Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-29 / 145. szám

14 aj Dunántúlt napló 1993. május 29., szombat 1953. május 29.: E. Hillary és T. Norgay a világ csúcsán Elsőként a Mount Everesten Sir Edmund Hillary és a Mount Everest látható Új-Zéland új ötdollárosán 1953. május 29-ikén a? új-zé- landi Edmund Hillary, vezetője a nepáli Tenzing Norgay társa­ságában elsőként ért fel a világ legmagasabb hegycsúcsára. A hír csak négy nappal ké­sőbb jutott el Londonba, aznap, amikor hatalmas pompával ko­ronázták királynővé II. Erzsébe­tet. A briteknek tehát két okuk is volt az ujjongásra. Edmund Hillary reggel négy órakor ébredt fel sátrában, - idézi fel a történteket az AP amerikai hírügynökség. Egy kályha felett megmelegítette fa­gyott csizmáját. Ezután meg­kezdte a hegymászást: még 335 métert kellett megtennie a „vi­lág csúcsáig”. Fagypont alatt 27 fokra süllyedt a hőmérő. A most 73 éves Hillary bevallotta, hogy ijedt volt.- Sokat gondolok arra - mondta akkor az újságírónak -, mit keresek itt, amikor hever­hetnék a tengerparton? Déli fél tizenkettőkor érték el a Mount Everest csúcsát. A hegycsúcs magasságát elő­ször 1852-ben állapították meg, az indiai síkságról tekintve a hegycsúcsra. A mérés vezetőjé­ről, Sir George Everestről ne­vezték el. A múlt hónapban eu­rópai és kínai tudósok űrhajót és lézertechnológiát felhasználva, pontosan 8846 méterben állapí­tották meg a magasságot, két méterrel alacsonyabbra, mint a korábbi mérés eredménye. A 40 évvel ezelőtti diadalmas hegymászás óta több mint 500-an jutottak fel a csúcsra. Sokszor naponta harmincán is felérnek és rádiótelefonon érte­sítik szponzoraikat és barátaikat a sikerről. A déli ösvény, az úgynevezett Jak Út valóságos országúttá vált. „Az Everestre igyekvők számára az a legna­gyobb veszély ma, hogy össze­ütköznek más hegymászókkal”- tréfálkozott a The Guardian című angol lap. „Sorba kell állni” - jelentette az Observer. Az idő, amikor a hegymászók még szorongással tekintettek a Mount Everestre, elmúlt. A hegy a legutóbbi 40 évben nemcsak titokzatosságát vesz­tette el, hanem - Hillary szerint- valóságos szemétlerakodó te­leppé is vált. Újabban az expe­díciók átlagosan 10 tonna fel­szerelést visznek magukkal, és ennek egyharmada visszamarad a hóborította lejtőkön. Főleg üres oxigéntartályokat látni. Sajnos azonban holttesteket is rejt a hótakaró - 120 hegymá­szó nem tért vissza a nagy ka­landról. Az a férfiú, aki meghódította a Mount Everestet 40 évvel ez­előtt, téved, amikor azt állítja, hogy a hegység tele van szemét­tel - jelentette ki a Reuter brit hírügynökség tudósítójának Hillary honfitársa, Gary Ball új-zélandi hegymászó. A hegyoldalt legutóbb meg­tisztították. 5 tonna szemetet tá­volítottak el. A mintegy 1000 üres oxigéntartály most egy olyan fennsíkon található, ahol nem jelent környezetszennye­zési problémát. A Mount Everest meghódí­tója Új Zélandon méhtenyész- téssel foglalkozott. 33 éves volt, amikor felért a világ csúcsára. Amikor visszatért a hegymá­szásból, az a hír fogadta, hogy az újonnan megkoronázott II. Erzsébet királynő az uralkodó. Hillary vezetője, Tenzing Norvay egy nepáli farmer 13 gyermekének egyike volt. 39 éves volt, amikor Hillaryval fel­jutott a hegycsúcsra. 