Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-02 / 118. szám

Felújítják a lakásokat a dombóvári laktanyában Több mint két évvel ezelőtt üresedett meg Dombóváron a volt szovjet laktanya, gyakor­latilag azóta keresi a hasznosí­tási lehetőségeket az Otthon­keresők Egyesülete. Próbál­kozásuk, úgy tűnik, most eredményhez vezet, építőkö­zösséget szerveznek a lakások tulajdonjogának megszerzé­séhez és a felújítási munkála­tok elvégzéséhez. Mint dr. Fazekas István polgármester elmondta, a lak­tanyában 130 lakás régi épí­tésű, ezeket nem az oroszok építették. Az önkormányzat elképzelései szerint ezeket az 1-2 szobás lakásokat juttatnák kedvező feltételekkel a szer­veződő építőközösség tulaj­donába, hogy minél előbb el­kezdődhessenek a felújítási munkálatok. Várhatóan a szo­ciális bérlakásra várók is itt kapnának lakást. A másik 110 lakást és az összes kapcsolódó közművet a Kincstári Va­gyonkezelő Szervezet meg­hirdeti értékesítésre.- Komoly vételi ajánlat ér­kezett a 110 lakás megvásárlá­sára egy cégtől, ezért a napok­ban írtam alá azt az okmányt, amelyben az önkormányzat lemond az elővásárlási jogá­ról. A jelentkező cég vállalta a lakások, a vas- és mangánta- lanító, valamint a szennyvíz- tisztító felújítását. Az Otthonkeresők Egyesü­letének juttatott 130 lakás fel­újítási költsége 300-350 ezer forint, úgy, hogy a kisebb munkákat házilagos kivitele­zésben végeznék el a lakók. A másik 110 nagyméretű lakás a felújítás után 600-750 ezer fo­rintba kerülne, még ez az érték is alatta van a piaci árnak.-Problémát okoz, hogy a szociális bérlakásra várók kö­zül sokan munkanélküliek, gyakorlatilag nem hitelképe­sek. A kormányzatnak kellene kidolgoznia olyan egyedi hi­telrendszert, amelyben kifeje­zetten a volt szovjet lakások helyreállítását támogatná. H. Zs. Baranya idegenforgalmáért- Veszélyben van a szakma, de megyénk adottságainak ha­tékonyabb kihasználásával, másfelől az idegenforgalmi és vendéglátó szférában érdekel­tek összefogásával a gazdaság húzóágazatává válhatna mondta Tankó József, a Szakács Cukrász Szövetség Mecseki Gasztronómiai Társaságának elnöke, az Idegenforgalmi és Vendéglátóipari Alapítvány, Palatínus Szállóban tartott nyitó fogadásán. Az alapítvány, ran­gos szakemberek alkotta szak­mai bizottsága, szakmai és anyagi segítséget kínálva az idegenforgalom és a helyi ven­déglátó ipar fejlesztését tűzte céljául. Első lépésként, rövide­sen megjelennek az alapítvány három nyelvű, egész Baranyát felölelő propaganda kiadványai, amellyel Európa más országai­ban is népszerűsítenék hazán­kat. Jövőre információs pavi­lont nyitnak Pécs belvárosában. Erőfeszítéseik eredményeit a vi­lágkiállítás évére szeretnék gyömölcsözővé tenni. Gedeon Endrének, a szakma nagy tanítómesterének nevét vették fel. Az alapítói feladatot a Gedeon család, és a Zsolnay Vilmos Vendéglátóipari Szak- középiskola is magáénak érezte. Új üzletház Keszthelyen Számos szakembertől hal­lani: idén a magyar tenger part­járól elmaradnak a turisták s máris visszavonulóban a keres­kedelmi szféra. A Balaton Fü- szért azonban optimista. Az évek óta sikeres mamutcég egyik kiemelt feladata a Balaton déli partjának ellátása. Ev- ről-évre tapasztalni, hogy az Rt. cseppet sem