Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-10 / 126. szám

1993. május 10., hétfő üj Dunántúli napló 11 A barokk év Székesfehérváron Megnyitják a püspöki könyvtárat Gazdag programmal kapcso­lódik a barokk év rendezvény- sorozatába a barokk építészeti és kultúrtörténeti értékekben gazdag Székesfehérvár. Az ősi város kiállításokkal, hangver­senysorozattal, rangos színházi előadásokkal várja látogatóit. A programsorozat május 16-án kezdődik a Zsánermeta- morfózisok, Világi témák a Kö­zép-európai barokk festészet­ben címmel rendezendő kiállí­tással, melynek anyagát hazai és a szomszédos országok mú­zeumaiból válogatják. A tárlat­hoz kapcsolódóan előadják Es­terházy Pál: Harmonia Coelestis című zeneművét. A gazdag zenei program ke­retében májustól augusztus vé­géig koncertet ad majd a Her­mann László Vonószenekar, a Capella Savaria Kamarazene- kar, a Concerto Armonico Ka­marazenekar, a Cantus Corvi- nus Énekegyüttes, a Musica Profana Kamaraegyüttes, a Tomkins Énekegyüttes, a po­zsonyi Musica Aeterna Kama­razenekar, az Anonymus Réz- fuvós Kvintett, valamint bemu­tatkozik az Arbeau Táncegyüt­tes és a Camerata Hungarica együttes. Gazdag programmal kapcso­lódik a barokk év rendezvény- sorozatába a Vörösmarty Szín­ház. Nyitóelőadásként június 17-én, Erkel Ferenc halálának centenáriuma alkalmából em­lékműsort rendeznek. Június 22-én, 23-án és 24-én a Szín­ház- és Filmművészeti Főisko­lával és a Rock Színházzal kö­zösen bemutatják a Rémségek kicsiny boltja című musicalt, a főiskola végzős növendékeinek előadásában. Június 28-án lesz a Dankó Pista című zenés játék ősbemutatója, július 2-án pedig könnyű nyári operettet láthat­nak, hallhatnak a városba láto­gatók. Július 14-én Daniel Speer: Musikalisch türkische Eulenspiegel című zenés regé­nyének ősbemutatója kínál színházi élményt. A rendezvénysorozatra Szé­kesfehérvár barokk értékeit be­mutató album jelenik meg Sze- lényi Károly fotóival és Kovács Péter ismertető szövegével. Meghatározott napokon - május 25-én, június 15-én, július 15-én és augusztus 17-én - is­mét megnyitják a közönség előtt a könyvritkaságokat őrző püspöki könyvtárat. Szentgotthárdon a 16 szelepes motor gyártásának megindulásakor bejelentették a legújabb au­tójuk Opel Corsa 4 típusának az árát: a legolcsóbb City 899 000 Ft, a legdrágább GSI típus ára pedig 1 498 000 Ft. Képen: az új Opel Corsa. A Nemzetközi Repülő Szövetség (FAI) megbízásából az idén hazánk rendezi július 31-e és au­gusztus 8-a között a VI. Precíziósrepülő Európa-bajnokságot, amelyen 15 ország 80 sportolója kíván részt venni. A résztvevők már készülnek a versenyre. Erdélyi ácsok építik újjá a tivadari harangtornyot Paksi gondok Bővítik a tárolóteret Tandíj? Alig csitult el az egye­temi-főiskolai tandíjvita, máris szóbeszéd kapott szárnyra: a kormány a gim­náziumokban is tandíj beve­zetésére készül. Első hal­lásra abszurdnak tűnik az öt­let, hiszen a gimnáziumi képzés a közoktatás része, és a közoktatás - ha nem is ingyenes, mert az iskolázta­tás már alapfokon a szülők­nek sok pénzükbe kerül - deklaráltan tandíjmentes. Az állami közoktatás egyik szintjén vagy iskolatípusá­ban sem irányoz elő tandíjat a közoktatási törvény terve­zete. Ez természetesen nem vonatkozik a magánisko­lákra. Nos, igyekeztünk érdek­lődni: van-e alapja a találga­tásnak? Megbízható forrás­ból sikerült megtudnunk, hogy nerfl magát zörgeti a haraszt. A Pénzügyminisz­térium berkeiben valóban fontolgattak ilyen „megol­dást”. (Mire?) Ám a szán­dék megtört a Művelődési és Közoktatási Miniszté­rium határozott ellenállásán. Pletykaszinten élt tovább az „életrevaló” ötlet. Levehet­jük a „napirendről”? M. L. Svájci órák A leghíresebb svájci óragyá­rakban kaptak képzést azok az órásmesterek, bolti alkalmazot­tak, akik a La Boutique Suisse Kft. Budapesten nyíló üzletében fogadják a vásárlókat május 17-től. A Vörösmarty téri üzlet - amely 1989-től egy éven át már árusított - immár forintért kínálja a világhírű svájci óra­gyárak termékeit. Erdélyi ácsok kezdték meg az egykori tivadari harangtorony újjáépítését a Nyíregyháza-Sós­tógyógyfürdői Múzeumfaluban. Magyarországon ugyanis ma már nem találhatók olyan szak­emberek, akik vállalkozhatná­nak régi faszerkezetű épít­mények elkészítésére. A torony faanyaga is Erdélyből érkezett, hiszen csak ott, a havasokban találtak megfelelő hosszúságú tölgyfákat, s 27 ezer dollárért vásárolta meg azokat a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg Megyei Múzeumok Igazgatósága. A XVIII. században épült, 16 méter magas tivadari harang­tornyot 1937-ben bontották el. Szerencsére, a műemlékfelü­gyelőség elődintézményének munkatársai, az utókor számára részletes vázlatot készítettek a faépítményről. Rajzaik alapján épülhet most újra a torony, amely része lesz a nyírségi mú­zeumfalu községközpontjának. A régi szabolcsi települések közintézményeit megörökítő épületek közül a múzeumfalu­ban már áll egy valamikori köz­ségháza, iskola, templom, bolt és kocsma. A templom mellé most elkészül a harangtorony, majd egy parókia. Az utóbbit Csarodáról hozzák a múzeumfa­luba, a beregi községben már bontják is a régi épületet, hogy újraépíthessék Nyíregy­háza-Sóstógyógyfürdőn. Eladó a szent­gotthárdi selyemgyár Május 31-ével új tulajdonosa lesz a Magyar Selyemipari Vál­lalat szentgotthárdi gyárának: a vevő az olasz Radici csoporthoz tartozó, hazai érdekeltségű Lu- rotex Textilipari Kft. A nagymúltú szentgotthárdi üzemben a korábbi években mintegy ezren dolgoztak, s mi­után a cég termékei iránt a ke­reslet lényegesen csökkent, ta­valy kénytelenek voltak 400 dolgozót elbocsátani. Az új tu­lajdonos elképzelései szerint további karcsúsításra lesz szük­ség. Korszerűbb gépeket beállítva kívánnak termelni, s így mind­össze 200 selyemipari mun­kásra tartanak majd igényt. A paksi atomerőmű bízik ab­ban, hogy Oroszország 1993-ra is engedélyt ad az egykori szov­jet gyártmányú atomerőművek- ilyen a magyarországi is - ki­égett fűtőelemeinek fogadására- mondotta Kováts Balázs, az Atomerőmű Vállalat tájékozta­tási vezetője az MTI érdeklődé­sére. Ukrajna a Magyarországról szállított kiégett fűtőelemek tranzitországa, így ott is gondot jelent az orosz parlamentnek az atomerőművi hulladékok beho­zatali tilalmát elrendelő törvé­nye. Magyarország érvényes tranzitszállítási szerződéssel rendelkezik 1993-ra is Ukrajná­val, ezt a felek féléves határidő­vel mondhatják fel. Oroszország egyedi engedély alapján 1992-ben is fogadta a magyar kiégett fűtőelemeket. Az 1992-es kontingens utolsó tételét idén februárban küldték Az Osztrák Szövetségi Vas­utak villachi és a Magyar Ál­lamvasutak szombathelyi üzlet­vezetősége megállapodott egy új, közvetlen gyorsvonati ösz- szeköttetésben a vasi megye- székhely és Graz között. A megállapodás alapján kizá­rólag a két ország állampolgárai szállhatnak fel a szuperked­vezményes tarifájú vonatra, amely május 28-tól december 17-ig közlekedik hetente egy­szer péntekenként, illetve Ausztriából szombatonként. A menettérti jegyért a magyarok­éi az oroszországi feldolgozó- helyre. A magyar-orosz tárgya­lások megkezdődtek az 1993-as kontingensről is, a paksiak számítanak a további kiszállítá­sokra. A jelenlegi paksi pihente­tőtér - a további oroszországi kiszállítás hiányában is - 1995. első negyedév végéig képes fo­gadni az atomerőmű kiégett fű­tőelemeit. A tárgyalások ellenére a pak­siak már korábban megkezdték a tárolótér bővítésének előkészí­tését. Az elképzelések szerint 1994. első negyedévének vé­gére rendelkezésükre állnak a kiviteli tervek, megszerzik a megfelelő engedélyeket, illetve a lakossági hozzájárulást is. Kényszerhelyzetben az átme­neti tároló első részlegét - né­hány százmiHió forintból - a je­lenlegi tárolókapacitás betel- téig, 1995. első negyedév vé­géig, megépíthetik. nak mindössze 400 forintot kell fizetniök, s a 14 éven aluli gyermekek részére további kedvezményt adnak. A nemzet­közi tarifa szerint 2600 forintba kerülne ez az utazás. A vonat, amelyet belföldi utazásra nem lehet igénybe venni, Szombat­helyről reggel 7 óra 5 perckor indul, s a gyorsított vámellenőr­zés után 10 óra 8 perckor érke­zik Grazba, ahonnan délután háromnegyed ötkor indul visz- sza. A jegyeket az indulás előtt egy nappal elővételben lehet megváltani. Közvetlen gyorsvonat Szombathelyről Grazba Katolikus Népfőiskolái Egyesület Cum Deo pro populo Külföldi szemmel A magyar gazdaság Katolikus Ifjúsági Népfőis­kolái és Szövetkezeti Egyesület alakult Budapesten. Első elnö­kévé Árva Vince pálos szerze­test, a szervezet szellemi atyját választották az alapítók. A KINSZE elsősorban a vi­dék megsegítésére, szellemi, kulturális, társadalmi és gazda­sági felemelésére törekszik. Az egyesület a római katolikus val­lást tekinti lelki és szellemi alapjának mégis teljesen nyitott, minden korlátozás és megkü­lönböztetés nélkül kíván segí­teni. Különös fontosságot tulaj­donít a hátrányos helyzetűek felkarolásának lelki és szociális nehézségeik enyhítésének. A KINSZE - amelynek jelmon­data: Cum Deo pro populo (Is­tennel a népért) - részt kíván venni az ifjúság nevelésében és oktatásában, ezért „ifjúsági há­zakban a népi-nemzeti kultúr- hagyományok újraélesztését és nemes szórakozást kínál” a fia­taloknak. A szórakozás mellett fontosnak tartja a kor tudomá­nyos igényeinek megfelelő tár­sadalmi-szociális kérdések me­zőgazdasági és a betegápolási, beteggondozási ismeretek okta­tását is. Az egyesület korszerű mezőgazdasági tanfolyamok­kal, a felnőttképzéshez hozzá kíván járulni. Árva Vince atya az alakuló ülésen elmondta: a pálos rend történetéből kiderült, hogy a szerzetesek már a középkorban is nagyon komoly gazdasági és tanítási feladatokat láttak el. Ezeknek a hagyományoknak a folytatása a KINSZE. A pálos atya rámutatott, hogy kiemelten fontos feladatnak tekinti a ci­gányság felemelését, mert ez olyan társadalmi kötelezettség, amelyet ha nem oldunk meg, már a közeljövőben óriási prob­lémákat okoz. Idén áprilisban Magyaror­szág csak a harmadik helyet foglalta el