Új Dunántúli Napló, 1993. április (4. évfolyam, 89-117. szám)
1993-04-26 / 113. szám
8 aj Dunántúli napló 1993. április 26., hétfő Helyzetkép a megye városairól Baranya lakosságának 58 százaléka a városokban él Kétszer annyi turista lesz A következő két évtizedben várhatóan világszerte megkétszereződik a külföldi utazásra induló turisták száma - állítja az Idegen- forgalmi Világszervezet (WTO). A szervezet előrejelzése szerint 2010-ben már 935 millióan töltik külföldön a szabadságukat. Szemben az 1950-es 25 millióval, tavalyelőtt 456 millió külföldi turistát számoltak össze. Negyven százalékuk Franciaországba, az Egyesült Államokba, Spanyolországba, Olaszországba és Magyarországra látogatott. A turistabevételek 45 százalékán ugyancsak 5 ország osztozott: a föntebb említett első négy és Ausztria. Véget vetnek a zóna-láznak A kínai kormány napokon belül megszünteti különleges státuszát annak a több száz elkerített területnek, amelyet a hatalmas ország körzeti hatóságai különleges gazdasági övezetnek minősítettek anélkül, hogy erre a központi vezetés engedélyét megkapták volna - közölte a China Daily című lap. Az országon tavaly valóságos zónaalapítási láz söpört végig, és ennek során több mint kétezer különleges övezet létesült - ezek közül azonban hivatalosan csupán 117-et hagytak jóvá. A zónák elvileg jelentős gazdasági kedvezményt kínálnak a külföldi befektetőknek. Csokoládés vaddisznó Wallis svájci kanton vadászati hatósága engedélyezte egy családnak, hogy továbbra is otthonában tartson egy 66 kiló súlyú vaddisznót. Ezzel a döntésével a vadászati hatóság a szó szoros értelmében átugrotta a maga árnyékát, mert Wallis kantonban törvény tiltja vadállatok megszelídítését. A „Grunz-Grunz” névre hallgató állat nyolc hónapja él együtt a családdal, amelynek tagjai csokoládén és Coca-Colán tartják. Ezután ugyan bezárva kell őt tartani, hacsak gazdái nem építenek különleges ólat. A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságai 1976-ban sorozatot indítottak „Helyzetkép a megye városairól” címmel azzal a céllal, hogy bemutassák a városok helyét, szerepét a megye településhálózatában, ennek változását, fejlődését az egyes időszakok alatt. A napokban megjelent kiadvány az 1990-es népszámlálás végleges adatait felhasználva bemutatja az egyes városok népességének, lakáshelyzetének jellemzőit, ennek változását az elmúlt tíz évben. Ezt követően, az 1991. év adatai alapján helyzetképet ad a megye városhálózatának állapotáról a gazdasági ágak és a lakosság infrastrukturális ellátásának helyzetéről. A következőkben a kiadvány demográfiai fejezetéről adunk rövid összefoglalót. Komlón fogy a lélekszám Baranya öt városában 1991 végén csakúgy, mint az elmúlt tíz évben, közel 244. 000 ember élt. Tekintettel a megye népességszámának folyamatos csökkenésére, a városi lakosság aránya 56 %-ról 58 %-ra emelkedett. A népességszámot alakító tényezők közül a természetes népmozgalomban a népszámlálást követő esztendőben is ugyanazok a jellegzetességek érvényesültek, mint a nyolcvanas években. Komlót kivéve mindenütt a természetes fogyás volt jellemző, miközben az ország hasonló nagyságú városaiban vagy kismértékű szaporodás, vagy nulla egyenleggel záruló népmozgalom volt tapasztalható. A másik befolyásoló tényező: a vándorlás a nyolcvanas években Pécsett, Siklóson és Szigetváron pozitív egyenlegű volt, Mohácson és Komlón veszteséggel zárult. A nyolcvanas évtized vándorlási veszteségét 1991-ben Mohácson is nyereség váltotta fel. Ugyanakkor az is megjegyzendő, hogy a természetes népmozgalomból eredő fogyás pótlásához ez még nem volt elegendő. Pécsett, Siklóson és Szigetváron a migráció révén - csakúgy, mint az előző évtizedben - végül is tovább gyarapodhatott a lélekszám, Komlón pedig - szintén a nyolcvanas évekhez hasonlóan - az elvándorlások következtében folytatódott a népességszám csökkenése. Több a diplomás Az elmúlt évtized demokrá- fiai folyamatai - a születések csökkenő száma, bizonyos területekről az elvándorlás, stb. - természetszerűleg nem hagyták érintetlenül a települések korösszetételét sem. Ä változások főbb vonala abban jelölhető meg, hogy 1980-hoz képest a megye minden városában csökkent a gyermekkornak (0-14 évesek), s egyidejűleg emelkedett az öregek (60 éven felüliek) aránya. A felnőttkorának tekinthető 15-59 éves