tágít jóval koráb­ban elhatározott stratégiájától, amelyben egyaránt fontos sze­repe van a zökkenőmentes áru­ellátásnak, a raktár- és üzlet- ház-hálózat bővítésének és a kulturált kereskedelemnek. A cég minden tavasszal elő­zetesen tájékoztatja az érdekel­teket: miben lehet számítani a nagykereskedelmi részvénytár­saságra. Az idei főszezonra problémamentes áruellátást ígérnek. Üzletházaik - a szán- tódi Oázis, a bogiári Fortuna és a fonyódi Pátria - május 1-től nyári munkarend szerint tarta­nak nyitva, azaz: hétköznapo­kon kettő, vasárnap egy mű­szakban várják a vásárlóikat. Idén Keszthelyen, várhatóan még az év első felében megnyit­ják a részvénytársaság legújabb üzletházát, mindazokkal az elő­nyökkel, amelyeket a többiben már hosszabb ideje tapasztalhat­tunk: a parkolótól az ízléses és bő áruválasztékkal rendelkező eladótéren át a mindig tiszta mosdókig. Mészáros A. A megszűnés fenyegeti a jégesőelhárítási rendszert Idén áprilisban tartották az ausztriai Krems városában azt a nemzetközi jégesőelhárítási konferenciát, amelyen mintegy 70 szakember vett részt. A kon­ferencia egyik legfontosabb megállapítása az volt, hogy a téma összetettsége miatt szor­galmazni kell a nemzetközi együttműködést. A konferen­cián részt vettek a Délmagyar­országi Jégesőelhárítási Egye­sülés szakemberei is. Miután Magyarországon megszűnt a valamikori rakétás jégesőelhárítás, mert tovább nem lehetett fenntartani költségei mi­att, a baranyai, tolnai és somogyi szövetkezeteknél és állami gaz­daságoknál igény mutatkozott arra, hogy a fokozottan jégvert területek védelmére valamit tenni kellene. Hozzájuk csatla­kozott meg két biztosító társa­ság, az ÁB és a HB, a három megye teszövei és az Országos Meteorológiai Szolgálat. 1991 áprilisában megalakult a Délma­gyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés. Az egyesülés a há­rom megye területén eddig 68 ta­lajgenerátort helyezett el, ame­lyekből a kikerülő ezüstjodid kristályok a hidegfrontok előtti természetes feláramlás révén a zivatarfelhőbe jutva elősegítik a túlhűlt vízcseppek fagyását, így több jégkezdemény alakul ki, mint természetes körülmények közt, de ezek mérete jóval kisebb lesz. A rendszernek sok előnye van a rakétás rendszerrel szem­ben, hiszen az előbbi csak Bara­nya, a 6-os úttól délre eső terüle­tén valósulhatott meg, és lakott terület fölé nem lehetett lőni. Ebben a rendszerben Baranya teljes fokú védettséget élvez, Somogy és Tolna megye rész­ben, a támogatástól függően. Alapvető gond ugyanis, hogy a szövetkezeti földterületek nagy mértékben csökkentek. Nyolc- százezer hektár a védett terület nagysága, ezzel szemben a tava­lyi évben négyszázezer hektár volt csak a fizető terület, hiszen a nyolcszázezerben vannak er­dők, legelők, háztáji kiskertek, városok és egyéb olyan terüle­tek, amire nem fizet senki ezért a szolgáltatásért. Ebben az év­ben a szövetkezetek, állami gazdaságok szétválása, kivá­lása, a földterület csökkenése miatt ez a terület mintegy két- száz-kétszázharmincezer hek­tárra csökkent. Ezért oly mér­tékben meg kellene növelni a beszedett fenntartási költsége­ket, ami a jelenlegi gazdasági viszonyok között elképzelhetet­len. Ezért a lakosság segítségére lenne szükség a