Lengyelország és Csehország mögött azon a lis­tán, melyet az Ernst and Young könyvvizsgáló és tanácsadó vi­lágcég szakértői állítottak fel a kelet-európai országoknak kül­földi üzleti megítélése alapján. Az Ernst and Young harma­dik éve készít elemzést negyed­évenként a kelet-európai térség fejlődési irányairól. Áz orszá­gok rangsorában Magyarország hosszú időn keresztül egyértel­műen első volt. Ez év február­jában azonban előbb Lengyel- ország, majd áprilisban Csehor­szág is jobb „osztályzatot” ka­pott hazánknál. A vizsgálat során számításba vett tényezők többségénél nem volt eltérés a három „listave­zető” ország megítélésében: a gazdasági-politikai stabilitás, az üzleti élethez szükséges infrast­ruktúra kiépültsége, az ország hitelképessége, a gazdaság tel­jesítőképessége szempontjából mindhárom ország azonos, nem a legjobb minősítést kapta. A gazdasági teljesítmény szem­pontjából Lengyelországnak, Csehországnak és Magyaror­szágnak sem futotta a közepes­nél jobbra. Az egyetlen szem­pont, ahol eltérések mutatkoz­tak: a belső piac nagysága, fel­építése és a külföldi befekteté­sek iránt való fogékonysága. Az első három hely sorsa gyakorla­tilag itt dőlt el. Ebben a kategó­riában Magyarország Bulgáriá­val és Romániával azonos - kö­zepes - minősítést kapott, rosz- szabbat a volt szovjet köztársa­ságokénál. Az elemzés első három he­lyén szereplő országok pont­száma szorosan követte egy­mást. Magyarország pontszáma nem változott tavaly november óta, a lengyeleké és a cseheké azonban emelkedett. A listán, leszakadva, Bulgária, Szlové­nia, Szlovákia, a balti köztársa­ságok, majd Románia követi hazánkat. Kifejezetten rossznak mondható a volt szovjet köztár­saságok és Albánia megítélése, a volt jugoszláv tagállamok pe­dig mindén szempontból a leg­rosszabb osztályzatot kapták. A magyar kormánytisztvise­lők meggyőződése szerint még ebben a hónapban elfogadja a parlament azokat az intézkedé­seket, amelyek nyomán formá­lisan alá lehet írni az IMF-fel most kötött „úriemberi megál­lapodást” - jelentette a Finan­cial Times. Beszámolója szerint Magyarország megígérte, hogy a költségvetési hiány/GDP arányt az 1992-es 7 százalékról jövőre 5,5 százalékra csökkenti. Ehhez adóemeléseket és kia­dáscsökkentéseket terveznek. Egyes intézkedések már az idén életbe lépnek, de a többség csak 1994-ben fogja kifejteni fáj­dalmas hatását. Cserébe az IMF 560 millió SDR-nek megfelelő hitelt nyújt idén és jövőre - ol­vasható a Financial Timesban.-Fellendíti-e a nyugati ide­genforgalmat Magyarországon a királynő látogatása, amint a magyar idegenforgalmi szak­emberek remélik - ezt vizsgálta a The Times című brit lapban David Churchill szakíró. Mint írja, a kommunizmus bukása után Magyarország a kíváncsi nyugati turisták fő gyülekezési helye volt, de a leomlott vas­függöny mögé való utazás iz­galma már a múlté, és Budapest most rossz szállodáiról, a gyenge turistainformációról, a cowboy taxisofőrökről és a to­lakodó prostituáltakról ismert. Károsítja az idegenforgalmat a Bosznia-effektus is. Pedig Ma­gyarország változatlanul az egyik legérdekesebb ország a turisták számára - írta a The Times szerzője. Brit idegenfor­galmi szakemberek szerint Bu­dapesten jó az atmoszféra, ba­rátságosak az emberek, de rosz- szak a boltok és vacak az éjsza­kai élet.

Next

/
Thumbnails
Contents