Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-06 / 122. szám
1993. május 6., csütörtök üj Dunántúlt napló 9 k sssksss iwasw mfejox «gase« , mumm« a» S, mj-. ntiili SS sam» aas» _ BWB—Bi ésS&sst, «aast aggass Dunántúli ^ . n aoiö fr THW 1 Pécsi névjegykártyagyűjtemény készül A Dél-dunántúli Gazdasági Kamara támogatásával idén szeptemberben a Ferlingpress kiadásában jelenik meg Pécs névjegykártya gyűjteménye. A katalógusként és névjegyként külön-külön is haszonnal forgatható kiadványban a szándék szerint megtalálható lesz valamennyi Pécsett működő, illetve a városban érdekelt vállalkozás és vállalkozó, amely a gazdasági élet valamely területén már letette névjegyét. Vásár és marketing Az eredményes üzleti kapcsolatok kiépítése érdekében a Dél-Dunántúli Gazdasági Kamara Vásár és marketing címmel, szakértő előadók felkérésével egynapos felkészítő tanfolyamot szervez vállalkozók, üzletemberek számára. A május 17-i rendezvényre május 14-ig lehet jelentkezni a kamarában, ahol a tanfolyammal kapcsolatos bővebb tájékoztatást is megkapják az érdeklődők. Á VÜ-információk a kamarában Az ÁVÜ-től kapott tájékoztatás alapján a jövőben számos új információt nyújt a Dél-dunántúli Gazdasági Kamara. Rendelkezésre áll a privatizálandó cégek szakág szerinti listája, az ÁVÜ valamennyi pályázati felhívása, az előprivatizációs program keretében árverésre kerülő üzletek listája, a szakágazati kódok listája és az AVÜ ügyintéző munkatársak listája, valamint a privatizálandó cégek részletes bemutatása. A témával kapcsoilatos felvilágosítást dr. Hoózné dr. Zsorda Erika ad a kamarában. Eredeti Magyar Minőség Eredeti Magyar Minőség márkajel bevezetését jelentették be Budapesten az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottságának sajtótájékoztatóján. Az új márkajel a világszerte bevált gyakorlat szerint a legkiválóbb magyar árucikkeket fémjelzi majd. A megkülönböztető minőségtanúsító jel bevezetésének oka többek között az volt, hogy a hazai fogyasztóknál ma még nem elsődleges szempont az áru belső tulajdonsága és minőségi jellemzője. Az Eredeti Magyar Minőség címet szakemberek, társadalmi szervezetek bevonásával ítélik majd oda. Környezetre ártalmas termelést nem finanszíroznak Az IFC befektetni készül Baranyában A privatizációs tőkekihelyezésre még lehetőség van Az International Finance Corporation a Világbank egyik pénzügyi csoportja. 1956-ban alapították, nem sokkal azután, hogy maga a Világbank megalakult. Magyarország is tulajdonosa az IFC-nek, hiszen a Világbank az ENSZ nemzetközi pénzügyi szakosított szervezete, elsősorban állami beruházások finanszírozásával, fejlesztések hitelezésével foglalkozik. Az elmúlt években több mint 11 milliárd dollárt fektetett be a különféle országokban indított 1500 vállalkozásba, ebben az évben'több mint 3 milliárd dolláros hitel nyújtására van lehetőségük. Magyarországon növelték aktivitásukat, az elmúlt időszakban három jelentős projektet finanszíroztak, körülbelül 200 millió dollár értékben, amelyek között olyan beruházások is voltak (mint például a Szu- zuki esztergomi beruházása), amelyek a térség tőkebefektetései között is kiemelkedőek. Kelet-európai befektetések A nemzetközi pénzintézet hitelkihelyezési lehetőségeiről, a magyarországi beruházások finanszírozásáról Hugh Stevenson, az IFC budapesti irodavezetője az elmúlt héten Pécsen, az Inter-Európa Bank és a Pénzügyi Klub vendégeként előadást tartott. A pénzügyi szakértő hosszú időn keresztül dolgozott Afrikában, majd a Világbank központjában a kelet-európai befektetések előkészítésével foglalkozott. Elhatározott szándéka volt, hogy - úgymond - tűzközelben dolgozzon, éppen ezért pályázta meg magyarországi képviselet vezetői tisztét. Jó az ország hitelképessége- Eddig körülbelül 200 millió dollárt fektetett be az IFC Magyarországon. Lát-e lehetőséget nagyobb projektek finanszírozására?