rendszer fenn­tartására és működtetésére, hi­szen a lakosság is védettséget élvez. Mert a rendszer védi a la­kóházakat, a kiskerteket, a sző­lőt, gyümölcsöst, a gépjármű­veket, mindent, amiben a jégve­rés kárt okozhat. Az egy lakosra eső költség igen csekély lenne: ötezer lakos alatti területen 10 forint/év, ötezer lakos feletti te­rületen 5 forint/év. Alapvető gond azonban az, hogy a védett területen hatszáz önkormányzat található. Az egyesülés elképze­lése szerint az lenne a járható út, ha az önkormányzatok a költ­ségvetésükből megfinanszíroz­nák ezt a tevékenységet, hiszen olyan kis összegekről van szó, amelyet a beszedési költségek fölemésztenének. Azok az ön- kormányzatok, amelyek ismerik Radarállomás a Hármasba- tárhegyen ezt a tevékenységet, többnyire belépnek az egyesülésbe, de so­kan nem ismerik, és az önkor­mányzatok nagy száma miatt nagyon nehézkes annak megis­mertetése. Ha nem kapnak meg­felelő, hatékony támogatást, akkor ebben az évben nem tud­nak tovább működni. Ha pedig ennek következtében megszűn­nének, egy újra felállítás költ­ségei megközelítenék a három- százmillió forintot. Cs. L. Varjúháború Kaposvárott A piac és a Színház között lévő park a varjúk gyülekező helye Újabban mintha nem csak a kaposváriak gondja lenne a „fe­kete menet”, a kora reggelente a városok közterületein megje­lenő, a földön esetlen mozdula­tokkal bóklászó, a levegőben elképesztő könnyedséggel bra- vúroskodó varjak serege. Némi idegenkedéssel figyeljük ezeket a madarakat - „Károg, mint egy varjú ...!” -, s eszünkbe jut gyakorta: el kellene valahogy hessegetni őket. Őszintén szólva laikusként mégis nehéz elképzelni, miként vezethet egy olyan akció si­kerre, amelynek során helikop­tert vetnek be az elszaporodott varjak elijesztésére. Ami azt il­leti, a szkeptikusoknak lett iga­zuk: amikor hétfőn elkezdett a gépmadár a kaposvári Szín­ház-téri varjúkolónia felett kö­rözni, majd lejjebb ereszkedett, hogy a fészkeket eltávolítsák, gyorsan kiderült: a madarak alaposak voltak, mert „házai­kat” oly erősen építették az ágak közé, hogy szinte teljesen megmozdíthatatlan nak bizo­nyultak ... Pedig a városgondnokság versenytárgyaláson fogadta el a helikopteres ajánlatot. Ám a varjak nem méltányoltak a piaci viszonyokat. Pontosabban: na­gyon is méltányolják. A Szín­ház tér mellett van ugyanis a vá­ros legnagyobb piaca, s a hívat­lan madarak röptűkben meg-megtisztelik a magasból az árusokat, a vásárlókat és az árut egyaránt... Mármost erről nem feltétlenül mindenkinek az jut az eszébe, hogy valamiben sze­rencséje lesz. Sőt: a varjúhá­ború szervezője szerint a mada­rak kabátokra csattant üzenete fölöttébb maró anyag, s mire hazaérnek a megáldottak, hogy letakarítsák a nyomokat, kitö­rölhetetlen marad a folt. Ezen túl azért is döntött a városgond­nokság a varjúháború mellett, mert a mintegy 100 fészekből álló kolónia hangzavara állan­dóan nyugtalanítja a környéken élőket. Úgy tűnik, hogy a varjak vi­szont nagyon nyugodt madarak. Ez nem csak a helikopteres ak­ció során derült ki - egy órács­kát még köröztek a park fái fö­lött azt követően, hogy a gép el­repült, majd, mintha mi sem tör­tént volna, visszaültek fészke­ikre -, hanem már korábban is. Évek óta próbálják őket ugyanis elűzni, de eddig egy akció sem vezetett eredményre. Mindenesetre a városgond­nokság nem adta fel - „Púp a hátunkon!”, hallottuk -, a ver­seny a vállalkozók között foly­tatódik, s van is olyan, aki ígéri: majd ő egy utolsó rohammal el­űzi a hívatlan vendégeket. Az újabb akció ezen a héten lesz.