója szerint „sajnos, nem maradt fenn kép, csak any- nyi ismeretes róla, hogy a rend egyik legképzettebb tagja volt.” 1986-ban ünnepelte a pécsi Nagy Lajos gimnázium alapításának 300. évfordulóját. Ebből az alkalomból kisebb tanulmányt írtam az iskola történetéről. Megemlítettem ebben azt a tényt is, hogy az iskola tényleges megalapítása (1687) előtt is folyt már itt Pécsett gimnáziumi oktatás. Ezzel kapcsolatban említettem Vásárhelyi Gergely jezsuita szerzetest is, akinek itteni működése igen jelentős volt a magyarság fennmaradása, mind pedig ezzel összefüggően az iskolázás vonatkozásában is. A jezsuiták magyarországi és szorosabban pécsi működésével kapcsolatban több jeles tanulmányt ismerünk. Ezek közül is kiemelkedik Fricsy Ádám munkássága, aki rendtársaival együtt ezekben az években adja ki folyamatosan a vatikáni levéltárban fellelhető magyar vonatkozású iratanyagot. Köztük igen jelentős számban olyan leveleket, amelyek itt Pécsett keletkeztek, és amelyek alapján sokszor árnyaltabban ismerjük meg azt a korszakot, amelyet egyszerűen csak török uralomnak szoktunk nevezni. A Pécsett működő jezsuiták közül egyik legelső talán éppen a szó- banlevő Vásárhelyi Gergely. Vásárhelyi Gergely a jezsuita történetírók adatai szerint 1561-ben született Marosvásárhelyen, és 1584-ben lett a jezsuita rend tagja. 1598 és 1601 között a gyulafehérvári rendház vezető embere volt. Előtte a Székelyföldön végzett missziós tevékenységet, és így szervezte meg azt az iskolát 1593-ban, amely jogfolytonosság alapján őse a mai gimnáziumnak. (A Székelyföld nem került török uralom alá, és így az a folyamatosság, amely nálunk Pécsett is megvolt, ott bizonyítható is okmányokkak. Míg nálunk csak következtetni lehet rá.) Amikor a medgyesi országgyűlés a jezsuiták működését súlyos büntetés terhe mellett megtiltotta, azok egyrészt rendjük szellemének megfelelően életüket is veszélyeztetve „illegalitásba” vonultak, részben pedig rendi utasításra a török veszélyeztette területre költöztek. így Vásárhelyi megromlott egészsége helyreállítására - elmenekülésre kényszerítve Gyulafehérvárról - Kassán Pázmány Péter vendégszeretetét élvezi, majd 1607-ben Zágrábban találjuk, ahol a rend iskolájában tanít. Innen megy a török területre, és 1615-ben kerül egy rendtársával együtt Pécsre. Vásárhelyi korának gyógyító tudományához is értett. Egy török főur családtagját gyógyította, és az hálából segítette azt is, hogy az itteni honfitársai lelki gondozását ellássa. Pécsi működését nagyon megnehezítette a naptárvita. A Julián-naptár leváltása a Ger- gely-naptárral nem ment simán a tiszta katolikus országokban sem. Különösen nagy problémát okozott itt Baranyában, ahol a legkülönbözőbb nemzetiségű és vallású népek laktak. Nagy diplomáciai érzékkel igyekezett a keletkezett ellentéteket - amelyekbe bíróul sokan a török hatóságokat is bevonták - elsimítani. A jezsuitáknál a szorosan vett lelki szolgálatok mellett a legfontosabb működési terület volt az iskola. Vásárhelyi is, mint említettem már, 1587-ben Kolozsvárott tanárkodon, majd megszervezte az udvarhelyi iskolát. Onnan menekülve Zágráb után, itt Pécsett latin iskolát (gimnáziumot) szervezett. Ez a mai Tettye utca területén volt, a Mindszentek temploma közelében. (Kiváló helytörténészünk: Madas József azonosította a jezsuiták pécsi lakóhelyét, török uralom alatti iskolájuk helyét.” Államférfim bölcsességre utal a jezsuiták magyarországi történetében Bethlen Gábor szerepe. Bethlen 1612-ben élénk kapcsolatot keresett és ápolt a török szultáni udvarral, a Portával, és a hazai török nagyurakkal. Megfordult Belgrádban, Budán és Pécsett is még fejedelemmé választása előtt. Itt Pécsett ismerkedett meg Vásárhelyi Gergellyel, és fejedelemként ő hívta meg, és vitte magával Erdélybe - noha ott a jezsuiták kitiltás alatt álltak. Ekkor Vásárhelyi újra Gyulafehérvárra, a fejedelemség székvárosába költözik 1613. április 23-án. További működése már Erdélyre esik. Vásárhelyi sok teendője mellett írásra is talált időt. Ezt egyébként rendje szelleme is megkövetelte tőle. Kiadott könyvei között vannak fordítások (Pl. Kempis négy könyve.) Nagyobb fordítása Canisius Péter: A Keresztényi tudománynak rövid summáinak részei, aki úgy mint közönséges Kereszténységnek kicsi Cathecis- mussal foglalja magában. Ezt Kolozsvárott 1699-ben, Bécs- ben pedig 1604, 1615 és 1617-ben adták ki. A könyv elején naptár, és a pápák és magyar királyok kronológiája található. Ez az első magyar nyelven megjelent naptár. Nem célom ezzel a kis megemlékezéssel tudományos tájékoztatást adni a török uralom alatti Pécs szellemi életéről, vagy az itt működő jezsuiták munkásságáról. De az elmúlt évtizedek nagy elhallgatásai, hamisításai után talán nem árt, ha megismerjük jobban ezt a kort is, amelyben nagyképzettségű, bátor emberek töltötték be munkájukkal a három részre szakadt Magyarországot, és óvták, teijesztették, erősítették a Kárpát medence egységes kultúráját. Talán az sem baj, hogy ha ezek a férfiak a jelenlegi pécsi Nagy Lajos gimnáziumot is megszervező szerzetesek voltak. Dr. Rajczi Péter (