- Azt el kell ismernem, nem voltunk elég agresszívek a pénzügyi kihelyezésekkel kapcsolatban, s az a véleményem, hogy itt több lehetőségünk kínálkozna, mint amit kihasználunk. De az is igaz, Magyarországon nagyon sok olyan beruházás indult, ahol már nem volt szükség az IFC részvételére, mert a pénzügyi háttér - más bankok által - már biztosított volt. Nagyon sok vállalatot privatizáltak, de még vannak olyan termelő egységek, amelyeknek tulajdonváltása még nem történt meg, ezeknek átalakításában már részt kívánunk venni. Az természetesen vonzó lehet a potenciális befektetőknek, ha az IFC i& pénzügyi háttért biztosít a fejlesztésekhez. Nekünk az a fontos, hogy hosszú távon stabil közgazdasági környezetben lévő országokban fektessünk be, s úgy látjuk Magyarország megfelel ennek a követelménynek. Az ország hitelképessége jó, nemzetközileg is elismert.- Az IFC befektetési stratégiájában kizáró tény, hogy a dohányiparban vagy a atomenergia iparban tevékenykedő vállalati fejlesztéseket finanszírozzanak. Mi indokolja ezt, már csak azért is, mert a térségben dohánygyár és az ország egyedüli atomerőműve működik, s mellesleg szüksége is volna fejlesztéseihez devizára.-Egyszerűen túrói van szó, hogy az egészségre vagy a környezetre ártalmas tevékenységeket nem támogatunk. És ilyennek minősül a dohányipar, az atomerőmű, valamint a vegyipari üzem is. Befektetéseink elbírálásánál igen élőkelő helyen szerepelnek a környezetvédelmi szempontok, a hiteligények elbírálásakor külön csoport vizsgálja a környezeti ártalmak hatását, hogy a beruházás megfeleljen a nemzetközi előírásoknak. Az elkövetkező időszakban például az élelmiszergyártásban, a szerszámgépiparban vagyunk érdekeltek, de ezen projektek kömyezetszeny- nyező hatását is alaposan szemügyre vesszük. Van beruházási lehetőség-A nemzetközi pénzintézet terveiben szerepelnek-e a baranyai befektetések? Egyátalán ismerik-e a térség igényeit, ipari, mezőgazdasági fejlesztési elképzeléseit?- Sajnos Baranyáról csak annyit tudok, hogy egy vacsorán találkoztam a pécsi Pap András országgyűlési képviselővel, aki beszélt a megyéről, s megemlítette, szívesen látná a pénzintézet képviselőit Pécsen, ismerkedjenek meg az itteni körülményekkel, beruházási lehetőségekkel. Az egynapos vizit alapján elmondhatom, lehetőséget látunk egy-két cég beruházásának finanszírozására, ám hogy ezek melyek lesznek, erről még korai beszélni. B. G. A kisvállalkozó és a privatizáció Vehet, nem vehet? A privatizáció gyorsítására különféle hitelformákat dolgoz ki a kormányzat, evvel párhuzamosan, egyre több vállalat, üzem eladását hirdeti meg az Állami Vagyonügynökség. Az ingatlanvásárlók körét is kiszélesítették, mert már részt vehetnek benne a magánvállalkozók is. Egy pécsi vállalkozó is részt szeretne venni a privatizációban. Már lassan két éve próbálkozik azzal, hogy üzemet vásároljon, mert van egy találmánya, amit gyártani szeretne. A vállalkozása munkahelyet teremtene, de eddig még a kezdetekig sem jutott el. Minden próbálkozása kárbaveszett a bürokrácia útvesztőiben. Pécsett a privatizációra kijelölt létesítmények értékesítésével foglalkozó cégek csak korlátozott választékot tudnak kínálni. A másik gond az, hogy az egyik naponta egy órában várja az ügyfeleit, a másik kettőnek ugyan egy-egy lakás ad helyet, mégsem lehet az ott dolgozó tanácsadókat megtalálni. Privatizációt elősegítő iroda csak Budapesten működik, ott is elsősorban a nagyvállalkozókkal és a külföldi befektetőkkel foglalkoznak. A megvásárolható gyárak, üzemek, üzletek, berendezések listája ugyan megtalálható a Privinfóban és a Magyar Hírlapban, de 30-35 napon belül be kell nyújtani a pályázatot. Ez kevés idő arra, hogy a vállalkozó elmenjen a meghirdetett céghez, megnézze mit is kap majd a pénzéért cserébe. A banknak is idő kell ahhoz, amíg eldönti, támogatja-e a kérelmező kérvényét, ad-e hitelt vagy sem, amire tíz munkanapnál több rámegy. Talán köny- nyebb lenne, ha a privatizálásra felkínált épületekről, vállalatokról, üzemekről már az elején bővebb tájékoztatást kapnának a leendő vevők. Ma még azok vannak éppen ezért előnyben, akik rendelkeznek azokkal az információkkal, hogy a közeljövőben hol, mit adnak el. Van idejük megismerni az eladásra kerülő cég tevékenységét, az épületek, gépek műszaki állapotát, és ezek segítségével könnyen készíthetnek, szinte a pályázat megjelenését követően jó üzleti tervet a bankok részére, s nyerik el a szükséges hiteleket. Időszerű tájékoztatók vállalkozóknak Loctite bemutató Pécsett A Loctite, a jól bevált folyékonyan felhordható szerelés- technikai anyagok (csavarbiztosítók, sík- és menettömítők, csőmenettömítők, gépelemrögzítők, szerkezeti és pillanatragasztók, nagyteljesítményű kenőanyagok, fémjavító paszták, felületkezelő anyagok, tömítés eltávolítók stb.) világszerte elismert gyártója tart bemutatóval egybekötött szakmai napot az érdeklődőknek május 7-én, pénteken reggel 8 órától Pécsett, a Vasutas Művelődési Házban. Gyakorlati tudnivalók az egyszeres könyvvitelről. (Adó 1993. március 15-i szám.) Az újonnan alakuló vállalkozások döntő része egyéni vállalkozás. Ezekre az egyszerű elszámolási szabályok vonatkoznak és elszámolásaikat naplófőkönyvben, illetve pénztárkönyvben kell vezetniük. A tájékoztató célja, hogy a vállalkozók minél alaposabban informálódhassanak a könyv- vezetési és a különböző nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokról. Az ÁFA-törvény legfontosabb változásai. (Önadózó 1993. március 1-jei száma.) A tájékoztató az új ÁFA-törvény- nyel kapcsolatban sorra veszi az ÁFA-elszámolásban bekövetkezett legfontosabb módosulásokat. A lízingdíj elszámolása. (Önadózó 1993. március 1-jei száma.) Az egyik leggyakoribb bérleti forma hazánkban a lízing. A szerző írásában a lízingdíj elszámolásával foglalkozik. Megkísérli bemutatni a bérbevevőnél és a bérbeadónál a lízingdíj könyvekben történő rögzítését. Magánüdiiltetőket érintő szabályok változásai. (Önadózó 1993. március 1-jei száma.) Az idén olyan változások következtek be az erre vonatkozó jogi szabályozásban, különösen az általános forgalmi adóban, a magánszemélyek jövedelem adójában és az idegen- forgalmi adóban, amely szükségessé teszi a módosítások rövid ismertetését. Magyarország egyik legidősebb vállalkozója Tóth Ferenc makói kereskedő 1923-ban nyitott először vegyes háztartási és faáru-kereskedést, amelyet 