- Ezek azonban mindig visz- szajönnek! - panaszolták a vá­rosgondnokságon. Mármint a varjak. Mészáros A. Utópisztikus show a látásért Rendhagyó szemüvegbemu­tatót tartott Pécsett az Apáczai Csere János Nevelési Központ­ban Vízió, avagy utópisztikus show a látásért címmel a Kont- rax Optika. A cég reklám- szakemberei úgy gondolták, hogy a már megszokott megol­dások helyett egy olyan elkép­zelt territóriumba viszik el a né­zőket, ahol a szemüveg, nem más, mint egy ismeretlen tárgy. Az elsötétített színházte­rembe erős reflektorfény kísére­tében fiatal pár lépett és kezde­tét vette a látomás. A színpadon egyre többen és többen lettek. A fények erősödtek, a zene egyre dübörgőbbé vált, majd hirtelen csönd telepedett a teremre. Há­rom földönkívüli érkezett és magukkal vittek egy szemüve­get. Számítógépbe helyezték és analizálták. A bolygólakók kö­zül többen ki is próbálták, majd visszahozták a földre. Sz. K. HBO Kaposváron Az országban Kaposvár a ti­zenkilencedik város, ahol - áp­rilis 30-tól - a kábelteleví­zió-előfizetők foghatják az HBO (Home Box Office) műso­rát. Ma már az országban több mint 100 000 előfizetője van a csatornának. A kaposváriak a Vagyonkezelő Rt.-on keresztül nézhetik az adást, az előfizetést havonta megújíthatják, vagy lemondhatják. A megyeszékhe­lyen egyébként 12Ő00 lakás van bekapcsolva az Rt. kábelhá­lózatába. Percenként egy csepp a csapból, havi 800 liter vízpazarlás Az Energy Centre, a magyar kormány és az Európai Közös­ség által közösen létesített ener­getikai tájékoztatási központ az utóbbi hónapokban jelentős kampányt folytatott a lakosság takarékossági szemlélete erősí­tése érdekében. A közvéle­ménykutatások is igazolták, hogy mindannyian szeretnénk kevesebbet költeni az energiára, és mindenki aggódik a levegő és a természet állapotának rom­lása miatt. Ugyanezen felméré­sek utaltak arra is, hogy legtöb­bünknek fogalma sincs hogyan lehet tenni ennek érdekében a háztartásban. Hiányosak az is­meretek a gazdaságos energia­felhasználásról, pedig ezek se­gítségével kímélhetnénk haté­konyan saját és országunk pénz­tárcáját. Az Energy Centre felvilágo­sító kampánya keretében bárki választ kaphatott és kaphat a 06-1-133-1304-es telefonon fel­tett konkrét energiatakarékos­sági kérdéseire. A központ ma­gyar és nyugat-európai szakem­berei az általános iskolásokra próbáltak meg leginkább hatni a kampány során, mert ebben a korban lehet kialakítani az új szemléletet. A budapesti iskolá­sokkal kapcsolatos külön kam­pány eredményességét igazolja a kiosztott tesztlapok helyes megfejtőinek magas száma. íme néhány praktikus tanács: a csepegő csap feleslegesen pa­zarolja a vizet, és ahol villany- bojler szolgáltatja a melegvizet, ott a villamosenergiát is. Per­cenként egy csepp víz havi 800 liter pazarlását jelent. Ha a csap­telepeknél és a zuhanyrózsánál szabályzó és habosító betétet alkalmaznak, akkor 40-60 szá­zalék