Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-10 / 126. szám

uj Dunántúlt napló 7 :i < -a ;i p C) i < J C •, :i v;i \ % bl Milyen lett Clinton első bizonyítványa? A felmérés egyfajta szokás Bontják a felrobbantott eszéki hidat Szomszédolás Eszék újjáépül Berögzött hagyomány im­már, s nemcsak az Egyesült Ál­lamokban, hanem világszerte, hogy minden új államfő, vagy miniszterelnök egyfajta „ke­gyelmi időszakkal” kezdheti meg munkáját. Az első száz nap alatt a politikai illemszabályok szerint még nem illik őket teljes mellszélességgel támadni, azonnal számon kérni rajtuk va­lamennyi választási kampányi­gére tűket. Nem kivétel a szabály alól az USA sem. Ami a közvélemény általános ítéletét illeti, a kutató- intézetek felmérései nem sok örömet okozhattak a Fehér Ház új lakójának. Az április második felében készített közvéleménykutatások azt jelezték, hogy Clinton kez­deti teljesítménye bizony elma­radt a várakozásoktól, s ezt tá­masztották alá a statisztika mé­Harmadszor is elfogták A perui hatóságok ismét el­fogták a Tupac Amaru Forra­dalmi Mozgalom egyik magas rangú vezetőjét, akinek már kétszer sikerült kisiklania az igazságszolgáltatás kezéből - jelentette be a perui hadsereg vezetője. Lucero Cumpa Mi­randa letartóztatása érzékeny veszteség a szétesett és megfo­gyatkozott, Kubával rokon­szenvező baloldali gerillacso­port számára, amelyet gyilkos­ságok elkövetésével vádolnak Peruban. Cumpa Miranda 1990 júliusában a Tupac Amaru 47 gerillájával együtt megszökött Peru legbiztosabbnak tartott börtönéből, ám 1991 február­jában ismét elfogták. Március­ban bajtársai újra kiszabadítot­ták. Válságban a l’Humanité Ismét az olvasók segítségét kérte a Francia Kommunista Párt főtitkára, Georges Mar­chais a párt lapja, a THumanité fennmaradásához. A lap súlyos anyagi nehézségekkel küzd, mivel hirdetési jövedelmei igen alacsonyak. Bár az FKP decemberben kezdett előfizető-toborzó kam­pánya eredményes volt, és az előfizetők száma hét százalék­kal emelkedett, az 1904-ben alapított lapnak még legalább 15 ezer új előfizetőre van szük­sége a fennmaradáshoz. rőszámai is. Alig 49 százalékos támogatottsági arányával Clin­ton alaposan „alulmúlja” előd­jeit: Bush 58%-os, Reagan 67%-os, Carter pedig 63%-os népszerűségi mutatókkal dicse­kedhetett a századok naphoz közeledve, de még Ford elnök­nél is 50%-ot állapítottak meg a szakértők. Clinton esetében nem egy­szerű a mérlegkészítés, bár a ja­nuár végi ünnepélyes beiktatás óta bőven idézhetők mind sike­rei, ügyes politikai húzásai, mind kudarcai, balfogásai. Az előző csoportban szokás emlí­teni mindenekelőtt a kongresz- szus elé terjesztett költségvetési tervezetét, amely az előre tett ígéretekhez híven igyekszik le­faragni, egy jókora deficitet. Sok jópontot szerezhet még Clintonnak az elszántság is, amellyel (neje, Hillary bevoná­sával) az egészségügyi reform­nak nekirugaszkodott. Ugyan­csak sikeresnek értékelik debü­tálását a nemzetközi diplomácia színpadán, eddigi washingtoni tárgyalásait a világ vezető ál- lamférfiaival, beleértve a Jelcin pozícióját és alapvetően javító, jó hangulatú vancouveri csúcs- találkozót. Közszerepléseinek serege, munkabírása, lelkese­dése ugyancsak kedvező fogad­tatásban részesül, noha gyakran elhangzik a bírálat is: mintha maga foglalkozna a részletkér­désekkel is, szétforgácsolván saját erejét és energiáját. Merthogy kritikában sincs hiány. Ilyen volt mindjárt a ka­binet összeállításával kapcsola­tos megannyi támadás. Szemére vetik, hogy a sokézer fős was­hingtoni adminisztráció jelentős hányada még ma sincs kine­vezve. „Megtorpedózták” két jelöltjét is - korábbi szabályta­lanságaik miatt - az igazság­ügy-miniszteri posztra. Heves ellenállásba ütközött bejelen­tése, miszerint meg akarja szün­tetni a homoszexuálisokkal szemben alkalmazott megkü­lönböztető intézkedéseket a hadseregben. Komoly következményekkel járhat, hogy visszakoznia kellett a kampány során tett adócsök­kentési ígéreteitől, sőt, a terve­zett energia-adó az üzem­anyag-áremelkedések révén az átalag-amerikaiakat is sújtani' fogja. Presztízsveszteséget je­lentett számára, hogy a kisebb­ségben lévő republikánusok összefogása megakadályozta gazdaság élénkítő csomagter­vének elfogadtatását, s végül számtalan bírálat érte a wacói, 86 áldozatot követelő szekta-tragédia kapcsán is. Jutott tehát bőven a mérleg mindkét serpenyőjébe, már a kezdeti száz nap során is. El­veszve egyelőre természetesen semmi nincs. Új elnök. Szegő Gábor Parancsnoki bunker Mint emlékhely és múzeum szombaton megnyílt a nagykö­zönség előtt Liverpool központ­jában a szövetségesek titkos pa­rancsnoki bunkere a második világháború atlanti ütközetében. A „citadella” akkori kerek 100 helyisége közül sokat hely­reállítottak és az eredeti formá­ban berendeztek. 1941 és 1945 között ebből a parancsnoki bunkerből irányí­totta a brit és a szövetséges ha­ditengerészeti és légi parancs­nokság mintegy 1000 beosz­tottja a védelmi harcot a hitleri haditengerészet hadihajói és tengeralattjárói ellen. (DPA) Eszéken a háború nyomai lassan eltűnnek. Még egy hó­nappal ezelőtt az üzletek kiraka­tait deszkalapok bontották, most már új üvegtáblákon át nézhetjük az ár- és az áruajánla­tokat. Mindez a kereskedelem élénkülésére utal. A városban hegymászók is járnak. Javítják ugyanis az eszéki neogótikus Szent Péter és Pál katedrális villámhárítóját és a 90 m magas tornyát. Meg­tudtuk, hogy a két zágrábi hegymászó megjárta már a Hi­malája csúcsait és az eszéki ki­rándulásukat csak jó edzésnek tekintik. A déli órákban a Dráva part­ján sok a sétáló. Főleg nyugdí­jasok. Ők most figyelemmel kí­sérik a Dráva-híd újjáépítését. Eszék három hiújából a közútit fel kellett robbantani a háború alatt a város biztonsága érdeké­ben. Most van folyamatban a roncsok eltakarítása. A munká­latok szépen haladnak és ha minden a tervek szerint törté­nik, akkor az év végén Bara­nyából a 305 m hosszú és 13 m széles hídon juthatunk a vá­rosba. Bízunk abban, hogy Pécs és Mohács irányából nemcsak a drávaszabolcsi átjárón jöhetünk Szlavónia fővárosába, hanem az udvari határátjáró is megnyílik. A választások különösebb érdeklődés nélkül zajlott le. A megyei és a helyi önkormányza­tok tagjait választották meg. Az előkészületeknél sem volt nagy csinnadratta. A Horvát Demok­ratikus Közösség fölényes győ­zelmet aratott. A liberálisok ke­rültek a második helyre, de az önkormányzati testületekben a szavazati többség a HDK szá­mára biztosított. Eszék tehát megyei székhely lett új tiszt­ségviselőkkel. Dél-Baranya is közigazgatásilag e megyéhez tartozik majd a felszabadulás után., Az utcákon különben nem valami vidám a hangulat. Min­denki tudja, hogy a város hatá­rában az ellenség nyugtalanko­dik. Emellett a megélhetési le­hetőség nem javul. Aki végig­járja a várost és figyelemmel kí­séri az árak alakulását, az szo­morú szájízzel tér haza egy-egy vásárlásból. A piacon több az alkohol, mint a zöldség. Nemrég nyílt egy kis üzletecske ott és 5 500 dinár a Cézár konyak, a Stock 10000-be kerül, a gyenge sligo- vica 2 200 dinár. A valutaűzérek sem hiányoz­nak. Egy német márkáért 120 dinárt kémek és 115-ért veszik. Tudnunk kell, hogy egy újság­író fizetése egy szerényebb szerkesztőségben 80-100 DEM. A