korosztályon belül a fiatalalabb (39 éves korig), illetve az idősebb (40 éven felüli) felnőttkornak hányadában lényeges változás nem történt. Az öregedés folyamata Komlón érzékelhető a legmarkánsabban. Az elmúlt évtized során a megye városaiban mindenütt kedvezőbbé vált a népesség iskolázottsági színvonala. Megmutatkozott ez egyrészt abban, hogy - bár napjainkban ez már nem tekinthető igazán fokmérőnek- csökkent az általános iskolát el nem végzettek aránya, másrészt abban, hogy mind a 8 osztályt, mind a középiskolát elvégzettek, mind a diplomások aránya emelkedett 1980 óta. Közülük legjelentősebben a befejezett általános iskolai végzettséggel rendelkezőké, ezt követően pedig a diplomásoké növekedett. A városok közül Pécs lakosságának iskolázottsági színvonala volt a legmagasabb; itt a legnagyobb a közép-, továbbá a felsőfokú iskolát elvégzettek részaránya. Ez elsősorban azzal függ össze, hogy a megyén belül ide koncentrálódtak a kvalifikált munkaerőt igénylő munkahelyek. Az eddigiekben vázoltak vagy közvetlenül, vagy közvetve, de hatást gyakorolnak a gazdasági aktivitás szintjére is. A megye városait tekintve kitűnik, hogy 1980 és 1990 között mindenütt csökkent az aktív keresők, valamint az eltartottak, egyidejűleg emelkedett az inaktív keresők hányada. E folyamatban a népesség fokozatos elöregedésén, a születések, ezáltal a gyermekek számának csökkenésén túl tudatos kormányzati intézkedések hatása is fellelhető. Gondolunk itt a bányászat visszafejlesztésére vonatkozó intézkedésekre, melyek eredményeként - főként a leginkább érintett két városban: Pécsett és Komlón - az e területen dolgozók közül relatíve sokan éltek a korengedményes nyugdíjazás lehetőségével, illetve az esetleges munkanélküliséget elkerülendő - az egyébként jogos, de eddig nem igényelt - rokkantsági nyugdíjaztatásukat kérték. Mindezek következtében a megye említett két városában a többinél erőteljesebb mértékben esett vissza az aktív, s emelkedett az inaktív keresők részaránya. Az aktív keresők gazdasági ágankénti megoszlása is módosult az 1980 és 1990 közötti időszakban. A változás főként abban jelentkezett, hogy az iparban, építőiparban dolgozók aránya mind az öt várost illetően számottevően fogyott, ugyanakkor a nem anyagi ágak területén foglalkoztatottaké jelentős mértékben növekedett. Ennek ellenére az előbb említett két gazdasági ág vezető szerepe mindenütt megmaradt. Súlya Pécsett és Komlón volt a legnagyobb (az aktív keresőknek a megyeszékhelyen 42, Komlón 61 %-a itt dolgozott), a másik három városban 35-37 % körül alakult. Munkát a városok adnak A városok munkaerő vonzása - akárcsak országosan - a megyében is megfigyelhető jelenség. Adódik ez egyebek mellett a munkahelyeknek e településekre történt koncentrálódásából, továbbá abból is, hogy a fiatalok szakképzése döntően itt történik, s ez a tény későbbi letelepedésüket, munkavállalásukat is befolyásolja. A munkaerővonzást tükrözi, hogy valamennyi városban többen dolgoztak 1990-ben, mint az adott település aktív keresői. Ez a megyében a legkarakterisztikusabban Szigetvár esetében látható. Az 1990. évi népszámláláskor a Szigetváron dolgozó aktív keresők száma mintegy 30 %-kal meghaladta a városban lakó aktív keresőkét, ami mesz- sze az országos átlag fölött volt. E jelenség oka feltehetően abban rejlik, hogy az amúgy is aprófalvas megyén belül ez a jellegzetesség a Szigetvár környéki falvakban még fokozottabban jelentkezik, ennek pedig szoros velejárója e községekben a munkahelyek krónikus hiánya. Szigetvártól egyébként nem sokkal maradt el Mohács, ahol 22 %-kal haladta meg a helyben dolgozó aktív keresők száma a helyben lakókét. Ez szintén erősebb vonzást jelentett, mint ami az azonos lélekszámú városok esetében általában tapasztalható volt. Az említetteknél jóval kisebb Pécs, Komló és Siklós vonzása, ami a megyeszékhely esetében a munkahelyek telítettségével, Komló esetében az egyoldalú foglalkozási szerkezettel függ össze, Siklósnál pedig azzal, hogy a város maga is munkahelyhiányos település. Ez utóbbi három városban egyébként a munkaerővonzás vagy mérsékeltebb (Pécsett és Siklóson), vagy hasonló (Komlón) volt, mint az ország megfelelő nagyságú városaiban. Molnár Györgyné, KSH Baranya Megyei Igazgatóság Odafenn más a világ . . . Repülés és turizmus Repülni pedig kell,.. Löffler