Új Dunántúli Napló, 1993. május (4. évfolyam, 118-146. szám)
1993-05-08 / 124. szám
1993. május 8., szombat új Dunántúli napló 15 Devoni szakértők a komlói vállalkozásélénkítésről A héten Baranyában járt angliai, Devon megyei szakértők csoportja több szempontból is érdekeltek a baranyai vállalkozás fejlesztési elképzelésekben: az Ouvertüre (európai régiók együttműködésének segítő programján) keresztül, amelynek pályázatán a Baranya megyei közgyűlés százezer ECÜ-t nyert, valamint a két megye közötti partnerkapcsolatok révén. Andrew Ashley, a Plymouth-i Vállalkozási Központ igazgatója és Mike Wharton, a Devon megyei Tanács iparfejlesztési szakértője megismerkedett a komlói vállalkozás fejlesztési központ terveivel, találkozott baranyai bankszakemberekkel és üzletemberekkel. A megyeházán kérdeztük a devoni vendégeket tapasztalataikról, elképzeléseikről.- Komló helyzetére rányomja a bélyegét az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikája és az elmúlt évek rendkívül gyors, radikális változása, amely oly gyors volt, hogy nehéz az embereknek alkalmazkodni az új körülményekhez. Angliában hasonló folyamatot éltünk meg tíz-tizenöt éve - mondta Andrew Ashly -, ezért amiben Komlónak segítségére lehetek az a tapasztalatok átadása, hogy ne kelljen azokkal a hibákkal küszködniük, amikkel mi annak idején. Jó volt látni mindazt, amit már megtettek Komlón az emberekért, amire lehet építeni.- Európa egésze gazdasági változások előtt áll - jegyezte meg Mike Wharton -, de a gazdagabb országoknak könnyebb a gondok megoldása, mert a piaci erők ösztönzik a kilábalást. Komlónak szüksége van egy mesterséges ösztönzésre, egy csoportot lenne célszerű létrehozni e problémák megoldására. Kívülről ugyanis nem tudják megoldani a nehézségeiket, bár az európai régiók együttműködésén keresztül számíthatnak a segítségre. Nagyon sok intelligens, hozzáértő emberrel találkoztam, akik képesek élni e lehetőséggel.- Azokat a körülményeket kell kialakítaniuk, ami vonzza a tőkét. Mindenekelőtt a meglévő Hosszú távú együttműködés Beszélgetés Kupa Mihállyal Erős agrárlobbit! lehetőségeket növelni, amibe kapcsolódhatnak az új vállalkozók - ez az alap. És ez hosszútávú megoldás, időközben tudunk segíteni az ’’azonali” megoldásokban - tette hozzá a vállalkozási központ igazgatója.- Igen, de Komlón azt mondják, vannak komplett felméréseik, jól kidolgozott terveik, programjaik szakértőik a vál- Milyen konkrét együttműködést terveznek Komlóval? , - Az a tervünk, hogy otthon megvitatjuk az üzletemberekkel a tapasztalatainkat és megtárgyaljuk, mi az, ami érdekelheti őket. Lehet, hogy idealizmus, de pár év múlva konkrét üzleti kapcsolatok is kiépülhetnek - mondta Ashly Úr.-Esetleg jelentheti ez azt, pozva kihasználták a komlói embereket.- Komlói szakembereket várnak Devon megyébe. Mi az, amit feltétlenül megmutatnak nekik?- A legértékesebbet, hogy milyen sokat lehet kevésből is elérni. Négy-öt vállalkozó példáját is, akik egy-egy ötlettel kezdték szinte pénz nélkül, de A Plymouth-i Vállalkozási Központ lalkozás fejlesztésre, csak pénz nincs, hogy elinduljanak.-Ahhoz, hogy pénzt kapjon a körzet, a politikusok, a kormány számára elfogadható programmal kell rendelkeznie. A pénz viszont nem minden. A mi városunk is mindig több pénzt remél, de az elérhető anyagi forrás kevés. Az a lényeg, hogy amit elérhetünk, azzal hatékonyan gazdálkodjunk, prioritás sorokat állítsunk fel -mondta Ashly úr, míg az önkormányzat szakértője egy angol közmondást idézett: az a tapasztalat, hogy a leghatékonyabb tőke a privát szektoré, főként ha látja, hogy érdemes befektetni, vállalkozni, ezt Angliában úgy fogalmazzák meg, hogy a „magánbefektető olyan, mint a birka, megy a nyájjal, csak legnehezebb az első birkát megtalálni”. hogy angol befektetők jelennek meg Komlón? Hiszen rendkívül nehéz helyzetű térség próbálkozásáról van szó, ahol hiányzik a magántőke.