Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)

1993-04-30 / 117. szám

1993. április 30., péntek üj Dunántúlt napló 9 Kínai-tajvani tárgyalások Szingapúrban A kínai polgárháború befeje­zése (1949) óta legmagasabb szintű tárgyalások kezdődtek meg kedden Szingapúrban a kommunista vezetésű Kína és a nacionalista Kuomintang veze­tése alatt álló Tajvan között. A Kínai Népköztársaságot Vang Tao-han volt sanghaji polgár- mester, a Tajvanhoz Fűződő Kapcsolatok Társasága nevű félhivatalos szervezet elnöke (Csiang Cö-min pártfőtitkár és államfő bizalmasa) képviseli, Tajvant pedig Ku Csen-fu mul­timilliomos, a Pekinggel való viszony ápolására létrehozott félhivatalos tajvani szervezet elnöke. Vád alá helyezik Andreottit? A olasz szenátus mentelmi bizottsága hozzájárult ahhoz, hogy felfüggesszék Giulio And­reotti mentelmi jogát, és enge­délyezzék a palermói ügyész­ségnek bűnvádi eljárás megindí­tását a volt kormányfő ellen, maffiás kapcsolatok és a szer­vezett bűnözésnek előnyöket juttató tevékenység gyanújával. A bizottság kereszténydemok­rata tagjai a mentelmi jog fel­függesztése kérdésében tartóz­kodtak, így a bizottság 11 sza­vazattal 11 tartózkodás ellené­ben és egy ellenszavazattal hoz­zájárult Andreotti vádeljárás alá helyezéséhez. A bizottság állás- foglalását a szenátus teljes ülé­sén kell még a közeljövőben véglegesíteni. Amerikában kémkedő franciák A Központi Hírszerző Hiva­tal (CIA) arra figyelmeztette az Egyesült Államok több mint hetven katonai, repülésügyi vál­lalatát és pénzügyi intézményét, hogy francia titkosügynökök és diplomaták ipari titkaik meg­szerzésére törekednek. A UPI jelentésében egy 1990-ből származó 21 oldalas francia kormánydokumentumra hivat­kozik. Á lista állítólag olyan re­pülési és katonai cégektől eredő ipari titkokat tartalmaz, ame­lyek egyes francia vállalatok számára rendkívül értékesek. A francia nagykövetség szóvivője cáfolta, hogy a francia kor­mánynak bármi köze lenne a dokumentum elkészítéséhez. Milliomos tengerészgyalogos Tévériporterek és fotósok hada várt kedden délelőtt Pá­rizsban, a Champs Elysées egyik elegáns étterme előtt egy 23 éves breton tengerészgyalo­gost. Nem katonai érdemei mi­att vált hirtelen híressé, hanem szerencséjével: ő az egyike an­nak a két nyertesnek, akik szombaton este a francia lottó eddigi legnagyobb nyeremé­nyén osztozkodnak. Csaknem 55 millió frankot hozott neki, hogy eltalálta a hat nyerőszámot és a pótszámot is. Clintonék jövedelme A Clinton-házaspár tavaly 290 000 dollárt keresett, s ebből 70 000 az adó, - közölte a Fehér Ház. A sajtó, a közvélemény nevében, állandó, szoros figye­lemmel követi a kormány és a törvényhozás tagjainak pénz­ügyeit, kedvezményeit és azon­nal szóváteszi a vélt szabályta­lanságokat. Bili Clinton szá­mára a Fehér Ház anyagi gyara­podást, felesége számára nagy veszteséget hoz: az elnök ar- kansasi kormányzóként e minő­ségben az országban kirívóan alacsony, 35 000 dolláros fize­tést kapott, míg felesége, Hil­lary asszony, jónevű ügyvéd­ként, több mint 200 ezret kere­sett. Most az elnök keres annyit, páija viszont semmit. A Pannonmedicina vállalat központja Fotó: Szundi György Elbocsátás helyett felvesznek embereket Gyógyszergyártó üzem Pécsett? Néhányan sandaságot gyanítottak a kft. körül Külföldi tőke bevonásával egy gyógyszergyártó üzemet lé­tesítenek Pécsett, de a megvaló­sítás valahogy túlságosan lassú­nak tűnik, bizonytalan, hogy kik is alapították a társaságot, s mi­lyen pénzzel - állították néhá­nyan. Dr. Kőhegyi Imréné, a Pan- nonmedecina Gyógyszerellátó Vállalat igazgatója készségéről biztosított: az esetleges félreér­tésekről, az üzem ügyeiről - nem sértve üzleti érdekeiket - szívesen