Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-28 / 144. szám
10 üj Dunántúli napló 1993. május 28., péntek OMFB-kiállítás új fejlesztésekből Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság a Központi Fejlesztési Alapot 1991. óta pályázati rendszerben működteti. Az első, eredményes pályázatok termékeit mutatta be az OMFB a Stefánia Palotában rendezett kiállításon. Hetvenhét cég - műszaki, mezőgazdasági, elektrotechnikai, informatikai, környezetvédelmi, vegyipari, faipari, építőipari, gyógyászati szakterületekről - mutatta be új kutatási és fejlesztési eredményeit. Látható többek között a FORTE Fotokémiai Rt. ultraibolya sugárzást érzékelő SUNTEST-je, Juhász Mihály kazánfejlesztő környezetkímélő, energiatakarékos kazánja, a MEDATRON Kft. hordozható fecskendős infúziós gyógyszeradagolója, a Cedit Kft. génbelövő készüléke az élő sejtek transzformálására. Megismerhető a SOTE II. Gyermekklinikájának DNS-vizsgáló biokémiai eljárása, amellyel a veleszületett anyagcsere-betegségek magzati vizsgálata egy csepp vérből elvégezhető. A kiállított anyagok között szerepel a csavaros fogimplantátum, amely a Protetim Orvostechnikai Műhely, a SOTE Szájsebészeti és Fogászati Klinikája és a Távközlési Kutató Intézet közös terméke. Bemutatják a Haltenyésztő Kutató Intézet halhibridjeit, a Fűzfői Papírgyár környezetbarát termékeit, a Dunapack csomagolóanyagait is. A TES ’93 kiállítással egy- időben, annak kísérő rendezvényeként mutatták be a II. Országos Iftúsági Innovációs Verseny legjobb pályamunkáit. A pályázatot az 1992/93-as tanévre a Magyar Innovációs Kamara és a TV 2 hirdette meg 14 és 20 éves fiatalok számára. 140 pályázat érkezett be. A tudósokból, gyakorlati szakemberekből álló bírálóbizottság 47 pályázatot javasolt kidolgozásra, amelyből 32 pályamunka készült el. A zsűri első díjjal jutalmazta Badar György (18 éves) mélyhűtött áruk fogyaszhatóságát jelző készülékét; Czeitler Tamás (18 éves), Pantner Tamás (18 éves) és Ramocsa László (19 éves) ömlesztett alkatrészek rendezésére és adagolására kidolgozott eszközét; Matta Árpád (19 éves), Tóth Béla (19 éves) Várhegyi Csaba (19 éves) a mechanikus és az automatikus sebességváltók előnyeit ötvöző, intelligens nyomatékváltórendszerét. Egy az Országos Innovációs Verseny legjobb pályamunkái közül: Bükkös Krisztián és Juhász Margaréta négykerekű görsiklója. A kőbányai vásárvárosban megnyílt május 24-én az Industria ’93, a Tavaszi Budapesti Nemzetközi Vásár utórendezvénye. Képünkön: a Ganz Hunsiet új villamosa a kiállításon. Fejleszt a Kner Nyomda Csomagolópapírban a pénz Új űrtávközlési földi állomás Taljándörögdön Kapcsolat a Föld minden részével Teleki Pál fizetése Vajon mit szólnának az osztrákok, ha kiderülne, hogy az államosított ipar vezére az amerikai kormánytól kapja a fizetését? - ezzel a kérdéssel vezeti be a Die Presse budapesti tudósítója azt a cikkét, amelyben részletesen leírja a Teleki Pál amerikai fizetéskiegészítése körüli magyarországi bírálatokat. A tudósító szerint a „megrökönyödést csak fokozta, amikor kiderült, hogy az együttműködés ötlete Antall Józseftől származik, ő fordult a fizetéskiegészítés indítványával Charles Thomas amerikai nagykövethez. A szerző bemutatja Teleki Pált az osztrák olvasóknak, majd arról is ír, hogy a magyarországi