Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-18 / 134. szám

1993. május 18., kedd oj Dunántúlt napló 7 A héten a Parlament elé kerül a közoktatási törvény Ingyenes marad az oktatás Mégis, kinek az érdeke? Hangtalan fegyverek Egy moszkvai tervezőmér­nök a közelmúltban szinte töké­letesen hangtalan fegyvereket - egy pisztolyt;" egy.mesterlövé­szek által használt puskát, va­lamint egy gránátvetőt - fejlesz­tett ki. A különleges elven mű­ködő fegyverekhez nincs szük­ség hangtompítóra. Az AP az Izvesztyija című orosz napi­lapra hivatkozva számolt be a különleges akciókra kifejlesz­tett titkos fegyverről. A volt szovjet titkosszolgálat, a KGB utódszervezetének terrorista el­lenes különítményei, az orosz védelmi minisztérium illetve a belügyminisztérium egyes kü­lönleges egységei is használják a fegyvereket. Iratkapcsoló gyár Oroszlányban Több hónapos sikeres próba- gyártás után avatták fel csütör­tökön Oroszlányban az osztrák Koloman Handler cég iratkap­csolókat gyártó üzemét. A 3300 négyzetméter területű létesít­mény az első a városi önkor­mányzat által munkahelyterem­tést elősegítő céllal kialakított ipari parkban. A beruházás mintegy 150 millió forintba ke­rült, a nagycsarnokban mun­kába állított gépek és berende­zések értéke pedig ennél is na­gyobb. Habarovszk­Tel-Aviv közvetlen járat A Habarovszkból Tel- Avivba tartó első közvetlen já­raton a távol-keleti Birobi- dzsánból május 13-án mintegy 280 zsidó bevándorló érkezett Izraelbe - jelentette be Tel-Avivban az izraeli beván­dorlók ügyeit intéző Zsidó Ügynökség képviselője. A szervezet a közeli jövőben je­lentősen ki akarja teijeszteni te­vékenységét Oroszország e tá­voli területein. Együttműködés Jevgenyij Primakovnak, az orosz hírszerzés vezetőjének prágai megbeszélései során a cseh és az orosz hírszerzés megállapodott egymással a kommunikációt érintő bizonyos lépésekben, s megvitatták a két szolgálat bizonyos mértékű együttműködését is. Kálmán Attila államtitkár a közoktatási törvény 17. változa­tának ismertetésekor hangot adott annak a reményének, hogy a parlament tavaszi ülész- szakán zöld utat ad a törvény- tervezetnek, s a bennefoglalt nagyhorderejű reformoknak. Tízosztályos iskolák Ez utóbbiak közül a legfonto­sabb bizonyára az általános is­kolai oktatás tíz évre való fel­emelése. Az államtitkár és a törvény fogalmazói azzal indo­kolják ezt a változást, hogy Magyarország szinte az utolsó Európában, ahol még nyolcosz­tályos az általános iskola. Bár a szerzők alaposan tanulmányoz­ták az átlalános iskolai oktatás nemeztközi gyakorlatát Hollan­diától Új Zélandig, s semmit sem kellett újra kitalálniuk, at­tól tartózkodtak, hogy a külföldi példákat egy az egyben másol­ják át a törvénybe. Úgy gondol­ják, hogy miután a tervezetet 53 szervezetnek és intézménynek adták át véleményezésre, több­éves próbálkozás után most si­került olyan kiegyensúlyozott javaslattal előállni, mely elfo­gadható lesz a parlament szá­mára is. A parlamenti pártok az SZDSZ-t is beleértve (ám a Fi­desz kivételével) támogatják a reform fő pontjait. A Fidesz szívesebben megmaradna a nyolcosztályos általános iskolai oktatásnál, a pártok többsége azonban úgy véli, hogy elérke­zett az ideje azon változtatások­nak, melyek szükségessége va­lójában már a Németh kormány idején világos volt. És mégis: minden érdekelt fél arra