tájékoztat. A beszélgetésen az igazgatón kívül jelen volt dr. Szepesi Gá­bor, az 1991-ben alakult Pan- nonpharma Kft. 1993. január el­sejével kinevezett ügyvezetője, valamint a vállalat jogásza. Az elhangzottakat - meglehetősen szokatlan módon - ezúttal nem az újságíró, hanem a tájékozta­tást adók rögzítették magneto­fonnal, hivatkozva a külföldi társ érdekeire, a félreértések el­kerülésére ... A szakma, azaz a gyógysze­részek elkészítették privatizá­ciós elképzeléseiket, amely ta­lálkozott a kormányéval, neve­zetesen, a gyógyszertárak ma­gánpatikákká alakuljanak át. Változatlanul kérdés azonban, hogy mi lesz az egykoron gyógyszertári központokként működő, a patikákat ellátó cé­gekkel? A privatizáció ezeknél is késlekedik - bizonytalanok a tulajdonviszonyok -, de az nyilvánvaló, megváltozik a fel­adatuk, s az is valószínűsíthető, hogy magukra maradnak. Dr. Kőhegyi Imréné szerint időben kellett lépni, s a Pannonmedi­cina ezt megtette. Az országban az elsők között kérték és kapták meg a gyógy­szer-nagykereskedői jogot, s felhasználva azt a szellemi ka­pacitást, gyakorlatot, amit a gyógyszer és gyógyhatású ké­szítmények gyártásában - tab­lettákat, oldatokat, kúpokat, in­fúziókat eddig is készítettek - szereztek, elhatározták, e tevé­kenységüket bővítik. így meg­született a gyógyszergyártó üzem ötlete, amit rövidesen tet­tek követtek. Egy magyar szár­mazású amerikai úrban partnert találtak, s megalakították a Pannonpharma Kft-t, amelyben 51 százalékkal a külföldi, 49 százalékban a Pannonmedicina részesedik, tehát hazai magán- személy nincs a társaságban. (Megjegyezték, a társsal történt megállapodás értelmében a nye­reségen nem a bevitt tőke ará­nyában, hanem 50-50 százalék­ban osztoznak.) Az igazgató asszony hozzá­tette, azzal, hogy a gyógyszer- gyártást célul tűzték maguk elé, vállalták, hogy a nemzetközi követelményeknek megfelelően folyik a munka, hiszen enge­délyt csak így kaphatnak. S az sem mellékes dolog, hogy szak­embereket nem kell az utcára tenni, sőt, ha az üzem termel, még felvehetnek dolgozókat. Persze, felmerül a kérdés, akkor, amikor a világ nagy gyógyszergyárai egymást túl­harsogva reklámozzák nálunk is termékeiket, s lassan a gyógy­szer is piaci viszonyok közé ke­rül, vajon van-e létjogosultsá­guk az ilyen kis üzemeknek. Dr. Szepesi Gábor szerint - aki mintegy harminc éves gyógy­szeripari múlttal a háta mögött jött a kft-t és a leendő üzemet irányítani - mindenképpen. Egyrészt a generic, azaz a lejárt szabadalmú termékek előállítá­sában, másrészt olyan gyógyszereknél, amelyek ké­szítése a nagy gyáraknak egy idő után már nem éri meg, s le­adják a kisebbeknek. Miért késik az átadás, a pécsi gyógyszergyártó üzem indu­lása? A vállalat és a társaság vezetője szerint nem késik, ugyanis ezeket a gyógyszereket - a számot és hogy milyenekről is van szó, nagyon szigorú üz­leti titokként kezelik - az Or­szágos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) engedélyét követően lehet csak előállítani. Egyéb­ként az üzem építése folyama­tosan halad, s a külföldi gyártó- gépek is időben megérkeznek. Reményeik szerint a terme­lés, a gyógyszerek előállítása az idei esztendő végén kezdődhet. Roszprim Nándor A gyógyszerellenőrző laboratórium Dr. Kadar Béla miniszter: A gazdaságpolitika legyen exportbarát!- Tavaly az év első felében sikerült növelni az ország ex­portját. Mire számíthatunk az idén? - kérdeztük a nemzet­közi gazdasági kapcsolatok miniszterét, dr. Kádár Bélát.- Nem áll még rendelkezé­semre az első negyedév sta­tisztikája, de szinte biztos, hogy meg sem fogjuk közelí­teni a tavalyi első negyedévi eredményeinket.- Mi ennek az oka?