rendkívül alacsony fizetésért képtelenség amerikai szakembert alkalmazni. A tudósító szerint minden „fejvadász cég” kimutatja, hogy a magyarországi men- dzserek csak alig valamivel keresnek kevesebbet, mint nyugati kollégáik - egészen más a helyzet a vezető állami tisztviselőknél, akik ugyan honfitársaiknál jóval többet keresnek, de jövedelmük így is legfeljebb egy szomszéd országbeli tanár keresetét éri el. A tudósító szerint nem csoda, ha Antall nem akarta a magyarokat az állami hivatalnok Teleki jövedelmének csillagászati összegével sokkolni, csak éppen arra nem számított, hogy a titkolózással ellenkező hatást ér el: ahelyett, hogy a magyarok dicsérnék, amiért néhány százezret megtakarított az államnak, az ügyből azt a következtetést vonják le, hogy van valamilyen titkos pénzforrás, ami a politikusok fizetésére szolgál. Egymilliárd forintot költhet a nyugati piacon is keresett csomagolópapír-termékek gyártásának korszerűsítésére a Kner Nyomda Rt. A beruházás forrása a londoni székhelyű Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) részvényvásárlása és tízmillió márkás hitele. Az éppen egy éve a francia CONIFEC S.A. és az angol HICL cég együttvéve 85 százalékos részesedésével magánkézbe került békési nyomdavállalat részvényeinek 20 százaléka az idei márciusi alaptőkeemeléssel jutott az EBRD birtokába, s egyúttal hitelszerződést írtak aláajelentős fejlesztésre. A Kner termelésének növelése a tulajdonosváltás után, 1992 szeptemberében kezdődött meg. Azóta hatvan százalékkal nagyobb a nyomda árbevétele. A csabaiak kivitele eddig javarészt Lengyelországba és Romániába irányult, a kecskeméti Petőfi Nyomdával nemrégiben Bécsben közösen létrehozott piackutató irodától remélik a nyugat-európai piacokra való betörést. A közös nyugati föllépés célja a fölösleges verseny kiiktatása - mondotta a vezér- igazgató. A Kner Nyomda a továbbiakban elsősorban csomagolópapír-gyártóként igyekszik boldogulni, s e terén a kecskeméti Petőfi Nyomdával közös kelet-európai föllépést is tervez. Az idei fejlesztés egyik érdekessége, hogy a beruházások kiegészítéseként a Kner beszerez egy olyan, az Európai Közösség környezetvédelmi előírásainak megfelelő oldó- szer-égető rendszert is, amely lehetővé teszi a nyomdaipari munkák során keletkező melléktermékek megsemmisítését. Ez a kiegészítő, környezetvédelmi beruházás nyolcvanmillió forint értékű lesz. (MTI) Németeké az Autóker A német International Spare Parts vállalatcsoport csaknem teljes egészében megvásárolta Magyarország egyik legnagyobb jármű- és alkatrészkereskedelmi láncát, az Autókért. Az Állami Vagyonügynökség 48 millió német márkáért adta el az Autóker részvényeinek 98 százalékát, a fennmaradó részen az érintett önkormányzatok osztoznak. Az Autóker gyakorlatilag csak belföldön tevékenykedett; forgalma az elmúlt évben elérte a 9 milliárd forintot. Az új tulajdonosok tervei szerint az alaptevékenység marad, azonban jelentős szerkezetátalakítást hajtanak végre. Tárgyalások folynak arról is, hogy a magyar cég is árulja a cseh Liaz teherautókat, amelynek az ISP kizárólagos európai forgalmazója. Az új cég foglalkozik majd a magyarországi gyártású alkatrészek - elsősorban Ikarus, Rába, Ifa - exportálásával is. (MTI) Úrtávközlési földi állomást avattak Taljándörögdön. Az INTELSAT állomás két új, óriás - 18 méter átmérőjű - Balaton II. és Balaton III. elnevezésű parabolájával a földgolyó minden részével kapcsolatot lehet teremteni, kivéve az Északi- és a Déli-Sarkot, valamint a csendes-óceáni szigetvilágot. A tizehét évvel ezelőtt üzembe helyezett INTERSZPUTNYIK eddig csak Európával, Amerikával és Észak-Afrikával teremtett összeköttetést. A taljándörögdi új INTELSAT földi állomás telefon- és tv-műsorcsere kapcsolatokat bonyolíthat le 840 új vonallal. A MATÁV által lebonyolított beruházás költsége 1,2 milliárd forint volt, ennek több mint Nemzetközi főközlekedési utak Vas megyei szakaszának korszerűsítéséről, illetőleg a 8-as számú nemzetközi főút Rábafüzest elkerülő szakaszának építési terveiről tájékoztatták a sajtó képviselőit Szombathelyen, a Közúti Igazatóságon. Elmondták, hogy a munkálatok költségeire összesen 530 millió forint áll rendelkezésre. Júniusban elkezdik a magyarosztrák határon lévő Rábafüzes községet elkerülő nemzetközi főút új tengelyének építését, amit a község lakóinak kérése, a jugoszláv helyzet miatti nagymérvű forgalomnövekedés, illetőleg a baleset és környezeti veszély indokol. A későbbiekben a határátkelőhelyen új vámház ás nemzetközi kamionterminál is épülhet. E munkálatokat a egyharmada világbanki hitel. A berendezéseket japán cégek szállították és japán szakemberek irányították a beruházáson dolgozó hazai szerelőket is. Ezzel a létesítménnyel, hazánk részese lehet egy világméretű távközlési rendszernek. A beruházni kívánó külföldi tőke akkor jön Magyarországra, ha gyors a tájékoztatás, pontos az információcsere, ha a világ minden pontja gyorsan elérhető. Nem kell a továbbiakban csatornákat bérelni Ausztriától, Oroszországtól és Romániától. A saját INTELSAT vonalakkal pedig a jövőben kereskedelmi haszonra is szert lehet tenni. A fejlesztés nem fejeződött be, már tervezik az EUTELSAT helyét is. Phare program támogoatásával végzik. Az országos útalapból folytatódhat Vas megyében Körmendtől az országhatárig a 8-as számú főút szélesítése, és átépítik a Körmend előtti rendkívül balesetveszélyes 8-as és 86-os számú főút találkozási pontját. Útburkolat-korszerűsítésekre is 150 millió forintot fordíthatnak. Engedélyeztetési stádiumban van a Szombathelyet elkerülő út újabb, az újperenti és déli városrészt összekötő szakaszának terve. Itt a műtárgyépítési munkálatok hamarosan elkezdődnek. A kerékpárút-program folytatására és járdák építésére .Vasban az önkormányzatok az idén pályázatok útján 32 millió forintot nyertek el. Körmendtől a határig korszerűsítik a főútvonalat Elkerülő utak Rábafüzesnél és Szombathelynél Hazai beszállítókat keres a Mercedes Az elmúlt évben 1,2 milliárd forint értékű személygépkocsit és haszonjárművet értékesített Magyarországon a Mercedes. A német cég a haszonjárművek piacán 15-20, a személygépkocsikén pedig 2,5-3 százalékos piaci részesedést tudhat magáénak. Személygépkocsiból az idén 300, haszongépjárműből pedig 450 eladását tervezik. Az Industria ’93 kiállításon tartott sajtótájékoztatón Helmut Knittel, az MB-autó vezérigazgatója a további tervekről számolt be. Elmondta, hogy két hete kezdődött meg az a nagyberuházás Albertfalván, ahol haszongépjármű javítóbázist építenek. A 600 millió forintos beruházás másfél év múlva készül