nyugdíjak zöme még alacso­nyabb. Épül a város, de a polgárok­nak megélhetési gondjaik van­nak. tim Sztrájkőrség zárja el egy Brandenburg városi üzem bejáratát. A kelet-német munkások a múlt hétfőn sztrájkoltak, mert a munkaadók nem tartották be a két éve kötött megállapodást, amely 26%-os béremelést irányzott elő erre az évre. Világűrpályaudvar Pápua Új-Guineán? A Pápua Új-Guineai Függet­len Állam lenne az az ország, ahol a világ első magántulaj­donban levő világűrpályaud­vara megépül. Legalábbis ezt jelentette be a napokban az ország miniszter- elnöke, Paias Wingti a főváros­ban, Port Moresbyben. Wingti szerint kormánya elvben hozzájárulását adta ah­hoz, hogy a Space Transporta­tion Systems (STS) ausztrál cég kapja a megbízást a 920 millió ausztrál dolláros költséggel lé­tesítendő világűrpályaudvar megépítéséhez. A kormányfő sajtóértekezle­tén büszkén mutatott rá, hogy ez a projekt „a világ térképére hozza majd Pápua Új-Guineáf’. Az STS szóvivője szerint a cég különböző nemzetközi forrá­sokból már csaknem teljes ösz- szegben felhajtotta az építke­zéshez szükséges több mint 900 millió dollárt. Amennyiben a szerződést aláírják, azonnal hozzákezde­nek a megfelelő helyszín felku­tatásához. Az első rakéta indí­tását az világűrpályaudvarról 1997 közepére tervezik. Az STS egyébként eredetileg Észak-Ausztráliában, Cape Yorkban akarta az űrrepülőteret megépíteni, de Pápua Új-Gui- nea közelebb fekszik az Egyen­lítőhöz, ami komoly előnyt je­lent. Az Egyenlítőhöz minél közelebbről indítanaak ugyanis egy rakétát a világűrbe, az an­nál nagyobb terhelést bír el. Az üzlet még azért nem vég­leges, mert egy másik csoport­osulás, az Europacific Capital Group - amely orosz rakétákat és amerikai technológiát kí­vánna igénybe venn - egy mil­liárd dolláros ajánlatot tett a Canberrái kormánynak a világ­űrpályaudvar Cape Yorkban történő felépítésére. Az ausztrál kormány még nem döntött az ügyben. Az STS, nyilatkozatban je­lentette be, hogy rövidesen 50 szakértőt szándékozik Pápua Új-Guineára küldeni az előké­születek megkezdése végett. (Reuter) Nyilatkozik a szerb ellenzék vezetője Hárompontos terv A Szerbia elleni rendszabá­lyok sokkal inkább a szerb né­pet sújtják, mint Slobodan Mi­losevic rendszerét - állítja Vük Draskovic, a szerb ellenzék ve­zéralakja. % Draskovic, aki a napokban 'Párizsban járt A kés című regé­nye francia fordításának bemu­tatóján, a Le Monde című lap­nak nyilakozva megállapította:- A rendszabályok inkább erősíteni látszanak Milosevicet, aki ügyesen kihasználta a „nemzetközi összeesküvés” keltette érzéseket. A szankciók valójában meggyengítették az ellenzéket, amely 1992 júniu­sában még 400 ezer tüntetőt vonultatott fel Belgrádban, hogy békét, a tömegtájékozta­tás liberalizálását és a szerb el­nök távozását követelje, s ma egy tömeggyűlést sem képes megszervezni. A szanckiókkal és a gazda­sági zárlattal a nemzetközi kö­zösség sem a hadsereget, sem a rendőrséget, sem a maffiát nem fosztotta meg benzinkészleté­től. Ehelyett - véli Draskovic - a kollektív büntetés elvét al­kalmazza a szerb néppel szem­ben. Ez is arról tanúskodik, hogy semmit nem értett meg a jugoszláv helyzetből. A szerbek nem. akartak (horvát és bos- nyák) testvéreik ellen harcolni. Szerbia történelmében először fordult elő, hogy négyszázezer fiatal dezertált a hadseregből és menekült külföldre, semhogy részt vegyen ebben az abszurd háborúban. Ez a háború nem egy Szerbia nevében folyó fel­szabadító háború, hanem a kommunizmus, egy halott ideo­lógia nevében folyik, a hiszté­rikus nacionalizmus pajzsa mögött. Az író-politikus hisz Jugo­szláviábanv amely a