-Tavaly, a májusi sajtó­konferenciánkon arról szá­molhattam be, hogy 1992-ben sikeres volt az exportoffenzí­vánk. Hosszú idő óta a tavalyi volt az első év, amikor Ma­gyarországnak sikerült jelen­tős piaci áttörést elérnie, s ki­vitelét a világkereskedelmi át­lagnál nagyobb mértékben növelni. Ezt az elmúlt három évben a külgazdasági rendszervál­tással és a külgazdaság - dip­lomáciai felélénkitésével ér­tük el. Tavaly az első félévben 14 százalékkal volt nagyobb az exportunk, mint az előző év hasonló időszakában.- Azért kedvezőtlenebbek az idei eredmények mert a ver­senytársak kiszorították a ma­gyar árukat a piacról?-Nem erről van szó! Ta­valy májusban, tizenegy hó­nappal ezelőtt, már jeleztem, hogy az idén várhatóan gond­jaink lesznek az exporttal. Utaltam arra, hogy ha a ma­gyar gazdaságpolitikai kör­nyezet nem válik export-bará- tabbá, akkor a magyar eladá­sok lendülete kifulladhat.-Mit ért kevéssé „ex­port-barát” környezeten?- Már akkor várható volt a rendkívül szigorú csődeljárás bevezetése, az új számviteli törvény alkalmazása, a felér­tékelő árfolyampolitika, a be­ruházások még nagyobb visz­szaesése, az export-jövedel­mezőség romlása, az ex­port-árualapok és az érdekelt­ség szűkülése. Pedig akkor még felfelé ívelő szakaszban voltunk! De gazdasági diplo­máciával, szervezéssel, biza­lomkeltéssel nem lehet min­dent ellensúlyozni. így aztán az év utolsó hónapjaiban már jelentkeztek a kifulladás jelei és decemberben már némi forgalom visszaesést is tapasz­talhattunk. Az év első felében elért igen lendületes növeke­dés az év végére 7,5 száza­lékra mérséklődött. Mivel az­óta sem történtek lényeges el­lenlépések, nincs okunk felté­telezni, hogy az idei év első negyedének folyamatai ked­vezőbben alakulnának. Való­színű, hogy a múlt év végén megindult visszaesés folyta­tódott. Nagyon örülnék, ha ezek mögött a kedvezőtlen számok mögött nem az árua­lapok kimerülése állna, hanem az, hogy megindult végre a gazdaságban a fellendülés és a belföldi forgalom elszívja az árualapot az exporttól. De aligha ez a tényleges magya­rázat.- Önmagától adódik a kér­dés: mit lehet ilyen esetben tenni?- Ma már Magyarországon a GDP 49 százalékát a magán- szektor állítja elő. A magán­tőke hajtóereje a jövedelme­zőség, a profit. Ha ez bármi­lyen okból csökken, akkor ezt a tevékenységet is sorvasztja. Dehát ez nem sokkszerűség, megfelelő gazdaságpolitikai eszközökkel ez az állapot or­vosolható. Ha a beszélgeté­sünk elején felsorolt, vissza­esést kiváltó tényezőket kikü­szöböljük, akkor - ha nem is rövid idő alatt, de - megvál­tozhat a helyzet. Koós Tamás Osztályzatunk csak 3-as A külföldi befektetők már nem részesítik Magyarországot különösebb előnyben azután, hogy megindult a volt szovjet köztársaságok versenye a kül­földi tőkéért, Magyarországon pedig már eladták a legjobb vál­lalatokat- ezt idézte Csépi La­jos, az Állami Vagyonügynök­ség vezetője londoni előadásá­ból a Financial Times című brit lap. (Ezt egyébként megerősí­tette az Ernst and Young könyvvizsgáló cég most nyilvá­nosságra hozott felmérése, amely szerint 1-től (legjobb) 5-ig (legrosszabb) terjedő ská­lán osztályozva Magyarország üzleti lehetőségből 3-ast kap a külföldi üzletemberek szemé­ben. Lengyelország 1-est, a Cseh Köztársaság 2-est, Bulgá­ria és Románia ugyancsak 3-ast, Szlovénia, Szlovákia és a balti államok 4-est, és Albánia 5-öst kap). Az Európa Bank számos szemináriumot rendezett tevé­kenysége területeiről. A privati­zációkról szóló program egyik szónoka Csépi Lajos volt. Őt idézve Anthony Robinson, a Financial Times tudósítója így írt: Magyarországon a további privatizációkban jobban kell támaszkodni a hazai megtakarí­tásokra és könnyíteni kell az el­adások feltételeit. A kisbefekte­tők bevonására