el. Jelenleg 22 szervize működik a Mercedesnek Magyarországon, az új létesítménnyel tovább bővül a haszonjárművek és munkagépek javítási lehetősége. Erősíteni kívánják az alkatrész-ellátást és a vevőszolgálatot is. Helmut Knittel újságírók kérdésére elmondta: bár az Ikarusszal még folynak a tárgyalások a lehetséges együttműködésről, a haszonjárművek és az autóbuszok gyártásánál más magyar beszállításra is látnak lehetőséget. Egy autóbusz ösz- szesen 35 ezer alkatrészből tevődik össze, s ezek közül sokat a magyar ipar is gyárthat. Ali bácsi Életének 91. évében elhunyt Ritter Aladár, Magyarország legidősebb aktiv újságírója, a MUOSZ tiszteletbeli elnöke. Több ezer külföldi és magyar újságírónak egyszerűen csak Ali Bácsi volt. A ma élő újságírók zöme tőle tanulta meg az újságíró iskolában, miként kell megtervezni egy újságoldalt, egy egész újságot. Sok magyar és külföldi - a nemzetközi újságíró iskolán is tanított - lap készül ma is az ő tanításait figyelembe véve. Vérbeli újságíró volt. Nem is szerette egyik rendszer sem. A Horthy-rendszerben balolda- lisága miatt internálták, utána pedig polgári nézetei miatt idézték be gyakran a pártközpontba. Hol azért jelentették fel, hogy nyugati lapokat olvas, hol meg azért gyűlt meg a baja a sajtót irányítókkal, mert követelte, hogy minden eseményről, történésről számolhassanak be a magyar újságok. Az illetékesek előtt így védte az álláspontját: nem lehet elhallgatni semmit azóta, amióta feltalálták a rádiót. Azóta ugyanis Londonban, New-Yorkban, Münchenben mikrofonba mondják azokat a híreket is, amelyeket nem írtak meg a magyar lapok. Ezek a hírek az éteren keresztül eljutnak a magyar lakásokba ... Az anyagleadásban nem ismert tréfát. Vallotta: kívülről úgy tűnik, hogy az újságírás egy lezser szakma, a valóságban azonban a legfe- gyelmezettebbek közé tartozik, mert ha eljön a kéziratleadás ideje, akkor a kéziratot produkálni kell. Szeretett dolgozni, de utálta a felesleges munkát. Még egy aláírást is megtagadott, ha annak nem látta értelmét. Tördelőszerkesztőként éjszaka dolgozott. A rotációs gép elindítása után ügyeletes gépkocsi vitte haza. Szándékosan nem írta alá a menetleveleket. Meg is bírálták ezért. Hónapokig rendben voltak az aláírások. Aztán ismét elmaradtak. Újabb fejmosás következett. így védekezett: eddig sem én írtam alá. Hát ki? - kérdezték. Romeo, Julia és a többiek. Sajnos elfogytak az általam ismert operahősök... Úgy elfogytak, mint főtanácsos uréknál a törpék. Rá jellemző ez a történet is. Interjút akart készíteni egy bizonyos kormányfőtanácsossal. A kormányfőtanácsos még nem volt otthon. Várakozott. Egyszer- csak az egyik szobából hallja a mesét: Hófehérkéről és az öt törpéről... Miért öt, miért nem hét? A nevelőnő adta meg a választ: amióta a közalkalmazottak, így a főtanácsos úr fizetését is 20 százalékkal csökkentették, itthon is mindent csökkenteni kellett: a konyhapénzt, az én fizetésemet, a törpék számát... Az interjú helyett ez a történet jelent meg a másnapi lapban. Akik ismerték, azokban történetekben él tovább, akik nem ismerték, azok a sajtótörténetből tudhatják meg: közel 90. évéhez még új lapot tervezett és szinte az utolsó pillanatig dolgozott az általa tervezett kisformátumú lap, a Mai Nap szerkesztőségében. Sz. Harsányi János