vízmegtakarítás érhető el. Sík fenekű, fedővel lezárt edényben 190 wattóra energia szükséges 1,5 liter víz felforra­lásához, míg homorú, fedő nél­küli edényben 850 wattóra. A háztartásban a hűtő és a fa­gyasztó a legnagyobb áramfel­használó, átlagban a lakás vil­lamosenergia felhasználásának negyedét teszik ki. Nem szabad a fűtőtest és a tűzhely közelébe helyezni ezeket a készülékeket, 2 Celsius fokos környezeti hő­mérsékletnövekedés egy hűtő­nél átlagban 14 százalékkal nö­veli a villamosenergia fogyasz­tást. A hagyományos izzólámpa a felhasznált energia 5 (!) száza­lékát hasznosítja csak látható fény formájában, a maradék pe­dig hővé alakul. A kompakt fénycsöveknek 3-4 szeres a fénykibocsátása, ugyanakkora megvilágításnál viszont csak negyed annyi energiát használ­nak fel, mint az izzólámpa. H. Zs. A földbirtokpolitika egy csődtömeg Kárpótolják az apákat, miközben tönkreteszik a fiúkat A Földművelésügyi Minisz­térium kidolgozta földbir­tok-politikai irányelveit, amelyben megfogalmazta a magyar és külföldi magán- és jogi személyek földhözjutási és bérlési lehetőségeit, a tulaj­don és a haszonbérlet egymás­hoz való viszonyát, valamint a termőföld örökölhetőségét. Az irányelvek kiadása egy újabb próbálkozás arra, hogy végre valahára megszülessen a földtörvény.- Egyértelmű, hogy a nagy­üzemeket szét akarják verni - mondja Boda László, a Zala megyei TESZÖV-titkára -,- pedig a birtokviszonyok kia­lakulását az is nagyban befo­lyásolja majd a későbbiekben, hogy a földek kiméretéséért fi­I zetni kell, vagy sem. Érthetet­len, hogy miért akadályozzák meg, hogy nagyüzem is vehes­sen földet. Az állam birtokolja a termőterületeket, csak a va­lódi tulajdonosnak nem jut be­lőle. Ez a tervezet is a kormány agrárirányításának alkalmat­lanságát bizonyítja. Hemer Endrének, a Somogy megyei TESZÖV titkárának véleménye szerint, már eleve hibás az FM helyzetértékelése, és emiatt a kiindulópont is. Az egész tervezetéből az tűnik ki, hogy nincs érvük arra, hogy miért ezeket a megoldásokat választották. Az elnagyoltság, a felületesség, a végig nem gondokság a jellemző. A ter­vezetben megfogalmazott fel­tételek mellett a kisgazdasá­gokban dolgozók órabére, még a 20 forintot sem érné el, jelen­leg a legalacsonyabb órabér 56 forint. Az egyik helyen a csa­ládi árutermelő birtok előnyei­ről beszélnek, míg a másikon elismerik, hogy a szövetkeze­tek költséggazdálkodása ked­vezőbb. Nagy hiányossága a tervezetnek, hogy nem foglal­kozik a szakismerettel. A szaktárca, mint azt a Ba­ranya megyei TESZÖV veze­tői megfogalmazták, elsődle­gesen a külföldiek földvásárlá­sát akarja meggátolni. Azon­ban nem derül ki a tervezetből, hogy mit értenek földbérlő szövetkezet alatt, pedig annak tagjai akár 15-20 000 hektárt is bérelhetnek.- Ami az elmúlt három év­ben történt az egy tragédia - mondja Margittai Miklós, a TESZÖV titkára. - Egyfajta termelési módot tönkretettek, de már kezdik felismerni a benne rejlő veszélyt, hogy a tu­lajdonosoknak csak pénz kell és spekulációra használják fel a földet. Egyébként a világon ennyire sehol nem válik külön a föld tulajdonosa és haszná­lója. Sz. K. 1993. MÁJUS 2., VASÁRNAP Új VDN 3 f « > b

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents