Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)

1993-05-09 / 125. szám

Ivóvíz! Sikeres program Somogybán és Tolnában Az utóbbi években megsok­szorozódott a vezetékes ivóvíz­zel ellátott települések száma a déli megyékben is. A fejlesztést ösztönző kiemelt kormányprog­ram és mindenekelőtt az ehhez társult támogatási rendszer va­lóban állampolgári joggá emelte az egészséges ivóvízhez jutást. Az önkormányzatok fe­lelősség vállalását nagy mér­tékben segítették a céltámoga­tási pályázatok - ezt mindenütt megerősítették. Májer János, a Tolna megyei Vízmű igazgatója tán nem kis büszkeséggel jegyezhette meg, hiszen cége is tevékenyen részt vett a fejlesztésekben szakmai, technikai felkészültségével, hogy Tolna majd minden tele­pülése mára rendelkezik veze­tékes ivóvízzel, legfeljebb né­hány külterület, puszta van hátra. E jelentős sikerben sze­repe volt a csatlakozó a megyei programnak is. A települések zömében a helyi vízbázisra épült az ellátás, a jövőben a mi­nőségre összpontosíthatnak, il­letve a szennyvízelvezetés megoldására. Tolnában a megyei vízmű 104 önkormányzat tulajdona, év végéig gazdasági társaságot alakítanak. Németkér és Pince­hely kikérte a vagyonát, más üzemeltetőt bíz meg. Somogybán, mint Ift Miklós­tól, a megyei önkormányzat vízügyi és kommunális társulá­sának vezetőjétől megtudtuk, mindössze nyolc faluban nincs még vízvezeték, de a következő két évben ezek a települések is pályáznak céltámogatásra a kész terveik alapján. Van, ahol egyelőre csökkentett ellátást nyújtanak, a vezetékek közkifo­lyókat látnak el, de növelik a közkutak számát, illetve a la­kosság teherbíró képességének függvényében tervezik a csa­tornaépítést az otthonokhoz. A megyei önkormányzat ön­ként vállalt feladatként hozta létre a társulásokat is, a vizes társulásnak most 71 község a tagja, többnyire addig veszik igénybe a szakemberek szolgál­tatásit, míg meg nem oldódik a gondjuk. Somogybán több cég vesz részt a vízművek üzemeltetésé­ben, a DRV üzemigazgatóságá­hoz 187 település tartozik, de más kézben vannak a Balaton parti helységek és az egykori tabi járás 30-40 falva. Most öt-hat cég pályázik a vízművek üzemeltetésére. Az önkormányzatok pedig abban bíznak, hogy az új üze­meltetőkkel, illetve az árható­sági jogkörrel, amelyet várha­tóan ez év félévétől ad át a szakminisztérium, „kordában tarthatják” a vízdíjakat, ha radi­kális csökkentésre nem is gon­dolhatnak, megszüntethetik a folyamatos és a családok szá­mára nagy terhet jelentő emelé­seket. G. M.' Lyukak a Balaton szúnyoghálóján A csípőseket irtják, az árvákat védik, az angolnákat lehalásszák Óriási viták folytak tavaly ilyentájt a balatoni szúnyogirtás ügyében: részint pénzügyiek, részint természetvédelmiek. A szúnyogok elleni védekezés célszerű kezdetének időpontjáig csak 15 tóparti település ren­delte meg az ezzel kapcsolatos munkákat. A többieket nehezen emészthető újdonságként érte, hogy a Balatoni Intéző Bizott­ság már nem képes a teljes költ­séget saját zsebéből fizetni. Végül is jobban sült el a do­log, mint ahogy ígérkezett: az önkormányzatok jobb belátásra tértek és szerencsére az időjárás sem kedvezett szúnyogoknak. A Balatoni Regionális Ta­nács Titkárságától kapott in­formáció szerint idén a szúnyo­gok elleni védekezés ügye már sokkal simábban zajlik. A tó­parti települések közül csak Ba­latonfűzfő önkormányzata zár­kózott el az akcióban való rész­vételtől. A többi 41-ből 35 már meg is rendelte a feladat végre­hajtását a budapesti CORAX Kft.