-Nem tudom azt mondani, amit remél tőlem, de tárgyalunk az üzletemberekkel és a központunkon keresztül tudunk átadni módszereket, technológiát, de a pénznek elsősorban belülről kell jönnie. Mike Wharton:-A problémáink hasonlóak voltak, de jó piac közelében voltunk, én Közép-Európában is látok megtalálható piacot. Azt viszont el kell fogadni, hogy a megoldás lassú folyamat, és mi is a hosszútávú megoldásra szeretnénk koncentrálni. Az eddigi külföldi befektetők az olcsó munkaerőre és a gyors meggazdagodásra alakitartóak voltak és ma másoknak is munkát tudnak adni. Említhetném azt a három fiatalembert, akik rendkívül szerettek szörfözni, de nem volt elég pénzük a költséges sportszenvedélyre. Maguk kezdték el az eszközöket gyártani és ma ötven embert foglalkoztatnak. A komlói embereknek is szükségük van erre a lelkesedésre és kitartásra. Majdnem mindegy, hogy mennyi pénzt adnak, ha nincs felkészültség és elszántság, akkor az a pénz elfolyik, nem hatékony - mondta Andrew Ashly. Dr. Kurucsai Csaba, a megyei közgyűlés alelnöke hozzátette azért is jelentős a devoni szakértők tapasztalatszerző látogatása, mert mögöttük áll garanciaként a két megye partner- kapcsolata. Gáldonyi M. A képviselői irodaház egyik emeleti szobájában egyszerű irodabútorok, néhány kárpitozott szék, de egyik sem bár- sonyhuzatú... Itt dolgozik Kupa Mihály. Most nem éppen derűs hangulatban.- Eléggé feszültnek, ingerültnek látszik, képviselő úr. Megtudhatnánk az okát?-Tudja, hogy sohasem rejtem véka alá a véleményem; most kimondottan dühös vagyok, mert az Országgyűlésben ismételten elnapolták a részarány-földtulajdonnal kapcsolatos döntést. Ez a fölösleges időhúzás újabb bizonytalansághoz vezet, amire aztán az égvilágon semmi szüksége a mezőgazdaságnak. De azért reménykedem ... A hét eleje óta a függetlenek soraiban, előttem ül Körösi Imre, az agrárkamara frontembere, aki az MDF-től került hozzánk. Mellette a nemrégiben megválasztott Nagy Tamás, az agrárszövetség elnöke ül. Erős agrár-lobbit fogunk csinálni! És valóban a mező- gazdaság egészéért, nem pedig holmi egyéni,vagy részérdekekért emelünk szót.-Amikor a bársonyszéktől megvált, azt mondta: sajnálja, hogy a Valutaalappal nem tudta befejezni a tárgyalásokat. A napokban olyan híreket hallhattunk, hogy az IMF és a Világbank vezetői elégedetlenek a magyar gazdaság teljesítményével, túlságosan nagynak tartják a költségvetési hiányt, viszont kedvezően ítélik az infláció csökkenését. Mit szál ehhez az értékeléshez?-A konkrét adatokat, a lezajlott tárgyalások részleteit nem ismerem. Attól tartok, hogy ugyanabba a cipőbe kell belelépnünk, amelyben Németh Miklós kormánya is járt: a választások előtt kényszerpályára kerülve elég súlyos következményekkel járó megállapodást kell kötni. Véleményem szerint egyébként nem a költségvetés hiánya a fő probléma, hanem a gazdasági átalakulás lassú üteme. Éppen ezért hoztam szóba a mezőgazdaság ügyét is. Tavaly 2,6 milliárd dollár volt az ágazat exportbevétele, az idén várhatóan 1,5 milliárd dollár lesz.-Ennek teljesülését reálisnak tartja?-Ez is nagyon bizonytalan. Egymilliárd dolláros kiesést egy ilyen sebezhető gazdaság nagyon nehezen visel el. Ugyanez igaz például a bankok privatizációjára is, ahol sajnos érdemleges előrehaladás nem történt. A csehek és a lengyelek sokkal határozottabbak ezekben a kérdésekben.- Tokaj-Hegyalja képviselőjeként is hasonló gondok foglalkoztatják?