Gábor felvétele A repülésben mindig van valami titokzatos, vonzó varázslat. S ezen mitsem változtat, hogy az ember hányadszor emeli gépét a magasba, hogy jól ismeri azt a fizikai törvényt, ami ezt lehetővé teszi. Mert odafenn más a világ, más a természet. Odafenn a szelek fogadják bará- tukká és a végtelennek tűnő égboltozat. Az ember könnyűnek érzi magát és szabadnak, mint odalent soha még. És suhan, száll, mintafelhők,mintamadarak .. . A repülést nem lehet elég korán elkezdeni és abbahagyni sem egykönnyen lehet. Pedig a repülés nemcsak nagyszerű sport, nemes élvezet, hanem áldozatvállalás is. Testben, lélekben egészséges embert kíván és önfegyelmet, kötelességtudatot. Épp ezért a fiatalok számára kitűnő nevelési módszer, tartalmas és értelmes eltöltése a szabadidőnek . . . A repülés persze izgalmas is, hiszen olyan közegbejuttatja az embert, amiről igen sokáig csak álmodhatott, és olyan feladat elé állítja, amely a természetnek emberhez méltó kihívása. A „menetrend” az ejtőernyő fölcsatolásától a leszállásig szigorú szabályok szerint történik. Például a gép ellenőrzése a fölszállás előtt, ha egyszerűbben is, de éppoly alaposan történik, mint egy utasgépnél: Kabintető zárva... Féklap zárva és rögzítve .. . ívelőlap kettes állásban . .. Trimmelőlap középen ... Műszerek alaphelyzetben ... A kormányok minden irányba szabadon elmozdíthatok. A felszállópálya és a légtér szabad .. . Aztán kéz lendülhet a magasba: kérek engedélyt a fölszállásra... A repülés világszerte kedvelt és a magángépek száma is egyre növekszik. A reklámrepülés és a repülőturizmus is több évtizedes múltra tekint vissza. Talán kevésbé ismert, hogy hazánk légterében már a harmincas évek elején megjelentek a Schmollpaszta feliratú kétfedelű gépek, amelyek esténként kivilágítva köröztek nagyobb1 városaink, így Pécs fölött is, hirdetve a cég cipőtisztító krémjének utolérhetetlen kiválóságát A Magyar Idegenforgalmi Hivatal 1936 nyarán megszervezte Légiturisztikai Szakosztályát, kijelölték a leszállóhelyeket (elsősorban a Balaton környékén és az Alföldön), megfelelő személyzetet alkalmaztak és az üzemanyagellátást a Shell cég segítségével biztosították. Ez a hálózat persze nem a hazai magángépek forgalmára épült ki, minthogy azok száma nem érte el az egy tucatot. De számolni lehetett évente mintegy 60-70 külföldi, elsősorban angol repülős turistával, akik rendszeresen fölkeresték hazánk szép tájait, amíg ezt a háborús viszonyok lehetetlenné nem tették. Érdemes megjegyezni, hogy ez a légiturisztika nem elhanyagolható nyereséget hozott. A „pénzcsinálás” hasonló módjai napjainkban sem lehetetlenek. Mi több: ma számos olyan tevékenységgel bővülhet, ami a tehetősebb hazaiak, külföldiek számára több kedvelt sportot, szórakozást kapcsolhat össze. Például a vitorlázó vagy motoros repülőképzést lovaglással, kirándulásokkal. Mindennek lehetőségét Pécs és környéke szinte tálcán kínálja. Egyfelől a városhoz közel eső repülőtér, megfelelő gépparkkal és kitűnő szakemberekkel. Erre nézve csak jelzés értékűen: egyikük a minap töltött öt és fél órát a levegőben vitorlázógépével, másikuk pedig 350 méteren leoldva a vontatógépről négyezerre „tornázta” föl gépét. .. Másfelől: villányi borvidék, harkányi gyógyfürdő, abaligeti barlang, orfűi tavak, szekcsői, mohácsi halászcsárdák. Mind megannyi pompás kirándulási lehetőségek, vagy lovastúrák, sétarepülés Pécs és környéke fölött. Utoljára, de nem utolsó sorban említve a város és a megye egyháztörténeti és történeti nevezetességeit. És természetesen mintegy mellékesként - vagy főként? - egy alapfokú vitorlázó vagy motoros kiképzés; gyakorlottabbak számára vontatás, csörlés, földi kiszolgálás. Mindez nem megy befektetés nélkül, az nyilvánvaló. Pénz azonban van, vállalkozó szellemű, jó képességű szakembereknek sem vagyunk híján. Csak jó szervezés, hatásos hirdetések, csalogató reklámok szükségeltetnek. A siker aligha maradna el, mert itt minden adottság képviseli magát a repüléshez kapcsolódó turizmus bevezetéséhez. „Repüljön velünk, repüljön nálunk!... Amit a levegőből megtekintett, azt lóháton bejárhatja ... Nappal élvezze a vitorlázást a levegőben, este a borok zamatát a villányi pincékben ...” és így tovább és így tovább. Vállalkozó kedvű Hölgyek és Urak, ne tétovázzanak! Kérjenek engedélyt a „fölszállásra”! Búsbarna László