-től. Az összesen 5,4 millió forint költség felét az Idegen- forgalmi Alapból fedezik. A Balaton partvidékén a szú­nyogok elleni védekezésként a tervek szerint az idén 2 bioló­giai és 3 vegyszeres rovarirtás lesz. Akadnak önkormányzatok - például Siófok - amelyek en­nél is többre tartanak igényt. Az akció nyitányaként a szú­nyoglárvák elleni első biológiai védekezést már végre is hajtot­ták szuperszelektív, csak a csí­pős szúnyogok lárváit pusztító anyaggal, amely ebből követke­zően abszolút környezetkímélő. Nyugat-Európában általánosan használják. Az első vegyszeres irtással megvárják a július ele­jét, a halállomány táplálékául szolgáló - nem csípős - árva­szúnyogok rajzásának végét. Mégis akadnak lyukak a Ba­laton szúnyoghálóján: 1400 hektár helyett csak 960-on vé­gezték el a lárvák elleni bioló­giai védekezést. A tavalyi gya­korlattól eltérően az északi par­ton természetvédelmi hatóság a védett területektől 1 kilométeres távolságon belül már ezt a mód­szert sem engedélyezte.!!?) Riasztóan csúf látvánnyal szolgáltak tavaly Balatonban az angolnatetemek. A Balatoni Ha­lászati Vállalat most idejekorán megkezdte az angolnák lehalá­szását. A jövőben nem is telepí­tenek már angolnákat a Bala­tonba, sőt távlatilag az összes növényevő haltól szeretnék mentesíteni a Balatont. D. I. Idén is felszállnak a szúnyogirtó helikopterek Fotó: Szundi Az ózonpajzs gyógyítható Ibolyántúli rettenet Mindenki választhat a csillagjegyének megfelelő féldrágakövet Fotó: Szundi György Csillagjegyes féldrágakő-talizmánok A pásztorórára igyekvő férfiú hordjon erőnövelő amarantot?! Mintegy 2500 ásványt ismer jelenleg az emberiség. Az évez­redek során ezek közül hozzá­vetőleg 70 fajta soroltatott szép­sége - átlátszósága, fénye, „tüze,, sajátos csillogása - va­lamint keménysége és ritkasága miatt az ékkövek közé. De nemcsak díszként, ékszerként, vagyontárgyakként kaptak és kapnak szerepet ezek a különle­ges ásványok az emberiség kul­túrtörténetében, hanem oltal­mazó, szerencsit hozó, sőt ké­pességeket fejlesztő talizmá­nokként, amulettekként is. Újabban megfigyelhető ez a jelenség abban a formában is, hogy a különféle kirakodóvásá­rokban a féldrágaköveket áru­lók már csillagjegyekhez kap­csolva ajánlják portékájukat. A valóban gyönyörű ásvá­nyok kedvéért válogatunk most a szerencsekövekkel kapcsola­tos asztrológiai hagyományok között: hisz bennük, aki akar. Megjegyzendő azonban, hogy a források különbözők és egy­mástól eltérőek. így korántsem biztos, hogy szinkronban lehe­tünk valamennyi árus ilyen je­legű kínálatával. Másrészt az asztrológiai hagyományok leg­inkább a valódi drágakövekre utalnak: igen költséges beszer­zésük miatt ezeket inkább el­hagytuk. A kövek karcolási keménysége és a hagyományok alapján akadnak határesetek is abban, hogy mi minősül drága­kőnek, s mi nem? A kétségesek közül a viszonylag olcsóbbakat mégiscsak megemlítjük. Ezek után lássuk, mely je­gyek szülöttjeinek milyen sze­rencseköveket ajánl az asztro­lógia. Kos: ametiszt, jáspis, ma­lachit. Bika: achát, karneol, la- zurkő. Ikrek: karneol, tigrisz- szem és általában a sokszínű kövek. Rák: tejopál, hegyikris­tály, kalcedon, borostyán. Oroszlán: hegyikristály, krizo- lit. Szűz: jáspis, vérkő, sárga achát, karneol. Mérleg: opál, achát, lazurkő. Skorpió: mala­chit, jáspis, ametiszt, citrin. Nyilas: türkiz, obszidián, Bak: rózsakvarc, ónix, achát, kar­neol. Vízöntő: sólyomszem, jade, opál, ametiszt, borostyán. Halak: türkiz, krizolit. Mindezeken túl egyes kö­veknek speciális hatást is tulaj­donított az asztrológiai hagyo­mány. Például - most már a va­lódi drágaköveket sem’elhagyva - a zafír a képzelőtehetséget fo­kozza, a kalcedon a zenei hal­lást javítja, az ametiszt a nyelv- tanulást segíti, a smaragd és az akvamarin a fizikai erőt, a topáz a kézügyességet, a jáspis az ét­vágyat, az amarant a nemi erőt növeli meg. A csillagjegyekkel összekap­csolt féldrágakövek árusítása