számít, hogy a május 21-én előterjesz­tésre kerülő törvényjavaslat fel­ett nagy vita lesz a parlament oktatási bizottságában. Sokak szerint a nyolcosz- tály-tízosztály, valamint a Re­gionális Oktatási Központok létrehozásának kérdése nem annyira módszertani, mint in­kább anyagi kérdés. A Fidesz és a reformgyorsítás más ellenfelei úgy vélik, hogy a gazdaság je­lenlegi helyzetében, továbbá egy évvel a választások előtt a közoktatási törvény életbe lép­tetése csak a kormánypártok ér­dekeit szolgálná. A művelődési kormányzat­nak kétségkívül megvannak a maga érvei. Dobos Krisztina, az illetékes államtitkár-helyettes például arra hivatkozik, hogy a tízosztályos oktatás bevezetését folyamatként kell felfogni, mely tulajdonképpen már meg is kezdődött: eddig közel két­száz általános iskola tért át a tízosztályos rendszerre. A mi­nisztérium éppen azért szeretné az új tanévet már a reform je­gyében kezdeni, mert tisztában van azzal, hogy ha ez nem sike­rül, akkor a választások után esetleg élőiről kell kezdeni az egész törvényalkotási munkát. A költségvetési kihatásokkal számoltak. Tekintetbe vették például azt a kevéssé közismert tényt, hogy tavaly az ország a költségvetés 6,4 százalékát for­dította oktatási célokra, szem­ben a korábbi 4,84 százalékkal. Ez jelentékeny összeg, nem vé­letlen, hogy az utóbbi két évben 900 új iskolai tanterem és 539 tornaterem épült. A ROK-ok rendszere A középszintű irányítás háló­zatának megteremtése, a Regi­onális Oktatási Központok lét­rehozásán keresztül, szintén költséges elképzelés, de mint a minisztériumban mondják - el­kerülhetetlen. A MKM ugyanis jelenleg 11 ezer iskolával és 3 ezer önkormányzattal tart köz­vetlen kapcsolatot. Az oktatási rendszer hatékony irányítása ilyen körülmények között el­képzelhetetlen - mondják. A ROK-ok rendszere egyébként a közoktatás finanszírozásának megreformálásában is nagy sze­repet kapna. Továbbra is az a helyzet, hogy az állam döntő mértékben vesz részt az oktatás eltartásában. Az önkormányza­tok és a magánszféra részese­dése belátható időn belül nem haladja mega 20-30 százalékot. Az állami pénznek - jelzi a mi­nisztérium - ilyen körülmények között lehetőség szerint közvet­lenül és nem az önkormányza­ton keresztül kell eljutnia az is­kolákhoz ... Miért kell fizetni? A közoktatási törvény, ha el­fogadják, nem változtat az álta­lános ikolai oktatás ingyenessé­gén, illetve pontosan szabá­lyozza, mi az, ami ingyenesen jár az állampolgároknak, s miért kell fizetni. Az óvodában pél­dául ingyenes a felügyelet és a felzárkóztató foglalkoztatás. Ak iskolában ingyenesek a kötelező tanítási órák és az azok 20 szá­zalékát kitevő fejlesztő foglal­kozások (szakkörök, önképző­körök, stb.) Ingyenes az iskolai egészségügyi szolgáltatás is, s ingyenes az első szakképesítés megszerzése. Ingyenes a kollé­giumi ellátás, nem kell fizetni a tantermek, tornatermek, az esz­közök használatáért, s az általá­nos iskolák első nyolc évfolya­mán a napközi és a tanulószoba is térítésmentes marad. Tandíjat kell fizetni a törvény elfogadása esetén az ingyenes ellátást meghaladó, egyénileg igénybevehető szolgáltatásokért az alapfokú művészetoktatás­ban és a felnőtt-iskolában, de a térítési díj ezekben az esetekben is csak a tényleges kiadások 3-25 százaléka lenne. Tandíjat kellene fizetni ezenkívül olyan további