1986-ban tüdőrákban halt meg. Néhány nappal ezelőtt az első brit nő, Rebecca Stephens 31 éves újságíró is megmászta a Mount Everestet. Egy másik angol, Harry Taylor pedig az első volt, aki a csúcsra oxigéná­larc nélkül jutott fel. Hagyományos kínai stílusú híd formájában építették meg a vámkaput a pekingi repülőtér és a főváros között. A gyorsforgalmú út rövidesen megnyílik, s a pekingiek először találják szembe magukat azzal a ténnyel, hogy a ráhajtásért fizetni kell. A komputer „olvasni” tud az agyban Tévedésbiztos új „hazugságvizsgáló” Még tikkasztóbbak lesznek a nyarak! Kétszer aratnak Közép-Európában? Ételek a „génkonyhából” Ropogósra sült csirke­comb kemény paradicsom­mal, sovány marhaszelet burgonyával, tejberizs cukor­ral és fahéjjal - ezek az ételek naponta milliószámra kerül­nek az asztalra. De elébe ten­nénk-e a családunknak eze­ket, ha valamennyi élelmi­szert idegen génekkel mani­pulálták volna? Az Egyesült Államokban ezek az ételek hamarosan elkészülnek a „génkonyhában”.- Biotechnikusok már ki­fejlesztettek egy paradicsom­fajtát, amely három hétig friss és kemény marad. Az érdes lepényhal génjét plán­tálták bele, amely a poliga- lakturonaze nevű enzim mű­ködése ellen küzd. Ez az en­zim okozza, hogy a gyümöl­csök viszonylag rövid idő alatt elrothadnak. Az új, „nem lottyadó paradi- csom”-ot éretten lehet le­szedni, sok ezer kilométerre el lehet szállítani, mégis friss marad.- Szabadföldi kísérletek­ben már tesztelték és Ameri­kában ősztől kezdve a keres­kedelemben is kapható lesz olyan kukorica és búza, amely magában hordja a szentjánosbogár génjeit és ezáltal védett a kártevők el­len.-Baromfit, hogy gyorsab­ban és nagyobbra nőjjön, a szarvasmarha génjeivel ma­nipulálnak.- Hogy több fehérjét tar­talmazzanak a rizsszemek, a borsó génjeivel kezelik.-A kutatóknak sikerült a burgonyagumót a selyem­moly génjével úgy manipu­lálni, hogy ennek következ­tében ellenállóbb lett a hi­deggel szemben. Az ered­mény: még négy fok alatt is megmarad a burgonya jó íze, nem válik édessé és gusztus­talanná. Egy sor kutatócsoport dolgo­zik azon, hogyan lehetne az agyból kiolvasni a gondolato­kat. A kutatóknak már sikerült ehhez az agy elektromos tevé­kenységének egyik különösen feltűnő jellegzetességét fel­használni: az ún. P-300 jelet. Ez az agytevékenységben mindig akkor jelentkezik, ha az ember figyelmét valamely inger köti le. Kiderült: az inger optikai vagy akusztikus érzékelése után egyharmad másodperccel a P-300 szignált fejelektródok, érzékeny erősítők, szűrők, digi- talizátorok és statisztikus jelfel­dolgozás útján egy komputer képernyőjén láthatóvá lehet tenni. Ez Lawrence Farwell amerikai professzor tudóscso­portjának nevéhez fűződik. Másik úton jár Jonathan Wolpa az Albany Egyetemen. Ő az agyaktivítás ún. műhullá­maival a számítógép kurzorá­nak irányítását kísérelte meg. A műhullámok nagy amplitúdói akkor lépnek fel, ha a íu'sérleti személyek élénk tevékenységre gondolnak, a kis amplitúdók pedig akkor, ha pihentető hely­zeteket képzeltek maguk elé. Ezzel a kurzort a komputer ké­pernyőjén felfelé (aktív) vagy lefelé (lazult) tudják irányítani. Lawrence Farwell, a poto- maci Brain Research Labora­tory igazgatója kifejlesztette az agyi áramok mérésének hasz­nálható módszerét: ez az ameri­kai rendőrségnél széleskörűen bevezetett „hazugságvizsgáló” (polygraph) messzemenően ja­vított, komputerizált és „téve­désbiztos” változata. Farwell kísérletsorozatát az FBI támo­gatta. Módszere az eddigi vér­nyomás-, hőmérséklet- vagy bőrnedvesség-mérés helyett az agytevékenység P-300 impul­zusát használja fel. Mikroszkopikus gomba rák ellen Egy mikroszkopikus gomba, amelyet tudósok most találtak a tiszafák rostjai kö­zött, hamarosan a Taxol elne­vezésű gyógyszer olcsó forrása lehet. A Taxolt petefészekrák kezelésére alkalmazzák olyan nők esetében, akik más mód­szerre nem reagálnak, de ez a medicina hamarosan a rák más formáinál is fontos gyógyító szer lehet. A Taxolt a ritka tiszafa kér­géből kell nyerni, amely fő­ként a Csendes óceán partján nő.- A gomba valószínűleg át­veszi a fa génjeit - mondja Gray Strobel növénypatoló- gus, a Montana State Üniver- sity kutatója. Sajnos azonban a gomba által előállított értékes anyag mennyisége még na­gyon kevés. A tudósoknak most meg kell találni a módot a gomba produktivitásának növelésére. A szokatlanul forró május ismét ráirányította a meteoroló­gusok figyelmét bolygónk ég­hajlatának átalakulására. Szakértők állítása szerint a következő években a nyár még tikkasztóbb lesz: a hőmérséklet átlagosan egy-egy fokkal nő évente. A neves német klimato- lógus, Manfred Geb feltevése szerint a jelenségnek számos előnyös következménye lesz. Előfordulhat, hogy Közép-Eu- rópában kétszer lehet majd vetni és aratni, mert tavasszal gyorsabb lesz a felmelegedés, ősszel pedig tovább tart a jó idő. A meleg hatására gyorsabban érik a szőlő és a dinnye, és mindkét gyümölcs édesebb lesz az eddigieknél. A professzor szerint az épít­kezésben is változás várható. A házak levegősebbek és árnyé­kosabbak lesznek. Valószínűleg fokozott mértékben használják Alapszabály, hogy forralás előtt az edényt alaposan ki kell öblíteni hideg vízzel - így nem kozmái oda, nem ragad a tej sű­rűje a lábos aljához. Forralás után hagyjuk szabadon az edényt, s csak akkor fedjük le, ha már teljesen kihűlt. A forralásnak vannak forté­lyai, amelyekkel megelőzhetjük a kellemetlenségeket. Ha pél­dául előzetesen kevés vajjal körbekenjük az edény peremét, akkor sem fog kifutni a tej, ha véletlenül ott felejtjük a tűzhe­lyen vagy a gázon. Sokan nem szeretik a forra­láskor képződő hártyát és fo­gyasztás előtt leszedik, kiöntik a zsírtartalomtól függően véko­nyabb vagy vastagabb fölét. Ha azonban a még nyers tejbe egy fel a napenergiát, szemben a hagyományos áramforrással. Az emberi szervezetre a hőmér­séklet alakulása csak annyiban van kihatással, hogy a nagy hő­ség vérkeringési problémákat okozhat. Meg fog változni viszont az erdők növényzete. Kakukkfű fog illatozni, és babérbokrok fognak nőni Európában. A ván­dormadarak felhagynak azzal a szokásukkal, hogy délre repül­nek télen. Megszűnik a napi­mádók nyári turnéja is, érdemes lesz a jelenleg még hűvösnek tartott Északi-, illetve Ke­leti-tenger partján is sátorozni. Az éghajlatkutatók nem tart­ják abnormálisnak a most ész­lelt felmelegedést, hiszen az 1000 és 1300 közötti években is hasonló jelenség játszódott le. Ráadásul a több napfény követ­keztében javul az emberek han­gulata. kevés cukrot teszünk és forralás közben állandóan kevergetjük, forrás után pedig - a lábost hi­deg vízbe téve - tovább kavar- gatjuk, nem lesz föle a forralt tejnek. Gyakran a frissen vásárolt tejről otthon derül ki, hogy bi­zony már savanykás. Ne öntsük ki, hanem tegyünk bele egy késhegynyi szódabikarbónát és azonnal forraljuk föl; nagyon valószínű, hogy nem fog ösz- szemenni. A savanyú tej egyébként tész­tába, kalácsba teljes értékű alapanyag. ízletes és egészséges az aludtej is, amihez gyorsan hozzájuthatunk, ha az amúgy már nem nem egészen friss tej­hez egy kiskanálnyi tejfölt ra­kunk. Hogyan bánjunk a tejjel? Turisták, vigyázat! Hamisítják az emléktárgyakat A szénanátha-veszély kivédhető A Szentpétervárról hazatérő túrista büszkén helyezte el író­asztalán a híres Matrjoska-bá- bút, néha kézbe vette, ám jó időbe tellett, amíg felfedezte rajta az alig látható, latin betűs feliratot: „Handmade in Tai­wan”. A Kairóból hozott vizipi- páról éppígy kiderülhet, hogy Hongkongban készült. Az idegenforgalom frekven­tált helyeit mind nagyobb számban lepik el a hamisítvá­nyok. Aki tehát eredeti szuve- nirra vágyik, jól teszi, ha alapo­san megvizsgálja, miért ad ki pénzt. Eszak-Afrikából sokan térnek vissza vörösréz dísztá­nyérokkal, amelyek anyaga messze van a réztől. Holott egy­szerű meggyőződni az igazság­ról. Ha közepét behajlított kö­zépső ujjunkkal megkopogtat­juk, és gongszerű hangot hallat, nyugodtan megvehetjük. Az ókori, régészeti lelőhe­lyek közelében gyakran kínál­nak kéz alatt „antik pénzérmé­ket”. Ezek csak néhány napja készültek, sósavban fürösztet- ték meg őket, hogy külsejük vi­harvert benyomást keltsen. Az egyiptomi festett papíruszlapok többsége mégcsak nem is a ne­mes papírusznövényből készült, hanem banáncserjéből. A tavasz, a legszebb évszak, de nem mindenki számára gyönyörű: sokan ugyanis szé­nanáthával kínlódnak, mert al­lergiások valamely növényre, amely különösen tavasszal árasztja intenzív illatát. Az em­beri szervezet ellenállóképes­ségét a növekvő légszennyező­dés, a táplálékba kevert vegy­szer és vegyület teszi egyre jobban próbára. Német asztma-specialisták szerint legalább 20 ezer olyan növény él világszerte, amelyek a belőlük áradó illatok, virág­por, vagy érintésük révén aller­giás panaszokat okozhatnak az arra érzékenyek körében. Dr. Josef Lecheler és dr. Ute Kün- kele német szakorvosok most tették közzé 10 pontos ajánla­tukat, amellyel enyhíthető a szénanátha kellemetlen hatása, csökkenthető a szem viszke­tése, a tüsszögési inger, köhö­gés vagy a nátha. O Aki hajlamos a tavaszi al­lergiára, ne tekerje le menet­közben autója ablakát! A kocsi levegőzárórendszerén keresztül szellőztessen! © Aki allergiás, minél keve­sebbet dolgozzon a kertben! Csökkentse a szabadban vég­zett sportolási tevékenységét is! Kempingezni se ebben az időszakban menjen! © A kertben még májusban nyírja le a füvet, s utána ne hagyja nagyra megnőni! O Ha újra kell telepíteni a kertet, olyan növényeket vásá­roljanak, vagy fogadjanak el ajándékba, amelyek nem ter­melnek túlságosan sok virág­port! Aki könnyen allergiát kap, ne ültessen nyírfát, nyár­fát, mogyoróbokrot a kertbe! Inkább válassza a levendulát, a zsályát, a páfrányokat! Az em­berek érzékeny immunrend­szere csak egy alkalommal tud a virágpor ellen védekezni. Új­bóli virágillat belégzése esetén a szervezeben túlreakciót vált ki az illatfelhő. Ennek követ­keztében ingerlő anyagok (hisztaminok) szabadulnak fel. © Aki allergiás, szeles idő­ben lehetőség szerint keveset tartózkodjon a szabadban! © Ha tavasszal tüsszögésre hajlamos, hordjon olyan nap­szemüveget, amely oldalról is valamelyest védi a szemet! © Mosson gyakran hajat, de általában esténként. © Ha papírzsebkendőt hasz­nál, utána rögtön dobja a sze­métbe! 0 Jól válassza ki, hová megy szabadságra! A magas hegységbe a virágporfelhő (pollen) akár egy hónappal ké­sőbb is elérkezhet. Jó tudni vi­szont, hogy ez a magaslati le­vegőn általában kevésbé okoz panaszokat. © Szerezze be és vegye fi­gyelembe a virágporra vonat­kozó, az allergiásoknak szánt orvosmeteorológiai jótanácso­kat! k i 4 I i

Next

/
Thumbnails
Contents