láttán jelen sorok írójának olyan érzése támadt: mintha egyszerre hordana amulettként achátot és cirkont. Állítólag az előbbi vi­dámmá, az utóbbi szomorúvá teszi az embert. Dunai Imre Egy hete bécsi forrásokra hi­vatkozva közölte a Magyar Rá­dió: Ausztria felett vékonyodik az ózonpajzs, s ha így van, az nagy valószínűséggel Magyar- országra is hatással lehet. Munkatársunk Schneider Imre bőrgyógyász professzort és dr. Hajnal Klárát, a pécsi Tudo­mányegyetem Természettudo­mányi Karának adjunktusát kérdezte az ügyről. A földrajz tanszék oktatója sze­rint az ózonpajzs vékonyodása a hetvenes évek óta mérhető, egy ideig kizárólag csak az Antarktisz felett észlelték a háromatomos oxigén bomlását a kutatók. Dr. Hajnal Klára azonban a bécsi hír­rel kapcsolatban kicsit kételkedik:- Röviden talán csak annyit: a felettünk lévő légrétegek 20 és 50 kilométer közötti sávját sztratosz­férának nevezi a tudomány. Isme­reteink szerint először az ebben a sávban elhelyezkedő felhőkben indult meg a folyamat, mely az ózonpajzs vékonyodásához veze­tett. Az ipari termelésben, főként a habosított műanyagok előállítá­sában és a spray-k hajtógázában lévő klór és bróm tartalmú vegyü- letek okozzák a legnagyobb bajt - azt azonban kétlem, hogy kizáró­lag Ausztria és Magyarország felett indult volna meg a pajzs-vé- konyodás. Az „égboltnak" ugyanis túlontúl kicsiny szeletéről lenne szó... Mint a globális világproblémá­kat kutató egyetemi adjunktus mondja, ha egész Európáról, eset­leg Eurázsiáról szólnának a hírek, hihetőbb lenne a történet - a ve­szélyt azonban így sem szabad lebecsülni. Annak ellenére sem, hogy - igaz hatalmas költséggel, de - a pusztuló ózonréteg végső soron, mesterséges eszközökkel gyógyítható. Technológiailag le­galábbis megvan rá a lehetőség. Schneider professzor, a pécsi Bőrklinika igazgatója ennek elle­nére szintén megerősíti: ma már nem szabad lekicsinyelni a ve­szélyt. Kutatások adatait idézi: a sztratoszférába kerülő évi egymil­lió tonna szennyező anyag irtóza­tos mennyiség, így nem is csoda, hogy Ausztráliában, s az Egyen­lítő vidékén ugrásszerűen meg­nőtt a (bőrjrákos megbetegedések száma. ­Mint a neves bőrgyógyász pro­fesszor kifejti, a napozásból spor­tot űzők és a minél előbb bámulni vágyók nem is tudják, mekkora bajt okoznak maguknak, ha nem elég óvatosak:- A lebarnulás után a felhám vékonyodása, majd a kötőszöve­tek lassú degenerálódása követ­kezik A túlzott napozás igazi eredménye azonban csak évek múlva érzékelhető: a bőr lassan, szabálytalanul vastagodni kezd, ráncosodik, s úgynevezett ráke­lőző állapotok jelentkeznek. Schneider professzor az ún. tüskés-sejtes és egyéb bőrrák-tí­pusokra utal, melyek mint mondja, elősorban a rövidhul­lámú ultraibolya „C” sugarakra (UVC), ritkábban a „B” (UVB) sugarakra visszavezethetők. Az ózonpajzs vékonyodása pedig ezeknek a sugaraknak a Földre ju­tását teszi lehetővé, hiszen míg a pajzs ép volt, az UVC-sugarak nem juthattak le a Földre. S a védekezés formái? Sokat olvashattunk már róluk. Elsősor­ban a habosított műanyagok gyár­tását kellene betiltani, aztán a gázzal működő spray-két, de ká­ros hatást fejt ki minden egyes hű­tőgép és légkondicionáló beren­dezés is. Napozáskor pedig minél magasabb faktorszámú, fényvisz- szaverő napkrémet használjon, aki biztosra szeretne menni. Pánikot viszont nem lenne jó kelteni - a földrajzos adjunktusnő véleményének ismeretében pedig nem is szabad. Reméljük, az oszt­rákok tévednek. Nekik is jobb, ha így van -, s persze nekünk is. Pauska Földbirtokos részvényesek a KSZE-nél Az árutermelő gazdák boldogulhatnak Tüzelőolajból még nem növekedett a forgalom Továbbra is keresik az új dízeleseket A szekszárdi székhelyű KSZE Agrárfejlesztő és Keres­kedelmi Rt. immár húsz éve ak­tív résztvevője az agrárpiacnak. Ma a részvényeseknek mind­össze 47 százaléka képviseli a szövetkezeti részarányt, ám ez is nevesített tulajdon és har­minckét új földbirtokos tagja a KSZE-nek, köztük olyanok is, akiknek nem volt korábban sem kötődésük az Rt.