népek és vallások szimbiózisának kifeje­ződése volt - mint ahogyan könyvének előszavában is úja. A regény azt mutatja be, ho­gyan gyilkolták tömegesen a horvát és muzulmán fasiszták a szerbeket a német megszállás idején. Szerbhorvátul 1982-ben jelent meg, bombaként rob­banva a titóista tabuk kommu­nista hazugságának világában - írja a Le Monde. Vük Draskovic hisz Jugo­szláviában, amely két világhá­ború eredményeként jött létre és a szerbek mindig a győzte­sek oldalán álltak. Milosevic őrültségében ezt a sikert kérdő­jelezi meg. Az író nem rejti véka alá, hogy ő maga is híve „Nagy-Szerbiának” - nem a szó nacionalista értelmében, hanem egy olyan Szerbiának, amely fejlett demokráciája, gazdasága, kultúrája és az em­beri jogok tiszteletben tartása révén nagy. 1987-ben az író, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezéralakja, még nacionalis­tábbnak látszott, mint az akko­riban feltűnő belgrádi politikus, Slobodan Milosevic. Pártját, mely nem átallott Nagy-Szer- bia-térképeket nyomtatni, a ju­goszláv egységet fenyegető - szerb, horvát vagy szlovén - nacionalista elhajlásokat szigo­rúan elítélő titóista rezsim ide­iglenesen be is tiltotta. Azóta A kés írója a demokra­tikus, ám rosszul szervezett és befolyás nélküli ellenzék ve­zető egyénisége lett. Megőrizte a nemzeti büszkeség és a mes­siástudat érzését. - Ha a mos­tani drámában a szerbekre na­gyobb felelősség hárul, mint a többi félre, ez csupán nagyobb számuknak köszönhető, mivel nekik különleges történelmi szerepük volt, amelyhez méltó­nak kell lenniük - mondja. Mi­losevic viseli a hibás döntés sú­lyát. A belgrádi neokommu- nista rendszer összes hibája el­lenére azonban Szerbia az egyetlen olyan volt jugoszláv tagköztársaság, amelyben még létezik ellenzék, míg Horvátor­szágban nincsenek ellenzékiek, csupán másként gondolkodók. Bosznia-Hercegovina való­jában kicsinyított Jugoszlávia. Ma mindenki meg akarja őrizni Bosznia-Hercegovinát, de ha a mostani erőfeszítéseknek csu­pán a felét két évvel ezelőtt Ju­goszlávia megmentésének szentelik, most nem itt tarta­nánk - így Draskovic. Késő van-e a cselekvése? Igen, de holnap még később lesz - hangzik a válasz. Az író hárompontos tervet javasol a tömegmészárlás leállítására: 1. A nemzetközi közösségnek ul­timátumot kell intéznie a három félhez, hogy feltétel nélkül írja­nak alá békeszerződést; 2. Az ENSZ-nek szavatolnia keli minden harcos lefegyverzését és az otthonaikból elűzött em­berek visszatérését, hogy fel­számolhassák az etnikai tiszto­gatás összes hatását; 3. Nem­zetközi bíróságnak kell ítélkez­nie mindhárom táborbeli hábo­rús bűnösök felett. Egy ilyen tervet az ellenzék is támogatna- sarokba szorítva így Milose­vicet, csakúgy mint Tudjmant és Izetbegovicot. Utópia? Talán. De Vük Draskovic meg van győződve róla, hogy egyhónapos béke után a szerbek a történtekért a felelősséget Milosevicre és Ka- radzicra hárítják, a horvátok Tudjmanra, a muzulmánok pe­dig Izetbegovicra, s hogy egy év múlva az ENSZ-csapatok visszavonulhatnak. A bosnyák lakosság kilenctizedé vissza kí­ván térni lakhelyére, így az író szerint az országot tartomá­nyokra feldaraboló Vance- Owen-terv se nem hasznos, se nem kívánatos; a nép többsége- mint Jugoszláviában - így Boszniában sem akar osztódni. Vakságból, kishitűségből a nyugatiak ugyanazokat a hibá­kat követték el, mint 1938-ban Münchenben: a stabilitás, fenn­álló rend nevében többre tartot­ták a megnyugvást a béké- nél.Most ugyanabban a zsákut­cában vannak, ahol az elseké- lyedés, a megalázó meghátrálás között választhatnak, hacsak nem vár rájuk mindkettő. >

Next

/
Thumbnails
Contents