Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-10 / 126. szám
8 új Dunántúli napló 1993. május 10., hétfő Május 24-től újból kötelező A járlatlevél A növénytermesztés segítése 262 évvel ezelőtt, 1731-ben bevezették az ún. marhalevél kiváltásának, használatának kötelezettségét az állattartók részére. Ez akkor is kettős célt szolgált:- egyrészt vagyonvédelmi célokat, azaz a tulajdonjog igazolhatóságát és annak kötelezettségét, —1másrészt állategészségügyi bizonyítványként szerepelt olyan vonatkozásban, hogy az a helység (város, község, falu) állatállományában semmiféle, az állatfajra átragadó, fertőző betegség nem fordul elő. Azaz a vásárló a vásárlást követően esetleges szavatossági igényeit tudta érvényesíteni (mert „hiteles” személyek, hivatal által kiállított tulajdon-származási lappal rendelkezett) és adott esetben fellépő járványos állatbetegség esetén az állategészségügyi hatóság az eredetre vissza tudott következtetni. Ezt az egyébként esetenként terhesnek vélt rendszert 1976. december 31-én megszüntették. A folyamatos visszaélések miatt az utóbbi években egyre nagyobb hangot kapott az állattartó lakosság részéről is a marhalevél intézményének visszakövetelése, annak ellenére, hogy ez bizonyos pénzügyi terheket is jelent. Az alábbiakban közhírré tesszük az 1993. évi XVI. Tv-t, mely a „marhalevél intézményének” visszaállításáról rendelkezik és a marhalevél kiváltásáért, kezeléséért fizetendő díjak mértékét. Tisztelettel kérjük az állattartókat, hogy saját érdekükben 1993. május 24-től a törvény szerint járjon el. A rendőrség, az állategészségügyi hatóság (közúton, vásáron, piacon, minden állatforgalmazás esetén) ezt a hatálybalépést követően nagyon szigorúan ellenőrizni fogja és csak érvényes marhalevéllel ellátott állatot enged forgalmazni. Azt kell elérni - és ez közös érdek -hogy a marhalevél olyan dokumentum legyen, amit elődeink a fontossága miatt a családi bibliában őriztek. Jelenleg a jogosulatlan állatkereskedők (állatot jogtalanul eltulajdonítok) személyére nem derül fény, a vevők állatszavatossági igényeiket nem tudják érvényesíteni (mert az eladó nem köteles hivatalos okirattal bizonyítani kilétét), lelkiismeretlen egyének - tisztességtelen haszon reményében - járványos betegséggel terhelt állatokat szabadon forgalmaznak a keleti országhatárról a nyugati országhatárig és viszont. A községi önkormányzatok ügyintézőit megfelelő oktatásban részesítettük. A jegyző és a kijelölt ügyintéző minden kérdésre választ tud adni, de készséggel állunk felvilágosítással mindenki rendelkezésére. Címünk: Baranya megyei Állategészségügyi és Éleim. Eli.Állomás, 7623 Pécs, Megyeri u. 24., Telefon: 72/15-588. Két lényeges szempontra már most felhívom a figyelmet:- ló, szarvasmarha, stb., azon nagyállatok részére egy hónapos életkor után kötelező marhalevelet kiváltani, sertés, juh, kecske, azaz kisállatoknál akkor, ha az állat vagy állatok forgalomba kerülnek.- marhalevelet csak akkor állítanak ki, ha az állatot előzőleg egyedi megjelöléssel látták el. Az egyszerűség miatt a területileg illetékes állatorvosok részére beszereztük a krotáliákat (egyedi azonosítási számokat), akik kérésre, díjazás ellenében elvégzik ezt a munkát és arról a szükséges igazolást kiállítják. Dr. Guzsvány Mihály igazgató főállatorvos Az „Új Dunántúli Napló” 1993. február 20-i számában ismertettük azokat az állami támogatási formákat, amelyek a kedvezőtlen közgazdasági viszonyok miatt a megfelelő termelői érdekeltség segítését szolgálják a növénytermesztésben. Ez az ismertetés sok termelő figyelmét elkerülte, ezért most a tavaszi vetések utáni időszakban, amikor a támogatások igénylése aktuális, megismételjük a legfontosabb tudnivalókat. Hitel, támogatások A 40/1992 (III.4.) Korm. rendelet szerint a mezőgazda- sági termelő, a szántóföldi és kertészeti kultúrák anyagköltségeinek fedezetére igénybevett, éven belüli lejáratra engedélyezett hitel után a hitelszerződés szerinti időszakra, de legfeljebb 1993. december 31-ig kamattámogatásra jogosult. A kamattámogatás mértéke 10 % pont. Az aszálykárt szenvedett termelőknek 20 % pont kamat- kedvezmény jár, de csak az 1993. február 1. napja előtt felvett hitelek után. A kukoricatermesztéshez felvett hitel után, hektáronként maximum 10. 000 Ft-ig, a hitelösszeg 70 %-ára állami garanciavállalás biztosított, ha a termelő hozzájárul ahhoz, hogy a megtermelt termény értékesítéséből befolyó összegből a hitelt visszafizeti. Ezt a hitelszerződésnek tartalmaznia kell. Ha a termelő valamilyen oknál fogva a hitelt nem tudja visszafizetni, akkor az állami garancivállalás visszafizetendő állami támogatássá alakul át. A termelő és a kukorica és a tavaszi kalászos gabona termesztéséhez vásárolt és felhasznált, államilag minősített, fémzárolt vetőmag, műtrágya, növényvédő- és gyomírtószer, továbbá gázolaj után támogatást vehet igénybe. A vetéshez igénybevett gépi munka szolgáltatás (bérmunka) e tekintetben gázolajbeszerzésnek minősül. A támogatás a felsorolt beszerzésekre külön-külön is igénybe vehető. A támogatás összege az eredeti számlával igazolt beszerzés - általános forgalmi adót nem tartalmazó - összege, legfeljebb azonban az elvetett kukorica és tavaszi vetésű kalászos gabonaterület hektárjának 1. 500 Ft-al számított szorzata. Gázolaj- támogatás A termelő, ha külterületen szántó, kert, szőlő, gyümölcs és gyep művelési ágban földet használ és a föld megmunkálásához gázolajat vásárol és használ fel, támogatásra jogosult. A támogatás alapja a ténylegesen vásárolt gázolaj mennyisége, de legfeljebb a ténylegesen művelt, használt földterület után hektáronként évi a. / szántó művelési ágban 90 liter, b. / kert, gyümölcsös, szőlő művelési ágban 200 liter, c. / gyep művelési ágban 12 liter (továbbiakban: gázolaj- mennyiség) lehet. A támogatás a betakarítás után egy összegben vehető igénybe, de mód van arra is, hogy munkafázisonként külön-külön a fenti jogszabály szerinti részletekben igényeljék. A támogatás mértéke a gázolajmennyiségnek és a fogyasztási adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló 1991. évi LXXVIII. törvényben előírt mindenkori fogyasztási adómérték szorzatának 33 %-a. Ennek alapján jelenleg a támogatás literenként: 7,39 Ft, tehát szántó esetében ha-ként legfeljebb 665 Ft. A viszonlyag kis területen gazdálkodók esetében célszerű a támogatást egy ösz- szegben, a termelési ciklus végén igényelni. A támogatáshoz az 1993. január 1. napja után vásárolt gázolaj-, illetve a kiállított gépi munka számlák szükségesek. A támogatások igénylése A támogatásokat az adószámmal rendelkezők; az APEH 33. számú igénylőlapján kérhetik, a 11. sorban a 40/1992. (III.4.) Korm. rend. megjelölésével. Az adószámmal nem rendelkezők, a kistermelők a támogatásokat az APEH 11. számú igénylőlapján kérhetik. Az igénylő azonosítója sorba a termelő személyi számát kell beírni. Az igénylés jogcíme szövegrész fölé fel kell tüntetni a „40/1992. (III.4.) Korm. rendelet alapján) szövegrészt. Az igénylőlaphoz csatolni kell:- Kamattámogatás esetén első alkalommal a hitelszerződést és a tárgy-negyedévet követő 15. naptól igényelhető kamattámogatáskor a pénzintézet igazolását a kamatbefizetésekről.- A hektáronkénti 1500 Ft-os támogatás és a gázolajtámogatás esetén a felsorolt költségekről szóló eredeti számlákat.-A Megyei Földművelésügyi Hivatal igazolását a támogatás feltételét jelentő munkálatok elvégzéséről. A mellékletekkel ellátott kérelmeket az APEH Pécs, Rákóczi u. 56. szám alatti irodájába kell leadni. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a bérmunkáról szóló számlán szerepeljen a munka- művelet pontos megnevezése. A kedvezményre jogosultak a saját kockázatra termelő termelési rendszerek, bérlők, ideiglenes földhasználók is, de a föld- használat jogcímét az FM. Hivatalnál szerződéssel, földrendező bizottsági írásos megbízással, vagy egyéb módon igazolni szükséges. Bm-i Földművelésügyi Hivatal Zseni-e a menedzser? i* Hogyan indokolják sikereiket ismert vállalkozók: ezzel foglalkozott Klaus P. Hansen kul- túrtörténész. A passaui egyetem professzora amerikai gazdasági nagyságok önéletrajzait vizsgálta. A kutatás fő eredménye, hogy „amikor a vállalati vezetők önéletrajzukat írják, nem az igazat teszik közzé az életükről és tevékenységükről”. A menedzserek életrajzuk írásakor „már régen létező válaszok re- pertoáijához nyúlnak vissza”, hogy a „rendkívüliség bizonyos fajtájának a látszatát keltsék”. Hansen szerint négy alapvető ismérve van a menedzser mentalitásának: 1. „A menedzserek a normális földi halandók számára elérhetetlen képességek birtokosaként szeretnék magukat feltüntetni.,, 2. „A menedzserek leegyszerűsített hasonlatokkal sulykolják belénk, hogy a vállalatoknál csak egy ember kormányozhat.” 3. „A menedzser a rendkívüli emberi tulajdonságok civilizáció előtti modelljéhez nyúl visz- sza, amelyben az energia, az erő és a hatalom állt előtérben. A politika az ilyen mítoszoktól már fokozatosan eltávolodott, de a gazdaságban, ahol állítólag a realitásérzék uralkodik, ez még mindig él.” 4. „Ahelyett, hogy a menedzsert az éles eszű szakértők körében keresnénk, a kiválasztódás inkább ösztönös és irracionális tulajdonságokat díjaz, amelyek többnyire csak mitikus mélységben találhatók, s csupán néhány kiválasztott embernek adatnak meg.” E legenda következménye Hansen szerint, hogy „a nagyfőnök a XX. század hőse”. Áz amerikai top-menedzserek rendkívüliségétől hemzsegő „romantikus zsenikultuszát” a professzor azzal magyarázza, hogy valahogyan indokolniok kell szuperfizetésük jogosságát. Mit lehet tenni ésszerűen a kiadások csökkentéséért? (2) Elszámolás mérés szerint \ Távfűtéses lakásokban különösen fontos a felmerült fűtési költségek tényleges fogyasztás szerinti megosztás, ugyanis az átalánydíjas elszámolás egyáltalán nem ösztönöz takarékosságra és ezáltal költségcsökkentésre. A fűtési hőfelhasználást megfelelő pontossággal és még elfogadható költségekkel a hőközpontok primer oldalán (egy épület külön, vagy épületek csoportját együttesen), vagy a szekunder oldali hőfogadókban (egy épületet egyben) lehet megmérni. Ebből az is következik, hogy több lakásos épületekben mérés szerinti elszámolást csak az épület valamennyi lakójával együtt lehet megvalósítani, egy-egy lakóval nem. A hőközponti, illetve hőfogadói hőmennyiségmérőnek az Országos Mérésügyi Hivatal által hitelesítettnek kell lennie. A hitelesítés egy meghatározott időtartamra szól. A hitelesítés lejártakor a készüléket újra kell hitelesíttetni. Rendkívül fontos a hőmennyiségmérő előírásoknak megfelelő beépítése és működtetése, mert ez nagyon nagy mértékben befolyásolja a mérés pontosságát. A mérés pontossága függ a hőleadókhoz (radiátor) érkező (előremenő) és az onnan távozó (visszatérő) víz hőmérsékletétől. Minél nagyobb ez a hőmérséklet különbség annál pontosabb a mérés (1. ábra). A készülékek a megmért hőmennyiséget MWh (megawattóra) vgy GJ (gigajoule) mértékegységben mutatják. Egy központi helyen megmért hőmennyiség szétosztása a fogyasztókra (lakásokra) költségmegosztó készülékek segítségével