-Igen. Abban a térségben iszonytató gond a munkanélküliség, a nagyipar összeomlásával az egyetlen megélhetési lehetőség eddig a föld volt. A tokaji szőlő, a bor nem tud mindenkit eltartani - ezért is tartunk vállalkozói napokat, ahol szakemberektől lehet konkrét, személyes ügyekben tanácsot kérni. Elmondjuk, milyen szakmákban, milyen feltételek mellett, milyen állami segítséggel lehet vállalkozni.- Újsütetű pénzügyminiszterként annak idején azt mondta: nem vagyok teljesen normális, hogy a bársonyszékért otthagytam egy jól menő vállalkozást. Mi van most a céggel?- Amikor kineveztek, azonnal kiszálltam. Ettől függetlenül nagyon jól működik. Most kértek, hogy legyek a tanácsadójuk, mondjak néha bölcseket. Ezt elvállaltam, de semmilyen operatív munkára nincs időm. A képviselőséget tisztességesen, komolyan akarom csinálni. Ezzel azt is elárultam, hogy szeretném, ha újra megválasztanának. Hatalmas a vá- lasztókerüeltem, harminchat település.- Apropó, milyen autóval jár?- Most még állami kocsival, de rövidesen átszállók a saját Opel Omegámba. sz.m. Mivé fejlődik Magyarhertelend? A fürdőnek már a falu a tulajdonosa Az első fürdővendégek már birtokba vették a hertelendi strand nagymedencéjét Fotó: Löffler Az orfűi nagy tó végétől induló, pár éve átadott útón Ma- gyarhertelend felé haladva, a táj szépsége már teljesen elbájolja az utast, mire a községbe jut. A faluba érve méltó a folytatás, (az első pár száz métert leszámítva) ugyanis szép házak, rendezett udvarok, és utcák fogadják az idetérőt. A vendégek pedig, akik felkeresik Hertelendet egyre többen vannak, ami a különlegesen jó, melegvizű strandjának köszönhető, s az itt lakók nem akarják, hogy az idegen rossz képet őrizzen a faluról. A szépen kialakított faluközpontban még szökőkút is csobog, s nemcsak az önkormányzat által fizetett köztisztasági munkát ellátók, de a lakók legtöbbje ’igyekszik szépíteni, rendbetenni saját háza táját, s ezt természetesnek tartják, hiszen hogy is venné ki magát, ha a szomszéd megszólná. Szily Józsefné új betelepülőnek számít, alig egy éve költöztek ide Komlóról. Az ő házuk tája még várja a rendezést, hiszen először a teljesen komfort nélküli házat kell rendbetenni, korszerűsíteni.- Nagyon tetszett már korábban is ez a falu - mondja - s most, hogy munkanélküli lettem, s a férjemnek is, aki a szénbányában dolgozik, úgy néz ki, hogy nemsokára búcsút mondanak, elhatároztuk el, idejövünk lakni. Itt csönd van, jó levegő és mindent meg lehet kapni, ami naponta kell az embernek.- Hogy milyen szép ez a falu, csak akkor jön rá igazán az ember, amikor egy időre elmegy és aztán visszajön - mondta egy fiatalasszony, akivel a faluról beszélgettünk, s aki úgy gondolta, munkahelye miatt jobb, ha nem mondja meg a nevét. Magyarhertelendi születésű, a szomszéd nagyközségbe ment férjhez, s most pár év után dolgozni visszajár ide. -Apám gyakran mondogatja - folytatta a fiatalasszony - hogy az előző 30 évben nem történt annyi változás itt, mint a mostani polgármester ideje alatt, aki előtte tanácselnökként is már a falu élén állt. A sok változás persze a fürdőnek is köszönhető, bár az is igaz, jónéhány évig nem igazán jelentett vonzerőt, nem igazán fejlesztették, s a környékbelieken kívül kevesen ismerték. A hatvanas években urán után kutattak a kis község határában, s az egyik kutatófúrás után tört fel a 67 fokos víz. A falu népe ekkor társadalmi munkában építette meg az első medencéket. Az üzemeltetésben azonban a Köjáll több kifogásolni valót talált, ekkor adták át a Baranya megyei Vízműnek. Nem tudni miért, de a víz hivatalos bevizsgáltatása, hogy gyógyvíznek, vagy csak termálvíznek minősül-e, a mai napig nem történt meg. Pedig a fürdő egyre népszerűbb, nyáron időnként ki kell tenni a „Megtelt” táblát. Ha nincs is bevizsgáltatva a víz, aki már itt fürdőzött, tapasztalta a jó hatását, s híre határainkon túl is eljutott. Az önkormányzati törvény lehetővé tette, hogy a fürdőt visszaadják az önkormányzatnak, ha kéri. Magyarhertelend élt ezzel a lehetőséggel, s így a Vagyonátadó Bizottság határozata alapján a a falu tulajdonába utalta. A polgármesteri hivatal folyosóján két német turista próbálta megértetni magát az egyik ügyintéző hölggyel. Mondták, nekik az orvos kifejezetten ezt a vizet ajánlotta, ezért utaztak ide Németországból, s most zárva találták a strandot, kérdezték, mikor nyit. Szinkronban volt ezzel a kemping vezetőjének a telefonja, a polgármesterhez, ő is azt reklamálta, miért nem nyit a strand, a vendégek sorra mennek el.- Nem tehetek róla, hogy a Vagyonátadó Bizottság határozatát, amit decemberben hozott, csak tegnap kaptuk kézhez - válaszolt a polgármester, s még elmondta, megbeszélte a vízművesekkel, hogy május 1-re nyissa ki. (Ez a beszélgetés április 30-án zajlott. A fürdő azonban nem nyitott ki se szombaton, se vasárnap.) Bakó István polgármester sorolja a falu dolgait:- Persze, hogy visszakértük a fürdőt. Apáink talicskázták, lovaskocsival hordták a földet, hogy megépítsék. Azt szeretnénk, ha a falunak lenne belőle haszna. Nagy probléma a munkanélküliség. Sokan a bányába jártak innen dolgozni, sokan a téeszbe. A bánya sorra bocsátja el az embereket, téesz pedig gyakorlatilag már nincs. Próbálok minden lehetőséget megteremteni, hogy ezek az emberek boldoguljanak és itt! boldoguljanak, ne menjenek máshová. Szerencsére kezdenek visszajönni, akik elmentek, s a fiatalok közül is egyre többen maradnak. Az elmúlt 7 év alatt 72 új családi ház épült, és 40 üdülő. Most újabb 22 üdülőtelket fogunk kiparcellázni. Minden munkahelyteremtő lehetőséget igyekszek megragadni. Ahhoz is ragaszkodom, hogy a visszaigényelhető földekhez itt a falu határában, helybéliek juthassanak hozzá, ne más vásárolja össze az értékes területeket. A fürdő fejlesztését is tervezzük, ez is további munkalehetőséget biztosít. Volt itt fóliakertészet, a meleg vizet használták fel, nemrég felszámolták. Egyszerűen nem értem, hogy lehetett veszteséges, amikor a fűtőenergia a meleg víz ingyen van. Tervem, hogy újra indítunk valamit, amivel a felesleges, egyébként elfolyó vizet hasznosíthatnánk. Remélem, hogy a fürdő melletti panzió profiljának, szolgáltatásának bővítése, az ezzel járó építési munkák újabb munkalehetőséget biztosítanak. A polgármester által említett Mathias panzió és étterem nemcsak Hertelend, de talán a megye egyik legszebb ilyen épülete. Ápolt, rendezett környezete, belső berendezése a legkényesebb igényt is kielégíti, ez az a színvonal, ami alá nem szabadna menni ezen a szép környéken. Tulajdonosa optimista, bízik Magyarhertelend fejlődésében, hiszen újabb építkezésbe készül belevágni. A meglévő panzió mellé apartman házat, fedett kis medencét, szaunát épít. Mellette teniszpályák lesznek, amiket a későbbi tervek szerint fedetté szeretne tenni, hogy télen is jöjjenek a turisták. Magyarhertelend lakóinak száma mindössze 800 körüli. Mégis mi minden van ebben a kicsiny faluban! Vannak jól ellátott boltjai, butikja, jól felszerelt orvosi rendelő, most készül a gyógyszertár is, amit hamarosan átadnak és van falu-tv. Ez a falu nemcsak a vize miatt híres messzeföldön, hanem arról a népi együtteséről is, akik rendszeresen vesznek részt külföldi folklórfesztiválokon, s akik tavaly az olaszországi 22. folklórfesztivál győztesei lettek. Sarok Zsuzsa 4 k i