és a privatizáció körének szélesítésére Magyar- országon jövőre tömeges priva­tizációs programot terveznek. Új rendőri feladat a gazdaságvédelem Baranyában a legnagyobb létszámú csoport foglalkozik majd az új területtel Az átalakuló magyar gazda­ság és az új tulajdonformák kia­lakulása a bűncselekmények újabb típusainak, a különféle gazdasági jellegű jogsértések­nek az elterjedését hozza magá­val hazánkban. Nem véletlen, hogy a közelmúltban az Orszá­gos Rendőrfőkapitányság kere­tében létrehozták a gazdaságvé­delmi főosztályt, és annak a rendőri szervezethez igazodó teljeskörű kiépítését kezdemé­nyezték. Az új főosztálynak nemcsak az lesz a feladata, hogy fényt derítsen a különböző gazdasági bűncselekményekre, hanem az is, hogy folyamatosan jelezze a Belügyminisztérium felé az ezen a téren aktuális je­lenségeket, kezdeményezze az elhárításukra, illetve megelőzé­sükre alkalmas jogszabályok megalkotását, módosítását. A gazdaságvédelem országos szervezetének kiépítése kereté­ben a frissen alakultak körében van a Baranya Megyei Rendőr- kapitányság gazdaságvédelmi osztálya is. Felállításáról így nyilatkozott lapunknak az osz­tály vezetője, Kozsuch István alezredes.- Megyénkben a rendszervál­tás idején sem szűnt meg telje­sen a korábban e területen eredményesen tevékenykedő részleg, így viszonylag köny- nyebb dolgunk volt az újraindu­lással. Az elmúlt napokban mintegy 90 százalékban sikerült feltöltenünk a rendelkezésünkre álló létszámkeretet. A feladat fontosságáról talán sokat elárul, hogy a legnagyobb létszámú osztály lesz a miénk. Több fia­tal, különböző diplomával ren­delkező fiatalembert vettünk fel, tehát elmondhatom, hogy létszám és szervezeti felépítés tekintetében helyileg mindent megtettünk az eredményesség érdekében.- Milyen jellegű ügyekben nyomoz majd az önök osztálya?- A korábban előforduló gazdasági visszaélések köre, és ezáltal a mi feladataink is ala­posan megszaporodtak. Nagyon hosszú lenne felsorolni a listát, amelyben mi vagyunk az illeté­kesek, de azért néhány példát elmondok: hitelfelvétel során elkövetett vesztegetés, csalárd csőd, privatizációs vagyon alul­értékelésével összefüggő kor­rupció, nagyértékű vagyon- csempészés, ÁFA-visszaélések, különféle biztosítási csalások, természet- és kömyezetkárosí- tási ügyek. Mindebből látszik, hogy milyen sokoldalú lesz a munkánk.- Milyen „ ajánlólevéllel ” látnak a komoly feladathoz?- A gazdaságvédelmi ügyek­kel foglalkozó osztályban dol­gozók nevéhez számos, a kö­zelmúltban nyilvánosságra ju­tott bűncselekmény feltárása fűződik. Mi foglalkoztunk töb­bek között az emlékezetes na­rancsos üggyel, a Bilia bűncse­lekménysorozattal, a jogosítvá­nyok körüli vesztegetésekkel. Úgy érzem tehát, hogy képesek leszünk megbirkózni a ránk há­ruló feladatokkal.- Az önök osztályának milyen kapcsolata lesz a működő gaz­dasággal?-A gazdaság menetébe, an­nak folyamataiba egyáltalán nem akarunk beavatkozni, hi­szen arra megvannak az illeté­kes szervek. Feladatunk kifeje­zetten a megtörtént bűncselek­mények felderítése, illetve a tervezettek megelőzése lesz. Az eredményesség érdekében fel kell vennünk a kapcsolatot a témában illetékes államigazga­tási, társadalmi és gazdasági szervezetekkel, mint például az adóhatóság, a környezetvédelmi felügyelőség, a Gazdasági Ka­mara, az önkormányzatok, vagy éppen a bankok. Munkánk eredményességének lesz azon­ban egy másik, nem kevésbé fontos feltétele. Feltétlenül szükség van egy, a jelenleginél áttekinthetőbb, a gazdaság va­lamennyi területét lefedő jogi szabályzásra. Csak ilyen ala­pokkal teljesíthetjük hatéko­nyan feladatunkat, tudjuk elő­segíteni a gazdaság stabilizáló­dását. Kaszás Endre

Next

/
Thumbnails
Contents