Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-05 / 121. szám

10 aj Dunántúli napló 1993. május 5., szerda Az TJj DN politikai vitafóruma Kérdéseim megválaszolatlanok maradtak Elektromos homály Elfogadhatatlan döntési módszerek Új választmány, régi törésvonalak A szakítás elodázható Nemrégiben Szalay Gábor SZDSZ-es parlamenti képviselő interpellációt nyújtott be az ipari és kereskedelmi minisz­terhez a villamosenergia-szol- gáltatással kapcsolatban. Azt kifogásolta, hogy nem szerepel a parlament törvényalkotási programjában a villamosener- gia-törvény. A Magyar Villamosművek Rt. monopolhelyzetben lévő, alapvető közszolgáltatást ellátó szervezet. Nem működhet a tár­sadalom ellenőrzése nélkül. Je­lenleg semmi sem ösztönzi a jobb, takarékosabb gazdálko­dásra. Nem tisztázott, mi alap­ján lesz drágább, vagy éppen olcsóbb az áram. A villamose­rőművek igazgatósága ez év ja­nuárjában hagyta jóvá az erő­műépítési program részletes tervét. Egy ilyen - az egész or­szágot érintő - hosszútávú dön­tés nem lehet a villamoserőmű­vek belső ügye. Bonyolítja a helyzetet az Rt-nél kialakult A Honvédelmi Minisztérium létrehozta a Stratégiai és Vé­delmi Kutatóintézetet. Gazdag Ferenc professzorral, az intézet igazgatóhelyettesével a felada­taikról, az országgyűlés által nemrég elfogadott honvédelmi alapelvekről beszélgettünk.-Intézetünknek az a dolga, hogy elemzéseket készítsen egy „politikacsináló” tárca számára. Politikát sem lehet csinálni vi­szonylag széles körű, tudomá­nyos vizsgálódások nélkül. Az olyan politika, amely nem al­ternatívákra támaszkodva ké­szül, előbb-utóbb megbukik.- Biztonság és védelem. A ku­tatások terén milyen arányban szerepel e két kategória?-Intézetünk elsősorban biz­tonságpolitikával foglalkozik. Olyan időszakban, amikor szét­esett a szövetségi rendszer - a Varsói Szerződés - megszűnt a hagyományos ellenségkép, inf­lálódik a biztonság fogalma is. Helyi tűzfészkek-Említette: megszűnt a ha­gyományos ellenségkép. Az új pedig körvonalazódik? — Nem hiszem, hogy az ideo­lógiai ellenségképeket még egyszer újjáépíti az emberiség. Hacsak valamely államok vagy államcsoportok nem futnak be még egyszer ebbe az utcába... Hajlam mindig van rá. A kér­dést én így fogalmaznám meg: Milyen kockázatokra készül­jünk? Mire való a hadsereg? A nagy konfliktusveszély - pél­dául a nukleáris összecsapás ve­„kereszt-tulajdonosi” rendszer is. Az egyes áramfejlesztő és szolgáltató Rt-k csaknem min­den menedzsmenti, igazgató­sági és felügyelő bizottsági tag­ját a holding központja jelöli ki, az egyes Rt-k vezetőinek ke- resztbedelegálásával. Válaszában a miniszter is- el­ismerte a felvetés jogosságát. A fentieket támasztják alá a Pécsi Értelmiségi Klubban hallottak is, ahol a mecseki bányászat jö­vőjéről rendeztek fórumot. A beszélgetésen Ligeti Pál, az IKM főosztályvezetője is részt vett. A minisztérium képvisele­tében megnyugtatott bennünket, hogy az idén nem tervezi a erőmű a hődíj emelését. Meg­tudtuk azt is, hogy a pécsi erőmű a második legköltsége­szélye - megszűnt ugyan, de he­lyette több lokális vagy regioná­lis tűzfészek jelentkezik. A ju­goszláv válságra való nyugati reagálás példázza, hogy a nagy­hatalmak nem tudják még iga­zán eldönteni: hogyan kezelje­nek egy ilyen konfliktust. Kide­rült, hogy az európai biztonsági és együttműködési folyamat, amely a kettészakított Európát szeretné egybehozni, nem tu­dott olyan gyorsan átalakulni, hogy megfeleljen az új helyzet­nek. Aki tehetne valamit, annak nincs mandátuma ahhoz, hogy interveniáljon. Megtárgyal­hatja, de a tárgyalás kevés. Na­gyobb, valamilyen katonai erő kellene. Tehát miután kiderült, hogy a NATO nem kíván bea­vatkozni, az Európai Közösség foglalkozik ugyan a délszláv válsággal, de gyakorlatilag ke­veset tud tenni. Az egész kérdés átcsúszott az ENSZ-be.-A parlament a közelmúlt­ban fogadta el a honvédelmi alapelveket. Az elsőt nagy szó­többséggel, a másodikat egy­hangúlag. Ez nemigen jellemzi a magyar országgyűlést.- A Magyar Köztársaság biz­tonságának, valamint a véde­lempolitikának az új helyzethez igazodó alapelvei mindenkép­pen kidolgozásra vártak. Az or­szágnak nagyon fontosak, hi­szen erre épülnének azok az újabb törvények, amelyek sza­bályozzák a Magyarország vé­delmét szolgáló szervezetnek, a honvédségnek a státuszát. Mindkét témakörről hatpárti egyeztető tárgyalásokat tartot­tunk. Biztonságpolitikánk alap­sebb az országban, a hődíj vi­szont csak egy városban kisebb, mint Pécsett. Arra a kérdésre, hogy miért pont ennyi a pécsi hődíj, nem kaptunk választ. A számunkra kedvező beje­lentés ellenére felmerül néhány kérdés az üggyel kapcsolatban: Amennyiben az erőmű költsé­gei nem befolyásolják a szolgál­tatások díját, mi készteti gazda­ságosabb termelésre? Mi fedezi a felmerülő többletköltségeket? Miként érvényesülnek ilyen helyzetben a piacgazdaság szempontjai, amit beszédében többször említett a főosztályve­zető úr? Kérdéseim megválaszolatla­nok maradtak. Latorczai János ipari és kereskedelmi miniszter egy interjúban az Új Dunántúli tétele, hogy Magyarország a biztonságát a szomszédokkal, a régióval és az egész tágabb nemzetközi közösséggel való együttműködésben keresi.-Miből indul ki a védelem­politika? Kisebb, de drágább hadsereg- Nem tekintünk ellenségnek egyetlen államot sem. Minden­kivel együttműködünk, aki haj­landó erre. A védelem kérdése pártérdekek felett áll. A Magyar Köztársaság biztonságának ga­ranciáit elsősorban szerződé­sekkel, nemzetközi szervekkel való együttműködéssel, és- az ezekben való részvétellel kí­vánja biztosítani. Ebből fakad, hogy be szeretnénk lépni a NATO-ba, vagy a Nyugat-Eu­rópai Unióba. A visszatartás elve is fontos. Intézkedéseink­kel, és a politikánkkal éreztet­nünk kell, hogy aki velünk szemben terveket forral, az előtt ne legyen kétséges, hogy hatá­rozott szándékkal találkozik. Ehhez viszont olyan hadsereg kell, amely hatékonyan képes megvalósítani a visszatartás el­vét.- Ön szerint milyen az „ideá­lis” honvédség? Zsoldos hadse­reg szóba jöhet?- A százezres hadsereglét­számot tartarfi kell, így véli ezt a Honvédelmi Minisztérium is, de természetesen ez még vál­tozhat. Egy bizonyos: a hadse­regnek professzionistábbnak kell lennie, tehát minőségileg jobb hadsereget kell építeni, Napló újságírójának arra a kér­désére, hogy emelik-e a hőszol­gáltatások díját, a következőt válaszolta: „Nagy megköny- nyebbülésemre ezen díjak egy része már önkormányzati hatás­körben van. Ami az IKM-et il­leti, nem szándékozunk ebben az évben díjat emelni.” Elfogadhatatlan az a mód­szer, hogy a kormány döntsön városunkat és más önkormány­zatokat is érintő kérdésekben, mely döntések elvei - fentiek­ből következően - ismeretle­nek, sőt érthetetlenek szá­munkra, érintettek (mondhat­nám: „sértettek”) számára! Mindum Károly bányamérnök, az SZDSZ Pécs Városi Szervezete ügyvivője amely esetleg kisebb, de min­denképp drágább lesz. Az euró­pai gyakorlatnak megfelelően - és ez az én meggyőződésem is - kombinálni kell a honvédséget. Lesznek benne hivatásosok és szerződésesek. Az előbbiek hi­vatásos katonák, az utóbbiak azok a polgáriak, akiket behív­nak valamilyen területre. Ha azt akarjuk, hogy hatékonyabb ga­ranciája legyen a magyar biz­tonságnak, akkor erre áldozni kell.-Jelenleg milyen kutatások­kal foglalkozik a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet? Vegyük a legrosszabb esetet...- A magyar politikának az a célja, hogy integrálódjon az or­szág. Azt vizsgáljuk, hogy mi­lyen következményekkel jár ez, hiszen minden szerződés, amit aláírunk, korlátozza a szuvere­nitásunkat. A másik vizsgálat témája: milyen új kockázatok­kal és kihívásokkal kell ha­zánknak szembenézni az új természetű fenyegetéseknél. Nemcsak arról van szó, hogy mit kell tennünk, ha a délszláv válság a Vajdaságra is kiterjed, hanem elemeznünk kell Uk­rajna és Oroszország esetleges konfliktusveszélyét is. Egy orosz-ukrán konfliktusnál ugyanis megindulhat több szá­zezer ember a határokon át... A kábítószer-kereskedelmet is nyomon követjük, s vizsgáljuk azt is, hogy mivel járhat, ha a hajdani Varsói Szerződés tagor­szágaiban lévő, több mint fél­száz, Csernobil-típusú reaktor valamelyike meghibásodik. A tervezőknek a legrosszabb ese­tekre is fel kell készülniük. S. L. C sinálni kell a csodákat, nem magyarázni - mondta szo­kott mosolyával Lezsák Sándor. Az MDF „alapító atyja” és egyik alelnöke pártja új összeté­telű választmányának szombati első zárt ajtók mögött megtar­tott - ülése után nyilatkozott. A „csoda” kifejezés arra a jósla­tára vonatkozott, hogy a meg­újuló MDF a jövő évi választá­sokon másfélmillió szavazatot - és ezzel győzelmet - érhet el. A választmány, mely az or­szágos gyűlések között az MDF legmagasabb döntéshozó fó­ruma, hozzá is látott a csoda megvalósításához. Méghozzá nemcsak a Lezsák-nyilatkozat- ban érintett önbizalomnövelő Damel-tréninggel, hanem a pártpolitizálás egyik fontos elemével, a belső egység meg­teremtésével. Vagy legalább az összefogás látszatával. A fel­bomlóban lévő MSZMP-ben hangzott el utoljára oly sokszor a pártegység kifejezés, ahány­szor a Csurka nélkül megtartott választmány utáni órákban, amikor az újságíróknak az An- tall-Csurka ellentétet, az MDF és a Magyar Út körök viszonyát firtató kérdéseire kellett választ adni. Ugyancsak a régi időket, a MSZMP vezetése és a hajdani reformkörök viszonyát idézik az MDF és a Magyar Út integrá­lását, harmonizálását emlegető óhajok. S ez megintcsak nem Antalitól vagy Csurkától szár­mazik. A miniszterelnök-párt­elnök sajnálattal szólt arról, hogy a Magyar Út nem hajlandó az MDF mozgalmi szárnyaként működni, hanem önálló politi­kai szerepre tör. Ezt a maga ré­széről Csurka messzemenően bizonyította, amikor az MDF választmányi ülés helyett a Ma­gyar Út körök pécsi összejöve­telét választotta, s ott a megszo­kott módon ostorozta az MDF „eredeti célkitűzéseit feladó” kormányt. A tettek és a politikai frázi­sok kettősége azonban egy tényt kirajzolt. Ez pedig az, hogy - minden ellenkező jóslat és szándék ellenére - még nem jött el a szakítás ideje. Egyre való­színűbb, hogy a választásokig együtt marad .Antall és Csurka”, mert - mint Lezsák Sándor megfogalmazta - az MDF radikális szárnyának fel­hajtóereje nélkülözhetetlen a párt választási győzelméhez. Antall József kénytelen volt el­fogadni egy másik lakitelki „alapító atya”, Für Lajos formu­láját is. Az MDF ügyvezető el­nöke szerint meg kell kísérelni „a párton belül, zárt körben” rendezni az ügyeket, s „felüle­melkedni az indulatokon”. A rendezés egy formája lehet Für szerint, ha intézményesítik a párt-MDF és a mozgalom - Magyar Út egymást erősítő ket­tőségét. S ha mindez nem sike­rül, akkor legyen válás, de csendben, botrány nélkül, a kö­zös múlt emlékét megőrizve, s küzdőtársnak megmaradva - mondta Für Lajos a Magyar Hírlapnak nyilatkozva, s mondta Antall József az MDF választmányának is. A jelek szerint Für és Lezsák fellépése megakadályozta az an- tallista pártcentrum szándékolt leszámolását Csurkával. No, de már itt az új terminus, a vá­lasztmány június 5-ére és 6-ára kitűzött következő ülése. És - ha valamelyik fél akarja és kellő erőt gyűjt hozzá - ismét alka­lom lehet a szakításra, mint­hogy napirendjén az MDF janu­ári Országos Gyűlése óta eltelt időszak politikai fejleményei­nek az elemzése, s az erre az elemzésre épülő cselekvési - választási? - program elfoga­dása szerepel. A következő hat hétben aligha fogja egymást megszeretni Antall és Csurka, kérdés azonban, hogy a minisz­terelnök és köre a választási si­ker reményében mit és mennyit hajlandó befogadni Csurka és az MDF más radikálisainak a programjából. Pécsi beszédében Csurka ismét megjelölte a szá­mára kulcsfontosságú pontokat: igazságtétel, kárpótlás, privati­záció. Ami az igazságtételt illeti, ebben sajátos szerepe lehet a III/III-as ügynek, minthogy a napokban a Csurka leghűsége­sebb szövetségesének tekintett Zacsek Gyula - aki elnökségi tag létére szintén távolmaradt a választmányi ülésről - azzal vádolta Kónya Imrét, hogy ő akadályozza az egykori állam­biztonsági titkosügynökök névsorának nyilvánosságra ho­zatalát. A III/HI-as ügy alkal­mas lehet a listákat hivatalból „őrző” Boross Péter belügymi­niszter - Antall József egyik legfontosabb támasza - elleni támadásra is. Borossal Csurká- nak külön elszámolnivalója is van, mint azt a Magyar Fórum­ban április 15-én megjelent ter­jedelmes cikkben tudatta. Za­csek - és az általa vezetett Mo­nopoly csoport - közben to­vábbra is a privatizációt, a kül­földi tőkebehatolást támadja a legélesebben, s itt a célpont egy másik „Antall-ember”. Szabó Tamás privatizációs miniszter, mellesleg az MDF alelnöke, s nemrég kinevezett kampányfő­nöke. S mindezzel együtt, mint kide­rült, a szakítás elodázható. Hiszen aki szakít, az vállalja az egységbontó, s a választási ve­reségért felelős bűnbak hálátlan szerepét. Hajdú András Mit vizsgál a Stratégiai és Védelmi Kutatóintézet Lehetséges veszélyek Fórum a hétköznapok számára Országos nevű előadókat várnak KDNP regionális tanácskozás Irányváltást a privatizációban! 1993. május 2-án Kaposvá­rott ülésezett a Keresztényde­mokrata Néppárt Regionális (Baranya, Somogy, Tolna, Zala) Vezetősége. A tanácsko­zás Ursprung János regionális elnökségi tag vezetésével meg­tárgyalta a privatizáció térségi alakulását, a párt választási stratégiáját és a párt költségve­tését. A tanácskozás az ülés végén az alábbi nyilatkozatot fogadta el: A tulajdonreform és a priva­tizáció helyzete és alakulása mára az egyik legsúlyosabb gazdasági, társadalmi, politikai és nemzeti problémává vált. Ebből a folyamatból a nemzet legnagyobb része reménytele­nül kiszorult. A nemzeti vagyon nagy része a szemünk előtt kerül - ellenőr­zés nélkül - ellenérdekeltségű külföldiek és egy szűk, ked­vezményezettekből álló csoport kezére. Az a reális veszély, hogy a nemzeti vagyon értéke­síthető része a jelenlegi privati­záció folyamat és gyakorlat alapján a jelenlegi parlamenti ciklus végéig kiárusításra kerül, és a most elkövetett hibák már csak nehezen hozhatók helyre. A kormányzati tényezők fel­előssége mérhetetlen, a privati­záció eddigiek szerinti tovább­folytatásával a koalíció mint az ország tönkretevője vonulhat be a történelembe. A Kereszténydemokrata Néppárt Dél-Dunántúli Regio­nális értekezlete átérzi ezt a lel­kiismereti és politikai felelőssé­get, és ezért azonnali intézkedé­sek megtételét sürgeti.- Halaszthatatlan és alapvető fontosságú az emberek számára érthetően megfogalmazott hosszútávú gazdasági-privati­zációs stratégia kidolgozása.- Indítványozzuk a privatizá­ciós politika és stratégia teljes mértékű módosító újrafogalma­zását, irányváltását.-Javasoljuk az Állami Va­gyonügynökség szervezeti át­alakítását, kormányzati felelős­ség alá helyezését és az indokolt személyi változtatásokat.- Követeljük a privatizáció folyamatának nyilvános ellen­őrzését. A taglétszámban és erkölcsi értékekben szinte naponta gya­rapodó Történelmi Független Kisgazdapárt a tagságával és az iránta bármi módon érdeklő­dőkkel nyílt kapcsolatra törek­szik. A nyitottságot mutatja az az elhatározásunk, hogy rend­szeres időközönként politikai és gazdasági tájékoztatókat tar­tunk országos nevű előadók meghívásával, amelynek kere­tében tudnivalókat, ismereteket kívánunk gyűjteni a rendezvé­nyeinken résztvevők köréből. A két irányú információ áramlást szervezetünk tevékenységének szolgálatába, a mezőgazdálko­dás, a magyar falu ügye előbb- revitelének hasznára kívánjuk fordítani. Azon a jellemző egy- irányúságon próbálunk e szer­vezéssel változtatni, amely ­majd kizárólagosan - a felülről jövő ismeretanyagot hinti szét és figyelmen kívül hagyja a gondokat a rossz intézkedések okozta anyagi és politikai kel­lemetlenségeket. Fórumot kívá­nunk teremteni a hétköznapok számára. Mint más szervezeteknek, a Történelmi Független Kisgaz­dapártnak is az a célja, hogy minél több tagot számláljon - e tervezett rendezvények mégis e céltól függetlenek. A politikai hovátartozást figyelmen kívül hagyva, mindenkit és minden véleményt várunk, szívesen fo­gadunk. Az első találkozást, megyei tanácskozást május 7-én 17 órakor Pécsett a Városházán (Széchenyi tér) nagytermében tartjuk. A mezőgazdaság átala­kulásának tapasztalatairól és a Baranya megyei földárverések tanulságairól szólnak előadóink és e témakörökben várunk ész­revételeket is. - A pécsi rendez­vényre dr. Szabó Lajos ország- gyűlési képviselőt, dr. Morvay István államtitkárt, dr. Horváth László országgyűlési képviselőt váijuk. Nyitottságunkat azzal is kife­jezni szándékozunk, hogy ezen a - számunkra így ünnepinek minősülő - alkalmon tagköny­veket adunk át pécsi és baranyai tagjaink egy részének. E gesz­tus értékű elhatározásunkkal őszinteségünket, hovátartozá- sunkat és ügyünk tisztaságát is reprezentálni kívánjuk. A Történelmi Független Kisgazdapárt Megyei Intézőbizottsága 4 I 4 » 4

Next

/
Thumbnails
Contents