-hez. Persze akad, aki megválna a részvé­nyétől, de többen bíznak a szol­gáltatásokban. Ráadásul a má­jus 21-diki közgyűlés után osz­talékot adnak. Csingár Péter közgazdasági igazgatótól meg­tudhattuk, nem is keveset: az Rt. tavaly megkétszerezte a for­galmát a nettó árbevétele 7,5 milliárd forint volt, a tiszta nye­resége 46 millió, és hat százalé­kos osztalékot szeretnének kifi­zetni. Egymilliárdot tett ki a tulaj­donosoknak adott hitel, amit terménnyel törlesztettek. Ha­sonló szolgáltatásokra számít­hatnak azok a földtulajdonosok, akik árútermelésre vállalkoz­nak. A velük kötött szerződés­ben még a betakarítás megszer­vezését is vállalja a KSZE, mi­közben garantálja a termény pi­acát. A részvénytársaság kezes­séget vállal a hiteleikért a ter­mékbiztosítási szerződéssel, de adott esetben fel is veszi a vál­lalkozó helyett. A termelés egész menetét szinte művezetés szinten segíti, a gazdáknak szóló Agrárfórum tudományos igényességgel, gyakorlati nyel­ven írt tájékoztató. A gépek üzemeltetésére pedig vállalko­zói társaságokat hoznak létre körzetenként, főként a gazdakö­rökkel együttműködve e terüle­ten is. Egyet nem tudnak garantálni, a földtulajdonos jövedelmét, a döntést neki kell meghozni: termel-e, de meggyőződhettek róla, szükségesek a KSZE szol­gáltatásai, másolják a szerződé­seiket. Ez nem baj, az sem, ha a vállalkozó nem az Rt.-t vá­lasztja a partnerének, csak megbízható céggel társuljon, mert sok termelőt becsaptak már megalapozatlan ígéretek­kel. G. M. Igaz ugyan, hivatalosan még nem lépett életbe az a rendelet, miszerint megszigorítják a ház­tartási tüzelőolaj vásárlását, a benzinkutaknál ennek ellenére sem növekedett a forgalom. Ér­deklődésünkre a legnagyobb forgalmazók, az ÁFOR-kútak üzemeltetői elmondották, van­nak ugyan napok, amikor ug­rásszerűen növekszik a felvásár­lás, ám ebből messzemenő kö­vetkeztetést nem lehet levonni. Az sem tapasztalható, hogy dí­zel-üzemű gépkocsik tulajdo­nosai hosszú sorokban állnának a HTO jelzésű kutak előtt. A tüzelőolaj ugyanis szociál­politikai meggondolásokból ár­támogatásban részesül, élelmes dízel autótulajdonosok rájöttek arra, hogyha ilyen üzemanyag­gal töltik fel gépkocsijaikat, rendkívül gazdaságosan üze­meltethető. Ezt megszüntetendő hozták a kormányzati szervek azt a rendeletet, amely szerint csak utalványra adhatnak a töl­tőállomásokon háztartási tüze­lőolajat, aki pedig megpróbál­kozik gépkocsi üzemanyagként hasznosítani, igen tetemes, 50 ezer forint pénzbírságot kell fi­zetnie. A pécsi vásáron viszont ug­rásszerűen megnövekedett a dí­zel autók kínálata. Mindez ért­hető, hiszen az ilyen üzem­anyaggal közlekedő gépkocsik jóval olcsóbban üzemeltethe­tők, mint a benzinesek, a szigo­rítások viszont majd csökkentik a fenntartási költségek közötti különbséget (a dízel olaj még most is olcsóbb, mint a benzin), ám ennek ellenére sokan igye­keznek megszabadulni a D tí­pusjelű autóiktól. Ä márkakereskedők viszont nem panaszkodnak a forga­lomra. Az Opelek forgalmazója, az Opel Gergely Kft. tulajdo­nosa elmondja, náluk előre megrendelt gépkocsikat vásá­rolnak, s a forgalomban semmi­féle változás sem tapasztalható. A Fiat márkakereskedője ugyan panaszkodik, a dízel személyau­tókat mostanában nem keresik, ám a haszonjárművek (kisteher­autók és a mikrobuszok) igen nagy keresettségnek örvende­nek. B. G. 1993. MÁJUS 9., VASÁRNAP Új VDN 3

Next

/
Thumbnails
Contents