történhet. Költségmegosztási készülékek Az épület mért fűtési hőfelhasználását és annak költségét a lakásokba helyezett készülékek segítségével lehet szétosztani. Ezek a készülékek többnyire elpárologtatós, vagy elektronikus rendszerűek. Az elpárologtatós készülék egy mérőfolyadékkal töltött ampullát tartalmaz, és minden egyes fűtőtestre fel kell szerelni. Az elpárolgó folyadék mennyisége arányos a fűtőtest hőleadásával. Az elpárolgás mértékét egy skálavonal egységei jelzik. Az épület hőközpontjában, vagy hőfogadójában megmért hőmennyiség szétosztása a lakások hőleadóin elhelyezett költségosztó készülékeken leolvasott vonalegységek alapján történik fűtési idényenként (az ampullákat évente cserélni kell). A 2. ábra egy párolgás elvén működő költségmegosztó készüléket mutat. Az elektronikus költségmegosztót is a fűtőtestekre kell elhelyezni. A készülék érzékeli a hőmérsékleteket, azt elektronikus úton feldolgozza és kijelzi. Az elektronikus költségmegosztó kedvezőbb tulajdonságokkal rendelkezik a párolgás elvén működőnél, de ma még lényegesen drágább. Azért, hogy a fogyasztó (lakó) befolyásolni tudja aa lakás hőfelhasználását szükség van arra is, hogy a hőleadókon (radiátor) jól működő szabályozó szelepek legyenek elhelyezve. Ezek lehetnek egyszerű kézi működtetésű, vagy hőmérséklet tartó (termosztatikus) radiátorszelepek. A termosztatikus radiátorszelepek megfelelő működésének speciális műszaki feltételei vannak, amelyeket a beépítés során teljesíteni kell. Úgy is mondhatnánk, hogy egész fűtési rendszert alkalmassá kell tenni a termosztatikus szelepek fogadására. A költségmegosztás tehát egy rendszer, ami magában foglalja a műszaki berendezések felülvizsgálatát és szükség szerinti átalakítását, a költségmegosztók felszerelését, leolvasását, az ampullák cseréjét és a költségek tényleges szétosztását. Fontos kihangsúlyozni, hogy a mérés szerinti elszámolás és a fűtési költség megosztása, bár egymással összefüggő, mégis két külön dolog. Amíg a mérés szerinti elszámolást fogyasztók csoportjával, külön'*szerződés alapján a Pétáv végzi, a költségek további szétosztását bárki végezheti. A Pétáv is vállalkozik dán licenc alapján működő „Brunata” költségmegosztó rendszer telepítésére és működtetésére. Hogyan történik a költségek megosztása Költségmegosztást csak olyan fogyasztók között lehet elvégezni, akiknél az együttes fogyasztás korrekt módon meg van mérve. A költségmegosztásnak csak akkor van igazán értelme, ha a hőleadók hőteljesítménye befolyásolható. Mivel ez utóbbi nem biztosítható maradék nélkül az egycsöves átfolyós rendszerű fűtésnél (Kertváros egy része), az ilyen épületekben nem java€ MM i mm 2 abra Költsegmegoszto készülék solható a költségmegosztó telepítése. A költségmegosztás módjának részletkérdéseiben maguknak a fogyasztóknak kell egymással megegyezniük, de célszerű a költségmegosztást végző cég ajánlásait figyelembe venni. Költségosztó rendszer telepítése esetén a költségek a lakások tényleges hőfelhasználásával arányosan jelennek meg és így, az eddig megszokotthoz képest jelentősen eltérhetnek egymástól az azonos méretű lakások fűtési költségei. Az eltérést a lakások épületen belüli elhelyezkedése miatt előálló eltérő hőveszteség, valamint a lakók eltérő hőmérséklet igénye okozza. Az eltérések költségbontása a költségosztás végrehajtásakor tompíthatok, amennyiben az érintett lakóközösség ilyen döntést hoz. A költségmegosztók telepítése nélkül a mért fogyasztást lakásnagyság szerint (légköbméter) lehet elvégezni és ilyenkor az azonos méretű lakásokra azonos nagyságú fűtési költség esik függetlenül a lakás tényleges hőfelhasználásából. Győri Csaba osztályvezető Pécsi Távfűtő Vállalat