szolgáltatások igénybe­vételéért, mint például a máso­dik szakképesítés megszerzése. A közoktatási törvény alap­elvei közé tartozik a lelkiisme­reti és vallásszabadság garantá­lása a közoktatásban. Ausztria a bezzeg szomszéd? Ha végigtekintünk a hazánkkal határos országokon, a régi és az egy-két-három éve létrejött, új államalakulatokon, jogos a megállapítás, hogy Ausztriával legjobbak a kapcsolataink, e vi­szonylatban a legkisebbek az ütközési felületek. Vagy talán túlságosan derülá­tók lennénk? Hiszen a húsem­bargó már Nickelsdorfnál kez­dődött és heteken keresztül sza- lámis zsemléink sem kaphattak beutazási engedélyt. A cement­tel és más magyar árukkal kap­csolatos kiszorítási játék pedig az Európai Közösséghez sem kötődött. Az Ausztriában is bo­nyolult belpolitikai viszonyod­ból következett, hogy egyes csoportok önös érdekei átmene­tileg háttérbe szoríthatták a köl­csönös előnyökhöz alapuló jó­szomszédságot. Dőreség lenne feltételezni, hogy ilyesmi nem lehetséges a jelenben vagy akár a jövőben. A magyar-osztrák kapcsolatok példaértéke éppen abban áll, Egy hónapnál alig több áll a vállalkozók rendelkezésére, hogy az APEH által engedélye­zett pénztárgépek beszerzésekor visszaigényelhessék az árat adó­jukból - hangzott el az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal­ban rendezett sajtóbeszélgeté­sen. Az áfa-törvény értelmében bővül a számlaadási kötelezett­ségüket kötelezően gépi szám­lával teljesítők köre. 1994. ja­nuár 1-jétől a taxisokkal, jövő év június elsejétől pedig több vendéglátóipari egységgel és egyes iparcikk árúsító boltokkal bővül majd ez a kör. így gya­korlatilag már csupán az újság és folyóirat árusoknak, illetve a sportfogadási szelvényeket for­galmazóknak nem kell majd pénztárgéppel rendelkezniük. Ezzel párhuzamosan már csak a rendeletben meghatározott tu­lajdonságokkal rendelkező pénztárgépeket, illetve taxamé­tereket lehet majd használni. Ezekre típusengedélyeket kell kérni az APEH-től, amiket a hi­vatal a nemrég megalakult Or­szágos Pénztárgép és Taxamé­ter Technikai Bizottság javas­lata alapján ad meg. Az ezzel kapcsolatos ügyintézés az APEH ügyfélszolgálati, illetve áfa-visszatérítési osztályán fo­lyik. A bizottság elnöke, Lakatos József elmondta : gyakorlatilag minden típusengedély érvényét veszti, de az eddig engedélye­zett pénztárgépek engedélyeit csak meg kell hosszabbítani. hogy az esetleges konfliktuso­kat közös erőfeszítésekkel, előbb-utóbb képesek vagyunk rendezni. Ez a szándék nyilvá­nulhatott meg most, amikor a budapesti osztrák kereskedelmi kirendeltség új épületének ava­tása alkalmat szolgáltatott az ismételt párbeszédre, az új megoldások keresésére. S amikor Budapest és Bécs a mi­nap együttműködési megálla­podást kötött a közös kataszt­rófa-elhárítás érdekében, a ter­mészeti csapások mellett miért ne lehetnénk úrrá a helyenkénti gátló szűkkeblűségen? A szigetország múlt század­beli híres miniszterelnöke, Lord Palmerstone mondta, hogy Angliának nincsenek barátai, csak érdekei. Miért tagadnánk, érdekeink nekünk is, az osztrá­koknak is vannak. De vajon nem a pozitív gyakorlat bizonyí­totta-e, hogy az érdekek ésszerű összehangolása erősíti a jó­szomszédságot, a barátságot? Réti Ervin Más a helyzet a taxaméterekkel, amelyek eddig nem működtek, tehát esetükben a teljes engedé­lyeztetési eljárást le kell