Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-29 / 145. szám
1993. május 29., szombat üj Dunántúlt napló 15 A világ legjobban felszerelt víruskutató laboratóriumában Pécsi kutató sikere Amerikában Dr. Szűcs György Sokszor elhangzik az aggódás amiatt, hogy a tudományos kutatások itthoni körülményei miatt a tehetséges, fiatal kutatók elhagyják az országot, s a tudásukat nem itthon érvényesítik. Amennyire igaz ez, annyira igaz az is, hogy ugyanakkor sokan vannak, akik a külföldi, hosszabb-rövidebb tanulmányút után hazajönnek, s az ott tanultakat itthon kamatoztatják. Dr. Szűcs György, az ÁNTSZ osztályvezető főorvosa már háromszor járt Amerikában, ugyanabban az intézetben és soha nem jutott eszébe az, hogy valaha is hazát cseréljen. Sőt a legutóbbi féléves kinn tartózkodása kizárólag a célból volt, hogy ott megtanuljon egy új módszert, amit majd itthon alkalmazhat, s több, mint egymillió forint értékű olyan anyagot hozott haza, amivel itthon is elvégezheti azokat a diagnosztikai vizsgálatokat, amiket jelenleg még a világon csak nagyon kevés helyen tudnak csinálni. Pécs lett a központ Gimnazista korában az országos Ki miben tudós verseny második helyezettje lett biológiában, s mint ilyen szinte természetes, hogy az orvostudománnyal, annak is egy speciális területével, a víruskutatással kötelezte el magát. Szakmai körökben őt tartják a hasmenéses megbetegedéseket okozó vírusok hazai szakértőjének, s így Pécs lett a központja e nehezen kideríthető vírusok vizsgálatának. Az ország minden részéből küldenek ide olyan mintákat kivizsgálásra, amit másutt nem tudnak diagnosztizálni. Az első amerikai meghívást is - 1981-ben - az itthoni víruskutatásban elért eredményeinek köszönhette, amelyek alapján dr. Melnick professzor meghívta dr. Szűcs Györgyöt az intézetébe. Melnick professzor világhírű virológus, aki annak idején megoldotta a gyermek- bénulás elleni vakcina stabilitásának biztosítását. A meghívás nem akárhová érkezett. A Texas Medical Center a világ legnagyobb egészségügyi központja. Megközelítően 110 ezer ember keresi fel naponta, s 3 580 000 beteget látnak el évente. Ennek a központnak különböző egyetemei vannak, 85 önálló épület található a területén, 12 ezer diák tanul itt, s csaknem 10 ezer fős orvosgárdája van. Ezen központon belül van Amerika legnagyobb 5500 ágyas magánkórháza is. Hatalmas pénzek állnak itt rendelkezésre gyógyításra, kutatásra. Csak a kutatásokra 470 millió dollárt költenek évente. Ennek a hatalmas egészségügyi központnak egyik egyeteme a Baylor College of Medicine, ahol a Molekuláris Virológiái Intézet, a világ legjobban felszerelt laboratóriumaival működik. Szembesülve a HIV-vírussal Dr. Szűcs György itt dolgozott három évig. Mint mondta, a laboratórium - mint az egyetem területén a többi intézet, s a könyvtárak is - éjjel-nappal nyitva van. Sokszor dolgoztak éjszaka is, volt olyan, hogy reggel 6 órakor ment haza, megborotválkozott, s ment vissza és ezzel nem volt egyedül. (Ha a kísérletek során beindul egy folyamat, egy láncreakció, annak nem lehet mondani, hogy lejárt a munkaidő) Az itt végzett munkájának és eredményeinek köszönhette a második meghívást 1987-ben arra a programra, amelyik a potenciálisan szóba jövő különböző gyógyszereket tesztelte, izolált AIDS (HÍV) vírusokon.- Érdekes érzés volt szembesülni ekkora mennyiségű, kémcsövekbe zárt AIDS vírussal - meséli dr. Szűcs György. - Mielőtt elkezdtük a munkát, mindenkinek kötelező volt részt venni egy tanfolyamon, ahol ismertették a szigorú szabályokat, hogy hogyan kell bánni a veszélyes fertőző anyagokkal. De ezt nem erőszakos módon közölték, csupán felhívták egyes dolgokra a figyelmet, s aztán mindenkinek saját magán múlott, mennyire tartja be. Ott nem csinálnak belőle problémát, ha valaki nem úgy dolgozik, ahogy kell, egyszerűen megköszönik a munkáját és kész. Könnyen találnak helyette másikat. Pont amikor ott voltam történt, hogy az Egyesült Államok egy másik AIÍ)S víruskutató laboratóriumában megfertőződött valaki. Az egyik legnagyobb amerikai TV társaságtól mindjárt megszálltak minket is, kérdezgettek bennünket, mennyire reális a veszély a kutató számára, hogy megfertőződhet. Mivel épp ott voltam, engem is meginterjúvoltak. Megnyugtattuk őket, ha betartjuk a szabályokat, kisebb a veszély a laboratóriumban, mint bárhol, ismeretlen környezetben. Negyvenhétből kettő A pécsi víruskutató és az ottani kollégák, valamint az intézet vezetése között olyan kapcsolat jött létre, hogy hazajövetele után is rendszeresen kapta a tájékoztatókat, s olyan anyagokat, amikkel itthon dolgozni tudott. A hasmenéses megbetegedéseket okozhatják baktériumok, ezek többségét könnyű kimutatni, de okozhatják vírusok, s közülük sok olyan, amit igen nehéz azonosítani. Az Amerikában tanult és általa továbbfejlesztett módszerrel neki sikerült Magyarországon először kimutatnia egy olyan vírust, ami itthon még másnak nem sikerült. Ez a vírus az adeno-vírusok csoportjába tartozik. Az adeno-vírusoknak jelenleg 47 típusát ismerik. A legkülönfélébb betegségek okozói lehetnek az egyes fajtái, s sokáig csak gyanították, hogy kisgyermekek bizonyos hasmenéses megbetegedéseiért is - amikor semmit nem sikerült kimutatni a székletből - ezek felelősek, csak nem volt módszer a „megfogásukra”. Dr. Szűcs Györgynek sikerült először itthon megtalálni a 47-ből azt a kettőt, amelyik felelős a betegségért. A másik ilyen nehezen megfogható vírus az un. Norwalk vírus. Ez a tizenévesek és felnőttek körében időszakonként jelentkező hányásos, hasmenéses megbetegedésekért felelős. Kimutatása alig egy éve először abban az amerikai intézetben sikerült egy kínai kutatónak, ahol a pécsi virológus már kétszer is dolgozott. Amikor a módszer után érdeklődött, meghívták harmadszor is, hogy tanulja meg. Molekuláris technika- Ez a módszer a molekuláris víruskutatási technikák egyike, ami teljesen új volt ezen a területen és alakmazása hihetetlen távlatokat nyitott meg - mondja dr. Szűcs György. - Ott tartózkodásom során, azon kívül, hogy megtanultam ezt a technikát, felkérést kaptam egy olyan munkára, ami a kutatóintézetnek pénzt hozott, számomra pedig nagyon érdekes volt. Ez a munka az volt, hogy a fogyasztásra kerülő tengeri kagylókból ki lehessen mutatni a Norwalk vírusnak a jelenlétét, megnézni, a kagyló testében hol tapad meg, hol raktározódik, s a különböző kezelések hatására el- pusztul-e, s ha igen, mennyi idő alatt. Tengervízzel feltöltött tárolókban, mesterségesen utánoztuk a különböző kagylók természetes életterét. Ezeket a tárolókat megfertőztük a vírussal. Mielőtt hazajöttem, már készen álltak az eredmények. A kidolgozott ellenőrzési eljárás komoly érdeklődésre tarthat számot az amerikai élelmiszer- vizsgáló intézetek részéről. Én pedig a molekuláris víruskutatás módszerével és annyi, a vizsgálatokhoz szükséges anyaggal jöttem haza, ami hosszú időre elég lesz, már csak egy készülék beszerzéséhez kellene támogatást kapnom, hogy a nehezen kimutatható, hasmenéseket okozó újabb vírusok diagnosztizálását is megoldhassam. Sarok Zsuzsa Vírusvizsgálat az ANTSZ pécsi laborjában Fotó: Läufer L. Az anya karjaiban érzik igazán jól magukat az újszülöttek Fotó: Löffler Gábor Láthatatlan köldökzsinór Azoknál az édesanyáknál, akik kezdettől együtt vannak a gyermekükkel, hamarabb megindul a tejelválasztás, a csecsemőknél pedig gyorsabban kezdődik a súlygyarapodás. Ezt a két nagyon fontos tapasztalatot szűrték le a Megyei Kórház újszülött osztályán azóta, hogy bevezették a rooming-in, vagyis a „szobában” elnevezésű módszert, amely azt jelenti, hogy az édesanyák és gyermekeik a szülés utántól együtt vannak. A kísérletet ebben az évben kezdték, két három ágyas és egy két ágyas szobában. Méghozzá folyamatosan, a nap 24 órájában. Hirtelen nem is tudja az ember, mi abban a meghökkentő, hogy egy fiatal anyát karján a gyermekével sétálni lát. Aztán helyükre kerülnek a dolgok, s rájön, hogy kórházban vagyunk, s ez a meghitt együttlét ez idáig nem nagyon fért bele a szülészetekről alkotott képünkbe. Az utóbbi években azonban sokat változott hazánkban is a gyakorlat. Ha nem is futótűzként, de terjednek azok a módszerek, amelyekkel egyrészt valóban a legnagyszerűbb családi eseménnyé igyekeznek változtatni a gyermek születését, másrészt azt szolgálják, hogy a szoptatás, mint a legjobb táplálás ismét természetes legyen. Mindennek előzménye, hogy a WHO és az UNICEF 1989-ben egy olyan programot határozott meg, amelynek legfontosabb célja az anyatejes táplálás népszerűsítése. Az úgynevezett baba-barát programot több, mint hetven ország, köztük hazánk is sajátjának tekinti. Ez a nemzetközi előzménye annak, hogy az elmúlt időben hazánkban is számos szülészet nyitottabb lett, hogy egy sor kezdeményezéssel igyekeznek kialakítani az ideális anyagyermek kötődést. A Megyei Kórház szülészeti osztályán az elmúlt évben kezdődött az első olyan tanfolyam, amelyen a szülésre készítik fel a várandósokat, illetve a férjeket. A négy előadásból álló tanfolyamon három alkalommal a szülészeti témákat, a negyedik találkozásról, pedig a gyermek- gyógyászati kérdéseket beszélik meg a résztvevőkkel. A következő lépésük az volt, hogy azok a férjek, akik részt vettek a tanfolyamon és bejelentették az igényüket, jelen lehettek a szülésnél. Ezt követte három kórterem átalakítása, amelyekben az édesanyák együtt lehetnek a gyermekeikkel. Az is meghökkentő, hogy az újszülött osztályon nem a megszokott fehér, vagy zöld köpenyben járkálnak az orvosok és a nővérek. Mindenki halványsárga színű köpenyt visel, rajta jól olvasható névkártyával. De színesek a kórtermek is. No, nem a falakat festették színesre, de a sok dekoráció - gyermekrajzok, fotók - meg a színes kiságyak összhatásukban egészen más hangulatot teremtenek.- Ezeket a kiságyakat mi festettük át - mondja dr. Botykai Aranka, az újszülött osztály csoportvezető főorvosa. -Úgy gondoltuk, hogy a léggömbök is jól mutatnak rajtuk. Barátságosabbá és vidámabbá szerettük volna változtatni a kórtermeket. No, nem az újszülötteknek, akik aligha érzékelnek bármit mindebből, hanem az édesanyák és az osztály dolgozói miatt. Az ő hangulatuk, közérzetük nagyon fontos. Ha kiegyensúlyozottak, jól érzik magukat, azt a csecsemők is érzékelik. Hosszan időzünk az újszülött osztály folyosóján. Egyelőre egymás mellett vannak azok a kórtermek, ahol az édesanyák egyedül vannak és csak szoptatásra kapják meg a gyermeküket és azok, amelyekben viszont együtt vannak az anyák a gyermekükkel. Szó, mi szó, nagy a csönd a folyosón. Pedig az ember azt gondolná, hogy Álomba merülve azok a babák többet hangoskodnak, keseregnek, akik a csecsemős nővérek gondjaira vannak bízva, hiszen nem foglalkozhatnak egyszerre mindegyikkel.- Általában így is van - mondják többen. - De a nővérek is igyekeznek gyorsan felvenni a síró csecsemőt. Ám az mégis más, hogy ha az édesanyja rögtön magához emeli. Ha éhes, megszoptatja, ha csak nyugtalan simogatja és pillanatok alatt helyreáll a béke. ' ^ Pedig a nővérek kezdetben nem nagyon örültek ennek a rendszernek. A baba-mama szobákban 12 óráznak, az édesanyák kérdéseire válaszolva, az egyes gondozási műveletekben segítve állandóan reflektor- fényben állnak. Idén először az édesanyák véleménye alapján is jutalmazzák őket Semmelweis napon. Július 2-ig még van idő, de nem lesz könnyű a választás, mert az eddigi jelzések szerint az édesanyák nagyon nehezen tudnak közülük valakit messze kiemelni.. . A jutalmat annak az alapítványnak a pénzéből fizetik, amit „Az Egészséges Újszülöttekért” elnevezéssel hozott létre az osztály, s amelyből elsősorban az eszköz és műszer állományt akarják fejleszteni. Ez is a változások sorába tartozik. Az alapítványt eddig is sok cég és magánszemély támogatta, s az osztály - mintegy köszönetként fotót, illetve video felvételt készített az érintett magánszemélyeknek a születendő gyermekről, az ultrahangos vizsgálatkor. A közelmúltban megfordították a gyakorlatot. Bárkinek elkészítik a fotót, ha kéri, s rajta múlik, hogy utólag támogatja-e az alapítványt, vagy sem. Érdekes, s bizonyára nem véletlen, hogy ez a gyakorlat sokkal több embert késztet a tőle telhető módon való segítésre... A már gyermekágyas édesanyák is őrizgetik a felvételt a gyermekük megszületése előtt időből, de őket most elsősorban a haza menetel foglalkoztatja.- Én nagyon nyugodtan várom a napot - mondja Ömböli Mónika, aki Gábor fiával a karján a folyosón várta az édesapa érkezését. - Lesz segítségem otthon, de én kezdettől együtt vagyok Gáborral, pontosan tudom, hogy mit hogyan kell csinálni egy csecsemővel. Arról nem is beszélve, hogy nagyon jó érzés, hogy mellettem fekszik, s ha csak megmozdul, megérinthetem. Szinte alig hüllőm a hangját, sokat alszik, nagyon jól szopik. A következő szobában egy tatabányai fiatalaszonnyal találkozunk. Jakabos Ildikó a második gyermekét hozta világra. A most hat éves Róbertét külföldön szülte, ott ismerte meg ezt a módszert. Pécsi rokonaitól hallotta, hogy itt van lehetőség a babával való együttlétre, ezért jött ide.-Az a véleményem, hogy így alakulhat ki legkorábban a kötődés anya és gyermeke között. Azzal, hogy állandóan láthatom, megsimogathatom,, hogy én tisztázom, fürdetem, akkor etetem, amikor ő jelentkezik, mindez folyamatosan érzékelteti velem, hogy ő az enyém. Ha lesz még gyerekünk, őt is magam mellett akarom tudni, s nekem egy ilyen célért nem távolság Tatabányáról Pécsre jönni. A rooming-in, mint módszer, már terjed, még nem egy bevett gyakorlat a hazai szülészeti intézetekben. Nem is akarják rábeszélni az anyákat, hogy feltétlenül az együttlétet válasszák. De a Megyei Kórház osztályánál maradva, az azért mégis sokat mond, hogy akik egyszer emellett döntött, az nem kérte magát a hagyományos részre, ahova csak szoptatni viszik a babákat. Fordított esetre viszont már sokszor volt példa. Török É. * í 1 i
