Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-05 / 121. szám
1993. május 5., szerda q j Dunántúlt napló 11 A nagyvad vadászata rendkívül költséges sport lesz A vadról erdészszemmel (4) E rdő és vad, erdész és vadász. Napjaink egyik izgalmas párosítása. Sok minden belemagyarázható mind ártó, mind segítő szándékkal. Nevezzük meg közelebbről az erdei élet- közösség aktív alakítóit, azt a furcsa párt, melynek hol egyik, hol másik, utóbbi esetben mid- két tagja a közvélemény fénykörébe került. Mi az, ami közös mindkettőben? A természet és vad szere- tete. Mi az, ami különböző? A sorrend a szeretetben. A vad az erdei élőhely szerves tartozéka, attól elválaszthatatlan. Következésképpen a vaddal való gazdálkodás része az erdőgazdálkodásnak. Mi is értendő ez alatt? Az erdei élőhely olyan szintű kezelése, amely lehetőséget biztosít a benne élő vadállomány táplál kozására. Magába foglalja az állomány gondozását, létszám-szabályozását, a kiegészítő takarmányok megteremtését, etetők, sózok, ivóhelyek létesítését. Tehát szakmai tevékenység. Ezzel szemben a vadászat: sport, szórakozás, amelyhez minden állampolgárnak joga van, de amelyért mindenkinek fizetnie kell. Miből adódhat ellentét a két tábor között? Elsősorban abból, ha más kezeli az erdőt és ugyanazon erdőterületen más gyakorolja a vadászati jogot. Konkrétan fogalmazva: a Mecseki EFAG kezeli a Mecsek hegység erdeit, de a vadászati jogot bérbe adta 5 vadásztársaságnak. Ez önmagában nem ok az ellentétre, bár az előbbiek szerint szervesen már nem foglalkozik a vaddal, nem szabályozza annak létszámát. % Kezdjünk el szép csendben lépkedni a kantavári idős és fiatalkorú erdőkben és nézzünk körül. Mit látunk az öreg erdők alomtakaróján? Teljesen felborzolt almot, amelyet „változatossá” tesz a vaddisznók folyamatos vonalú túrása. Mit keres a nagyvad, amely esetünkben szarvas vagy vaddisznó? A kitűnő tápláléknak minősülő, nagy fehérjetartalmú makkot. És meg is találja. Az erdő önfelújítása tehát veszélybe kerül, hiszen a lehullott makk nem tud kicsírázni. Lépjünk ki a fénybe a 0,5-1,0 méter magas csemeték közé. A tölgy-, bükk, hárscsemeték csúcsrügyei ilyenkor tavasz tájt hiányoznak. Növésük eltorzul, fejlődésük lelassul. Már értékes szép egyenes törzsű fává nem tud felnőni. Miért következik be az imént leírt állapot? Azért mert a területen lényegesen több vad él, mint amennyi természetes táplálék termelődik a növényzet révén. Ekkor a vad, saját fenntartása érdekében mindent lerág, elpusztít, kitúr, tönkreteszi ezzel saját élőhelyét. A csökkenő táplálék visszahat a vadállomány minőségére is. Van megoldás? Természetesen, de ehhez mindkét félnek azonosan kell hozzáállni. Tehát az erdésznek elsőrendű érdeke, hogy természetszerű gazdálkodást folytasson. Ennek érdekében, ahol lehet alkalmaznia kell az erdő természetes úton - makkról - történő felújítását. Többet nem tehet a vadásztársaságoknak bérbeadott területen, ezt meg kell tegye természetesen saját rezervátumaiban is. Következésképpen a vadásznak, ha kell, radikálisan csökkentenie kell a vadlétszámot mindaddig, amíg a makkot nem szedi fel és felnő az új erdő vadkerítés védelme nélkül. De körül kell néznie az erdésznek saját rezervátumaiban is, mivel a szarvas ott sem vá- logatósabb, és ha túlzott létszámú, ott is hasonlóan károsít. Mi szükséges mindehhez?- Egy koncepció, amely jelzi honnan hová kívánunk eljutni.- Egy egymás munkáját tiszteletben tartó csoport, amelyek partnerek a koncepció végrehajtásában.- Mindenekelőtt rendkívül aktív létszámapasztás. Ez a jövő kiváló minőségű erdei érdekében történő folyamat Baranya megyében indult el. Ennek érdekében először a Mecseki EFAG kezdte el radikálisan apasztani a nagyvadállományt, amelyhez csatlakoztak a vadásztársaságok is. Mindenkinek érdeke az élőhely védelme, és a természetes vadeltartó képességnek megfelelő nagyvadállomány fenntartása. De több létszám nem! Ennek nagysága szarvas esetében 2200 db megyei szinten. 1990-ben ez a szám 9500 volt! Az „eredményét” azaz a károsítás nyomait még évekig nem heverik ki erdeink. Sok esetben minőségük nem éri el az elődök minőségét. És az súlyos kár, mert az erdésznek létezik egy íratlan szabálya, amely hivatásának alapja: miután a jelenleg 100-120 éves erdők az elődök munkáját dicsérik, alapvető hogy ő is ilyen minőséget adjon tovább unokáinak. Ennek alapvető feltétele az egyensúly biztosítása az erdő és vad között. Ennek az óhajtott egyensúlynak tudom, hogy szomorú szemlélője lesz nagyon sok vadász, aki nem a természetet, hanem a vadat részesíti előnyben. A nagyvad állomány létszámának tehát le kell csökkenje és le is fog csökkenni. Ez nem megy viszont a minőség rovására. Várhatóan 1995-után nem 3000, hanem csak 600 db szarvas kerülhet terítékre. A trófeák minősége továbbra is Európa élvonalába fog tartozni. De nehezen hihető, hogy évi 3000 Ft-os tagdíj ellenében egyszerű hazai vadász 20-25 ezer márkás trófeát zsákmányolhasson. A nagyvad vadászat tehát az lesz, ami valójában: egy rendkívül költséges sport, szórakozás! Dr. Papp Tivadar MEFAG Vérvétel lézerrel Amerikai és orosz tudósok új módszert dolgoztak ki vérminta vételére: lézersugárral helyettesítik az acéltűt. Átalakítjuk az egész ipart - mondta az AP amerikai hírügynökségnek Charles Vestal, a Little Rock-i (Arkansas állam) Venisect nevű vállalat igazgatója. Az új módszerrel maximálisan 0,5 milliméter átmérőjű és ugyanolyan mély apró nyílást vágnak. A nyílás elegendő ahhoz, hogy vérmintát vegyenek. A seb ugyanúgy gyógyul, mint minden más kis vágás. Az előállítók szerint a lézer megszünteti a félelmet, hogy vérminta-vételnél fertőzést vigyenek át. Ha a beteg olyan kórokozóval fertőzött, mint például az AIDS, vagy a hepatitis-B vírus, a tű komoly veszélyt jelent annak, aki utána érintkezésbe kerül vele - hangoztatta Dr. Milton Waner, az arkansasi egyetem klinikájának igazgatója. - Nem biztos ugyanis, hogy mindenütt csak egyszer használnak egy tűt. Vestal szerint a műszer hosszabb távon olcsóbb lesz az acéltűnél, ott ahol a tű egyszeri használat után orvosi hulladékká válik. A műszer alkalmazását elsőnek az Orosz Tudományos Akadémia Fizikai Intézetében dolgozták ki a 70-es évek végén. A technikát nyugati kereskedelmi használatra a múlt évben tették szabaddá. Vestal elmondta, hogy az orosz műszer akkora volt, mint egy cipődoboz. Üzemében méreteit akkorára csökkentik, hogy egy kézzel kezelhető legyen. (AP) Többen leszünk! 1993. május 7. Pirosbetűs nap az újjászületett magyar autógyártás történetében, esztergomi gyáravatással és (kellemes!) meglepetéssel. T SUZUKI. A mi autónk. i A k *