foly­tatni. Eddig még nem adtak be taxaméterre 1 engedélyeztetési kérelmet, de úgy értesült a bi­zottság elnöke, hogy jelenleg 6 típus vizsgálata folyik a méré­sügyi hivatalban, s így előre láthatólag június közepére meg­jelenhetnek a piacon ezek a ta­xaméterek. Azok, akik szeptember 31-ig szerzik be ezt a gépet 30 ezer, akik ezután, azok pedig 20 ezer forint költségtérítésre jogosul­tak. A pénztárgépeknél a térítés a teljes árra vonatkozik június 30-ig, ezután pedig 50 ezer, il­letve 25 ezer forintos költségté­rítésre jogosultak azok, akik engedélyezett pénztárgépeket vásárolnak üzletükbe. Jamina­cserepek Az idén 350 millió forint ér­tékű beruházással korszerűsí­tette Békéscsabán a nagyobb részben osztrák kézben lévő Jamina Rt. a cserépgyártást. Ennek eredményeként egy év alatt meghétszerezte termelését. Az idei beruházással be is feje­ződött a gyár felújítása. A fej­lesztések befejeztével remé­nyeik szerint évi 25 millió forint nyereségük lesz, amit 25 száza­lékos termelésnöveléssel akar­nak elérni. Az oktatás finanszírozása állami feladat marad Fotó: Läufer Pénztárgépek még ingyen Nagyobb az elszegényedés Különféle fórumokon és nyi­latkozatokban újabban sokat hallani a jövedelmekben mutat­kozó falu-város ellentétről. Hogy az elszegényedés elsősor­ban a falvainkban élőkre jel­lemző? Mi erről a véleménye dr. Andorka Rudolf akadémi­kusnak, a Budapesti Közgazda­ságtudományi Egyetem pro­fesszorának, egyszersmind rek­torának, aki ez utóbbi posztjá­nak elnyerése előtt az egyetem szociológiai tanszékét vezette.- Megerősíthetem az idevágó vélekedéseket - mondja. - Ily- lyés Gyula régebben úgy fo­galmazott, hogy Magyaror­szágnak van egy kacsalábon forgó várkastélya, ez Budapest, körülötte pedig az a mocsár, amiben a kacsaláb járkál. Nem volt alaptalan a 3 millió koldus országáról beszélni a Puszták népének megírása idején; a népi irodalom szociográfiák sora, egybekapcsolódván a falukuta­tók mozgalmával igyekezett föl­tárni ezt a kínzó valóságot. Nos, talán eljő ismét az ideje az ilye­tén munkálkodásnak.- Illyés Gyula ugyan tiltako­zott a falukutató jelző ellen, de- tektivesdinek vélvén e titulust, s helyette a faluvizsgáló jelzőt ajánlotta, de lássuk a számokat, mit is tükröznek?- A második világháborút követően elsorvasztották a szo­ciológiát, amely tudomány csak a hatvanas években születhetett újjá - így a professzor. - Az adatfelvételekben a KSH forrá­sai, az öt évenként megismételt háztartási vizsgálatai voltak mérvadók, de ebből is kitűnt, hogy a 80-as években még az egyenlősítő tendencia volt érzé­kelhető jövedelmek dolgában. Tehát ha 100-at veszünk alapul, 1982-ben 112, 1987-ben már csak 94 volt a falusi jövede­lem-arány. Tavaly egyetemünk szociológiai tanszéke az Orszá­gos Tudományos Kutatási Alap támogatásával végzett ilyen adatfelvételt, igaz, a KSH 15 ezer háztartásra kiterjedő vizs­gálatával szemben csak 2 ezer­ben, de reprezentatív mintának mondható ez is. Nos, az ered­mény: Budapesten 129 száza­lék, a többi városban 95, a fal­vakban 89 százalék az arány or­szágos átlagban. Más megközelítésből ez any- nyit tesz, hogy az elszegénye- sedés folyamata országosan 20, a fővárosban 15, míg a falvak­ban 215 százalékos.- Másfelől viszont ott a lát­ványos gazdagodás is, nemde- bár?- Természetesen, ezt bárki érzékelheti úgyszólván nap mint nap - így a diplomata-fiú­ként 1951-től 1953-ig Buda­pestről Besenyszögre kitelepí­tett Andorka Rudolf, aki 1949-ben beiratkozhatott még valahogy az egyetemre, ám azt csak 1963-ban tudta befejezni. - Tíz százalékra tehető az erő­sen meggazdagodottak aránya.- Abszolút számokban hol tartunk a keresetek dolgában? -Budapesten ez 14 ezer nettó havonta, a megyeszékhelyeken 11 ezer, a többi városban, 10, míg a falvak 9600, a tanyák 6600 forintos átlagjövedelem­mel bírnak keresőnként és átla­gosan. K. N. A hitelezés a bankok dolga A kormány az induló kis- és középméretű magán vállalkozá­sok növelésére, infrastruktúrá­juk kiépítésére, a szükséges szakmai ismeretek megszerzé­sére és bővítésére 4,2 milliárd forint tőkével 1990-ben létre­hozta a Magyar Vállalkozásfej­lesztési Alapítványt. Ez az ala­pítvány kezeli az évente több tíz millió ECU-t kitevő Phare prog­ram pénzeit is. A közeli napok­ban újra választották az alapít­vány kuratóriumát, amelynek elnöke Kemény Nándor, a Cor- vinbank igazgatója, társelnöke- Kassai Róbert, az IPOSZ alel- nöke lett.- Milyen változások várhatók az alapítvány munkájában? - kérdeztük az újdonsült társelnö­köt.- A vállalkozások ma már el­jutottak arra a szintre, amikor a piacgazdálkodásban kialakult körülményekhez kell alkalmaz­kodniuk, s ezt az utat kell jár­niuk az alapítványoknak is. Amig a múltban olcsó hitelek kihelyezésével próbátunk va­lamit segíteni, ma már a vállal­kozások nagy száma ezt nem te­szi lehetővé. Ez a bankok dolga, ők jobban értenek a hitelezés­hez. Ezért nem azzal kell segí­tenünk a vállalkozóknak, hogy milliárdokat bocsátunk a ren­delkezésükre, mert nem biztos, hogy helyesen is használnák fel. Előbb szakmai tanáccsal kell szolgálnunk, megbeszélni, merre induljanak el, s csak arra vállalkozzanak, amire a gazda­ságnak szüksége van, és csak annyit termeljenek, amennyit el is tudnak adni. Ha ismerjük az elgondolásaikat, segítünk úgy kidolgozni az üzleti tervüket, hogy az a bankok számára is megfeleljen.-Ez sem kifejezetten alapít­ványifeladat, talán jobban ille­nék a szakmai kamarák, a VOSZ tagozatok profiljába ...- Elismerem. Egy-egy tér­ségben már szerveződnek a vál­lalkozói központok, ahol elő­adásokkal, tanfolyamokkal, át­képzésekkel, jogi tanácsadással szeretnék segíteni az üzletem­berek munkáját. A baj csak az, hogy nem számolnak a már meglévő és működő VOSZ csoportokkal, kamarai tagoza­tokkal, vagy más érdekképvise­leti szervekkel. Önállóan keres­gélnek irodaházakat, kialakítják a saját infrastruktúrájukat... Aki nem ismeri fel az érdek- képviseletek szerepét, az nem tud a piacgazdálkodás szereplő­ivel sem harmonikusan együtt­működni. — A hitelezést tehát megszün­teti az alapítvány?- Nem szüntetjük meg, de valljuk, hogy a vállalkozásfej­lesztésnek nem ez az elsődleges formája. Az alapítványok pénz­zel dolgoznak, vagyonuk van, amit nemcsak meg kell őriz­niük, hanem gyarapítaniuk sem árt. Tőkéjük nagyobbik részével úgy kell gazdálkodniuk, hogy annak reálértékét megőrizzék, esetleg még növeljék is. Ezért a kuratórium joga és kötelessége is, hogy az alapítvány pénzeit olyan vállalkozásba fektesse, amelyek nagyobb haszonnal járnak, mint a banki kamatok. Bevallom, a mai helyzetben ezt tartom az egyik legnehezebben megoldható, de legfontosabb feladatunknak. (koós) t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents