Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-10 / 126. szám

10 üj Dunántúli napló 1993. május 10., hétfő Tevecsődör született a debreceni állatkertben. A 13 hónapos kihordás végén a kis kétpupú 40 kilósán látta meg a napot. Guinness és az indiaiak Háromméteres bajusz Minden NDK-ba küldött CIA-ügynök azonosságát ismerték Ki volt az igazi Karla? Sikerei elképesztelek, 4128 ügynöke volt Képes lenne ön 3 méteres ba­juszt növeszteni? Tudna-e 17 éven át a lábán állva maradni? Leírna-e 1749 levelet egyetlen szem rizsre? Hátrafelé futva át­szelné-e az Egyesült Államo­kat? Megállás nélkül meg- tenne-e 1400 kilométer gyors­úszással? Ezek - állítólag - nem agy­rémek. Mindegyik megvaló­sult. Mindegyiket egy indiai va­lósította meg. És mindegyik bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe. Ez azonban még nem min­den. A Guinness londoni köz­pontjának kézbesített levelek csaknem egyötödét ugyanis In­diában adták fel. A Guinness Rekordok Könyve rendkívül népszerű és széles körben olvasott Indiá­ban. Hogy miért? T.K. Com- men neves szociológus szerint azért, mert „az indiaiak meg akarnak ismerni olyan embere­ket, akik különböznek a többi­ektől, akár azáltal, hogy nagyon hosszú a bajszuk vagy a kör­mük”. A Guinness-láz olykor bosz- szuságot is okoz egyes indiai­aknak. A kalkuttai Szaluddin Csaudhuri például feleségével 1989-ben egy indiai gyártmá­nyú vitorláson, természetesen Feledékeny hitvesjelölt Ne használd a mikrót, szi­vem! Oda dugtam a pénzt - fi­gyelmeztette barátnőjét a 27 éves angliai ifjú. Ám a 21 éves menyasszony elfelejtette barátja intelmét és éhes lévén felmelegítette a fi­nom spárgafelfújtat, alatta a há­rom ezer fonttal.-A spárga megfelelően fel­melegedett, a pénz sajnos szénné égett - nyilatkozta a Re- utemak paingtoni otthonából Jane, a feledékeny hitvesjelölt. Pedig annyi pénzből mennyi spárgafelfújtat lehetne venni... indiai lobogó alatt, 69 nap, 19 óra és 5 perc alatt 25 188 mér­földet tett meg, körülhajózva a Földet. A Guinnesstől kapott bizonyítvány tanúsította hogy „elsőként és a leggyorsabban” tették meg a földkörüli utat. Teljesítményük azonban csak 1991-ben került be a Rekordok Könyvébe, s akkor is úgy, hogy nem tartalmazta az „elsőként” minősítést. Azt állította to­vábbá, hogy angol katonai bú­várok megdöntötték gyorsasági rekordjukat is. Mit tehetett a Csaudhuri há­zaspár? 1991 végén ismét kö­rülhajózta a Földet és 3 óra 20 perccel túlszárnyalta az ango­lok rekordját. Énnek ellenére sem kerültek be a Rekordok Könyvének 1993-as kiadásába. Csaudhuri most már elvesz­tette a türelmét. „Faji megkü­lönböztetéssel” vádolta a könyv szerkesztőségét, s felpana­szolta, hogy míg sok indiai va­lóban csalással igyekszik beke­rülni a könyve, ő valóban meg­próbált világrekordot felállí­tani. (AP) John Le Carrénak, az angol­szász kémregény-irodalom ki­magasló egyéniségének szürke­köpenyes világában a „főellen­séget” bizonyos Karla nevű ke­letnémet elhárító főnök szemé­lyesíti meg. Karlát pedig a leg­utóbbi időkig Markus Wolf tá­bornokkal, a keletnémet hír­szerzés főnökével azonosítot­ták. Nem Wolf,- Schütt Wolf éppen a minap állt bíró­ság elé, de a perével foglalkozó kommentárok többsége úgy véli, hogy nem fogják elitélni. A volt vezérezredes ugyanis el­sősorban az NDK hírszerzés po­litikai irányítója volt, aki formá­lisan az országában akkor ér­vényben lévő jogszabályok alapján cselekedett. Az NDK hírszerzés fenomenális sikerei­ért, egyebek között Willy Brandt megbuktatásáért a köz­vetlen felelősséget újabban Wolf egyik beosztottjára, Harry Schütt tábornokra hárítják, aki Wolffal szemben egy németor­szági börtönben várja a pert. Schütt az NDK kémelhárítást vezette, s a U.S. News and World Report áprilisban címlap pót áldozott figyelemreméltó személyiségének bemutatására, felvetve annak lehetőségét is, hogy Le Carré a maga Kariáját mégiscsak Schüttről mintázta volna. Annyi bizonyos, hogy Schütt tábornok évtizedeken át irányí­totta az NDK legnagyobb tit­kosszolgálati apparátusát, s közvetlen részese lehetett olyan akcióknak, mint az amerikai Csillagháborús programok ki­fürkészése, a NATO csapatok mozgásának állandó szemmel- tartása, az amerikai és európai elektronikus felderítés eszköze­inek felmérése. A Hauptverwaltung Aufklä­rung, az NDK kémelhárítás, melynek 9. Ügyosztályát 1977-től Schütt vezette, termé­szetesen a Stasi része volt. A HVA-n belül, mondják most az amerikai hírszerzők, senki nem ért el olyan sikereket a másik fél ügynökeinek semlegesítésében, mint Schütt. Ennek megfelelően a két Németország egyesülése után mind az amerikai, mind a német hírszerzés óriási pénze­ket ajánlott fel neki, ha kitalálja mindazt, amit a hidegháborúról és a volt ellenfelek kémhálóza­táról tud. Akkor nem állt kötél­nek, mai helyzetben viszont egyáltalán nem biztos, hogy to­vább hallgathat. A tény, hogy a U.S. News riporterének sikerült egy kiadós tízórás beszélgetést folytatnia vele, arra vall, hogy Markus Wolffal ellentétben Schütt esetleg beszélni fog ... Az ügynökök Miről? Az amerikai lapnak egyelőre inkább csak élete tör­ténetét volt hajlandó elmondani, azt is egy ügyvéd jelenlétében. Kémfőnöki karrierjéről tehát inkább más forrásokból, a HVA más letartóztatott tisztjeitől, nyugati hírszerző szervektől le­hetett értesüléseket gyűjteni. Marcus Wolfot, a HVA főnökét is megkérdezték az amerikai új­ságírók, de Schüttről sem nyi­latkozott. Az alábbi részletek mégis hitelesnek tekinthetők, s azt mutatják, hogy az NDK hír­szerzői és kémelhárítói jelenté­keny kárt tudtak okozni a Nyu­gatnak. A HVA-nak 4128 ügynöke volt, s ez nem mérhető a 19 ezer ügynökkel dolgozó CIA-hoz vagy az ennél is jóval nagyobb KGB-hez. Sikerei mégis figye­lemreméltóak, esetenként elké­pesztőek. Mi más kifejezés illik például arra a tényre, hogy Schütt emberei a nyolcvanas évek kezdetétől a berlini fal le­döntéséig kivétel nélkül minden NDK-ba küldött CIA ügynök­nek ismerték a személyazonos­ságát. Ezt Washington ilyen egyértelműen nem volt hajlandó elismerni, de a CIA képviselői nemhivatalosan többször elis­merték, s kormányszinten sem tagadták vehemensen. Mint az amerikai kormány egyik képvi­selője kifejezte magát: „Zárt társadalomként, kevesebb vé­delmi kötelezettséggel terhelve, a HVA sikeresebb volt nálunk”. Schütt egyik legnagyobb fo­gásának Jeffrey Carney beszer­vezését tartják, aki a 9. Ügyosz­tály számára kémkedett a ber­lini Tempelhofi repülőtéren, mely az amerikai kormány egyik legfontosabb katonai léte­sítménye volt Európában. Ké­sőbb, 1984 áprilisában Camey még fontosabbá vált azáltal, hogy áthelyezték a texasi Good- fellow légitámaszpontra. Mind­két helyen százával másolt le titkos amerikai katonai okmá­nyokat, s adta át ezeket a 9. Ügyosztály összekötőjének. És miután 1985-ben végleg kivon­ták a forgalomból, az NDK-ban folytatta hasznos tevékenysé­gét, mert továbbra is amerikai katonai titkok és kódrendszerek kiváló ismerőjeként foglalkoz­tatták. Camey nem az egyetlen ame­rikai beszervezettje volt Schütt- nek. James Hall, az amerikai hadsereg hírszerzési elemzője szintén a HVA embere volt.’ Nyugat-Berlinben működve számos fontos dokumentummal gazdagította a HVA és azon ke­resztül a KGB ismereteit a Rea­gan féle Stratégiai Védelmi Kezdeményezés terveiről. A legyőzött ellenfél Hosszú lista. A 9. Ügyosz­tálynak számos sikeres német ügynöke is volt, s 1952, a HVA alakulásának évek óta meg­számlálhatatlan sikeres hír­szerző és elhárító akciót hajtot­tak végre az Egyesült Államok és szövetségesei ellen. A hideg­háború végleges múltbatűnésé- nek egyik jele lehet az is, hogy ezekről az amerikai sajtó ma már minden fenekedés vagy bosszúvágy nélkül számol be, majdnem olyan szakavatott egykedvűséggel méltatva a le­győzött ellenfél tudását és sike­reit, ahogy John LeCarré hőse, Smiley teszi. Ezekben a könyvekben per­sze Smiley az agyatfurtabb, s végeredményben a sikeresebb is. A Smiley’s People című re­gény végén Karla feladja magát ellenfelének. A valóság nem sokban különbözik a regénytől. Talán csak annyiban, hogy a hírszerzésben egy zárt társada­lomnak nagyobb esélyei voltak, s ezeket ki is használta. A világ leghosszabb gépkocsija A barcelonai autókiállítás be­járatánál látható az a gépkocsi, amelyet a sajtó „kilométerhosz- szú limuzinnak” keresztelt el. Ez persze túlzás, mert az .Ame­rikai Álomnak” nevezett gép­kocsi mindössze 35 méter hosz- szú. A Cadillac gyártmányú járműnek 26 kereke van. Mo­torja 500 lóerős. Két, egyenként 80 literes benzintankja van. Sú­lya 6 tonna és egyszerre 28 személyt szállíthat. A limuzint Los Angeles-ből három konténerben szállították át Spanyolországba. A szállítás konténerenként 3000 dollárba került - mondta az autó gyár­tója, Dick Dean az AP amerikai hírügynökség tudósítójának. A kaliforniai San Jacinto-ban ké­szült gépkocsi gyártási költsége 250 ezer dollárt tett ki. Dean szerint mai értéke 300 ezer dol­lár. Először csak 20 méter hosszú volt, 18 kerék hordozta. Elké­szülte után a németországi es­sem autókiállításon mutatták be. A kiállítás után Japánba ke­rült. 1990-ben hosszabbították meg. Az .Amerikai Álom” termé­szetesen bekerült a Guinness Rekordok könyvébe. (AP) Rablók Acélrudakkal felfegyverke­zett rablók mintegy 100 millió forintnak megfelelő összeget raboltak el egy pénzszállító ko­csiból Nagojában (Japánban). Három ismeretlen személy vá­gott személyautójával a pénz- szállító kocsi elé. Széttörte ab­lakait, majd kiszállásra kény­szerítette a biztonsági embere­ket. A rablók ezután elhajtottak, kocsijukat a rendőrség később meg is találta, de a pénznek hűlt helye volt. A Pacsinko szeren­csejáték nyereségét szállította a pénzszállító jármű. Mivel ez a Japánban rendkívül elterjedt szerencsejáték az alvilág keze­lésében áll, a hatóságok azt gyanítják, hogy jakuza tagok állhatták bosszút a rablással ri­válisaikon. Az ördögi merészségű brit motorkerékpáros Eddie Kidd 9 autóbuszt ugrott át május 8-án a pe­kingi Munkás Stadionban és ezzel világrekordot állított fel. Kedden, május 11-én megkísérli át­ugrani a kínai nagy falat. Postaszolgálati bélyeg nélkül feladható! POSTAHIVATAL HELYBEN On múmia lehet Utahban 35 000 dollárért amerikaiak megrendelhetik, hogy bebal­zsamozzák őket, és múmia­ként pihenjenek az idők végez­téig egy Utah állambeli hasz­nálaton kívüli ezüstbányában. Ha a megrendelő kívánja, kedvenc kutyáját vagy macs­káját is mellé temetik, vegy­szerekkel konzerválva és mű­anyaggal bevonva, csekély 4000 dollárért. Aki halála után múmia akar lenni, az egyiptomi fáraókhoz hasonlóan pompás szarkofágot is választhat, akár arannyal, vagy drágakövekkel díszítve.- A luxuskívánságoknak nincs határa - biztosította a DPA német hírügynökség tu­dósítóját Summum Bonum Amen Rá. Korábban Claude Nowellnak hívták és aero- bic-oktató volt. Később ő nyi­totta a puritán mormon Salt Lake Cityben az első borozót egy piramishoz hasonló épü­letben. Mint mondta, ez az épület adta az ötletet, hogy Ron Zef- ferer temetkezési szakember­rel együtt szabadalmaztassa te- temkonzerválási módszerét. Hogy minden az egyiptomihoz hasonlítson, Nowellből Rá lett, Zeffererből pedig Temu. A vállalkozás harmadik tagja John Chew, a floridai Lynn egyetem professzora lett. Chew már hosszú ideje foglal­kozott mumifikálással. Summum ügyféllistáján már 140 nő és férfi szerepel. Mindnyájan kitűnő egészség­nek örvendenek, és nagy ösz- szegű életbiztosítást kötöttek, aminek fedeznie kell a maj­dani konzerválást. Az elhuny­takat Chew professzor bal­zsamozza be Éloridában, a ki­múlt háziállatokat Zeffe- rer-Temu Utahban. A mumifikálás 70 napig tart. Ez alatt iparművészek el­készítik a szarkofágot, amely kívánság szerint hagyományos egyiptomi mintájú, vagy mo­dern formájú lehet. Mi viszi Rá-hoz az ügyfele­ket? Egyesek egyszerűen azt óhajtják, hogy királyi módon temessék el őket. Mások azt szeretnék, hogy családjuk jö­vendő generációi meglátogat­hassák őt. Olyanok is akadnak, akik hisznek a régi egyiptomi felfogásban, amely szerint a lélek egy napon visszaszáll a testbe. Nowell-Rá első kliensei egy Butch nevű doberman és egy Oscar nevű macska. i A

Next

/
Thumbnails
Contents