Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-05 / 121. szám
10 aj Dunántúli napló 1993. május 5., szerda Az TJj DN politikai vitafóruma Kérdéseim megválaszolatlanok maradtak Elektromos homály Elfogadhatatlan döntési módszerek Új választmány, régi törésvonalak A szakítás elodázható Nemrégiben Szalay Gábor SZDSZ-es parlamenti képviselő interpellációt nyújtott be az ipari és kereskedelmi miniszterhez a villamosenergia-szol- gáltatással kapcsolatban. Azt kifogásolta, hogy nem szerepel a parlament törvényalkotási programjában a villamosener- gia-törvény. A Magyar Villamosművek Rt. monopolhelyzetben lévő, alapvető közszolgáltatást ellátó szervezet. Nem működhet a társadalom ellenőrzése nélkül. Jelenleg semmi sem ösztönzi a jobb, takarékosabb gazdálkodásra. Nem tisztázott, mi alapján lesz drágább, vagy éppen olcsóbb az áram. A villamoserőművek igazgatósága ez év januárjában hagyta jóvá az erőműépítési program részletes tervét. Egy ilyen - az egész országot érintő - hosszútávú döntés nem lehet a villamoserőművek belső ügye. Bonyolítja a helyzetet az Rt-nél kialakult A Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézetet. Gazdag Ferenc professzorral, az intézet igazgatóhelyettesével a feladataikról, az országgyűlés által nemrég elfogadott honvédelmi alapelvekről beszélgettünk.-Intézetünknek az a dolga, hogy elemzéseket készítsen egy „politikacsináló” tárca számára. Politikát sem lehet csinálni viszonylag széles körű, tudományos vizsgálódások nélkül. Az olyan politika, amely nem alternatívákra támaszkodva készül, előbb-utóbb megbukik.- Biztonság és védelem. A kutatások terén milyen arányban szerepel e két kategória?-Intézetünk elsősorban biztonságpolitikával foglalkozik. Olyan időszakban, amikor szétesett a szövetségi rendszer - a Varsói Szerződés - megszűnt a hagyományos ellenségkép, inflálódik a biztonság fogalma is. Helyi tűzfészkek-Említette: megszűnt a hagyományos ellenségkép. Az új pedig körvonalazódik? — Nem hiszem, hogy az ideológiai ellenségképeket még egyszer újjáépíti az emberiség. Hacsak valamely államok vagy államcsoportok nem futnak be még egyszer ebbe az utcába... Hajlam mindig van rá. A kérdést én így fogalmaznám meg: Milyen kockázatokra készüljünk? Mire való a hadsereg? A nagy konfliktusveszély - például a nukleáris összecsapás ve„kereszt-tulajdonosi” rendszer is. Az egyes áramfejlesztő és szolgáltató Rt-k csaknem minden menedzsmenti, igazgatósági és felügyelő bizottsági tagját a holding központja jelöli ki, az egyes Rt-k vezetőinek ke- resztbedelegálásával. Válaszában a miniszter is- elismerte a felvetés jogosságát. A fentieket támasztják alá a Pécsi Értelmiségi Klubban hallottak is, ahol a mecseki bányászat jövőjéről rendeztek fórumot. A beszélgetésen Ligeti Pál, az IKM főosztályvezetője is részt vett. A minisztérium képviseletében megnyugtatott bennünket, hogy az idén nem tervezi a erőmű a hődíj emelését. Megtudtuk azt is, hogy a pécsi erőmű a második legköltségeszélye - megszűnt ugyan, de helyette több lokális vagy regionális tűzfészek jelentkezik. A jugoszláv válságra való nyugati reagálás példázza, hogy a nagyhatalmak nem tudják még igazán eldönteni: hogyan kezeljenek egy ilyen konfliktust. Kiderült, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat, amely a kettészakított Európát szeretné egybehozni, nem tudott olyan gyorsan átalakulni, hogy megfeleljen az új helyzetnek. Aki tehetne valamit, annak nincs mandátuma ahhoz, hogy interveniáljon. Megtárgyalhatja, de a tárgyalás kevés. Nagyobb, valamilyen katonai erő kellene. Tehát miután kiderült, hogy a NATO nem kíván beavatkozni, az Európai Közösség foglalkozik ugyan a délszláv válsággal, de gyakorlatilag keveset tud tenni. Az egész kérdés átcsúszott az ENSZ-be.-A parlament a közelmúltban fogadta el a honvédelmi alapelveket. Az elsőt nagy szótöbbséggel, a másodikat egyhangúlag. Ez nemigen jellemzi a magyar országgyűlést.- A Magyar Köztársaság biztonságának, valamint a védelempolitikának az új helyzethez igazodó alapelvei mindenképpen kidolgozásra vártak. Az országnak nagyon fontosak, hiszen erre épülnének azok az újabb törvények, amelyek szabályozzák a Magyarország védelmét szolgáló szervezetnek, a honvédségnek a státuszát. Mindkét témakörről hatpárti egyeztető tárgyalásokat tartottunk. Biztonságpolitikánk alapsebb az országban, a hődíj viszont csak egy városban kisebb, mint Pécsett. Arra a kérdésre, hogy miért pont ennyi a pécsi hődíj, nem kaptunk választ. A számunkra kedvező bejelentés ellenére felmerül néhány kérdés az üggyel kapcsolatban: Amennyiben az erőmű költségei nem befolyásolják a szolgáltatások díját, mi készteti gazdaságosabb termelésre? Mi fedezi a felmerülő többletköltségeket? Miként érvényesülnek ilyen helyzetben a piacgazdaság szempontjai, amit beszédében többször említett a főosztályvezető úr? Kérdéseim megválaszolatlanok maradtak. Latorczai János ipari és kereskedelmi miniszter egy interjúban az Új Dunántúli tétele, hogy Magyarország a biztonságát a szomszédokkal, a régióval és az egész tágabb nemzetközi közösséggel való együttműködésben keresi.-Miből indul ki a védelempolitika? Kisebb, de drágább hadsereg- Nem tekintünk ellenségnek egyetlen államot sem. Mindenkivel együttműködünk, aki hajlandó erre. A védelem kérdése pártérdekek felett áll. A Magyar Köztársaság biztonságának garanciáit elsősorban szerződésekkel, nemzetközi szervekkel való együttműködéssel, és- az ezekben való részvétellel kívánja biztosítani. Ebből fakad, hogy be szeretnénk lépni a NATO-ba, vagy a Nyugat-Európai Unióba. A visszatartás elve is fontos. Intézkedéseinkkel, és a politikánkkal éreztetnünk kell, hogy aki velünk szemben terveket forral, az előtt ne legyen kétséges, hogy határozott szándékkal találkozik. Ehhez viszont olyan hadsereg kell, amely hatékonyan képes megvalósítani a visszatartás elvét.- Ön szerint milyen az „ideális” honvédség? Zsoldos hadsereg szóba jöhet?- A százezres hadsereglétszámot tartarfi kell, így véli ezt a Honvédelmi Minisztérium is, de természetesen ez még változhat. Egy bizonyos: a hadseregnek professzionistábbnak kell lennie, tehát minőségileg jobb hadsereget kell építeni, Napló újságírójának arra a kérdésére, hogy emelik-e a hőszolgáltatások díját, a következőt válaszolta: „Nagy megköny- nyebbülésemre ezen díjak egy része már önkormányzati hatáskörben van. Ami az IKM-et illeti, nem szándékozunk ebben az évben díjat emelni.” Elfogadhatatlan az a módszer, hogy a kormány döntsön városunkat és más önkormányzatokat is érintő kérdésekben, mely döntések elvei - fentiekből következően - ismeretlenek, sőt érthetetlenek számunkra, érintettek (mondhatnám: „sértettek”) számára! Mindum Károly bányamérnök, az SZDSZ Pécs Városi Szervezete ügyvivője amely esetleg kisebb, de mindenképp drágább lesz. Az európai gyakorlatnak megfelelően - és ez az én meggyőződésem is - kombinálni kell a honvédséget. Lesznek benne hivatásosok és szerződésesek. Az előbbiek hivatásos katonák, az utóbbiak azok a polgáriak, akiket behívnak valamilyen területre. Ha azt akarjuk, hogy hatékonyabb garanciája legyen a magyar biztonságnak, akkor erre áldozni kell.-Jelenleg milyen kutatásokkal foglalkozik a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet? Vegyük a legrosszabb esetet...- A magyar politikának az a célja, hogy integrálódjon az ország. Azt vizsgáljuk, hogy milyen következményekkel jár ez, hiszen minden szerződés, amit aláírunk, korlátozza a szuverenitásunkat. A másik vizsgálat témája: milyen új kockázatokkal és kihívásokkal kell hazánknak szembenézni az új természetű fenyegetéseknél. Nemcsak arról van szó, hogy mit kell tennünk, ha a délszláv válság a Vajdaságra is kiterjed, hanem elemeznünk kell Ukrajna és Oroszország esetleges konfliktusveszélyét is. Egy orosz-ukrán konfliktusnál ugyanis megindulhat több százezer ember a határokon át... A kábítószer-kereskedelmet is nyomon követjük, s vizsgáljuk azt is, hogy mivel járhat, ha a hajdani Varsói Szerződés tagországaiban lévő, több mint félszáz, Csernobil-típusú reaktor valamelyike meghibásodik. A tervezőknek a legrosszabb esetekre is fel kell készülniük. S. L. C sinálni kell a csodákat, nem magyarázni - mondta szokott mosolyával Lezsák Sándor. Az MDF „alapító atyja” és egyik alelnöke pártja új összetételű választmányának szombati első zárt ajtók mögött megtartott - ülése után nyilatkozott. A „csoda” kifejezés arra a jóslatára vonatkozott, hogy a megújuló MDF a jövő évi választásokon másfélmillió szavazatot - és ezzel győzelmet - érhet el. A választmány, mely az országos gyűlések között az MDF legmagasabb döntéshozó fóruma, hozzá is látott a csoda megvalósításához. Méghozzá nemcsak a Lezsák-nyilatkozat- ban érintett önbizalomnövelő Damel-tréninggel, hanem a pártpolitizálás egyik fontos elemével, a belső egység megteremtésével. Vagy legalább az összefogás látszatával. A felbomlóban lévő MSZMP-ben hangzott el utoljára oly sokszor a pártegység kifejezés, ahányszor a Csurka nélkül megtartott választmány utáni órákban, amikor az újságíróknak az An- tall-Csurka ellentétet, az MDF és a Magyar Út körök viszonyát firtató kérdéseire kellett választ adni. Ugyancsak a régi időket, a MSZMP vezetése és a hajdani reformkörök viszonyát idézik az MDF és a Magyar Út integrálását, harmonizálását emlegető óhajok. S ez megintcsak nem Antalitól vagy Csurkától származik. A miniszterelnök-pártelnök sajnálattal szólt arról, hogy a Magyar Út nem hajlandó az MDF mozgalmi szárnyaként működni, hanem önálló politikai szerepre tör. Ezt a maga részéről Csurka messzemenően bizonyította, amikor az MDF választmányi ülés helyett a Magyar Út körök pécsi összejövetelét választotta, s ott a megszokott módon ostorozta az MDF „eredeti célkitűzéseit feladó” kormányt. A tettek és a politikai frázisok kettősége azonban egy tényt kirajzolt. Ez pedig az, hogy - minden ellenkező jóslat és szándék ellenére - még nem jött el a szakítás ideje. Egyre valószínűbb, hogy a választásokig együtt marad .Antall és Csurka”, mert - mint Lezsák Sándor megfogalmazta - az MDF radikális szárnyának felhajtóereje nélkülözhetetlen a párt választási győzelméhez. Antall József kénytelen volt elfogadni egy másik lakitelki „alapító atya”, Für Lajos formuláját is. Az MDF ügyvezető elnöke szerint meg kell kísérelni „a párton belül, zárt körben” rendezni az ügyeket, s „felülemelkedni az indulatokon”. A rendezés egy formája lehet Für szerint, ha intézményesítik a párt-MDF és a mozgalom - Magyar Út egymást erősítő kettőségét. S ha mindez nem sikerül, akkor legyen válás, de csendben, botrány nélkül, a közös múlt emlékét megőrizve, s küzdőtársnak megmaradva - mondta Für Lajos a Magyar Hírlapnak nyilatkozva, s mondta Antall József az MDF választmányának is. A jelek szerint Für és Lezsák fellépése megakadályozta az an- tallista pártcentrum szándékolt leszámolását Csurkával. No, de már itt az új terminus, a választmány június 5-ére és 6-ára kitűzött következő ülése. És - ha valamelyik fél akarja és kellő erőt gyűjt hozzá - ismét alkalom lehet a szakításra, minthogy napirendjén az MDF januári Országos Gyűlése óta eltelt időszak politikai fejleményeinek az elemzése, s az erre az elemzésre épülő cselekvési - választási? - program elfogadása szerepel. A következő hat hétben aligha fogja egymást megszeretni Antall és Csurka, kérdés azonban, hogy a miniszterelnök és köre a választási siker reményében mit és mennyit hajlandó befogadni Csurka és az MDF más radikálisainak a programjából. Pécsi beszédében Csurka ismét megjelölte a számára kulcsfontosságú pontokat: igazságtétel, kárpótlás, privatizáció. Ami az igazságtételt illeti, ebben sajátos szerepe lehet a III/III-as ügynek, minthogy a napokban a Csurka leghűségesebb szövetségesének tekintett Zacsek Gyula - aki elnökségi tag létére szintén távolmaradt a választmányi ülésről - azzal vádolta Kónya Imrét, hogy ő akadályozza az egykori állambiztonsági titkosügynökök névsorának nyilvánosságra hozatalát. A III/HI-as ügy alkalmas lehet a listákat hivatalból „őrző” Boross Péter belügyminiszter - Antall József egyik legfontosabb támasza - elleni támadásra is. Borossal Csurká- nak külön elszámolnivalója is van, mint azt a Magyar Fórumban április 15-én megjelent terjedelmes cikkben tudatta. Zacsek - és az általa vezetett Monopoly csoport - közben továbbra is a privatizációt, a külföldi tőkebehatolást támadja a legélesebben, s itt a célpont egy másik „Antall-ember”. Szabó Tamás privatizációs miniszter, mellesleg az MDF alelnöke, s nemrég kinevezett kampányfőnöke. S mindezzel együtt, mint kiderült, a szakítás elodázható. Hiszen aki szakít, az vállalja az egységbontó, s a választási vereségért felelős bűnbak hálátlan szerepét. Hajdú András Mit vizsgál a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Lehetséges veszélyek Fórum a hétköznapok számára Országos nevű előadókat várnak KDNP regionális tanácskozás Irányváltást a privatizációban! 