1952-ben államosítottak. Nyugdíjas koráig alkalmazottként árusította a ház körüli teendőkhöz szükséges eszközöket. A most 85 éves ember abban a házban, ahol született, saját kereskedésében, unokájával együtt az ország egyik legidősebb vállalkozóként dolgozik a vásárlók nagy megelégedésére. Folyamatos tanácsadás baranyai vállalkozóknak Hasznos új szolgáltatások a Kisvállalkozás-fejlesztési Központban A jövőben új módszer szerint szolgálja ki ügyfeleit a pécsi Kisvállalkozás-fejlesztési Központ. A sokrétű szolgáltatás újszerűségét az adja majd, hogy a hét egy-egy napján mindig más és más szakterület - Gazdasági Kamara, Mezőgazdasági Kamara, Pécsi Ipartestület, KI- SOSZ stb - szakértőjét hívják meg a központba, hogy a különböző profilú vállalkozók is egy helyen juthassanak hozzá a tevékenységükhöz szükséges információkhoz. Működésének első negyedéve után örvendetesen szaporodik a központ ügyfeleinek száma. Ez nem utolsó sorban annak köszönhető, hogy egyre sokrétűbb, és szakszerűbb lesz a tanácsadói háttér és a szolgáltatási lista. Egyre többen élnek a központ által felkínált infrast- ruktúrális lehetőséggel, sokan használják az intézmény telefonjait, fax készülékeit, valamint számítógépeit. Ez utóbbiaknak nagy szerepük van a kiscsoportos tréningek levezetésében is, ugyanis remek lehetőséget kínálnak egy-egy üzleti terv elkészítésére, a könyvelési műveletek elsajátítására. A közelmúltban komoly sikerrel fejeződött be a központ által kezdeményezett és szervezett mezőgazdasági kisvállalkozói szeminárium. A kedvező visszhang arra buzdítja az intézmény vezetőjét, hogy várhatóan ősszel megismételjék a sokakat vonzó előadássorozatot. Addig sem marad azonban program nélkül a központ. Június első harmadában három amerikai professzor előadásaival gazdagított szeminárium keretében szerveznek egynapos tréninget a baranyai vállalkozók számára, aki így közvetlen mó- don-juthatnak hozzá a hatékony üzleti stratégia kialakításának módjához, kaphatnak tanácsot a pénzügyi finanszírozás, az üzleti döntések meghozatala kérdésében. A rendezvényre előzetes jelentkezést is elfogadnak a Kisvállalkozás-fejlesztési Központban. K. E. Pécsi fiókvezető az igazgatóságban Tíz százalékos osztalék az Inter-Európa Banknál A közel 30 százalékban olasz tulajdonú Inter-Európa Bank a romló gazdálkodási körülmények ellenére is a hazai bankszektor átlagát meghaladó teljesítményről adott számot részvényeseinek a nemrégiben megtartott közgyűlésen. A kedvezőtlen környezeti hatásokra a pénzintézet szolgáltatásainak és megcélzott ügyfélkörének bővítésével válaszolt. Erőteljesen növekedett a külkereskedelemhez kapcsolódó okmányos és egyéb fizetési forgalma. A folyószámla szolgáltatások nemzetközi színvonalú technikai háttere új banktermékek bevezetését tették lehetővé. 1992. év végére a folyószámlát vezető cégek száma 1670-re, a forint folyószámlákon lévő pénz 3,2 milliárd forintra, a deviza- számláké pedig 1,6 milliárd forintra növekedett. A bank mérlegfőösszege a múlt évben 33,8 milliárd forintos szinten maradt, adózott eredménye pedig - az 1991. évi 2 milliárd forinthoz képest - 800 millió forintra csökkent. A bankvezetés 10 százalék osztalékot fizet ki a részvényeseinek. Az közgyűlésen személyi ügyekben is döntöttek. Áz igazgatóság elnöke továbbra is Iványi György maradt, az igazgatóság tagjai közé választották Bárdi Jenőt, a pécsi fiók vezetőjét. } * í I