1993. május 2-án Kaposvárott ülésezett a Kereszténydemokrata Néppárt Regionális (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) Vezetősége. A tanácskozás Ursprung János regionális elnökségi tag vezetésével megtárgyalta a privatizáció térségi alakulását, a párt választási stratégiáját és a párt költségvetését. A tanácskozás az ülés végén az alábbi nyilatkozatot fogadta el: A tulajdonreform és a privatizáció helyzete és alakulása mára az egyik legsúlyosabb gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti problémává vált. Ebből a folyamatból a nemzet legnagyobb része reménytelenül kiszorult. A nemzeti vagyon nagy része a szemünk előtt kerül - ellenőrzés nélkül - ellenérdekeltségű külföldiek és egy szűk, kedvezményezettekből álló csoport kezére. Az a reális veszély, hogy a nemzeti vagyon értékesíthető része a jelenlegi privatizáció folyamat és gyakorlat alapján a jelenlegi parlamenti ciklus végéig kiárusításra kerül, és a most elkövetett hibák már csak nehezen hozhatók helyre. A kormányzati tényezők felelőssége mérhetetlen, a privatizáció eddigiek szerinti továbbfolytatásával a koalíció mint az ország tönkretevője vonulhat be a történelembe. A Kereszténydemokrata Néppárt Dél-Dunántúli Regionális értekezlete átérzi ezt a lelkiismereti és politikai felelősséget, és ezért azonnali intézkedések megtételét sürgeti.- Halaszthatatlan és alapvető fontosságú az emberek számára érthetően megfogalmazott hosszútávú gazdasági-privatizációs stratégia kidolgozása.- Indítványozzuk a privatizációs politika és stratégia teljes mértékű módosító újrafogalmazását, irányváltását.-Javasoljuk az Állami Vagyonügynökség szervezeti átalakítását, kormányzati felelősség alá helyezését és az indokolt személyi változtatásokat.- Követeljük a privatizáció folyamatának nyilvános ellenőrzését. A taglétszámban és erkölcsi értékekben szinte naponta gyarapodó Történelmi Független Kisgazdapárt a tagságával és az iránta bármi módon érdeklődőkkel nyílt kapcsolatra törekszik. A nyitottságot mutatja az az elhatározásunk, hogy rendszeres időközönként politikai és gazdasági tájékoztatókat tartunk országos nevű előadók meghívásával, amelynek keretében tudnivalókat, ismereteket kívánunk gyűjteni a rendezvényeinken résztvevők köréből. A két irányú információ áramlást szervezetünk tevékenységének szolgálatába, a mezőgazdálkodás, a magyar falu ügye előbb- revitelének hasznára kívánjuk fordítani. Azon a jellemző egy- irányúságon próbálunk e szervezéssel változtatni, amely majd kizárólagosan - a felülről jövő ismeretanyagot hinti szét és figyelmen kívül hagyja a gondokat a rossz intézkedések okozta anyagi és politikai kellemetlenségeket. Fórumot kívánunk teremteni a hétköznapok számára. Mint más szervezeteknek, a Történelmi Független Kisgazdapártnak is az a célja, hogy minél több tagot számláljon - e tervezett rendezvények mégis e céltól függetlenek. A politikai hovátartozást figyelmen kívül hagyva, mindenkit és minden véleményt várunk, szívesen fogadunk. Az első találkozást, megyei tanácskozást május 7-én 17 órakor Pécsett a Városházán (Széchenyi tér) nagytermében tartjuk. A mezőgazdaság átalakulásának tapasztalatairól és a Baranya megyei földárverések tanulságairól szólnak előadóink és e témakörökben várunk észrevételeket is. - A pécsi rendezvényre dr. Szabó Lajos ország- gyűlési képviselőt, dr. Morvay István államtitkárt, dr. Horváth László országgyűlési képviselőt váijuk. Nyitottságunkat azzal is kifejezni szándékozunk, hogy ezen a - számunkra így ünnepinek minősülő - alkalmon tagkönyveket adunk át pécsi és baranyai tagjaink egy részének. E gesztus értékű elhatározásunkkal őszinteségünket, hovátartozá- sunkat és ügyünk tisztaságát is reprezentálni kívánjuk. A Történelmi Független Kisgazdapárt Megyei Intézőbizottsága 4 I 4 » 4
